Az Országos Választási Bizottság
570/2006. (XI. 21.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt által a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.) lehet kifogást benyújtani.

Indokolás

I.

Dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt 2006. október 24-én nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?”

Az Országos Választási Bizottság a kérdés hitelesítését elsősorban azért tagadta meg, mert az nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében előírt egyértelműségi követelménynek. A munkavállalásra számos törvényi rendelkezés vonatkozik, például a munkaviszonyt rendező szabályok, a munkavédelem szabályai, a foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó adózási, járulékfizetési rendelkezések, életkori kötöttségek, munkaalkalmassági követelmények. A munkavállalás e sokféle, szerteágazó törvényi szabályozása miatt a népszavazásban részt vevők számára nem egyértelmű, hogy milyen szabályok fenntartása mellett voksolnának, illetve a jogalkotó számára sem határozza meg, milyen körben kötelezné fenntartani a munkavállalásra vonatkozó szabályoknak a 2006. október 23-án hatályos állapotát.

További népszavazást kizáró körülményt jelent, ha a munkavállalás feltételei között annak adózási és járulékfizetési következményeit külön is megvizsgáljuk. Az adók és ezzel is összefüggésben a költségvetés kérdésében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja kizárja a népszavazás megtartását. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXX. törvény 50. § (1) bekezdésének utaló szabálya szerint a járulék az adóval egy tekintet alá esik.

A kérdéssel kapcsolatban – éppen a kérdésben szereplő „hatályos törvényi szabályozás” többértelműsége és kiterjedt volta miatta is – fokozottan merül fel az a probléma, hogy eredményes népszavazás esetén mennyi időre és milyen szabályozási kérdésekben kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást. A határidők törvényi rendezésig erre vonatkozó szabály hiányában többféle, a hatályos Alkotmány kereteit egyaránt túllépő eredménnyel és ehhez kapcsolódó értelmezésekkel zárulhatna a népszavazás. Az egyik ilyen következtetés, hogy módosítási, illetve hatályon kívül helyezési határidő hiányában a törvényhozó akár másnap alkothat a népszavazási eredménnyel ellentétes tartalmú törvényt. Ez az értelmezés nyilvánvalóan ellentétes lenne a népszavazás alkotmányos intézményével, és közvetve az Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdésével. A másik lehetséges értelmezés szerint – hacsak egy újabb népszavazás nem kötelezi a törvényhozást a korábban tiltott tárgyú törvény megalkotására –, a törvényhozási tilalom végleges. Az Országgyűlés törvényalkotó és egyéb hatáskörei gyakorlásának határidő nélküli korlátozása lényegében azt eredményezi, hogy a kérdés által felölelt törvényhozási tárgykörökben „kizárólagos népszavazási tárgyak” jönnek létre, hiszen e tárgykörök Országgyűlés általi ismételt gyakorlását csak egy újabb eredményes népszavazás kényszerítheti ki. Különösen szembetűnő ez olyan népszavazási kezdeményezések esetén, mint a vizsgálta kérdés, aminek a tárgya az Országgyűlés eltiltása valamely tartalmú törvénymódosítás elfogadásától. Ebben a kérdésben tehát egy eredményes, a kérdésre igenlő választ adó népszavazás olyan bizonytalan határidejű törvényhozási moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak a hatályos Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeire vonatkozó rendelkezései megváltoztatásával kaphatna alkotmányos alapot. Ezért az Országos Választási Bizottság – tekintettel az Alkotmánybíróság több határozatában {2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok} kifejtett következetes gyakorlatára is – a kérdést a burkoltan alkotmánymódosítást kiváltó jellege miatt is elutasította.

II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Budapest, 2006. november 21.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke