A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.IV.37.115/2007/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. H. O. ügyvéd által képviselt FIDESZ Polgári Szövetség kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 80/2007. /III. 5./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása során az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 80/2007. /III. 5./
számú határozatát helybenhagyja.
E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
2007. február 26-án H. I. - a FIDESZ Polgári Szövetség képviseletében -
beadvánnyal fordult a Heves Megyei Területi Választási Bizottsághoz, amelyben
kérte annak megállapítását, hogy A. Z. önkormányzati képviselői megbízása 2007.
február 23-án megszűnt. Egyidejűleg bejelentette, hogy a megüresedett mandátum
betöltésére a közös listát állító jelölő szervezetek H. Gy-t jelölik. Kérelme
indokául előadta, hogy a képviselő mandátuma a frakcióból való kilépéssel a
beadványhoz mellékelt frakció-szabályzat és szerződés értelmében megszűnt.
A Heves Megyei Területi Választási Bizottság az 5/2007. /III. 1./ TVB számú
határozatával a beadványt elutasította.
A határozat indokolása szerint a tényállásban rögzített képviselői nyilatkozat,
illetve a frakció-szabályzat és az ahhoz kapcsolódó szerződés nem tekinthető a
helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi
XCVI. törvény /a továbbiakban: Tv./ 3. §-ában rögzített módon történő
lemondásnak.
A határozat ellen H. I. 2007. március 4-én fellebbezést nyújtott be. Álláspontja
szerint a Területi Választási Bizottság a megállapított tényállás alapján téves
jogi következtetést vont le, jogszabályt helytelenül alkalmazott, amelynél fogva
a határozat jogszabálysértő.
Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ a 2007. március 5. napján
kelt 80/2007. számú határozatával a Heves Megyei Területi Választási Bizottság
5/2007. /III. 1./ TVB határozatát helybenhagyta.
A másodfokú határozat indokolása szerint a választási bizottság a megüresedett
mandátum betöltéséről dönthet; a választási eljárásról szóló, többször
módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ szabályai alapján a
képviselői mandátum megüresedésének lehetséges módjait a Tv. 2. §-a sorolja fel.
A törvény kimerítő felsorolást ad, azaz a mandátum csak a törvényben
meghatározott esetekben szűnik meg. A mandátum megszűnésének egyik lehetséges
módja a képviselő lemondása, amelynek menetét a Tv. 3. §-a szabályozza. A
szabályozás nem a lemondás lehetséges módjait rögzíti - amelytől el lehet térni
-, hanem tételesen megadja a lemondás érvényesen választható formáit. Ezt a
szabályozást a képviselő, és frakciója közötti megállapodás nem írhatja felül, a
fellebbező által hivatkozott szerződésnek közjogi hatása nincs.
Az OVB megállapította, hogy az ügy adatai alapján a képviselőnek a frakcióból
való kilépése nem jelenti a mandátumról való lemondást, így nincs olyan
megüresedett mandátum, amelynek betöltéséről a listaállító jelölő szervezetek
érvényesen nyilatkozhatnának.
Az OVB határozata ellen a FIDESZ Polgári Szövetség bírósági felülvizsgálat
iránti kérelmet nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását, és a kérelmében
foglalt döntés meghozatalát kérte.
Arra hivatkozott, hogy az OVB határozata jogszabálysértő. Előadta, hogy a
területi választási bizottság határozatában kizárólag a Tv. 2. és 3. §-ának
téves és megszorító értelmezése mellett bírálta el a tényállást, figyelmen kívül
hagyva, és megsértve az Alkotmány 71. §-ában foglalt - a választások alapelveire
vonatkozó - rendelkezéseket, és a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvénynek a megyei közgyűlés
tagjainak megválasztására vonatkozó rendelkezéseit, továbbá teljes mértékben
figyelmen kívül hagyta a kérelemhez mellékletként csatolt „Frakció-szabályzat”
és „Szerződés” elnevezésű okiratok hivatkozott rendelkezéseit.
Ismertette a kérelmező az 1990. évi LXIV. törvény 27. § /1/ bekezdésében, 46/A.
§ /1/ bekezdésében foglaltakat, és rámutatott arra, hogy a megyei közgyűlés
tagjaival összefüggésben a független jelölti minőség fogalmilag kizárt; az
Alkotmánybíróság a 33/2000. /X. 20./ AB határozatára is hivatkozott.
A kérelmező szerint nyilvánvaló, hogy a választójog egyenlőségének, és azzal
összefüggésben a választópolgárok politikai akaratának hiánytalan érvényesülése
a választópolgárok által a listaállító jelölő szervezetre leadott szavazat
vonatkozásában csak úgy biztosítható, ha a listaállító jelölő szervezet által
megszerzett, és kiosztott mandátum a megyei közgyűlési választási ciklus teljes
időtartamán fennáll. Amennyiben a közgyűlésben mandátumot szerzett képviselő
időközben a jelölő szervezetből kilép - és így a korábbiaktól eltérő politikai
szándékáról tesz nyilatkozatot -, abban az esetben a választópolgár politikai
szándéka, akarata, ezzel összefüggésben a választójog egyenlőségének az
Alkotmányban foglalt alapelve szenved csorbát.
