A vezetõi engedély, a jármûvezetõi engedély és a jármûvezetõi igazolvány érvényessége
4. § (1) A vezetõi engedély, a jármûvezetõi engedély,illetõleg a jármûvezetõi igazolvány a következõ határidõig jogosít vezetésre:
(9) A rendõrhatóság a jármûvezetõ soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti, ha a jármûvezetõ betegségére, testi vagy szellemi, illetõleg érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan adat merül fel, amely õt a jármûvezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.
77. § (1) Az építmények a rendeltetésüknek megfelelõen megközelíthetõk legyenek.
(2) Kerekesszékkel is használható módon kell megvalósítani
107. § Lejtõn a lejtés mértéke - eltérõ hatósági elõírás hiányában -
142. § (1) A nagyforgalmú, a tömegtartózkodás céljára szolgáló, továbbá az "A" és a "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó építmények és helyiségek, valamint a középmagas és magasépületek kiürítési útvonalainak (folyosó, lépcsõház, szélfogó) ajtószárnyai a menekülés irányába nyíljanak, azok nyílásaiba küszöböt, lépcsõt építeni nem szabad, számukat, nyílásszélességüket - a vonatkozó hatósági elõírások alapján, a rendeltetés szerinti használat és a kiürítés követelményeinek megfelelõen - számítással kell meghatározni.
(2) Bejáratként kizárólag forgó, billenõ, tolóajtó nem alkalmazható
A társadalom anyagi támogatására szoruló személyek ellátásának biztosítása érdekében a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a belügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem:
Rendszeres szociális segély
1. § (1) Rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött munkaképtelen, illetõleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme - ideértve az esetleges nyugellátást is - megélhetését nem biztosítja, továbbá akinek eltartásáról tartásra köteles és képes házastársa vagy rokona (1952. évi IV. törvény 21. és 32. §, illetõleg VII. Fejezet) vagy az a személy, aki tartási, illetõleg életjáradéki vagy öröklési szerzõdés alapján erre köteles lenne (1959. évi IV. törvény XLIX., LVI. Fejezet), nem gondoskodik. A megélhetése különösen annak a személynek nem biztosított, akinek jövedelme a mindenkori özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el.
(2) Egészségi állapotára tekintet nélkül munkaképtelennek kell tekinteni azt a nõt, aki 65., illetõleg azt a férfit, aki 70. életévét betöltötte. Rokkantnak kell tekinteni azt, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.
(5) A rendszeres szociális segélyt igénylõ személy munkaképesség-csökkenésének mértékét az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság Orvosszakértõi Intézet lakóhely szerint illetékes I. fokú Orvosi Bizottsága állapítja meg.
2. § (1) A rendszeres szociális segély összegét a támogatásra szoruló személy szociális helyzetéhez és egészségi állapotához mérten kell megállapítani.
(3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ háztartásában olyan támogatásra szoruló családtag él, akinek tartására köteles, családtagonként segélyt lehet megállapítani.
3. § A vakok rendszeres szociális segélyezése
4. § (1) A vakok rendszeres szociális segélyében lehet részesíteni azt a munkára nem képezhetõ vagy munkába nem állítható, tizennyolcadik életévét betöltött vak személyt, aki nem képes saját létfenntartását biztosítani, és nincs olyan tartásra köteles házastársa vagy rokona, aki gondoskodni tudna róla.
(2) A vakságot a lakóhely szerint illetékes megyei, fõvárosi vezetõ szemész szakfõorvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt, hogy a segélyt kérõ vak személy nem képezhetõ, illetõleg munkába nem állítható, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének (Budapest XIV., Május 1. út 47. szám) írásban adott nyilatkozatával kell igazolni. Az orvosi bizonyítványt és a Szövetség nyilatkozatát a segély iránti kérelemhez mellékelni kell. Nincs szükség a Szövetség nyilatkozatára, ha a vak nõ az 55., a vak férfi pedig a 60. életévét betöltötte.
6. § (1) Ha egy családon belül több segélyre szoruló vak él, azok mindegyikét külön-külön segélyben lehet részesíteni.
(2) Amennyiben a vakok rendszeres szociális segélyében részesülõ vak személy háztartásában élõ látó házastársa vagy rokona - akinek eltartásáról a vak köteles gondoskodni - munkaképtelen és megélhetése nincs biztosítva, részére rendszeres szociális segélyt lehet megállapítani és folyósítani.
7. § A lakbérrel kapcsolatos szociális támogatás
7/A. § Közös rendelkezések
8. § (1) Nem akadálya a rendszeres szociális segélyezésnek, illetve a vakok segélyezésének (a továbbiakban együtt: szociális segély) az, ha a segélyt igénylõ személynek olyan kisebb értékû ingatlana van, amely bármely okból nem értékesíthetõ.
9. § (2) A megállapított szociális segélyt havonta elõre, a hó 5. napjáig kell a jogosult részére folyósítani.
10. § (1) A szociális segélyt határozott vagy határozatlan idõtartamra kell megállapítani.
(5) Annak a személynek, akinek határozott idõtartamra állapították meg a szociális segélyt, és a segély folyósítására továbbra is szüksége van, a határidõ lejárta elõtt legalább egy hónappal kérnie kell a további folyósítást. A segély megállapítására jogosult szerv ismételt kérelem nélkül is újból megállapíthatja és folyósíthatja a segélyt, ha ismertek elõtte azok az okok, amelyek a segély további folyósítását indokolják.
11. § A szociális segély megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, továbbá bármely állami vagy társadalmi szerv és állampolgár is.
12. § (1) Állandó keresetként vagy jövedelemként azt a bármely forrásból származó pénzbeli vagy nem szociális támogatás jellegû természetbeni juttatást célszerû figyelembe venni, amelyet a segélyt igénylõ személy a kérelem benyújtását megelõzõen három hónapon át kapott, ha az a határozat meghozataláig nem szûnt meg. Ugyanígy célszerû elbírálni az állandó keresetet vagy jövedelmet a segélyezés tartama alatt is.
(2) Az (1) bekezdésben jelzett keresetre vagy jövedelemre vonatkozó adatokat az alábbiakkal kell igazolni: munkáltatói kereseti igazolás; termelõszövetkezeti igazolás a végzett munkateljesítmény alapján folyósított havi vagy évi jövedelemrõl, valamint a juttatott földjáradék összegérõl, a háztáji gazdaság jövedelmérõl; a nyugdíj, járadék folyósítását bizonyító utolsó havi utalványszelvény; adóügyi szerv igazolása a kereseti, jövedelmi adókivetés alapjául szolgáló jövedelemrõl.
14. § (1) A szociális segélyt megállapító határozatban kötelezni kell a segélyezettet, hogy a lakcímében, valamint a szociális helyzetében bekövetkezett változást a segélyt megállapító szervnek 8 napon belül jelentse be.
(3) Ha a segélyezett életkörülményeiben olyan változás következik be, hogy szociális segélyre nem szorul rá (pl. szociális intézetben helyezik el, jövedelemhez jut stb.), a segély folyósítását meg kell szüntetni. Ha a segélyezett más helységbe költözik, az új lakóhelye szerint illetékes segélyt megállapító szerv a jogosultságot megvizsgálja, és ennek alapján intézkedik a segély további folyósítása iránt.
15. § (2) A szociális segélyre szoruló személy a segély iránti kérelem elbírálásához, illetõleg a segélyezés feltételeinek felülvizsgálatához szükséges adatokat, igazolásokat, egyéb bizonyítványokat köteles az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani.
16. § (2) A szociális segélyben részesülõk természetbeni juttatásban (ruha, tüzelõ segélyben, öregek napközi otthoni ellátásban, szociális étkeztetésben, házi szociális gondozásban stb.) is részesülhetnek.
17. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejûleg a 3/1961. (VII.. 5.) EüM rendelet, a 24/1961. (Eü. K. 15.) EüM utasítás és a 38/1963. (Eü. K. 23.) EüM utasítás hatályát veszti.
A Minisztertanács 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozatában foglalt felhatalmazás alapján a vakok személyi járadékának bevezetésével kapcsolatban - a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
1. § (1) Vakok személyi járadékában (a továbbiakban: járadék) kell részesíteni - a (2)-(5) bekezdések figyelembevételével - a 18. életévüket betöltött vak személyeket.
(2) Kivételes méltánylást érdemlõ esetben - egyéni elbírálás alapján - járadékban részesíthetõ az a családban élõ, 18 éven aluli vak gyermek, akinek nevelõintézeti elhelyezése és oktatása hibáján kívül nem biztosítható, valamint gondozása, nevelése csak családi környezetben oldható meg.
(3) Járadékban kell részesíteni azokat a kisipari, magánkereskedõi, háziipari vagy vándoripari tevékenységet folytató vak személyeket is, akiknek szociális helyzetük, egészségi állapotuk és családi körülményeik azt indokolják.
(4) A szociális otthonokban, a vakok állami intézetében vagy egyéb állami intézetben, illetõleg a vakok általános iskolája nevelõotthonában elhelyezett vak személyek létfenntartásához szükséges támogatást az állam természetben biztosítja. A szociális intézményekben és szociális otthonokban elhelyezett jövedelem nélküli vak személyek - egyéni elbírálás alapján - az intézmény költségvetésében biztosított, 100 Ft-ot meg nem haladó zsebpénzjuttatásban részesülhetnek.
(5) Ha egy családon belül több ellátásra jogosult vak személy él, azok mindegyikét különkülön megilleti a járadék.
2. § (1) Ha az érdekelt személy a vakok rendszeres szociális segélyére és a járadékra egyaránt jogosult, részére mindkét ellátást meg kell állapítani.
(2) Az egyesített ellátásról új államigazgatási határozatban kell intézkedni. A határozatban mindkét ellátást - jogcímenként külön-külön összegben - és összevontan is fel kell tüntetni.
(3) A vak hadirokkantat mind a hadirokkant-járadék és a kivételes pénzellátás, mind a vakok személyi járadéka megilleti.
(4) A vakok személyi járadékának bevezetésével egyidejûleg a vak hadirokkantak vaksági pótdíja megszûnik.
(5) A mezõgazdasági termelõszövetkezetek tagjainak kötelezõ kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló jogszabályok alapján öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra jogosult vak személyeket mind a vakok rendszeres szociális (rész összegû) segélye, mind a járadék megilleti.
3. § (1) A rendelet alkalmazása során vaknak kell tekinteni azt a személyt, akirõl a rendelet 3. mellékletében foglaltak alapján megállapítják, hogy látását tartósan (egy év), illetõleg véglegesen elvesztette.
(2) A vakság tényét a lakóhely szerint illetékes megyei, fõvárosi vezetõ szemész szakfõorvos (a továbbiakban: szakfõorvos) állapítja meg. A vakság tényének megállapítását a rendelet 4. melléklete szerinti nyilvántartási lapon kell igazolni.
(3) A szakfõorvos által megállapított orvosi vélemény felülvizsgálatát az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság Orvosszakértõi Intézetétõl lehet kérni.
(4) A szakfõorvos a nyilvántartási lap eredeti példányát a vak személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjének küldi meg, egyidejûleg értesíti a vak személyt ellátó, területileg illetékes szemészeti szakrendelés vezetõjét a nyilvántartásba vételrõl. A nyilvántartási lap másolatát irattárban kell elhelyezni.
(5) Az 1. § (2)-(3) bekezdésekben meghatározott személyek részére a járadék megállapításához a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének (Budapest XIV., Május 1. út 47. szám) írásbeli javaslata szükséges.
4. § (1) Az 1995. január 1-je utáni idõponttól megállapított járadék összege egységesen havi 4000 forint.
(3) Az 1972. január 1-je után benyújtott igények esetében a járadékot a kérelem benyújtását követõ hó 1. napjától kell megállapítani.
5. § (1) A járadék iránti igényt kérelemre kell elbírálni. Megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, illetõleg kezdeményezheti azt bármely állami, szövetkezeti vagy társadalmi szerv és állampolgár is.
(3) A járadék megállapításáról hozott határozatban fel kell tüntetni a jogosult személyi adatait (családi és utónevét, asszonyoknak a leánykori nevet, születési helyét, évét, hónapját és napját, anyja nevét), lakcímét, valamint a járadék folyósításának kezdõ idõpontját. Kötelezni kell a járadékban részesített személyt, hogy a lakcímében bekövetkezett változást az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), illetõleg a járadék folyósítása megszüntetését elõidézõ okot a települési önkormányzat jegyzõjének 8 napon belül jelentse be. Ha a jogosult személy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól bármely jogcímen ellátásban részesül (nyugdíj, hadigondozási vagy termelõszövetkezeti járadék, KISOSZ, KIOSZ, illetõleg központi szociális segély stb.), a határozatban az ellátás folyósítási törzsszámát is fel kell tüntetni.
6. § (1) A megállapított járadékot jogerõs határozat alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta utólag folyósítja.
(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a személyi járadék kifizetéseket, továbbá a vakok rendszeres szociális segélyének kifizetéseit a költségvetésében az egyéb folyósításokkal elkülönítetten tartja nyilván és számolja el.
7. § (2) Ha a járadékban részesített személy kisipari, magánkereskedõi, háziipari vagy vándoripari tevékenység gyakorlására engedélyt kap, a járadék megállapítására jogosult szerv - e tevékenység gyakorlásának megkezdésétõl számított 3 hónap elteltével- köteles a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének véleményét kérni a járadék további folyósításához. A járadék folyósítását - az utolsó felvétel napjával -meg kell szüntetni ha a kisipari, magánkereskedõi, háziipari vagy vándoripari tevékenységet folytató személy szociális helyzete azt nem indokolja.
(3) Ha a járadékban részesülõ személy állapotában javulás következik be, a látás mértékének megállapítása végett újkeletû szakorvosi bizonyítványt kell bekérni.
(4) A járadék folyósításának megszüntetése tárgyában hozott határozatban (2. melléklet) a személyi adatokon kívül fel kell tüntetni a folyósítási törzsszámot, a megszüntetés idõpontját, valamint az indokolásban a megszüntetés okát.
8. § (1) Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a helyzetében bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elõ, kötelezni kell a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére.
9. § (1) A járadékkal kapcsolatos ügyek intézésére - ide értve a jogorvoslati eljárást is - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szabályai az irányadók.
(2) A vakok rendszeres szociális segélyének megállapítására, a már megállapított segély összegének módosítására, valamint a folyósítás megszüntetésével kapcsolatos eljárásra a 2/1969. (V.. 4.) EüM rendeletet kell alkalmazni.
(3) A vak hadirokkantak kivételes pénzellátását továbbra is csak a 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM utasítás mellékleteként kiadott szabályzat 72. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén lehet megállapítani. A jövedelem szempontjából azonban a vakok személyi járadékát figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A járadékban részesülõ személyekrõl nyilvántartás kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: a járadékos nevét, születési évét, lakcímét, a járadékot megállapító határozat számát, az esetleges egyéb ellátás megnevezését, megjegyzési rovatot.
10. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejûleg a 2/1969. (V.. 4.) EüM rendelet 9. § (2) bekezdése - a vakok rendszeres szociális segélyének folyósítása tekintetében - megfelelõen módosul, valamint a 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM utasítás mellékleteként kiadott szabályzat 74. §-ában foglalt vaksági pótdíjra vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik. 1-2. melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez 3. melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethezA 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-ában foglaltak alapján a vakok személyi járadéka magállapítása szempontjából vaknak kell tekinteni azt a személyt:
1. akinek látásélessége megfelelõ korrekcióval
2. akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20-nál szûkebb. A szürkehályog mûtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fõvárosi vezetõ szemész szakfõorvos állásfoglalása az irányadó. Vakok személyi járadékára az a személy jogosult, akinek mûtéti gyógyítását a szakfõorvos nem tartja indokoltnak.
4. melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez
A vakok személyi járadékát kérelmezõ csökkentlátó nyilvántartási lapja (másolattal töltendõ ki)
Név:
Elõzõ (leánykori) neve:
Születési idõ:
Születési helye:
Anyja neve:
Lakhely:
Személyi igazolvány száma:
Anamnézis:
Látóélesség korrekcióval:O. D.O. SIN.
Szemészeti státus:
Kórisme: Állapota végleges - nem végleges (nem kívánt rész törlendõ).
Vaksági segélyre jogos - nem jogos (nem kívánt rész törlendõ).
Ellenõrzõ vizsgálatra jelentkezik: ,19
P. H. ......................................................... területi vezetõ szemész szakfõorvos
1. § A rendelet hatálya kiterjed
3. § (1) A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának célja annak orvosi elbírálása, hogy a dolgozó
28. § (3) Az olyan tizennyolcadik életévüket be nem töltött testi és értelmi fogyatékosok elhelyezésére és ápolására, akik gyógypedagógiai vagy egyéb oktatásra és nevelésre alkalmatlanok, egészségügyi gyermekotthonok mûködnek. Egészségügyi gyermekotthont a Népjóléti Minisztériumon, valamint a fõvárosi, megyei és megyei jogú városi önkormányzatokon kívül a népjóléti miniszter által kijelölt állami szervek és társadalmi szervezetek tarthatnak fenn. A Népjóléti Minisztérium az egészségügyi gyermekotthoni ellátásra szoruló gyermekek elhelyezésére más szervezetekkel megállapodást köthet.
A 85/1988. (XII. 15.) MT rendeletben meghatározott társadalombiztosítási támogatás igénybevételérõl - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a közlekedési miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következõket rendelem:
1. § A rendelet hatálya jogszabály alapján
2. § (1) A támogatás alanyai a külön jogszabályban megállapított társadalombiztosítási támogatást akkor vehetik igénybe, amikor a támogatott árú gyógyászati segédeszközt az állampolgárnak kiszolgáltatják, illetve az egészségügyi szolgálat erre irányuló megrendelését teljesítik.
(3) A gyógyászati segédeszközöknél a támogatás mértéke a fogyasztói ár és az igénybe vevõ által fizetendõ térítési díj különbözete.
(4) Import gyógyászati segédeszközök beszerzésénél termelõi áron a vámmal, illetékkel, külkereskedelmi árréssel és egyéb, importtal kapcsolatos közvetlen belföldi költséggel, gyógyszernél hazai feldolgozási költséggel is növelt, a mindenkori MNB hivatalos árfolyamon - a határparitásra vonatkozó szabályoknak megfelelõen - átszámított árat kell érteni.
3. § (1) A gyógyászati segédeszköznél a támogatási elõleget a tárgyhónapot megelõzõ hónap 20-ig, az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóságnak benyújtott áruforgalmi terv alapján a tárgyhóban a Fõigazgatóság két egyenlõ részletben biztosítja.
(2) Az igénybe vett támogatás végelszámolását a tárgyhót követõ 15 munkanapon belül kell teljesíteni.
(3) A gyógyászati segédeszköznél az elõlegfolyósítás és elszámolás egyéb kérdéseit az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatósággal kötött szerzõdésben kell kialakítani.
4. § (1) A támogatás elszámolásának alapja és bizonylata a vény, illetve a megrendelõ lap.
(2) A támogatás igénybevételével összefüggõ, visszatartásra kötelezett vények megõrzési ideje három év, kivéve a három évnél hosszabb kihordási idejû gyógyászati segédeszközök bizonylatait, amelyek megõrzési ideje a kihordási idõvel azonos.
(3) A vények, illetve megrendelõ lapok megõrzéséért a társadalombiztosítási támogatást igénybe vevõ a felelõs.
(4) A támogatás az árbevétel részét képezi.
2. § (1) A nevelõszülõt gondozási díj illeti meg. A gondozási díj legalacsonyabb összege gyermekenként havi 1800 Ft.
(2) A gondozási díj mértékét a gyermek- és ifjúságvédõ intézet igazgatója évente határozza meg az erre fordítható pénzeszközök nagyságrendjének ismeretében.
