A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk. III.37.049/2003/2.szám


A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. T. L. ügyvéd  által képviselt Lungo Drom Választási Koalíció (Budapest) kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 6/2003. (I. 11.) számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott napon meghozta a következő

v é g z é s t:

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az Országos Választási Bizottság a 6/2003. (I.11.) számú határozatával a kérelmező panaszát - amely szerint a szektorban helyet foglalóknál lényegesen magasabban állapították meg a szavazatokat - elutasította. Határozata indokolása szerint nem állapítható meg, hogy a számozott szektorok közül melyikben történt a feltételezett törvénysértés; a kérelmező panaszában nem jelölte meg a törvénysértés bizonyítékait.

A kérelmező az Országos Választási Bizottság határozata elleni kifogásában annak törvénysértés miatti megsemmisítését kérte. Előadta, hogy a Benga Oláh Tibor levezető elnökké történő megválasztásakor a szavazók száma 1623 volt, az egyes szektorokban 100, illetőleg 200 elektor lehetett, ennek ellenére a szavazatszámláláskor az ötös szektorban 217 igen szavazatot számoltak össze. Kérte a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ának a/ pontja szerinti alapelv érvényre juttatásával a törvénysértés megállapítását. Mellékelte a szavazáson részt vett Gáspár Szilvia elektor feljegyzését.

A kifogás alapos.

A Ve. 34. § /2/ bekezdésének f/ pontja értelmében az Országos Választási Bizottság megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolja.
A Ve. 79. §-a /1/ bekezdésének b/ pontja alapján ha a bíróság a kifogásnak helyet ad, megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a kétszáznál több szavazatot egy adott szektorban sem lehetett volna összeszámolni - mint ahogyan ezt a kérelmező kifogásában is megjegyezte - önmagában nem jelent törvénysértést, csupán azt, hogy nem a választási hivatal által meghatározott szektor-csoportosításnak megfelelően történt a szavazás, vagyis az egyes szektorokban mégis többen lehettek az előre meghatározott létszámnál, az üléseken helyet nem foglaló, de a szektorhoz tartozó választók is szavaztak. Kétségtelen, hogy ez az előre meghatározott szavazási rendnek nem felel meg, azonban nem valósít meg törvénysértést, mert nem ütközik sem az 1993. évi LXXVII. törvény, sem a Ve. egyetlen rendelkezésébe sem.

A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a választás tisztaságának a Ve. 3. §-ának a/ pontjában deklarált eljárási alapelvét sértő cselekmény, mulasztás akkor adhat alapot a Ve. fentebb idézett rendelkezései alapján a szavazás eredményének, illetőleg a döntésnek a megsemmisítésére, ha olyan törvénysértés volt megállapítható, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta. A kifogásolt ügyben azonban ilyen törvénysértés nem nyert bizonyítást - a kérelmező fellebbezéséhez csatolt elektori feljegyzésben megjelölt 217 szavazatszám önmagában nem elegendő eszköz annak bizonyítására, hogy a szavazatok összeszámlálásnál törvénysértés történt -, illetőleg a bizonyítás eredményétől függetlenül is megállapítható volt, hogy a szavazás eredményét nem változtatta meg a kérelmező által állított szabálytalanság.

A kifejtettek értelmében az Országos Választási Bizottság törvényes határozattal utasította el a kérelmező panaszát. 

Minden indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. §-ának /4/ bekezdése alapján elutasította.

A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni további jogorvoslatot a Ve. 79. §-ának /2/ bekezdése zárja ki.


Budapest, 2003. január 15.


Dr. Kozma György sk. tanácselnök, 

Dr. Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, 

Dr. Csiby Attila sk. bíró