1997. évi C. törvény
a választási eljárásról
(kivonatos közlés)
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelő biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETŐ SZABÁLYOK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.
A törvény alkalmazási köre
2. § E törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény
elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás].
A választási eljárás alapelvei
3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett
résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,
f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
Általános szabályok
4. § (1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A
választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy
a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző
vagy követő napra.
(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a
választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját
követő 30 napon belülre tűzi ki.
(3) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok - ha a törvény
másképpen nem rendelkezik - a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.
(4) A napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani.
5. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami
feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyűlés által megállapított
mértékben - a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök
felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.
II. FEJEZET
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA
6. § (1) A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a
választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított
kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a
szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez
fűződő jogokat.
(2) A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében
bárki igényelheti.
(3) A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyéről és
idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék kifüggesztéséről, a szavazás módjáról, a
választás eredményéről) az illetékes választási iroda közleményt ad ki.
(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a
választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon,
illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási
bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az
Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni.
(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási
tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre
felvilágosítást kapjanak.
(6) A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák a
szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.
7. § A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál,
tevékenységüket azonban nem zavarhatják.
7/A. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a
független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független
jelöltenként) egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg.
(2) A külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar
állampolgár lehet.
(3) A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének
és személyi azonosítójának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző 9.
napig kell bejelenteni. Az Országos Választási Bizottság a külképviseleti
megfigyelő választójogát ellenőrzi, és a külképviseleti megfigyelőt
nyilvántartásba veszi. Az Országos Választási Iroda a külképviseletre megbízott
megfigyelő nevét és személyi azonosítóját megküldi a külképviseleti választási
iroda vezetőjének.
(4) Az Országos Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti
megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A
külképviseleti megfigyelő
a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a
szavazás menetét,
b) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
c) kifogást nyújthat be,
d) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen
vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,
e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,
f) a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni.
(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos
költségek a megbízót terhelik.
8. § (1) A szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a
választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad
nyilvánosságra hozni.
(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhető:
a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat,
b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem
léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a
szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.
III. FEJEZET
VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK
9. § (1) A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként
a lakosság száma megközelítően azonos legyen.
(2) A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi,
vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is.
10. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a
szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője állapítja meg úgy,
hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz
választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A
helyi választási iroda vezetője minden év januárjában felülvizsgálja a
szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását. A szavazókörök
kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője egyébként
folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a
szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a
lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település
megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van, a
helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó
szavazókört jelöl ki.
11. § A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település,
választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését,
utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.
IV. FEJEZET
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA
A névjegyzék
12. § A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező
nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a
választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat
folyamatosan átvezeti.
13. § (1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező
személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.
(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a
megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a
választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:
a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),
b) személyi azonosítóját,
c) lakcímét,
d) névjegyzékbeli sorszámát,
e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága
esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.
A névjegyzék közszemlére tétele
14. § (1) A névjegyzéket a szavazás napja előtt 60 nappal - nyolc napra -
közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell
hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás
napja előtti 58. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni.
(2) Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét,
személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a
szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
(3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.
(4) A helyi választási iroda vezetője a névjegyzék, az értesítők és az
ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási
irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének
üzemeltetőjét vagy központi hivatalát. Az értesítő és az ajánlószelvény
kiküldéséről a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. Az értesítő és az
ajánlószelvény kiküldésével jelölő szervezet vezetője vagy tagja nem bízható
meg.
(5) Az értesítő és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási iroda
vezetője ellenőrzi.
(6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt és az ajánlószelvényt,
azokat a helyi választási irodától igényelheti.
A névjegyzék módosítása
15. § (1) A helyi választási iroda vezetője
a) a névjegyzékből törvénysértően kihagyott,
b) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint
c) a választójogát visszanyert
választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és erről a választópolgárt
értesítő megküldésével tájékoztatja.
(2) A helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből azt, aki meghalt,
aki elvesztette választójogát, illetőleg akit lakcímének megváltozása miatt más
szavazókör névjegyzékébe vettek fel.
(3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelőző
második napig megtekinthető.
16. § (1) Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után
megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője -
a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő
átadásával tájékoztatja.
(2) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím
szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés
érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője
hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda
vezetőjét arról, hogy a polgár
a) a névjegyzékben szerepelt, vagy
b) a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában
szerepelt, továbbá annak okáról, vagy
c) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy
d) a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy
e) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok
nyilvántartásában, sem a külképviseleti névjegyzékben nem szerepelt.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből,
illetőleg a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes
helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, felveszi a
választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásába, és erről a
polgárt értesíti.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes
helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és
erről a polgárt értesíti.
(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a
külképviseleti névjegyzékből. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási
iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint
arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzéken szerepel, a
választópolgárt értesíti.
(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes
helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja
meg.
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása
17. § (1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt
szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,
választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban
bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatalával, az alábbiak szerint:
a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvőképességet korlátozó vagy
kizáró gondnokság alá helyezésről, illetőleg a gondnokság alá helyezés
megszüntetéséről,
b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a bűntetteseket nyilvántartó
szerv útján a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló
személyekről,
c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a
szabadságvesztés-büntetésüket töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen
elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:
a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),
b) személyi azonosítóját,
c) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének
várható időpontját.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal
nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az (1) bekezdés szerint
rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a karbantartást a
személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.
(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a nyilvántartásból törölni
kell. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából törölt
polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.
18. § (1) A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az
azt kezelő szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a névjegyzék kivételével -
elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára
használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal
nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából a választások
lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a népi kezdeményezést
aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási bizottság, a választási iroda és
a bíróság, továbbá a népiülnök-választási eljárásban a polgármester részére
teljesíthet adatszolgáltatást.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek
választójogát a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása
és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi, és a
választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul
értesíti.
(4) A megválasztott képviselők választójogát a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú
polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján
ellenőrizheti; a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot
haladéktalanul értesíti.
(5) Bármely nagykorú polgár kérheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
központi hivatalától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező
nagykorú polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a
választójogból való kizáró ok.
19. § A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi,
a területi, illetőleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással - a
választással érintett választókerület lakosságát érintően - a választás
kitűzésének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig a
választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a
választással összefüggő jogorvoslati határidők letelte után haladéktalanul meg
kell szüntetni.
20. § A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása nem
nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a
választási iroda tagjai tekinthetnek be.
A külképviseleti névjegyzék
20/A. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakcíme szerinti
névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a
lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a magyarországi
szavazás napját megelőző 16. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel
ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a magyarországi szavazás
napját megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába.
(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek
tartalmaznia kell a kérelmező:
a) családi és utónevét,
b) személyi azonosítóját,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét,
e) magyarországi lakcímét, továbbá
f) annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát
gyakorolni kívánja, valamint
g) a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda
vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi
lakcímére kéri.
(3) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár az (1) bekezdésben
megjelölt határidőig módosíthatja a (2) bekezdés f) pontja szerinti adatot,
illetőleg kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből és visszavételét a
lakcíme szerinti névjegyzékbe.
20/B. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a
választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe,
egyidejűleg törli a lakcíme szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda
vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a
külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.
(2) A kérelmet el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 20/A. § (2) bekezdése
szerinti adatokat.
20/C. § A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 20/A. § (2) bekezdés a)-e)
pontja szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.
20/D. § (1) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék
adatait a magyarországi szavazást megelőző 8. napig megküldi az Országos
Választási Irodának, amely külképviseletenkénti bontásban elkészíti a
külképviseleti névjegyzéket.
(2) Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon
továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti
választási iroda ismerhesse meg. A külképviseleti választási iroda a
külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti. A külképviseleti
névjegyzék nem módosítható. A külképviseleti névjegyzék lezárását követően az
Országos Választási Iroda haladéktalanul tájékoztatja a jelölő szervezeteket -
külképviseletenkénti bontásban - a külképviseleti névjegyzékbe felvett
választópolgárok számáról.
A névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat
20/E. § (1) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe
való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet
kifogást benyújtani.
(2) Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek külképviseleti
névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét
követő három napon belül nyújthat be kifogást.
(3) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való
felvétel miatt benyújtott kifogást, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való
felvétel vagy annak elutasítása miatti kifogást a helyi választási iroda
vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő
napon dönt.
(4) Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket,
illetőleg a külképviseleti névjegyzéket módosítja.
(5) Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást
legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a
Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet
nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el. A bíróság a kifogásról a
beérkezését követő három napon belül dönt.
(6) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg
a külképviseleti névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást
elutasítja.
(7) A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az
érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi
választási iroda vezetőjével is közölni kell.
V. FEJEZET
VÁLASZTÁSI SZERVEK
A választási bizottságok
21. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a
törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási
eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének
biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás
törvényes rendjének helyreállítása.
(2) Választási bizottságok:
a) a szavazatszámláló bizottság,
b) a helyi választási bizottság,
c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
d) a területi választási bizottság,
e) az Országos Választási Bizottság.
(3) A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig
hivatalos személynek minősül.
(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a
jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér
illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv
tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti
a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló
bizottság esetén a helyi választási irodától.
A választási bizottságok tagjai
22. § (1) A 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3)-(4) bekezdésének kivételével a
választási bizottságnak csak a választókerületben - a helyi választási
bizottságnak csak a településen - lakcímmel rendelkező választópolgár lehet
tagja.
(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami
vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke,
polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság
illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint
jelölt.
(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben
foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,
valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban
egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek
tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
23. § (1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban
póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési
képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás
napja előtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda
vezetője tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem
választanak külön szavazatszámláló bizottságot [31. § (2) bek. l) pont].
(2) A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkező
településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a települési
önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek
általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti
51. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz
indítványt.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási
bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei
közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz
indítványt.
(4) Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat
az Országgyűlés választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is
figyelemmel - a belügyminiszter tesz indítványt.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott tagjait az
országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a
szavazás napja előtti 51. napon kell megválasztani.
24. § Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság
tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az
összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetőleg azért, mert a képviselő-testület
a működésében akadályozott - a törvényben előírt határidőig nem került sor, a
tagokat a területi választási bizottság a helyi választási iroda vezetőjének
indítványára haladéktalanul megbízza.
25. § (1) A választási bizottságoknak - a 23. §-ban említetteken felüli -
további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító
jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.
(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9.
napig a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott
tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.
26. § (1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23. §-ban
meghatározott - következő általános választásra létrehozott választási bizottság
alakuló üléséig tart.
(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik
meg.
(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén
képviselőcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok
megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a
képviselőcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem
bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben
képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot
bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig,
illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.
(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben
foglaltakon túl megszűnik:
a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,
b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,
c) lemondással,
d) a megbízatás visszavonásával.
27. § (1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a
26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép.
Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a
fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos
Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.
(2) Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. §
(4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a
független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.
(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem került sor a
szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság új tagjának
megválasztására.
(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb
mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló
bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség
a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási
iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt
tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.
28. § (1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fővárosi
főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke
előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.
(2) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét követően -
alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja
elnökét és annak helyettesét.
(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak
nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat
a helyettese látja el.
(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az
eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.
A választási bizottság döntése
29. § (1) A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok
többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú
szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
(2) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a
kisebbségi véleményt is - indokaival együtt - rögzíteni kell. A jegyzőkönyv
egy-egy másolati példányát a választási bizottság - kérésükre, ingyenesen -
átadja a jelöltek képviselőinek.
A tényállás megállapítása
29/A. § (1) A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges
tényállást megállapítani.
(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték (különösen az
irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely
alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság
által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A
választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és
az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosítja a szóbeli
nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha
jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
A határozat
29/B. § (1) A választási bizottság határozattal dönt. A határozatot -
meghozatala napján - írásba kell foglalni.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell
a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
b) a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági
felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,
e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott
bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a
mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a
választási bizottság a határozatot hozta.
(3) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság a
hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A számítási hibát tartalmazó
határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása
nem hat ki az ügy érdemére.
A határozat közlése
29/C. § (1) A határozatot - ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus
levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a
kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget
keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése
a) a jelen lévők részére a határozat átadásával,
b) telefaxon,
c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy
d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon
történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező
jelöli meg.
(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel
kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
(3) A határozatot - ha arra az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor -
kézbesíteni kell az érintettnek.
(4) A határozatot - ingyenesen - át kell adni a választási bizottság megbízott
tagjai részére.
(5) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével -
nyilvánosságra hozza.
Szavazatszámláló bizottság
30. § A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.
Helyi választási bizottság
31. § (1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókörrel
rendelkező településen legalább öt tagból áll.
(2) A helyi választási bizottság az egy szavazókörrel rendelkező településen
ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.
Országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
32. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legalább három tagból áll.
Területi választási bizottság
33. § A területi választási bizottság legalább három tagból áll.
Országos Választási Bizottság
34. § Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.
A választási irodák
35. § (1) A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével,
lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek
megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok
betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek.
(2) A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság
mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A
szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja
jegyzőkönyvvezetőként működik.
(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A
külképviseleti választási iroda vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője
határozatlan időre bízza meg.
36. § (1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos
Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter, a külképviseleti
választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan
időre bízza meg.
(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt esküt
tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási Iroda vezetője
megbízásukkor a megbízó előtt tesznek esküt. Az eskü szövegét az 1. számú
melléklet állapítja meg.
37. § (1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható
meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a
diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar
állampolgár tagját is meg lehet bízni.