(3) A gyermek- és ifjúságvédõ intézet igazgatója az átlagnál magasabb összegû gondozási díjat állapíthat meg, ha a nevelt gyermek
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 71. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem:
1. § (1) Az adóalapot csökkentõ kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosnak minõsül az 1991. évi XC. törvény 3. §-ának 20. pontjában foglaltakon túl:
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említettek körébe az a személy tartozik, akinek a fogyatékossága e rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékû, és ez az állapot tartósan vagy véglegesen fennáll.
2. § A súlyos fogyatékosság igazolására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének megállapítására jogosult:
3. § (1) Az e rendelet hatályba lépését megelõzõen kiállított véleményt a betegség, illetve a fogyatékosság minõsítésénél figyelembe kell venni.
(2) Az orvosi vélemény felülvizsgálatát az igazolás kiállítását végzõ orvos szakmai felettesétõl 30 napon belül lehet kérni.
4. § Az ideiglenes jelleggel kiadott igazolás esetén fel kell tüntetni érvényességének idõtartamát; a meghosszabbításhoz ismételt orvosi vizsgálat szükséges. A véglegesnek minõsített állapotot nem kell újra igazolni.
5. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet alapján az adóalapot csökkentõ kedvezményt az 1990. január 1-jétõl keletkezett jövedelmekre lehet igénybe venni.
(3) Az a magánszemély, akinek 1990. év elõtt a 8004/1980. (SZEK 2.) SZEM tájékoztató alapján igazolták végleges súlyos fogyatékosságát, annak új igazolást benyújtania nem kell.
(4) Az a mozgáskorlátozott személy, akinek e rendelet hatálybalépése elõtt az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság Orvosszakértõi Intézete (a továbbiakban: OTF OSZI) vagy a megyei tisztifõorvos által mûködtetett eseti szakértõi bizottság igazolta mozgáskorlátozottságát, illetve e rendelet hatálybalépése után - az egyéb kedvezmények igénybevétele céljából - beszerzi az OTF OSZI mozgáskorlátozottságot megállapító szakvéleményét, annak a szakvélemény érvényességi ideje alatt új igazolást benyújtania nem kell.
1. melléklet a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelethez
A személyi jövedelemadó-alap megállapításakor súlyosan fogyatékosnak, illetve
a) siketnek kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke mindkét fülön 80 DB felett van, nagyothallónak kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke mindkét fülön 60-80 dB között van,
b) értelmi fogyatékosnak kell tekinteni azt, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el, olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard devianciája 15.BNO 31800-318.10.
2. Melléklet a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelethez
Igazolás a súlyos fogyatékosság minõsítésére (másolattal töltendõ ki)
Név:
Születési idõ:
Elõzõ (leánykori) neve:
Anyja neve:
Lakhelye:
Személyi szám:
Anamnézis:
Status:
Kórisme:
Állapota -tól kezdõdõen végleges.
Állapota -tól -ig ideiglenesen áll fenn. (Nem kívánt rész törlendõ.)
19 P. H. ........................................................ szakfõorvos háziorvos
1. § (1) A közúti jármûvezetõk egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti jármûvezetõ-jelöltnek, illetõleg a közúti jármûvezetõnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetõleg érzékszervi fogyatékossága, amely õt a közúti jármûvezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetõleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti jármûvet.
9. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon végzõ szerv az elõzetes alkalmassági vizsgálat eredményét, az idõszakos, illetve az esetleges soron kívüli vizsgálat idõpontját írásban közli a vizsgált személlyel, tanuló esetén, ha az oktatási intézmény keretében a közúti jármûvezetés elsajátítása kötelezõ az oktatási intézménnyel is.
(3) Az elsõ fokú egészségügyi szerv, ha az idõszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálat során a közúti jármûvezetõ alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, valamint, ha soron kívüli alkalmassági vizsgálatot tart szükségesnek, a vezetõi engedélynek a
(2) bekezdés szerinti érvényesítésén kívül a vezetõi engedély -mozgáskorlátozottak esetén a vezetõi engedély mellékletét képezõ betétlap - megfelelõ rovatába részletesen bejegyzi az esetleges feltételeket, korlátozásokat, illetõleg a soron kívüli alkalmassági vizsgálat idõpontját.
12. § (1) Az elõzetes és az idõszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot - a (7) bekezdésre is figyelemmel - az e célra szervezett szakértõi bizottság végzi, akkor ha
(2) Elsõ fokú szakértõi bizottságként a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek járnak el. A másodfokú szakértõi bizottság Budapesten, az Intézetben mûködik. Mind az elsõ fokú, mind a másodfokú szakértõi bizottság a közlekedési hatóság részérõl közúti jármû mûszaki szakértõvel egészül ki.
(3) A szakértõi bizottságok nem orvos tagjait a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetõleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti jármûnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a szakértõi bizottság a közúti jármûvezetõi engedélyhez csatolandó mellékletben közli a közúti jármûvezetés mûszaki feltételeit. Ebben elõírja a vezethetõ közúti jármûbe beépítendõ segédberendezéseket, illetve a közúti jármû szükséges átalakítását.
(5) A szakértõi bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti jármûvezetõ-jelölt vagy a közúti jármûvezetõ a szakértõi bizottság nem orvos tagjai elõtt a gyakorlatban elõzetesen bizonyítja, hogy az átalakított szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.
(6) A szakértõi bizottságok eljárására egyebekben az elsõ fokú egészségügyi szervekre és az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti jármûvezetõknél az idõszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon a 8. §-ban, másodfokon a 11. § (1) bekezdésében meghatározott szervek végzik, ha a közúti jármûvezetõ, illetõleg jármûvezetõ-jelölt alkalmasságát az arra illetékes szakértõi bizottság a korábbi vizsgálat során megállapította és a jármûvezetõ egészségi állapotában - amely miatt az elõzõ vizsgálatát a szakértõi bizottság végezte - változás nem következett be.
13. § (1) Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti jármûvezetõ csak gyógyászati segédeszköz (mûvégtag stb.) vagy a szokásostól eltérõ kezelõ berendezés (pl. automata tengelykapcsoló, kézi mûködtetésû gáz- vagy üzemi fék) használata esetén minõsíthetõ egészségi szempontból alkalmasnak.
(2) Az egészségi alkalmassággal összefüggõ korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti jármûvezetõ fogyatékossága vagy a közúti jármû átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.
A 26/1993. (II. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: OTF) vezetõjével egyetértésben a következõket rendelem el:
1. § (1) A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 19/D. §-a szerinti gyógyfürdõellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegét a melléklet tartalmazza.
(2) A társadalombiztosítási támogatás mértékét legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.
2. § (1) Társadalombiztosítási támogatással az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére a c) pont kivételével - az alapellátás orvosának beutalása alapján - gyógyfürdõellátások rendelésére jogosult:
(2) A beutaló orvos a gyógyfürdõellátást gyógyfürdõutalványon rendeli, amelyhez mellékelni kell a szakmai elõírások feltüntetésére szolgáló nyomtatványt ("kezelõlapot") is.
(3) Üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség címén csak akkor rendelhetõ gyógyfürdõellátás térítésmentesen, ha az üzemi baleset, illetve a foglalkozási betegség tényét a baleseti táppénz vagy illetmény folyósítására illetékes szerv igazolta. A térítésmentesen rendelt gyógyfürdõellátás esetén a gyógyfürdõutalványon meg kell jelölni azt a jogcímet ("rehabilitáció", "üzemi baleset", "foglalkozási betegség"), amelynek alapján a társadalombiztosítási támogatás megegyezik a gyógyfürdõellátás árával. A gyógyfürdõellátás közgyógyellátásra jogosult személy részére a külön erre a célra rendszeresített gyógyfürdõutalványon rendelhetõ.
(4) Egy kúra keretén belül egyidejûleg legfeljebb négy különbözõ fajta kezelés rendelhetõ, kezelésfajtánként legfeljebb 15 alkalomra. Ugyanazon betegség miatt naptári évenként csak 2 kúra rendelhetõ.
(5) Csoportos gyógyúszás évente legfeljebb hat kúrában rendelhetõ.
3. § (1) A gyógyfürdõutalvány a kúra megkezdésétõl számított nyolc - gyógyúszás esetén tizenkét - hétig érvényes. A kúrát a gyógyfürdõutalvány kiállításától számított 1 hónapon belül meg kell kezdeni. Amennyiben a kúrát a biztosított saját hibáján kívül álló ok miatt megszakítja, a beutaló orvos a gyógyfürdõutalvány érvényességét - személyi bélyegzõjével és aláírásával ellátva - egy ízben meghosszabbíthatja. Ebben az esetben a gyógyfürdõutalvány érvényessége hat héttel meghosszabbodik. A meghosszabbítás okát a beutaló orvos a biztosítottról vezetett nyilvántartásban rögzíti.
(2) Lejárt gyógyfürdõutalvánnyal, illetve olyan gyógyfürdõutalvánnyal, amely nincs megfelelõen kitöltve, a társadalombiztosítás terhére gyógyfürdõellátás nem vehetõ igénybe.
4. § A gyógyfürdõutalvány csak a társadalombiztosítással gyógyfürdõellátásra szerzõdést kötött gyógyfürdõben váltható be.
5. § A beutaló orvosnak a jogosultat tájékoztatni kell a gyógyfürdõutalvány beváltásának módjáról és a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehetõ gyógyfürdõk körérõl, a térítésköteles fürdõutalványon történõ rendelés esetén a kezelés várható költségeirõl.
6. § A társadalombiztosítás illetékes szerve a vele szerzõdést kötött gyógyfürdõkkel a szerzõdésben foglaltak szerint számol el, a szerzõdésben kikötött árak, illetve a társadalombiztosítási támogatás összege alapján.
7. § Az utalványokat az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság juttatja el - igénylés alapján - a beutaló orvosnak.
8. § Az OTF-vel szerzõdéses kapcsolatban álló, illetve térítésmentes elektroterápiás kezelést nyújtó gyógyfürdõk körét és azok szolgáltatásait a Népjóléti Közlönyben folyamatosan közzé kell tenni.
9. § A fizioterápiás kezeléssel kapcsolatos személyi és egészségügyi adatok védelmérõl és kezelésérõl külön jogszabály rendelkezik.
10. § (1) Ez a rendelet 1993. március 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a gyógyfürdõutalványok és gyógyfürdõjegyek kiszolgáltatásáról szóló 34/1962. (Eü. K. 15.) EüM utasítás a hatályát veszti. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követõen kiállított utalványok tekintetében kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépése elõtt kiállított utalványok érvényességi idejükig felhasználhatók.
(3) Az utalványokat elsõ ízben e rendelet hatálybalépését követõ 1 hónapon belül kell eljuttatni a beutaló orvosnak.
(4) A társadalombiztosítás szerve alatt az illetékes megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztár értendõ.
Melléklet az 5/1993. (II. 12.) NM rendelethez
A gyógyfürdõellátás árához járó társadalombiztosítási támogatás
Kódszám Kezelésfajta Támogatás (Ft/kezelés)
01 Termál gyógymedence, hévízi tófürdõ 80
02 Termál kádfürdõ 80
03 Iszappakolás, iszapfürdõ 110
04 Súlyfürdõ 135
05 Szénsavas fürdõ 160
06 Orvosi gyógymasszázs 125
07 Víz alatti vízsugármasszázs 190
08 Víz alatti csoportos gyógytorna 100
09 Csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt 80
26. § (1) Bölcsõdébe a gyermek húsz hetes korától három éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehetõ fel, amelyben harmadik életévét betölti.
(2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését orvosa nem javasolja, bölcsõdében gondozható negyedik életévének betöltését követõ augusztus 31-ig.
(3) A gyermek bölcsõdébe történõ felvételét a szülõ hozzájárulásával
(4) A bölcsõdébe történõ felvételt fogyatékos gyermek esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítõ szakember és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, valamint 34. §-ának a) pontjában szabályozott szerv (a továbbiakban: szakértõi bizottság) is kezdeményezheti.
27. § (1) Hetes bölcsõdébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlõdése a család szociális helyzete, illetve otthoni körülményei miatt otthonában nem biztosítható.
(2) Ha a gyermek hetes bölcsõdei elhelyezésére okot adó körülmények megváltoztak, a hetes bölcsõdei ellátást meg kell szüntetni.
28. § (1) A szülõnek vagy törvényes képviselõnek (a továbbiakban együtt: törvényes képviselõ) a gyermek bölcsõdei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsõdében gondozható.
(2) Nem gondozható bölcsõdében a fertõzõ beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.
29. § (1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkezõ bölcsõdébe felvehetõ és a szakértõi bizottsággal egyeztetett vélemény alapján gondozható, ha a bölcsõdei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.
(2) A szakértõi bizottság szakvéleménye alapján felvehetõ a bölcsõdébe és 6 éves koráig gondozható az a fogyatékos gyermek, aki valószínûsíthetõen képzési kötelezettséget fog teljesíteni. A gyermek képességeit öt éves korában a szakértõi bizottságnak újra szakvéleményeznie kell.
(3) Fogyatékos gyermeket bölcsõdébe csak próbaidõvel lehet felvenni, melynek legrövidebb idõtartama egy hónap.
(4) A próbaidõ letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónõ) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket a további korai fejlesztése érdekében a 26. § (4) bekezdése szerinti szakértõi bizottsághoz kell irányítani, illetve a törvényes képviselõt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetõségérõl és módjáról.
