Hatályon kívül helyezte az 1/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás

Az Országos Választási Bizottság 
1/2003. (I. 30.) állásfoglalása
a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatát megválasztó elektorok gyűlése tárgyában
 

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az országos kisebbségi önkormányzatokat választó elektorok gyűlése határozatképességének tárgyában a következő

állásfoglalást

adja ki:

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 68. §-ának (4) bekezdése szerint „a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.” 

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 31. §-ának (2) bekezdése értelmében ”az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg.” 

A Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy „az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 60 napon belüli időpontra összehívja az elektorok gyűlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 főt. A megválasztható képviselők száma [63. § (3) bek.] nem érheti el a jelenlévő elektorok számát.”

Ugyanezen § (3) bekezdése alapján „a (2) bekezdés szerint összehívott elektori gyűlés határozatképtelensége esetén az Országos Választási Bizottság egy alkalommal ismételten összehívja az elektorok gyűlését a határozatképtelen gyűlés időpontjától számított 60 napon belüli időpontra.” A (4) bekezdés szerint pedig „egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat.”

A Nek. tv. 34. §-a kimondja: „az országos önkormányzat közgyűlésének tagjait saját körükből az elektorok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele részt vesz.” 

A 63. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy „az első alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyűlése tagjainak számát az összehívott elektorok gyűlése határozza meg 13 és 53 fő között.”

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXV. törvény indokolása szerint „a törvény a jelenlegi 75%-ról 50%-ra csökkenti az elektori gyűlések határozatképességi követelményét. Ez azt jelenti, hogy csak akkor határozatképes az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektori gyűlés, ha az összes elektornak legalább a fele megjelenik a gyűlésen. Ez az arány természetesen nem érinti a Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdéséből és 63. §-ának (3) bekezdéséből következő azon feltételt, amely szerint csak akkor lehet megtartani a választást, ha a jelen lévő elektorok száma meghaladja a megválasztandó testület minimális létszámát.”

A fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint „az országos kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos feladatokat az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) látja el. A választások szervezési, ügyviteli, számítástechnikai, pénzügyi, technikai előkészítését és lebonyolítását a helyi választási irodák (a továbbiakban: HVI), a területi választási irodák (a továbbiakban: TVI), valamint az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) látják el.”

Az R. 4. §-a alapján:
„(1) A gyűlést a korelnök nyitja meg.
(2) A gyűlésen résztvevők – nyílt szavazással – saját maguk közül levezető elnököt és háromtagú szavazatszámláló bizottságot választanak. A szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.
(3) A levezető elnök és a szavazatszámláló bizottság tagja jelölt nem lehet.”

Az R. 5. §-a kimondja: ”A nyílt szavazáskor a korelnök, illetve a levezető elnök - a szavazatok pontos számbavételét mellőzve - megállapíthatja a nyilvánvaló többség vagy kisebbség tényét is. Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség van, a legtöbb szavazatot kapott javaslatokat ismételt szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.”

Az R. 6. §-ának (3) bekezdése szerint „a szavazólap teljességének ellenőrzése a levezető elnök és a szavazatszámláló bizottság feladata.”

Az R. 7. §-n kimondja:
„(1) A szavazat érvényességének megállapítására a Ve. 69. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a levezető elnök és a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.”

Az R. 27. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy „ha a gyűlésen tizenhétnél kevesebb elektor van jelen vagy egyéb okból nem jön létre a szavazatszámláló bizottság, a szavazatszámláló bizottság feladatait az OVB jelen levő tagjai látják el.”

Az R. 31. §-a alapján „a jegyzőkönyv alapján az eredményt az OVB állapítja meg, a választást követő 8 napon belül.”

Az R. 32. §-a szerint „az OVB döntése ellen a Ve. 77-80. §-aiban foglaltaknak megfelelő jogorvoslatnak van helye.”

A fentiek alapján az OVB megállapítja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatának elektorok gyűlésén történő megválasztása a nemzeti és etnikai kisebbség autonóm joga. Az Országos Választási Bizottság, valamint az Országos Választási Iroda az országos nemzeti és etnikai kisebbséget megválasztó elektori gyűléssel kapcsolatosan kizárólag a hatályos jogszabályokban rögzített, fentiekben idézett jogosítványokat gyakorolhatja. 

Az elektori gyűlés határozatképes, ha azon a megválasztott elektoroknak legalább a fele részt vesz. Az elektori gyűlés határozatképességének folyamatos fenntartása a gyűlés lebonyolításának törvényes feltétele. 

Az elektori gyűlés határozatképességét a gyűlésen jelen lévő elektorok száma alapján a korelnök, illetve a gyűlést levezető elnök ellenőrzi. Az elektori gyűlés határozatképességét a gyűlés megkezdése, valamint a képviselőtestület tagjainak megválasztása előtt mindenképpen ellenőrizni kell, amelynek eredménye a gyűlés jegyzőkönyvében rögzítésre kerül. A szavazás eredményeként az a jelölt lesz a képviselőtestület tagja, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával – figyelemmel a képviselőtestület számára – a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy a képviselőtestület megválasztásakor a határozatképes elektori gyűlés hány tagja élt szavazati jogával.

Az országos nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatot választó elektorok gyűlése az OVB értelmezése szerint választó testület, amelyen az elektorok részvétele nem csak jog, hanem a jogszabályban előírt határozatképesség fenntartására is figyelemmel az elektoroknak egyben kötelessége és felelőssége is.


Budapest, 2003.január.30.
 

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke