Az Országos Választási Bizottság
566/2006. (XI. 20.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt által a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.) lehet kifogást benyújtani.

Indokolás

I.

Dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt 2006. október 24-én nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”

Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatban a következőket állapította meg. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés f) pontja kizárja a népszavazást a Kormány programjáról. Az OVB álláspontja szerint a kormány programjáról tartandó népszavazás alkotmányi tilalma nemcsak azt jelenti, hogy a konkrét dokumentum, a maga egészében (akár annak parlamenti elfogadását megelőzően, akár utólagosan) nem lehet referendum tárgya, hanem annak egyes világosan felismerhető, lényeges elemei sem bocsáthatók népszavazásra. Ha ugyanis ez megengedhető lenne, akkor nem lenne annak sem akadálya, hogy a program minden egyes pontját külön-külön megfogalmazott „kérdés” formájában támadják. Márpedig ebben az esetben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, illetőleg az a parlamentáris demokrácia, amelynek a hatályos Alkotmányból levezetett értelmezését – ezen belül pedig kiemelten a képviseleti és közvetlen demokrácia viszonyát tartalmazó, a 2/1993. (I. 22.) AB határozat és a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatban is megjelenő - értelmezése, szabályrendszere nem érvényesülne, a kormányprogram „részenkénti”, népszavazás útján történő megváltoztatása a hatályos alkotmányos kereteket szétfeszítené.

A fenti összefüggésre tekintettel az Országos Választási Bizottság a kezdeményezésben szereplő kérdés kapcsán – elsődleges szempontként – kiemelt figyelemmel vizsgálta a kérdésnek a Kormányprogramhoz való viszonyát.

Az Országos Választási Bizottság – a fentiek alapján – elsődlegesen azért utasította el a kezdeményezést, mert a kérdés kifejezetten a Kormányprogram „Reform az oktatásban. Versenyképes, minőségi felsőoktatás” c. fejezetében szereplő egyik lényeges, a Kormány által tervezett társadalmi reformok egyik lényeges elemét jelentő, a Kormányprogramban egyértelmű tartalommal szabályozott kérdéskörrel ellentétes szabályozás megalkotását célozza. A Kormányprogram e pontja szerint: „A felsőoktatási intézmények fenntartható, és a mainál igazságosabb finanszírozása érdekében az államilag támogatott képzésben bevezetjük a tanulmányi költségekhez való utólagos képzési hozzájárulást (egyéni képzési számla), és felülvizsgáljuk a költségtérítéses képzés feltételeit. A jövőben a költségtérítéses képzés díja nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva együttes összegénél.”

Az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata során, a kérdés hitelesítését kizáró szempontok sorában megállapította azt is, hogy a népszavazásról szóló hatályos alkotmányi és törvényi rendelkezések alapján jelenleg nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást.

A határidők törvényi rendezésére vonatkozó szabály hiányában többféle, a hatályos Alkotmány kereteit egyaránt túllépő eredménnyel, és ehhez kapcsolódó lehetséges értelmezésekkel zárulhatna a népszavazás. Az egyik ilyen lehetséges értelmezés, hogy módosítási, illetve hatályon kívül helyezési moratórium hiányában a törvényhozó akár egy esetleges eredményes népszavazást közvetlenül követően alkothatna a népszavazási döntéssel eredménnyel ellentétes tartalmú törvényt. Ez az értelmezés, illetőleg esetleges gyakorlat nyilvánvalóan ellentétes lenne a népszavazás alkotmányos intézményével, és közvetve az Alkotmány 2. § (2) bekezdésével. A másik lehetséges értelmezés lényege az, hogy egy eredményes népszavazás esetén mindaddig, amíg egy újabb, azonos tárgykörre irányuló, ellentétes tartalmú népszavazás nem kötelezi a törvényhozást a korábban tiltott tárgyú törvény megalkotására, addig a törvényhozási tilalom végleges. Az Országgyűlés törvényalkotó és egyéb hatáskörei gyakorlásának határidő nélküli korlátozása lényegében azt eredményezheti, hogy ezekben a kérdésekben „kizárólagos népszavazási tárgyak” jönnek létre, hiszen e tárgykörök Országgyűlés általi ismételt gyakorlását csak egy újabb eredményes népszavazás kényszerítheti ki. Különösen szembetűnő ez olyan népszavazási kezdeményezések esetén, mint a vizsgált kérdés, aminek a tárgya az Országgyűlés eltiltása valamely tartalmú törvény elfogadásától. Ebben a kérdésben tehát egy eredményes, a kérdésre igenlő választ adó népszavazás olyan bizonytalan határidejű törvényhozási moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak a hatályos Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeire vonatkozó rendelkezései megváltoztatásával kaphatnak alkotmányos alapot. Ezért az Országos Választási Bizottság – tekintettel az Alkotmánybíróság több határozatában {25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok} kifejtett következetes gyakorlatára is – a kérdést a burkoltan alkotmánymódosítást kiváltó jellege miatt is elutasította.

II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének f) pontján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, és a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Budapest, 2006. november 20.

Dr. Szigeti Péter
Az Országos Választási Bizottság
elnöke