Az Országos Választási Bizottság
17/2003. (I. 23.) OVB határozata

      Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Magyar Igazság és Élet Pártja által benyújtott népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő

 határozatot:

 Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.

Indokolás

 A Magyar Igazság és Élet Pártja 2002. június 21.-én népszavazás kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kérte az Országos Választási Bizottságtól. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:

 „Egyetért-e azzal, hogy jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet – a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok, a közalapítványok, az egyházi jogi személyek és Jelzálogbank kivételével –, valamint nem magyar állampolgárságú természetes személy termőföld tulajdonjogát sem Magyarország uniós csatlakozásáig, sem azt követően ne szerezhesse meg ?”

 A népszavazásra feltenni kívánt kérdést (a továbbiakban: kérdés) tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Országos Választási Bizottság a 133/2002. (VII. 11.) OVB határozatával megtagadta. Az Alkotmánybíróság a 72/2002. (XII. 19.) AB határozatával e határozatot megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.

 Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16.-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 67. cikkében foglalt kötelezettség a Magyar Köztársaság jelenlegi és jövőbeni jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való „lehetséges mértékű” jogközelítésére vonatkozik. A kérdés, amely a jogközelítés „lehetséges mértékét” befolyásolja, csupán a kérdés által érintett jogterületen – és nem a jogközelítés egészére – van kihatással, nem érinti a jogközelítés általában vállalt kötelezettségét.

 Az új eljárás során az Országos Választási Bizottság a kérdés jogszabályi feltételeknek való megfelelése további vizsgálata körében áttekintette a Magyar Köztársaság OECD tagságából fakadó, a népszavazásra feltenni kívánt kérdést érintő kötelezettségeket. Megállapította, hogy az OECD-nek a tőkemozgás liberalizálására vonatkozó, minden tagja számára irányadó angol nyelvű szabályozása a „termőföld” vonatkozásában nem tartalmaz előírásokat, az „ingatlan” vonatkozásában pedig a Magyar Köztársaság fenntartással élt. A „termőföld” tekintetében a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások sem tartalmaznak korlátozásokat.

             E körben tehát az Országos Választási Bizottság a kérdés népszavazásra bocsátásának nem látja akadályát.

 A jelen eljárásban azonban – mint az Alkotmánybíróság által elrendelt új eljárásban – az Országos Választási Bizottságnak irányadó jogszabályként már vizsgálnia kellett a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés által 2002. december 17.-én elfogadott 2002. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 10. §-át is. E § alapján az Alkotmány hatályos 79. §-a immár a következő:

„Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: ’Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?’”

Az Alkotmány e módosítása alapján az országos népszavazás alkotmányos szabályait a 28/C. §, továbbá – hatályának fennállása alatt – a 79. § rögzítik.

 Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének c) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Ez utóbbi rendelkezést is értelmezve az Alkotmánybíróság a 25/1999. (VI. 7.) AB határozatában rámutatott arra, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint – figyelemmel az Alkotmánybíróság idézett határozatára, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-ára is – az Alkotmány 79. §-ával elrendelt országos népszavazás megelőzi a választópolgárok által kezdeményezett országos népszavazást abban az esetben, ha az azokban szereplő kérdések egymást átfedő tartalmúak. Az Országos Választási Bizottság tudomása szerint pedig a csatlakozási szerződés előkészítése során már lezárásra került a tőke szabad áramlására vonatkozó, a népszavazásra feltenni kívánt kérdést is érintő fejezet.

 Mindezek alapján az Alkotmány 79. §-ában foglalt népszavazási kérdés az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés tekintetében a Törvény kihirdetését követően a tárgykörre figyelemmel már ún. védett kérdés.

 A hatályos jogi környezetben e határozat meghozatalakor az Országos Választási Bizottság nem vizsgálta, hogy a referendum eredménytelensége, illetve nemleges megválaszolása esetén a kérdés hitelesíthető-e. 

Az Országos Választási Bizottság a fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésén és 79. §-án, az Nsztv. 12. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke