508/2006. (IX. 28.) OVB határozat - Ny. Zs. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.IV.37.468/2006/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. S. A. I. ügyvéd által képviselt dr. Ny. Zs. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 508/2006. /IX. 28./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 508/2006. /IX. 28./ számú határozatát helybenhagyja.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező az Országos Választási Bizottsághoz /a továbbiakban: OVB/ nyújtott be kifogást, amelyben előadta, hogy a Magyar Szocialista Párt megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 3. § d/ pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mert politikai hirdetéseiben Orbán Viktorról és a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezetről több - bizonyítottan valótlan – tényállítást tett közzé, amely alkalmas a választók megtévesztésére.
Hangsúlyozta, hogy a hirdetések szövege nem tekinthető vélemény-nyilvánításnak, határozott, egyértelmű ténymegállapításokat tartalmaz.

Az OVB 508/2006. /IX. 28./ számú határozatában a kérelmező kifogását elutasította.
A határozat indokolása szerint a sérelmezett közlés a jelölő szervezetek részéről a választási kampány során, annak részeként alkalmazott politikai tartalmú, a választói akarat befolyásolását célzó nyilatkozat, vélemény-nyilvánítás, amelynek értékelése, igazságtartalmának megállapítása nem az OVB feladat- és hatásköre.
A hirdetések szövege nem tekinthető bizonyítás alá vonható tényállításnak, jogilag sem bírálható el.

Az OVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, és a jogsértés megállapítását kérte.
Álláspontja szerint a Ve. 3. § d/ pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sértette meg az MSZP, amikor politikai hirdetéseiben Orbán Viktorról és a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezetről valótlan, a választópolgárok megtévesztésére alkalmas tényállítást tett közzé.
Rámutatott arra, hogy a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, valamint annak elnöke, Orbán Viktor politikai nyilatkozatban ítélte el az erőszakot, ezért valótlan az a tényállítás, hogy a szélsőséges tüntetőket és a vandalizmust támogatja.
Bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és Orbán Viktor határozottan és egyértelműen elhatárolódott az erőszakos eseményektől, és elítélte az erőszak minden fajtáját.
A kérelmező rámutatott arra, hogy Orbán Viktor – a hirdetésekben foglaltakkal szemben – nem nevezte törvénytelennek a demokratikusan megválasztott Magyar Kormányt, semmilyen antidemokratikus eszközzel nem próbál hatalomra kerülni, és nem az önkormányzati választások helyett beszélt népszavazásról, hanem átvitt értelemben.
A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire hivatkozással kiemelte, hogy a fenti körülmények megtörtént és bizonyított jogi tények, amellyel szemben a hirdetések tényállításainak valótlansága bizonyított.
Előadta, hogy az OVB téves álláspontra helyezkedett, amikor a hirdetések tényközléseit vélemény-nyilvánításnak tekintette. Elemezve az Alkotmánybíróság e tárgyban tett megállapításait, rámutatott arra, hogy a vélemény-nyilvánítás alkotmányos joga a tények meghamisítására nem vonatkozhat.
Kifogásolta továbbá, hogy az újsághirdetés szövege és grafikai megjelenítése párhuzamot von a FIDESZ és a szélső jobboldal, valamint annak történelmi előzménye között.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ve. 3. § d/ pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A Ve. 77. § /1/ bekezdése lehetővé teszi, hogy kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek /3. §/ megsértésére hivatkozással bárki benyújtson.

A Ve. 82. § /2/ bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani
a/ jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b/ a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A kérelmező által kifogásolt hirdetés szövege szerint: „A FIDESZ vezére demokratának tartja magát, miközben törvénytelennek nevezi a demokratikusan megválasztott Magyar Kormányt. Orbán Viktor azt állítja, hogy elutasítja az erőszakot, miközben pártjával együtt támogatja a szélsőséges tüntetőket és a vandalizmust.
Orbán nem bírja elviselni, hogy tavasszal már másodszor veszített választást, és most antidemokratikus eszközökkel próbál hatalomra kerülni, árpádsávos, utcai harcos álforradalmat játszik.
Ne hagyjuk, hogy Orbán Viktor álszent szavaival megtévesszen bennünket! Utasítsuk el az öncélú erőszakot és az értelmetlen rombolást! Október 1-jén, vasárnap – az önkormányzati választásokon – mondjunk igent a demokráciára, a nyugalomra és a fejlődésre!
Szavazzunk az MSZP polgármester-jelöltjeire!”

A sérelmezett, Kossuth rádióban elhangzott hirdetés szerint „Orbán Viktor … az embereket megtévesztve önkormányzati választások helyett népszavazásról szónokol.”

A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében már kifejtette, hogy a jelölő szervezetek választási programjának minősítése, a választási ellenfelek részéről történő értelmezése és magyarázata nem szolgálhat alapul a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – mint választási alapelv -megsértésének megállapításához. A választási kampányban a jelölő szervezetek saját programjuk ismertetésén túlmenően választási ellenfeleik programját is értékelik és minősítik. Ezek a minősítések olyan feltételezett szándékokra is felhívják a választók figyelmét, amelyek megvalósulása bizonytalan, így tényszerűségük, vagy esetleges cáfolatuk bizonyítékokkal nem alátámasztható. Az érintett jelölő szervezet cáfolata a választók meggyőzésére alkalmas eszköz, azonban a bizonyítékokon alapuló jogi felelősség megállapításához nem elegendő (Kvk.III.37.211/2006/3.).

A Legfelsőbb Bíróság következetes álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha egy megtörtént és bizonyított jogi tényről tájékoztatják a valóságtól eltérően a választópolgárokat.
A kérelmező által kifogásolt hirdetés szövege a politikai ellenfél, Orbán Viktor, illetve FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség politikai megnyilvánulásait, alapállását értékeli, egyes negatív jelenségekhez való viszonyát helyteleníti, negatív jelentésű politikai fogalmakkal jellemzi; ennek során valóban szélsőségesen túlzó véleményt fogalmaz meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a kifogásolt hirdetésekben megtörtént és bizonyított jogi tényről nem közölnek olyan valótlan információt, amelynek valótlansága a választási jogorvoslati eljárásban bizonyítható lenne, s amely ily módon a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelve megsértésének megállapítását alapozhatná meg.

A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében bizonyítékként megjelölt, „Az erőszak ellen, a békességért” című dokumentum is politikai nyilatkozat.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján helybenhagyta.


Budapest, 2006. október 2.


Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró