1994. évi LXIV. törvény
a polgármesteri tisztség ellátásának
egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról
A polgármester foglalkoztatási
jogviszonyának létesítése
és megszüntetése
1. § (1) A polgármesteri
foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei,
megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület)
és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban
együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével
- választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester foglalkoztatási
jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre
a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél
kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként
választották meg;
b) a szervezeti és működési
szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben,
ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást - a polgármesterrel
egyetértésben - főállásúra változtatja.
(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes,
a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester)
foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat
képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről
szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.
(4) A polgármestert kérésére -
foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló
munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak
esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles
fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet
és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni
kell.
(5) Ha a polgármester megválasztása
előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek
hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől
számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati,
illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(6) A polgármesteri foglalkoztatási
jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati
jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek
számít.
2. § (1) A polgármester e
tisztsége megszűnik:
a) az új polgármester megválasztásával,
b) az Országgyűlésnek a helyi
önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,
c) a képviselő-testület
feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,
d) halálával,
e) a tisztségről történő
lemondással,
f) az összeférhetetlenség
kimondásával,
g) sorozatosan törvénysértő
tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági
ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének
a napjával,
h) választójoga elvesztésével,
i) a polgármesternek e tisztségével
összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával,
az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
j) ha az eskü letételét a képviselő-testület
előtt megtagadja.
(2) Az alpolgármester e tisztsége
megszűnik:
a) az önkormányzati választás
napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,
b) amennyiben önkormányzati képviselőnek
megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester
megválasztásával,
c) továbbá az (1) bekezdés b),
d-j) pontjaiban foglalt esetekben.
(3) A polgármester foglalkoztatási
jogviszonya megszűnik:
a) tisztségének megszűnésével,
a tisztség megszűnése napján,
b) közös megegyezéssel, a
megegyezés szerinti napon.
(4) A polgármester e tisztségéről a
képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le,
amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési
szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek
adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli
nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható
vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén
ismertetni kell.
(5) A polgármestert, ha e tisztségét
legalább két évig betöltötte és megbízatása az (1) bekezdés a), d),
e) pontja alapján szűnt meg - az a) pont esetén akkor is, ha a választáson
nem volt polgármesterjelölt - végkielégítésként három havi illetményének
megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület
további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás
nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási
vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.
(6) Ha az alpolgármestert a képviselő-testület
az alakuló ülésén nem választja meg alpolgármesternek, de az azt követő
három hónapon belül megválasztják, akkor az (5) bekezdés szerinti juttatás
időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek számít.
Díjazás
3. § (1) A képviselő-testület
a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester
megválasztását követő első ülésen dönt.
(2) A képviselő-testület
a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.
évi XXIII. törvény 42. §-ának (3) bekezdése szerint megalkotott önkormányzati
rendeletben megállapított illetményalap és az alábbi keretek között
meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:
|
|
szorzószám |
|
|
|
a) |
az
1000-nél kevesebb lakosú település esetén |
3-5 |
b) |
a
1000-2999 lakosú település esetén |
5-6,5 |
c)
|
a
3000-10 000 lakosú település esetén |
6,5-8 |
d)
|
a
10 000-nél több lakosú település esetén |
8-10 |
e)
|
a
fővárosi kerületi önkormányzat esetén |
9,5-11 |
f)
|
megyei
jogú városi önkormányzat esetén |
11-13 |
g)
|
a
megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat esetén |
11-13 |
(3)
(4) A polgármester illetményének
emelését - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület
állapítja meg.
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló
alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület
úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.
(6) A polgármester illetményéhez
kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet
terheli.
4. § (1)
A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület
összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását
követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati
rendeletben megállapított illetményalap és az alábbi keretek között
meghatározott szorzószám szorzataként:
|
|
szorzószám |
a)
|
az
1000-nél kevesebb lakosú település esetén |
1-2 |
b)
|
az
1000-2999 lakosú település esetén |
2-4 |
(2) A képviselő-testület
a társadalmi megbízatású alpolgármesternek
a) a kettőezernél kevesebb
lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,
b) a kettőezer, illetve annál
több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg
úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású
polgármester tiszteletdíját.
(3) A képviselő-testület a polgármester,
illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg
az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.
(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület
dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű
adat.
4/A. § (1) A képviselő-testület
határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban
végzett munkája értékelése alapján.
(2) A polgármester illetményének,
tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását
megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél - a 4. §
(3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb.