(2) A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke,
polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló
személy és annak hozzátartozója, valamint a választókerületben jelöltet állító
jelölő szervezet tagja.
(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt
haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetőjével - az
Országos Választási Iroda vezetője a belügyminiszterrel -, aki kinevezi az iroda
új vezetőjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a
választási iroda vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki őt felmenti.
38. § (1) A választási iroda feladata:
a) hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a
szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges
ajánlások számáról,
b) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét,
illetőleg a független jelölés tényét,
c) közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda
vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,
d) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a
választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,
e) működteti a választások információs rendszereit,
f) ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat,
g) működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot,
h) ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más feladatokat.
(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat
ki.
39. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az
Országos Választási Iroda vezetője útján irányítja.
(2) Az Országos Választási Iroda vezetője a többi választási iroda vezetője
részére, a területi választási iroda vezetője illetékességi területén az
országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetője
részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője
illetékességi területén a helyi választási iroda vezetője részére az e
törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen
utasítást adhat.
(3) A polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak
tisztségviselője a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos
feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének, tagjainak nem adhat
utasítást.
VI. FEJEZET
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
Kampányidőszak
40. § (1) A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap
0 óráig tart.
(2) A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási
kampányt folytatni tilos (kampánycsend).
A kampánycsend megsértése
41. § A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Plakát
42. § (1) A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek
engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül,
amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a
sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Plakát - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás
nélkül elhelyezhető.
(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a
bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén -
a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.
(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát
elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat
műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy
önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot
elhelyezni tilos.
(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a
közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő
szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az,
aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon
belül köteles eltávolítani.
Gyűlés
43. § (1) A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés
szervezője gondoskodik.
(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési
szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak
rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy
önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt
folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú
településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
Rádió- és televízióközvetítés
44. § (1) A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek,
illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai
hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
(2) A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a
rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat
44/A. § (1) A sajtó választási kampányban történő részvételével (így különösen a
választási eljárás alapelveinek megsértésével, a politikai hirdetések
közzétételével) kapcsolatos kifogást
a) nem országos terjesztésű időszaki lap, illetőleg helyi műsorszolgáltatás
esetében a kiadó, illetőleg a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint
illetékes helyi választási bizottság,
b) körzeti műsorszolgáltatás esetében a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme
szerint illetékes területi választási bizottság,
c) országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos
műsorszolgáltatás esetében az Országos Választási Bizottság
bírálja el.
(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 78. § (1) bekezdésében
foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezheti az időszaki lap
szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót, illetőleg a hírügynökséget, hogy
határozatát vagy annak rendelkező részét
a) napilap, hírügynökség esetében három napon belül,
b) folyóirat esetében a legközelebbi számban azonos módon,
c) műsorszolgáltató esetében három napon belül, a jogsértő közléssel azonos
napszakban és azonos számú alkalommal
tegye közzé.
(3) A kifogásban elegendő megjelölni, de ahhoz nem kell csatolni a törvénysértés
bizonyítékául szolgáló műsorszámot, a megjelölt bizonyítékot a választási
bizottság hivatalból szerzi be.
Adatszolgáltatás
45. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a
jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos
feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A
szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető.
(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a
jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés
ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően
- legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt, jelölő szervezet számára átadja.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a
választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk,
jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek
történő átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell
semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az
adatszolgáltatónak.
(4) A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetőjén, továbbá a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül a jelöltek, jelölő
szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját
nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.
VII. FEJEZET
AJÁNLÁS
46. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az
értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.
(2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben
van.
(3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig lehet.
(4) Az ajánlás nem vonható vissza.
47. § (1) Az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a
jelölt, illetőleg a jelölő szervezet képviselője részére történő átadásával
lehet.
(2) A választópolgárokhoz eljuttatott ajánlószelvény tartalmazza a választás
megnevezését. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és
utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és
utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az
ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
48. § (1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.
(2) Nem gyűjthető ajánlószelvény:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre
irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő
személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy
ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak
ígéretét elfogadni tilos.
Közös jelölt
49. § (1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet,
amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel
van tüntetve.
(2) Ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a
választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak.
Érvénytelen ajánlás
50. § (1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
b) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,
c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása
érvénytelen.
(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
A jelölő szervezet bejelentése
51. § (1) Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a
társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően
kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint:
a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye
területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási
Bizottságnál,
b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén belül, de
több országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván
jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,
c) ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben,
illetőleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási
bizottságnál.
(2) A bejelentett, illetőleg a nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről az
Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.
(3) Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az
55. § szerint nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat.
A jelölt bejelentése
52. § (1) A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az
ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási
bizottságnál.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi
azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
a) választójoga van,
b) a jelölést elfogadja,
c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy a
polgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű
választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles
gondoskodni arról, hogy - betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével - a
korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.
A lista bejelentése
53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista
bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése
szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.
(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is
alkalmazni kell.
(3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán
megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő
szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha
valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt
lép.
Az ajánlások ellenőrzése
54. § (1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenőriznie kell.
(2) Az ajánlások ellenőrzése a számszerűség, a 46. § (2) bekezdésében és az 50.
§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében foglaltak
ellenőrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását
jelenti.
A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele
55. § (1) A jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a
választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad
ki.
(2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek
megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát - a bejelentését követő
három napon belül - nyilvántartásba vesz.
56. § (1) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet
nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem
felel meg.
(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a
jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben
előírt nyilatkozatait nem tette meg.
(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a
jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.
A jelöltre vonatkozó rendelkezések
57. § Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek
ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 19. napig nyilatkoznia kell
arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban
lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a
jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme
59. § (1) Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető
másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai
nyilvántartás.
(2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A
jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a
technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda
és a bíróság ellenőrizheti.
(3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes
választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.
(4) A jelölő szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság
által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenőrizheti.
60. § A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra
rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell
semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon
belül a választási bizottságnak át kell adni.
VIII. FEJEZET
SZAVAZÁS
A szavazás ideje és helye
61. § (1) Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi
körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetőleg az országgyűlési
egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5
órakor kezdődjék.
(2) Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett kivételekkel -
csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében -
kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával
felkeresi.
(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást
nem lehet meghosszabbítani, vagy - rendkívüli esemény kivételével -
szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a
száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt
lehetetlenné vált, a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az
urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi
választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása
érdekében haladéktalanul értesíteni.
62. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a
jelölő szervezet használatában van.
(2) A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges
számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.
(3) A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell
felállítani.
(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a
szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben - megfelelő módon rögzítve - tollat
kell elhelyezni. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a
hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.
(5) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt - a
hivatalos választási iratok és a (4) bekezdés szerinti toll kivételével - nem
használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a
szavazóhelyiségben.