30. § (1) A fogyatékos gyermek bölcsõdei elhelyezése történhet
(2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függõen kell meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban gondozónként három gyermeknél több nem lehet.
31. § A fogyatékos gyermek bölcsõdei gondozása során állapotáról, testi, szellemi fejlõdésérõl egészségügyi törzslapot kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a családi anamnézist, illetve a részletes egyéni anamnézist (zárójelentéseket, egészségügyi vizsgálatokat és kezeléseket) is.
32. § (1) A bölcsõdei gondozás-nevelés során a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelõen biztosítani kell
(2) A bölcsõdei gondozás-nevelés egyéb feltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait a Bölcsõdék Országos Módszertani Intézete (a továbbiakban: BOMI) által kiadott Bölcsõdei Szakmai és Szervezési Útmutató tartalmazza.
33. § (1) A bölcsõdei ellátás megszûnik
(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsõde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsõdében nem gondozható, illetõleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét.
(3) A bölcsõde orvosa a
(2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása elõtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónõ stb.) véleményét is kikéri.
34. § (1) Ha az e rendeletben meghatározott alapfeladatokat nem veszélyezteti, a bölcsõde külön szolgáltatásként
(2) A játszócsoport-klub szakképzett gondozónõ segítségével, egy gondozási egységben
(3) Ha a játszócsoport-klub keretében a gyermek étkeztetésben is részesül, az étkezésért a külön jogszabály szerint térítési díj kérhetõ.
(4) A gyermekhotel a gyermek részére folyamatos és teljes körû szociális ellátást nyújtó szolgáltatás. Az ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható.
(5) Házi gyermekfelügyelet keretében a bölcsõde a gyermek otthonában történõ napközbeni gondozásra gondozónõt biztosíthat, ha a törvényes képviselõ átmenetileg nem tudja gyermekét ellátni.
35. § (1) A bölcsõdék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi (fõvárosi kerületi) tisztifõorvosa (a továbbiakban: tisztifõorvos) gyakorolja [22/1993. (I. 28.) Korm. rendelet 13. §-a].
(2) A bölcsõdék egészségügyi tevékenysége felett szakfelügyeletet végzõ tisztifõorvos feladata ellátása érdekében közremûködésre felkérheti a megyei módszertani bölcsõdét, fõvárosban a fõvárosi bázisbölcsõdét.
(3) A tisztifõorvos az illetékességi területén lévõ bölcsõdék közül a gyermekszakos közép- és felsõfokú egészségügyi szakképzés céljára, valamint meghatározott módszertani feladatok ellátására alkalmas bölcsõde kijelölését kezdeményezheti a területileg illetékes megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjénél.
Családi napközi
36. § (1) Családi napközi mûködtethetõ az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben.
(2) Ha a családi napközi nem a települési önkormányzat intézményeként mûködik, létesítésére és mûködésére a szociális vállalkozásokról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.
39. § Egy családi napköziben a gyermeklétszám a saját gyermeket is figyelembe véve
Az ápolást, gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályok
66. § (1) A bentlakásos intézmények közül az ápolást, gondozást nyújtó intézmények típusai különösen
(2) Az ápoló otthon a gondozott teljes körû ellátása, ápolása-gondozása mellett biztosítja szükség szerinti
67. § (1) Az ápoló otthon a beutaltat elõgondozásban részesíti. Az elõgondozás részeként az intézmény vezetõje által kijelölt személy felveszi a kapcsolatot a beutalttal, valamint - ha a beutalt más személyes gondoskodási formában részesül - a személyes gondoskodást nyújtó szervezet vezetõjével.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szervezet vezetõje tájékoztatja az elõgondozásra kijelölt személyt a gondozott állapotáról, szociális körülményeirõl.
68. § (1) A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnõtt korú személyek ellátásáról.
(2) A fogyatékosok otthonában csak elsõ életévét betöltött személy gondozható.
69. § (1) A látásfogyatékosok otthonában gondozott személyek látássérülése olyan mértékû, hogy egyébként részükre vakok személyi járadéka lenne megállapítható.
(2) A látásfogyatékosok otthonában folyó ápoló-gondozó tevékenység részletes szakmai szempontjait a Vakok Állami Intézete által kiadott módszertani levél tartalmazza.
70. § (1) A mozgásfogyatékosok otthona olyan gondozottak ellátását biztosítja, akiknek mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen állapították meg, állapotuk gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthetõk.
(2) A mozgásfogyatékosok otthonában folyó ápoló-gondozó tevékenység részletes szempontjait a Mozgássérültek Állami Intézete által kiadott módszertani levél tartalmazza.
71. § Értelmi fogyatékosok otthonában a középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, valamint értelmi és más fogyatékosságban szenvedõ, állandó és folyamatos ápolást igénylõ személyek gondozása történik.
72. § (1) A szenvedélybetegek otthona a kábítószert élvezõ, a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, valamint egyéb hasonló függõséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélõ személyek gondozását végzi, akik önálló életvitelre nem készíthetõk fel és gyógyintézeti kezelést nem igényelnek.
(2) Ha egy intézmény keretében több betegségtípusban szenvedõ személyt látnak el, betegségtípusonként külön gondozási egységet kell szervezni.A rehabilitációs intézményekre vonatkozó szabályok
75. § (1) A bentlakásos intézmények közül rehabilitációs intézmények különösen
(2) A rehabilitációs intézmény a gondozottak habilitációja, rehabilitációja (a továbbiakban: rehabilitáció) mellett biztosítja a rászorulók egészségi állapota szerinti ápolását, gondozását is.
(3) A rehabilitációs intézményt úgy kell kialakítani, hogy a képzés és foglalkoztatás céljára szolgáló helyiségek alapterülete legalább kétszerese legyen a gondozott személyek elhelyezésére szolgáló lakóterület alapterületének.
76. § (1) A rehabilitációs intézmény a komplex rehabilitációs tevékenység részeként a gondozottak életkora, egészségi állapota szerint
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet azoknak a beutaltaknak is meg kell szervezni, akik állapotuk miatt csak egyénileg képezhetõk, oktathatók.
(3) A gondozottak foglalkoztatása mellett az intézmény képességfejlesztõ és szocializációs programokat szervez.
77. § Ha a gondozott elõtakarékosság címén személyi térítési díja 50%-ának elkülönített kezelését kéri, a kérelemhez csatolni kell az intézményvezetõ javaslatát. Az intézmény vezetõje a javaslatát köteles megindokolni.
78. § A rehabilitációs intézmény vezetõje a gondozás megszûnésének várható idõpontját megelõzõ hat hónappal - az utógondozás elõkészítése érdekében - megkeresi a gondozott családját, valamint a gondozott lakóhelye szerint illetékes
79. § (1) Ha a gondozott lakóhelyén, vagy attól lehetõleg 20 km távolságon belül a külön jogszabály szerinti védett munkahely, célszervezet, illetve szociális foglalkoztató (a továbbiakban: védett munkahely) mûködik, és ott a gondozott foglalkoztatására lehetõség van, az intézményvezetõ a védett munkahelyet közvetlenül is megkeresheti. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a gondozott foglalkoztatására egyéb munkahely keretében van lehetõség.
(2) A rehabilitációs intézmény a gondozott munkahelyi beilleszkedésének elõsegítése mellett közremûködik munkaköri feladatainak betanításában is.
80. § (1) Ha a gondozott intézményi jogviszonya a sikeres rehabilitáció következtében megszûnt, az intézmény a gondozás megszûnésétõl számított legalább hat hónapig a rehabilitált személy utógondozását végzi.
(2) Az utógondozás körébe tartozik különösen a rehabilitált személy
81. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények különösen
(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti intézményekre - az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézmények kivételével - a bentlakásos intézményekre vonatkozó általános szabályokat (III. Fejezet 2. Cím) értelemszerûen alkalmazni kell.
(3) Az átmeneti intézmények nem kell hogy megfeleljenek a 48-49. §-ban, az 55. § c) pontjában, valamint az 56-58. §-ban foglaltaknak. A 47. §-ban, valamint az 55. § c) pontjában foglaltakat csak a gyermekek átmeneti otthona esetén kell kötelezõ jelleggel alkalmazni.
83. § (1) Az idõskorúak gondozóháza olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, ahol a gondozottak elhelyezésére legfeljebb egy évig kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidõ eltelte után az intézmény vezetõje vizsgálja, hogy a gondozott személy családi környezetébe visszahelyezhetõ-e, illetve ellátása más, személyes gondoskodás útján biztosítható-e.
(3) Ha a jogosultat más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelõ intézménybe történõ áthelyezés lehetõségérõl az intézmény vezetõje a gondozottat tájékoztatja. Az új intézménybe történõ elhelyezésig a jogosult ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani.
(4) Ha a (2) bekezdésben foglaltak azért nem alkalmazhatók, mert a gondozott családi környezetébe nem helyezhetõ vissza, az intézmény vezetõje az ellátás idõtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Errõl az intézmény vezetõje a beutalót értesíti.
84. § (1) A fogyatékosok átmeneti gondozóházában lehetõség szerint a fogyatékosság jellege szerint elkülönített gondozási egységekben kell a gondozottakat ellátni.
(2) Az intézmény vezetõje a gondozási egységeket a gondozottak életkora és fejlettségi szintje szerint alakítja ki.
(3) A 83. §-ban foglaltak értelemszerûen irányadók a fogyatékosok átmeneti gondozóháza esetén is.Nappali ellátást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályok.
Általános szabályok
88. § A nappali ellátást nyújtó intézmények különösen
89. § (1) Az e rendeletben foglalt kivételekkel nappali ellátásra az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik
(2) A fogyatékosok és szenvedélybetegek nappali intézményében az (1) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztató helyiséget, tornaszobát vagy szabadtéri sportolási lehetõséget kell biztosítani.
90. § A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelõen kell meghatározni, de az napi 8 óránál kevesebb nem lehet.A fogyatékosok nappali intézményére vonatkozó különös szabályok
95. § (1) Fogyatékosok nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.
(2) Fogyatékosok nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelõ nevelési, oktatási intézményben biztosítható.
(4) Fogyatékosok intézményébe az ellátottakat csak próbaidõvel lehet felvenni. A próbaidõ tartama három hónapnál hosszabb nem lehet.
96. § A fogyatékosok nappali intézményében legalább napi háromszori étkezést kell biztosítani.
97. § (1) A fogyatékosok nappali intézményében 6-8 fõs gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni a gondozottak életkorára és fejlettségi szintjére.
(2) A fogyatékosok nappali intézménye a 91. §-ban foglaltakon túl a gondozottak számára egyéni fejlesztõ programokra épülõ gyógypedagógiai foglalkozást szervez.
A mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszerérõl szóló, többször módosított 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 23. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdése szerinti háziorvos (a továbbiakban: háziorvos) az orvosi szakvélemény kiállításáért díjátalányban (a továbbiakban: átalánydíj) részesül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átalánydíj mértéke a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak után személyenként és évente 10 Ft.
2. § (1) Az átalánydíj folyósítása érdekében félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig
(2) A megyei tisztifõorvos a jelentést követõ 30 napon belül a melléklet szerint megállapítja a féléves átalánydíj mértékét, és gondoskodik annak a háziorvos részére történõ folyósításáról.
(3) Amennyiben a félév során
(4) Amennyiben a (3) bekezdés a)-b) pontjai szerinti változásra hónap közben kerül sor, a töredék félévre jutó átalánydíj számításakor a töredék hónapot egész hónapnak kell tekinteni, és az arra esõ átalánydíjat a változással érintett új illetékes megyei tisztifõorvos folyósítja.
3. § Amennyiben a háziorvos egybefüggõen 30 napot meghaladó idõtartamig háziorvosi tevékenységet nem folytat, az átalánydíj arányos részét a helyettesítést végzõ háziorvos részére kell megállapítani. Ebben az esetben a 2. § (1) bekezdése szerinti jelentésben a helyettesítõ háziorvos feltünteti a helyettesítés idõtartamát és a helyettesített háziorvoshoz az adott idõszakban bejelentkezett biztosítottak számát is, a helyettesített háziorvos pedig azt az idõszakot, amíg helyettesíteni kellett.
4. § A 2. § szerint folyósított átalánydíjat a Népjóléti Minisztérium - utólagos elszámolás alapján - megtéríti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fõvárosi) intézetének.
5. § (1) Ez a rendelet 1994. március hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1994. január 1. napját követõen kiállított háziorvosi szakvéleményekért fizetendõ átalánydíjra vonatkozóan kell alkalmazni.
(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a háziorvos elsõ ízben 1994. július 15. napjáig adja meg a megyei tisztifõorvosnak.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a súlyos fogyatékosság minõsítésérõl és igazolásáról szóló, módosított 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 1. § (1) bekezdés j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
Melléklet a 3/1994. (II. 27.) NM rendelethez
A havi átalánydíj kiszámítása
A megyei (fõvárosi) tisztifõorvos az egy hónapra esõ átalánydíjat az alábbi módon számítja ki: N 10 Ft 12 hó ahol N = a félév elsõ napján a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak száma.