Pihenőidő
5. § A
foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra
és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
6. § (1) Fegyelmi vétséget követ
el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából
eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A polgármesterrel szemben
kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények
és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának
legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése,
illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése
egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
7. § (1) A polgármester ellen
a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás
kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult.
(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot
kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú
vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben
a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
(3) A vizsgálóbizottság a megbízását
követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében
meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását
követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság
elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra
- a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a képviselő-testület
ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság
elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc
napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának
levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
(4) A polgármester foglalkoztatási
jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő
határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése
iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.
A bíróság nyolc napon belül
nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
8. § (1) A polgármester a
tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért
anyagi felelősséggel tartozik.
(2) Szándékos károkozás esetén a
polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.
(3) Gondatlan károkozás esetén a
polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három
havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester,
amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó
szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség
elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során
a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző
utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított
előzőleg felhívta a figyelmét.
A polgármesterre vonatkozó egyéb
rendelkezések
és a közszolgálati szabályok
9. § A társadalmi megbízatású
polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel a polgármester más
foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselő-testület határozza meg.
10. § E törvénynek a polgármesterre
vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre
is alkalmazni kell.
11. § A képviselő-testület a
polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának
meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával
kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző
kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási
jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
13. § (1) A polgármesteri
foglalkoztatási jogviszonyra - a (2) bekezdés kivételével - megfelelően
alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
(Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(3), (5) bekezdését;
47. § (1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át;
49/E-49/I. §-át; 51. § (1)-(4) bekezdését; 51/A. § (2)-(6) bekezdését;
52. § (1)-(2) bekezdését (az 51-51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a
vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54-55. §-át; 55/A. §
(1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi
tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át;
59. § (1)-(3) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő
rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)-(2) bekezdését; 105-106. §-át;
132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167-168. §-át.
(2) A társadalmi megbízatású polgármester
nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(3) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ,
ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni
kell.
(4) A polgármester tisztségének
megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül
írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában
az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és
az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi, megyei közigazgatási
hivatal vezetője írja alá, a jegyzőkönyv tartalmát a belügyminiszter
rendeletben határozza meg. A 2. § (5) bekezdése szerinti összeg akkor
fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A
nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor
engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént.
Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
13/A. § (1) Öregségi nyugdíjra
jogosult az a polgármester - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása
esetén, - akinek a foglalkoztatási jogviszonya a 2. § (1) bekezdés a) pontja
szerint szűnik meg, feltéve, hogy folyamatosan legalább három éve polgármesteri
tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő
második naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény 7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott
öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó
korhatárt eléri.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjkorhatár
eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés
biztosítja.
A helyi önkormányzati képviselők
tiszteletdíja,
juttatása, költségtérítése
14. § (1) A képviselő-testület
az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke,
tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása
megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat
meg.
(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek
is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni
juttatást.
(3) A polgármester képviselőként
tiszteletdíjat nem kaphat.
15. § (1) A képviselő havi
tiszteletdíja nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított
illetmény, illetőleg tiszteletdíj 25%-át (a továbbiakban: alapdíj).
(2) Ha a képviselő bizottságnak
tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén
is - legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja
az alapdíj 50%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsoknak
tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén
is - legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető.
16. § (1) A képviselő-testület
a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő
természetbeni juttatásban részesítheti:
a) az önkormányzat közigazgatási
területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási
bérlet, amely a képviselő választása szerint pénzben is kifizethető,
b) önkormányzati intézmény
által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele,
a közüzemi szolgáltatások kivételével,
c) a képviselői tevékenységet
segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni
juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.
17. § (1) A képviselő-testület
a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.
(2) A képviselő-testület a
tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a rendeletében meghatározott
esetekben mérsékelheti és megvonhatja.
18. § A polgármesternek a polgármesteri
tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület
képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő,
általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni.
A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. A képviselő-testület
a polgármester költségtérítését - alapul véve legalább fél év igazolt
és szükséges költségeit - átalányként is megállapíthatja az érintett
kérésére. Ebben az esetben a polgármester költségátalánya illetményének
30%-át, tiszteletdíjának 50%-át nem haladhatja meg.
19. § (1) E törvény a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi általános választásának
napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános
választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell
alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti
a) a polgármesteri tisztség
ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény (Ptv.);
b) a Ptv. módosításáról szóló
1990. évi LXIX. törvény;
c) a köztisztviselők jogállásáról
szóló 1992. évi XXIII. törvény 79. §-a;
d) a Ptv. módosításáról szóló
1994. évi LVII. törvény.