A szavazás megkezdése
63. § A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás
megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül
senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
64. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó
választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében
a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell
tüntetni a szavazási jegyzőkönyvben.
(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni,
hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez,
amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a
szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó
választópolgárnak az aláírását.
A szavazás módja
65. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás
napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend
fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(2) A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a
választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.
66. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a
névjegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a
névjegyzékbe felvesz.
(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím
megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó
személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló
bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki
a) igazolással rendelkezik,
b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel
a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem
tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki -
törvényi feltételek hiányában - nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a
szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.
67. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a
választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében
hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el.
(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása
nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.
(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a
szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett
hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat.
A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.
(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű
aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény
feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a
névjegyzéket.
68. § (1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár
rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhető.
(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a
szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi
fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek
hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét
igénybe veheti.
69. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre,
listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A
szavazólapok mintáit a 2-10. számú mellékletek állapítják meg.
(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal
írt két, egymást metsző vonallal lehet.
(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,
b) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,
c) kiesett jelöltre adtak le.
(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti,
ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét
megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
70. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló
bizottság előtt urnába helyezi.
(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi,
hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a
szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a
jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat -
személyenként - csak egyszer adhat ki.
71. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget
bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben
tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást
lezárja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
Szavazás a külképviseleten
71/A. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam
nem ellenzi. Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek
névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel.
(2) A külképviseleti választási iroda ellátja a 61-71. §-ban a szavazatszámláló
bizottság részére megállapított feladatokat, valamint dönt a szavazás folyamán
felmerült vitás kérdésekben. A 61. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.
(3) A szavazólap képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti
választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő a szavazólapokat. A
külképviseleti választási iroda kétszer annyi szavazólapot nyomtat ki, mint
amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A
külképviseleti választási iroda a kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást
vezet.
(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy
ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a
külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A
szavazóhelyiségben legalább egy szavazófülkét kell kialakítani, és legalább egy
urnát kell felállítani.
(5) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19
óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a
közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a
közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen
létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő
szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
(6) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást
nem lehet meghosszabbítani, vagy - rendkívüli esemény kivételével -
szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt
lehetetlenné vált, a szavazást a jelen lévők kötelesek azonnal felfüggeszteni,
az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről az Országos
Választási Bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében
haladéktalanul értesíteni.
71/B. § (1) A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság
megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján -
megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e
a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki
személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a
külképviseleti névjegyzékben.
(2) A szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor a
választási iroda tagja szavazásról szóló nyilatkozatot tölt ki, amely
tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi
azonosítóját. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírásával
látja el, és a választási iroda tagja hitelesíti.
(3) A választópolgár a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló
borítékba helyezi, és azt lezárja. A zárt borítékot és a szavazásról szóló
nyilatkozatot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda
tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy másik (külső) borítékba
helyezi, azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a külső
borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.
(4) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen
választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti
választási iroda tagja is lehet.
(5) A szavazást le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő
valamennyi választópolgár leadta szavazatát.
A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása
71/C. § (1) A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az
urnában - annak felnyitása nélkül - elhelyezi a névjegyzéket, a
visszautasítottak jegyzékét, a rendkívüli eseményekről kiállított jegyzőkönyvet,
a kinyomtatott szavazólapokról készített nyilvántartást, a fel nem használt és a
rontott szavazólapokat külön kötegelve, valamint a szavazás befejezéséről
kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba
szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.
(2) A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda a magyarországi szavazást
követő 4. nap 24.00 óráig az Országos Választási Irodához szállítja.
(3) Ha az urna nem az (1) bekezdésben meghatározott módon lezárt állapotban vagy
nem a (2) bekezdésben meghatározott határidőben érkezik meg az Országos
Választási Irodához, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem
lehet figyelembe venni, az urnát felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával
együtt - a választást követő 90 nap után meg kell semmisíteni. Arról, hogy az
urna nem az (1) bekezdésben meghatározott módon lezárt állapotban van, az
Országos Választási Bizottság dönt.
IX. FEJEZET
A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE
A szavazatszámlálás
72. § (1) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek
összeszámlálni valamennyi szavazólapot.
(2) A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott
szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a
pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna
sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről,
majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben
szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő
szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül
hagyja.
(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és
összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a
szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő
tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a
köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen
kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a
kötegben levő szavazólapok számát.
(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy
által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem
rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul
szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd
a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként
külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
(7) A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást
addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás
eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az
ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
Az eredmény megállapítása
73. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően
megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
(2) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen
csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni
fellebbezéssel együtt van helye.
(3) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok
jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a
szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.
(4) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének
törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény
megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a
szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a
választás eredményének megváltozására, a fellebbezést elbíráló választási
bizottság, illetőleg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság
köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a
fellebbezés, illetőleg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálására
rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő, és a választási bizottság vagy a
bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.
(6) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a
szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak az (5)
bekezdés alapján van lehetőség.
A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése
73/A. § (1) Az Országos Választási Bizottság megvizsgálja a külképviseletről
beérkezett urnában lévő iratokat, ennek során a külképviseletről beérkezett
külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó
belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a
szavazatot az arra jogosult adta-e le - a külképviseleti névjegyzék adatai
alapján ellenőrzi.
(2) Érvénytelen a szavazási irat, ha
a) a polgár nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben,
b) a választópolgár nem írta alá a külső borítékot, továbbá ha az nincs lezárva
vagy sérült,
c) a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a
szavazólapot tartalmazó belső boríték,
d) a belső boríték nincs lezárva,
e) a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár adatait vagy aláírását,
f) a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a
külképviseleti névjegyzéken szereplő adataitól,
g) a nyilatkozat nem tartalmazza a választási iroda hitelesítését.
(3) Ha a szavazási irat a (2) bekezdés szerint érvénytelen, ennek indokát a
külső borítékon fel kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát - a szavazólapot
tartalmazó belső boríték felnyitása nélkül - vissza kell helyezni a külső
borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni, és megsemmisítésükig a
választási irodában biztonságos helyen kell őrizni.
(4) Ha a szavazási irat a (2) bekezdés szerint nem érvénytelen, a szavazólapot
tartalmazó belső borítékot - annak felnyitása nélkül - a választási bizottság
mindaddig külön tárolja, ameddig valamennyi külső boríték felbontásra nem kerül.
A szavazásról szóló nyilatkozatokat külön kell kötegelni.
Jegyzőkönyv
74. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a
választási eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyv
ceruzával nem készíthető.
(2) A jegyzőkönyveket két példányban kell kiállítani, melyeket a választási
bizottság jelen levő tagjai aláírnak.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a hozzá tartozó határozatokkal
együtt az illetékes választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a
jelöltek jelen levő képviselőinek. Sokszorosítás után a választási bizottság
elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.
75. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat,
nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi
választási irodához szállítja.
(2) A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást
követő három napon belül megtekinthető.
(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási
bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni
úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás
eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős
lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek
kivételével - meg kell semmisíteni.
(4) A jegyzőkönyvek első példányát 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át
kell adni.
Adatlap
76. § (1) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első
összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelynek
adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az országgyűlési egyéni
választókerületi választási irodán és a területi választási irodán keresztül az
Országos Választási Irodához továbbítja.
(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó
tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.
X. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
Kifogás
77. § (1) Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a
választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt:
jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell
benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől
számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott
kifogásról a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási
bizottsághoz történő beérkezésétől - számított három napon belül dönt.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(3) Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a
választási bizottság jogosult, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság
az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - átteszi az annak elbírálására
jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni.
(4) A választási bizottság a (3) bekezdés szerinti hatáskörét a bizottság
elnökére átruházhatja. Ha a választási bizottság, illetőleg a bizottság elnöke
az ügyet nem teszi át más választási bizottsághoz, a választási bizottság
köteles az ügyben eljárni.
(5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában
foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás
áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor
azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz
beérkezett.
(6) A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható,
a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.
(7) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos
Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda
vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul
az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos
Választási Bizottsághoz is benyújtható.
78. § (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad
a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,
b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,
c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét
megsemmisíti és megismételteti.
(2) A szavazás megsemmisítését és megismételtetését nem zárja ki, ha a 73. §
alapján a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelenül
eltelt, vagy a jogorvoslati eljárás már lezárult.
(3) Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.
Fellebbezés
79. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely
választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi
személy fellebbezést nyújthat be.
(2) Fellebbezést lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
(3) Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által
hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
80. § (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál
(szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálására
jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni.
(2) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott
határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés
szerinti választási bizottsághoz.
(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával
kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló
választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.
(4) A fellebbezésnek tartalmaznia kell
a) a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját,
b) a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és
telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
(5) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(6) A fellebbezés a választási bizottság határozatának meghozataláig
visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból
folytathatja.
(7) A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell
terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A
felterjesztés során az első fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésről
kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.
A fellebbezési eljárás
81. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság a
beérkezésétől számított három napon belül dönt.
(2) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett,
nem a 80. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy
nem tartalmazza a 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. A
fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására
jogosult választási bizottságnál - határidőben - terjeszti elő.
(3) A fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási
bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást
megvizsgálja.
(4) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezéssel megtámadott
határozatot
a) helybenhagyja, vagy
b) megváltoztatja.
(5) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt
választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú
határozatot közölték.
(6) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében
megküldött iratokat a határozat meghozatalát - bírósági felülvizsgálat iránti
kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását - követően öt napon belül
visszaküldi a határozattal együtt az első fokon eljáró választási bizottsághoz.
Bírósági felülvizsgálat
82. § (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos
Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő
szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat
iránti kérelmet nyújthat be.
(2) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
(3) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási
eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés e törvény
rendelkezései szerint kizárt.
(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem visszavonható.
83. § (1) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a megtámadott határozatot
hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.
(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az
legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül
megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával
kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell
benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon
megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság
legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követő napon
dönt.
(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(5) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is
felhozhatók.
(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság az ügy
összes iratával a beérkezése napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult
bírósághoz. A felterjesztés során a megtámadott határozatot hozó választási
bizottság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított álláspontjáról
is nyilatkozhat.
(7) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó
választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság
bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott
bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.
A bírósági felülvizsgálati eljárás
84. § (1) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül
is eljárhat.
(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban,
három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
(3) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztésétől
számított három napon belül dönt.
(4) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet, ha az elkésett, nem a 83. § (1) bekezdése szerinti választási
bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 83. § (4) bekezdés a) és b)
pontjában foglaltakat.
(5) A kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a kérelmet az elbírálására
jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő. A bíróság ebben az esetben a
területi választási iroda vezetőjének rövid úton történő megkeresésével
haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről, és biztosítja a választási
bizottság számára, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított
álláspontját felterjessze.
(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett
határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a
kérelmező részére - annak kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel
lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a
szóbeli nyilatkozattételt.
(7) A bíróság a megtámadott határozatot
a) helybenhagyja, vagy
b) megváltoztatja.
(8) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és
azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.
(9) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra
hozza.
(10) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
85. § A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a névjegyzék
összeállításával, a médiakampánnyal, valamint az eredmény megállapításával
kapcsolatos jogorvoslatokra is, a 20/E. §-ban, a 44/A. §-ban, illetőleg a 73. §-ban
foglalt eltérésekkel.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
XII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA
100. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Választókerületek, szavazókörök
101. § Választókerület:
a) a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy annál
kevesebb lakosú települések együttesen, illetőleg a 10 000-nél több lakosú
települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül,
b) a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a
főváros,
c) a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település
települési önkormányzati képviselőinek választása tekintetében a település,
d) a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek
egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított
választókerület.
102. § (1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási
iroda vezetője a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja
meg. A helyi választási iroda vezetője minden év januárjában felülvizsgálja az
egyéni választókerületek számát, sorszámát és területi beosztását, és e döntését
a helyben szokásos módon február 15-ig közzéteszi. Az egyéni választókerületek
kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője egyébként
folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi, és e
döntését a helyben szokásos módon közzéteszi.
(2) A helyi választási iroda vezetője döntése ellen a döntést követő három napon
belül a területi választási iroda vezetőjéhez lehet kifogással fordulni, ha a
településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az
egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a területi
választási iroda vezetője három napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye
nincs.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit csak az általános önkormányzati
választásokon és a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása miatt
kitűzött időközi választásokon kell alkalmazni.
A választójogosultság nyilvántartása
103. §
104. § (1) Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is
rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől
kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási iroda
vezetőjétől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a
névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján a választópolgár a
tartózkodási helyén szavazhat.
(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda
vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban - a
választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet,
ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni.
Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás
alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.
(3) Az igazolás és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján a
tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy a
szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az
igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
(4) Igazolást legkésőbb a szavazást megelőző második napon lehet kiadni.
Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás
ajánlott levélben is kérhető, feltéve hogy az az illetékes helyi választási
irodához legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell
jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben
kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel
kell megküldeni.
(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját és
lakcímét köteles közölni.
Választási szervek
105. § (1) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok
működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság,
d) Országos Választási Bizottság.
(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság megbízott tagja
más településen, a fővárosban más kerületben, a területi választási bizottság
megbízott tagja más megyében induló jelölt is lehet.