Kifogásolta a kérelmező, hogy az OVB ezen jogszabályi rendelkezéseket, valamint
az azok létrejöttében megnyilvánuló jogalkotói szándékot figyelmen kívül hagyta;
határozatával olyan helyzetet teremtett, amelynek következtében a FIDESZ Polgári
Szövetség listaállító jelölő szervezete által megszerzett, és a törvény által
biztosított 20 mandátum a törvény rendelkezése ellenére egy mandátummal
lecsökkent. A határozat a törvényben foglalt arányosság elvét is sérti, hiszen
annak eredményeként a frakcióból kilépő képviselővel működő közgyűlés
összetétele nem a leadott szavazatok arányának felel meg, attól eltér, tehát az
ellentétes a törvény 46. § /2/ bekezdésében foglaltakkal is.
Kifogásolta a kérelmező, hogy figyelmen kívül hagyta az OVB a FIDESZ polgári
frakció által létrehozott, és a tagok által elfogadott - külön okiratban is
megerősített - frakció-szabályzatot, melyben a tagok a képviselői mandátum
keletkezését megelőzően magukra nézve kötelezően elismerik, hogy a frakcióból
való kilépésük külön lemondó nyilatkozat nélkül is a mandátum megszűnését
eredményezi /frakció-szabályzat 4. §/. Előadta, hogy a határozat a Ptk.
szerződéses nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéseit - így többek között a Ptk.
198. §-át is - sérti, amikor a frakció-szabályzatban vállalt lemondási
kötelezettséget figyelmen kívül hagyja.
Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a szabályzatban részletezett megszűnési
módot a Tv. 3. § /2/ bekezdésében foglalt, a képviselő írásbeli lemondó
nyilatkozatának kell tekinteni, hiszen a frakció-szabályzat aláírásakor a
frakció tagja erre vállal kötelezettséget, továbbá az megfelel a lemondó
nyilatkozatra a törvény által előírt követelményeknek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Tv. 2. §-a szabályozza az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének
módozatait, és d/ pontjában rögzíti a lemondással történő megszűnés esetkörét.
A Tv. 3. § /1/ bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő a
képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás
megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
A Tv. 3. § /2/ bekezdése szerint az önkormányzati képviselő lemondhat a
képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a
polgármesternek, a főpolgármesternek, a közgyűlés elnökének /a továbbiakban
együtt: polgármester/ ad át, vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a
képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
A Tv. 3. § /3/ bekezdése előírja, hogy a lemondás nem vonható vissza.
A Tv. 3. § /4/ bekezdése arról rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselő
megbízatása megszűnik
a/ a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli
időpontban, ennek hiányában
b/ a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének
napján.
Ezen törvényi rendelkezések összevetéséből egyértelműen következik, hogy a
képviselői megbízatás megszűnése csak a Tv-ben meghatározott módon történhet,
erre nézve a 2. § a/-h/ pontjai taxatív felsorolást tartalmaznak.
A Tv. 3. §-a azt is szabályozza, hogy a d/ pontban rögzített lemondást ki, és
hogyan jelentheti be joghatályosan, és ehhez képest rendezi azt is - a /4/
bekezdésben -, hogy mikor tekinthető megszűntnek a megbízatás.
A vizsgált ügyben egyértelműen megállapítható volt, hogy képviselői lemondás nem
történt. A frakcióból való kilépés nem eredményezi a képviselői megbízatás
automatikus megszűnését, ilyen megszűnési esetet ugyanis a Tv. 2. §-a nem ismer.
A frakció-szabályzat nem jogszabály, a törvény rendelkezéseinek kiegészítésére,
„felülírására” nem alkalmas. Helyesen értékelte azt az OVB, a frakció és a
képviselő közötti olyan megállapodásnak, amelynek közjogi hatása nincs.
A Ptk. 198. §-a értelmében a szerződésből kötelezettség keletkezik a
szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Ezen - a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott - törvényi
rendelkezés a vizsgált ügy elbírálása szempontjából teljes mértékben irreleváns
volt. Az a szerződéses jogviszonyokra irányadó, a választási bizottságok
eljárásuk során az abban foglaltakat nem vizsgálhatták.
Úgyszintén nem volt vizsgálható a perbeli ügyben az 1990. évi LXIV. törvény
felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezéseinek betartása sem, mert az
eljárás tárgya a képviselői megbízatás megszűnésének vizsgálata, nem pedig a
jelölés volt.
Az Alkotmány 71. §-a a választás alapelveit rögzíti, az alaptörvény ezen
rendelkezésének sérelme sem volt megállapítható az OVB határozatának
felülvizsgálata során.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az OVB-nek a
területi választási bizottság határozatát helybenhagyó döntése jogszerű, ezért a
Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján
helybenhagyta.
A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2007. március 9.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr.
Darák Péter sk. bíró