A választási bizottságok hatásköre
105/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság
a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás
törvényes lebonyolításáról,
b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás
eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(2) A helyi választási bizottság:
a) dönt a polgármester-, a kislistás, illetőleg az egyéni választókerületi
jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy településen jelöltet
állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg
elutasításáról,
b) kisorsolja a kompenzációs listák sorszámát,
c) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,
d) dönt a polgármester- és a képviselő-választással kapcsolatos kifogásról,
e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján
hozott, kizárólag a települési (polgármester-, képviselő-)választást érintő,
valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást
egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről,
f) megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha
olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
g) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy a kislistás választáson melyik
jelölt szerez mandátumot,
h) megállapítja és közzéteszi a polgármester- és a képviselő-választás
eredményét,
i) kiadja a polgármesternek és a települési önkormányzati képviselőknek a
megbízólevelet,
j) kitűzi az időközi polgármester- és képviselő-választást, és megállapítja
annak naptár szerinti határnapjait,
k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(3) A területi választási bizottság
a) dönt a megyei/fővárosi listák és az azon levő jelöltek, a
főpolgármester-jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet
állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg
elutasításáról,
b) kisorsolja a megyei/fővárosi listák sorszámát,
c) jóváhagyja a megyei/fővárosi listás szavazólap, valamint a
főpolgármester-választás szavazólapjának adattartalmát,
d) dönt a megyei/fővárosi listás választással és a főpolgármester-választással
kapcsolatos kifogásról,
e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján
hozott, kizárólag a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást érintő
fellebbezésről,
f) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
g) megsemmisíti megyei/fővárosi listás választás, illetőleg a
főpolgármester-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely
azt érdemben befolyásolta,
h) megállapítja és közzéteszi a megyei/fővárosi listás választás, valamint a
főpolgármester-választás eredményét,
i) kiadja a megyei/fővárosi listán mandátumot szerzett képviselőknek és a
főpolgármesternek a megbízólevelet,
j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(4) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes
értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás
iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a helyi választási
bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,
c) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
d) közzéteszi a választás helyi választási bizottságok, illetőleg területi
választási bizottságok által megállapított, országosan összesített eredményét,
e) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését,
f) beszámol az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választásáról.
105/B. § (1) Új község alakítása és településegyesítés megszüntetése esetén a
képviselő-testület a területszervezési döntésnek megfelelően kialakított
szavazókörök figyelembevételével választja meg a szavazatszámláló bizottságokat.
Az új község képviselő-testülete a megalakulását követő 30 napon belül helyi
választási bizottságot, legkésőbb a következő választás kitűzését követően új
szavazatszámláló bizottságokat választ.
(2) Lakott területrész átadása, átvétele, cseréje esetén az érintett
területrészen a fogadó település képviselő-testülete által választott
szavazatszámláló bizottság, valamint a fogadó település helyi választási
bizottsága jár el.
(3) Településegyesítés esetén mindkét településen annak a településnek a helyi
választási bizottsága jár el, amelynek a választás évében január 1-jén több
lakosa volt.
(4) Település másik megyéhez történő átcsatolása esetén a választási eljárás
során e törvény rendelkezéseit annak figyelembevételével kell alkalmazni, hogy a
település másik megyéhez történő átcsatolásáról rendelkező területszervezési
döntés a választás kitűzésének napján hatályba lép.
Választási kampány
106. § (1) A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a szavazást megelőző 15.
naptól a választást megelőző 3. napig a jelölés, illetve a listaállítás
arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a
polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a jogosultság valamennyi független
jelöltet együttesen, a jelölésük arányában illeti meg.
(2) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati
műsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási
összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és
polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és listákat a jelölés
arányában kell figyelembe venni.
Ajánlás
107. § (1) A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a
szavazást megelőző 20. napon, a fővárosi listát, valamint az azon szereplő
jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni.
107/A. § Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő
bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy az
állampolgársága szerinti államban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más
hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.
»108-109. §
Szavazás
110. § (1) Külön-külön szavazólap szolgál
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a polgármester-
és a megyei listás választásra,
b) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a
polgármester- és - a megyei jogú város kivételével - a megyei listás
választásra,
c) a fővárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a főpolgármester,
valamint a fővárosi listás választásra.
(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi és a
polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek
hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti
megkülönböztető jelzést, valamint a jelölő szervezetek nevét - a jelölő
szervezet kérésére annak rövidítését is -, illetőleg a független jelölés tényét.
A kisebbséget képviselő jelölt kívánságára a nevét, illetőleg a jelölő szervezet
nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.
(3)
(4) A fővárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által
kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét. A szavazólapon - a
jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán
induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.
(5) A fővárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a polgármester
szavazólapján a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő
szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetőleg
jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.
(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő
szervezet nevét fel kell tüntetni.
111. § A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a
választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.
A szavazatok összesítése
112. § A kislistás választás tekintetében az érvényes szavazatokat jelöltenként
külön-külön meg kell számolni. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt
tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként
külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
113. § (1) A helyi, illetőleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló
bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a
választás eredményét.
(2) A települési kislistás választás eredményéről összesítő jegyzőkönyv, a
vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményéről
választókerületenként külön-külön jegyzőkönyv, listás eredményéről, valamint a
fővárosi listás választás eredményéről és a polgármester választásáról külön
jegyzőkönyv készül. A megyei közgyűlési tagok választási eredményéről
választókerületenként összesítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Csak a polgármester-választás, a főpolgármester-választás, valamint a
fővárosi, megyei közgyűlési tagok választásának nem hivatalos eredményéről kell
adatlapot kiállítani.
114. §
Időközi választás
115. § (1) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül
az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum
megüresedésétől számított négy hónapon belülre, a képviselő-testület
feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitűzni. Nem
lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében
április 1-je és az általános választás napja között. Az időközi választásra az
általános választás szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő
kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül
jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz.
(3)
115/A. §
XII/A. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
115/B. § Az I-X. fejezet - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 45-50. § és a 76. § kivételével -, valamint a 112. § rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A választás kitűzése
115/C. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 65. napig kell kitűzni. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.
Szavazókörök
115/D. § A szavazásra településenként önálló, az önkormányzati választásoktól eltérő szavazókört (szavazóköröket) kell kialakítani.
A választójogosultság nyilvántartása
115/E. § (1) A helyi választási iroda a választás évében május 31-ig levél útján
tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választójoggal rendelkező, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar
állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos
tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A
tájékoztató szövegét a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében illetékes
kormányzati szerv az országos kisebbségi önkormányzatokkal egyezteti.
(2) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július
15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda
vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába
helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhető
úgy, hogy az legkésőbb a választás évének július 15. napjáig megérkezzen a helyi
választási irodába.
(3) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 11.
melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(4) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a
polgár
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) lakóhelyét,
d) személyi azonosítóját,
e) nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik,
továbbá
f) aláírását.
(5) Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét,
valamennyi kérelme érvénytelen.
115/F. § (1) A helyi választási iroda vezetője legkésőbb július 15-én
határozattal dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről.
(2) A helyi választási iroda vezetője a kérelmező állampolgárságát és
választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal
nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján ellenőrzi. A választójog
ellenőrzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal
nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása összekapcsolható.
(3) Fel kell venni a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe, ha a kérelem
tartalmazza a 115/E. § (4) bekezdésében foglalt adatokat, a kérelmező magyar
állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választójoggal rendelkezik; ellenkező esetben a kisebbségi választói jegyzékbe
való felvételt meg kell tagadni.
(4) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a
kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatáról. A
kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak
tartalmaznia kell a kisebbségi választói jegyzékbe vétel megtagadásának indokát
és annak bizonyítékait, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati
lehetőségről szóló tájékoztatást is.
(5) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal
szemben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül
nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetőjéhez.
115/G. § (1) A választópolgárokat a szavazás helyéről, idejéről és módjáról a
helyi választási iroda vezetője kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatja.
(2) A kisebbségi választói jegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből
töröltek.
(3) A kisebbségi választói jegyzék - az abban szereplő választópolgárok száma
kivételével - nem nyilvános, abba csak
a) a helyi választási iroda tagjai a kisebbségi választói jegyzék összeállítása,
továbbvezetése, a kisebbségi értesítők elkészítése és megküldése során,
b) a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda tagjai a jelölt
választójogának ellenőrzése során,
c) a választási bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a bíróság a
jogorvoslati eljárásban,
d) a szavazatszámláló bizottság a szavazás során,
e) az érintett személy a saját adatait illetően
tekinthet be. A kisebbségi választói jegyzékbe történt betekintésről
nyilvántartást kell vezetni.
(4) A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását -
a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását - követően
haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(5) A kisebbségi választói jegyzékbe felvett kisebbségi választópolgárok száma
közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza,
valamint az Országos Választási Iroda közzéteszi.
115/H. § (1) A kisebbségi választói jegyzékbe a 115/F. § (1) bekezdésében
megállapított határidőt követően - a jogorvoslati eljárások kivételével - nem
vehető fel választópolgár.
(2) A kisebbségi választói jegyzékre - a 115/B. §-ban és 115/G. §-ban foglalt
korlátozásokkal - a névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
Választási szervek
115/I. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi
választási bizottságok működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási
irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A szavazatszámláló bizottság tagja a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személy lehet. A kisebbségi
jelölő szervezet a szavazatszámláló bizottságba nem bízhat meg tagot.
(4) A kisebbségi jelölő szervezet megbízottja a helyi választási bizottság
ülésein a saját kisebbségével kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogú
tagként, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt. A
tanácskozási joggal rendelkező tagot a bizottság határozatképességének
megállapításakor nem kell figyelembe venni.
(5) A szavazatszámláló bizottság
a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás
törvényes lebonyolításáról,
b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás
eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(6) A helyi választási bizottság
a) kitűzi a települési kisebbségi önkormányzati választást,
b) dönt a települési kisebbségi önkormányzati jelöltek, valamint a csak egy
településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba
vételéről, illetőleg elutasításáról,
c) kisorsolja a jelöltek sorrendjét a szavazólapon,
d) jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát,
e) dönt a benyújtott kifogásról.
f) dönt a szavazatszámláló bizottság határozata elleni fellebbezésről,
g) megsemmisíti a választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg,
amely azt érdemben befolyásolta,
h) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez mandátumot,
i) megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,
j) kiadja a képviselőknek a megbízólevelet,
k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(7) A területi választási bizottság
a) dönt a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő
szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
c) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(8) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes
értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás
iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) beszámol az Országgyűlésnek a települési kisebbségi önkormányzati képviselők
választásáról.
Jelölés
115/J. § (1) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell annak
alapszabályát, amely bizonyítja, hogy a törvényben meghatározott feltételnek
megfelelően alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai
kisebbség képviselete.
(2) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy
a) a kisebbség képviseletét vállalja,
b) a kisebbségi közösség nyelvét ismeri-e,
c) a kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,
d) korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy
tisztségviselője.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti.
(4) A jelölt választójogát a helyi választási bizottság a jelölt lakóhelye
szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének megkeresése útján
ellenőrzi, aki tájékoztatja a helyi választási bizottságot, hogy a jelöltként
bejelentett személy szerepel-e a kisebbségi választói jegyzékben.
Szavazás
115/K. § (1) Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a
kisebbség megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási
bizottság által kisorsolt sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti
megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a szavazásra szolgáló kört, a
jelölő szervezet nevét - a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is -,
valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.
(3) A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén) kell
elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét
csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is.
(4) Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel
kell tüntetni.
A szavazatok összesítése
115/L. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve(i) alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.
XII/B. Fejezet
A TERÜLETI ÉS AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
115/M. § Az I. fejezet, a II. fejezet - a 7/A. § kivételével -, az V. fejezet - a 25. § kivételével -, az 51-53. §, az 55-58. §, a 65-71. §, valamint a X. és a XII/A. fejezet rendelkezéseit a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A választás kitűzése
115/N. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők
általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi
önkormányzati képviselők választását követő év márciusára, valamennyi kisebbség
tekintetében azonos napra tűzi ki.
(2) Az Országos Választási Bizottság - a választás kitűzésével egyidejűleg -
megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát,
valamint azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani
a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán.
Szavazókörök
115/O. § (1) A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a szavazás
napján települési kisebbségi önkormányzat működik.
(2) Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési
kisebbségi önkormányzat tagjává választották. A szavazásra jogosult elektorokról
a helyi választási bizottság elektori jegyzéket készít.
Választási szervek
115/P. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az
alábbi választási bizottságok működnek:
a) helyi választási bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) Országos Választási Bizottság.
(2) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi
választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A helyi választási bizottság
a) elkészíti és vezeti az elektori jegyzéket,
b) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás
törvényes lebonyolításáról,
c) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
d) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(4) A területi választási bizottság
a) dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy
megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba
vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) kisorsolja a területi listák sorszámát,
c) jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,
d) dönt a területi kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,
e) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján
hozott, kizárólag a területi kisebbségi önkormányzati választást érintő
határozata, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott határozata elleni
fellebbezésről,
f) megszámlálja a területi kisebbségi önkormányzati választáson a listákra
leadott szavazatokat, és megállapítja a területi kisebbségi önkormányzati
választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás
eredményét,
g) megsemmisíti a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, ha
olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
h) kiadja a területi kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett
képviselőknek a megbízólevelet,
i) megszámlálja az országos kisebbségi önkormányzati választáson a listákra
leadott szavazatokat, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(5) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes
értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás
iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) kitűzi a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választást,
c) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási
bizottság hatáskörébe,
d) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján
hozott, az országos kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata elleni
fellebbezésről,
e) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
f) megállapítja az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,
g) kiadja az országos kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett
képviselőknek a megbízólevelet,
h) kitűzi az időközi területi és országos kisebbségi önkormányzati választást,
i) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését,
j) beszámol az Országgyűlésnek a területi és országos kisebbségi önkormányzati
képviselők választásáról.
Jelölés
115/R. § A listát legkésőbb a szavazást megelőző 26. napon kell bejelenteni.
Szavazás
115/S. § (1) A területi, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzati
választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a listák nevét a
területi választási bizottság, illetőleg az Országos Választási Bizottság által
kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a megválasztható képviselők
számának megfelelő számú jelölt nevét a kisebbségi jelölő szervezet által
bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.
(2) Szavazni a helyi választási bizottság által kijelölt helyiségben lehet. A
szavazást le kell zárni, ha valamennyi elektor leadta szavazatát.
(3) Az elektor a szavazólapot, illetőleg szavazólapokat borítékba zárja, amelyen
fel kell tüntetni a kisebbség megnevezését.
A szavazatok összesítése
115/T. § (1) A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság
felbontja az urnát, és a borítékokat - azok felbontása nélkül - kisebbségenként
külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok
számát. A szállítóborítéko(ka)t haladéktalanul a területi választási
bizottsághoz kell szállítani.
(2) A területi választási bizottság - a szavazást követő napon, miután
valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok -
kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről
- külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás
tekintetében - jegyzőkönyvet állít ki.
(3) A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a
területi választási bizottság állapítja meg.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról kiállított
jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell
szállítani.
(5) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a
területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási
Bizottság állapítja meg az azok beérkezését követő napon.
A megüresedett mandátum betöltése
115/U. § (1) Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a
mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot
szerző jelöltet a területi választási bizottságnál, illetőleg az Országos
Választási Bizottságnál.
(2) Az időközi választást a képviselő-testület, illetőleg közgyűlés
megbízatásának megszűnésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
149. § E törvény alkalmazásában
a) állami vezető: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és
felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó személy,
b) főjegyző: a fővárosi főjegyző, a megyei főjegyző,
c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet állít,
d) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és
a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az
élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér
házastársa,
e) jegyző: a települési jegyző, a körjegyző,
f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni
választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai
Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a
kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a fővárosi/megyei
listás jelölés; a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a települési
kisebbségi önkormányzati, a területi kisebbségi önkormányzati, az országos
kisebbségi önkormányzati jelölés,
g) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet,
listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak,
h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a
települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja,
a fővárosi közgyűlés tagja, a kisebbségi önkormányzat tagja,
i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint
népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek,
illetve akik a kezdeményezést benyújtották,
j)
k) kisebbségi jelölő szervezet: a kisebbségi önkormányzati képviselők
választásáról szóló törvény szerinti jelölő szervezet,
l) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép,
zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,
m) polgármester: a település polgármestere, Budapest főpolgármestere,
n) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fővárosi kerület,
o) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő
szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése,
önkéntesek igénybevétele,
p) családi és utónév: a házassági név, a születési családi és utónév,
q) lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és
nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek,
szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául
használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként
bejelentette,
r) külképviselet: a Magyar Köztársaság nagykövetsége és főkonzulátusa.
XVIII. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
150. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
151. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kitűzött választás, továbbá
elrendelt népszavazás lebonyolítására a választás kitűzésének, illetőleg a
népszavazás elrendelésének időpontjában hatályban lévő rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, népszavazás elrendelésére
irányuló, illetőleg népi kezdeményezés esetén e törvény 117. §-át nem kell
alkalmazni.
(3)
Felhatalmazás
152. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyűlési egyéni és területi
választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
153. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok
nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása
előkészítésének rendjét,
b) a választási eljárás határidőit és határnapjait,
c) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi,
helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,
d) a választásokkal összefüggő állami feladatok számítástechnikai,
szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását,
e) az értesítő, az ajánlószelvény, az aláírásgyűjtő ív mintáját, a választási
jegyzőkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit, példányszámát és
továbbításának rendjét,
f) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,
g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső
ellenőrzési rendjét.
(2) A belügyminiszter a rendeletében a határidőt, határnapot a törvényben
meghatározott határidőt, határnapot közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra
állapíthatja meg, ha a határidő vagy határnap egyébként heti pihenőnapra vagy
munkaszüneti napra esne.
(3) A belügyminiszter az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választásával, valamint az országos népszavazással
kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az
Országgyűlésnek.
154. § A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi
személlyel szerződést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem
köthető szolgáltatási szerződés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkező
nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenőrzésére,
továbbá a kétszer-többször szavazás ellenőrzésére.
Hatályukat vesztő rendelkezések
155. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdéséből a "továbbá a választókerületek
kialakításának elveit" szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (2)
bekezdésének második, harmadik és ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik
mondata, 6. §-a, IV-X. fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 51. §-a, 52.
§-ának a) és e)-j) pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17. számú melléklete,
b) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,
c) a Vjt. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1994. évi III. törvény 2. §-a,
3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-a, 39. §-ának (5)-(6) bekezdése,
valamint 1. és 5-16. számú mellékletei,
d) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,
e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,
f) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi
azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI.
törvény 22-24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,
g) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990.
évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és 12. §-a, IV. és
V. fejezete, 25. §-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének negyedik
mondata és (2)-(5) bekezdése, 27. §-ának (3)-(4) bekezdése, 28. §-a, 30. §-ának
(2), (3) és (5) bekezdése, VII. fejezete, 42. §-a (2) bekezdésének első és
második mondata, (3) bekezdése, 46/A. §-a (1) bekezdésének második mondatából az
"a 27. § (1) bekezdés alapján" szövegrész, 48. §-ának (2)-(3) bekezdése, 50/A.
§-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C. §-a (1) bekezdésének második mondata és (4)
bekezdéséből az "a 28. § (4) bekezdés szerinti" szövegrész, 50/D. §-a, XII.
fejezete, 53. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdéséből az "- a megüresedéstől
számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz -" szövegrész,
54/A. §-ának b), c), e)-j), o), r)-t), w)-z) pontja, 56. §-a, 57. §-ának
a), b)
és f) pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60-62. §-a, valamint 1., 2. és
6. számú melléklete,
h) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-4. §-a, 6. §-a, 8-18.
§-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,
i) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)-(5)
bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének második mondata,
50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,
j) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32.
§-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.
Módosuló rendelkezések
156. §
157. §
158. §
159. §
160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetőleg párt választási listáján
listát kell érteni.
161. §
162. §
163-164. §
165. §
166. §
167. §
168. §
169. §
170. §
171. § (1) E törvény, az Európai Parlament tagjainak választásáról és
jogállásáról szóló törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek
következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő
tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív
választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
b) a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002.
június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az
Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján
történő választásáról szóló okmány.
(2) E törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
szóló 1990. évi LXIV. törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek
következő irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 1994.
december 19-i 94/80/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban
lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a
helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról.
172. §
XIX. FEJEZET
A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI
173-193. §