4. § (1) Az orvos a gyógyszert - a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásába felvett beteg részére - vényen rendeli. Csecsemõ-, gyermek- és nevelõotthonok, enyhe és középsúlyos testi-érzékszervi, beszéd- és értelmi fogyatékos gyermekeket nevelõ és oktató diákotthonok, ezen gyermekek számára mûködõ óvodák, általános iskolák, továbbá szociális intézmények, egészségügyi gyermekotthonok egészségügyi szolgáltatásra jogosultjai, büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a BM Határõrség csapatrendelõi (a továbbiakban együtt: jogosult) részére orvos gyógyszert - az 5. § (3) bekezdésében említett gyógyszerek kivételével - a vényen történõ gyógyszerrendelés szabályainak betartása mellett "Megrendelõ lap"-on is rendelhet.
A bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a szociális foglalkoztatókra, valamint a velük bedolgozói jogviszonyban álló személyekre terjed ki.
(2) A szociális foglalkoztatóban alkalmazott bedolgozók foglalkoztatására az R. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A munkavégzés helye lehet
(2) Ha a szociális foglalkoztató által kijelölt munkahely személyes gondoskodást nyújtó intézmény (a továbbiakban: szociális intézmény), a munkavégzés feltételeire és a munka irányítására a szociális intézmény házirendjében foglaltak figyelembevételével a szociális foglalkoztató és a szociális intézmény megállapodást köthet.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti munkahelyen történõ munkavégzés esetén
(4) Amennyiben a szociális foglalkoztató által kijelölt munkahely szociális intézményben van, az R. 18. §-a szerinti rezsiköltségeket a költségeket viselõ részére kell - a költségviselés arányában - megtéríteni. Ha a rezsiköltség-térítés egészben vagy részben a szociális intézményt illeti, az R. 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltakról a (2) bekezdés szerinti megállapodásban lehet rendelkezni.
3. § Amennyiben a bedolgozó foglalkoztatása a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkahelyen történik, a szociális foglalkoztató
4. § Ha a szociális foglalkoztatóban a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Mr.) 2. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességû dolgozót foglalkoztatnak, a bedolgozót az Mr. 11. §-a szerinti munkajogi védelem illeti meg.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a szociális foglalkoztatók szervezetérõl, mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 22/1983. (Eü. K. 22.) EüM-PM együttes utasítás 3. § (1) és (3) bekezdése, a 9/1987. (Eü. K. 16.) EüM-PM együttes utasítás 1. §-ával megállapított 3. § (4) bekezdése, valamint 5. §-a.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 19/E. §-ának (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben - a következõket rendelem el:
1. § (1) A társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyászati segédeszközök körét, a támogatás mértékét és összegét, az eszközök kihordási idejét, a rendelésre jogosult orvosok körét, a gyógyászati segédeszközök rendelésére vonatkozó orvosszakmai elõírásokat és a kiszolgálási helyeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az R. 19/E. §-ának (1) bekezdése szerinti Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI) minõsítése nélkül a már forgalmazott, de nem minõsített gyógyászati segédeszközök - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb 1996. június 30-ig forgalmazhatók.
(3) Az egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöket illetõen a forgalmazóra (gyártóra, gyártásra) vonatkozó ORKI minõsítést a forgalmazó (gyártó) 1998. december 31-ig köteles beszerezni.
(4) Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök vonatkozásában a forgalmazónak (gyártónak) 1996. december 31-ig a gyógyászati segédeszközt termékazonosítóval (gyártó és/gyártmányazonosítóval) kell ellátnia.
2. § (1) Az azonos rendeltetésû gyógyászati segédeszköz csoportba tartozó eszközök közül a kihordási idõn belül - az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kivételektõl eltekintve - csak egyféle gyógyászati segédeszköz rendelhetõ. Szakmailag indokolt eltérésre a megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) ad engedélyt.
(2) Az egyes gyógyászati segédeszközök kihordási idejének letelte elõtt társadalombiztosítási támogatással akkor rendelhetõ ismét gyógyászati segédeszköz, ha
3. § (1) A gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történõ rendelésére, a gyógyszerek rendelésére és támogatásának elszámolására vonatkozó szabályokat az e rendeletben írt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Társadalombiztosítási támogatással gyógyászati segédeszköz az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (a továbbiakban: OEP) a gyógyszerek rendelésére használatos vonalkódos vényén (2. számú melléklet), illetve "Szemészeti gyógyászati segédeszköz VÉNY" (3. számú melléklet) elnevezésû nyomtatványon rendelhetõ.
(3) Egy vényen csak egyféle rendeltetésû gyógyászati segédeszköz és tartozékai rendelhetõk. A vényen fel kell tüntetni a biztosított nevét, lakcímét, életkorát, a rendelés idõpontját, a rendelt gyógyászati segédeszköz megnevezését és mennyiségét.
(4) A vényen javítást kizárólag az azt kiállító orvos végezhet, a javítást aláírással és a bélyegzõ lenyomatával hitelesíteni kell.
(5) A vény a kiállítástól számított 90 napig érvényes.
(6) A vényt a rendelt gyógyászati segédeszköz kiadása után érvényteleníteni kell.
(7) Az e rendelet hatálybalépésekor alkalmazott nyomtatványokon (A 3510-169/a r. sz. térítésköteles és A 3510-169/b r. sz. térítésmentes "Vény gyógyászati segédeszköz rendelésére") 1995. december 31-ig lehet gyógyászati segédeszközt felírni.
4. § (1) Az orvos az 1. számú mellékletben G* jelzésû kiszolgálási helyû, egyedileg gyártott gyógyászati segédeszköz rendelésekor a vényt két példányban állítja ki, a másolatra ráírja a "Másolat" szót, és a vény mindkét példányát aláírja, bélyegzõjének olvasható lenyomatával ellátja. A vény mindkét példányát a biztosított számára átadja. A gyógyászati segédeszköz gyártója e megrendelés alapján elkészíti az egyedileg, méretre gyártott eszközt. A gyógyászati segédeszköznek a biztosított általi átvétele után a gyártó a vény másolatát megküldi a vényt felíró orvosnak vagy a (2) bekezdésben megjelölt orvosnak.
(2) Az elkészült gyógyászati segédeszköz alkalmasságát az azt rendelõ orvos állapítja meg. Amennyiben az orvos a gyógyászati segédeszköz elkészítését nem tartja megfelelõnek, akkor a vénymásolatot ennek tanúsításával, aláírásával, dátummal és bélyegzõje lenyomatával ellátva intézkedés végett megküldi az OEP Ellenõrzési Fõosztályának. A gyártó az orvos által nem megfelelõnek tartott gyógyászati segédeszközért a biztosított által kifizetett összeget és a társadalombiztosítási támogatást visszatéríti.
(3) A vényt kiállító orvos helyett az adott gyógyászati segédeszköz rendelésére szakmailag illetékes más orvos is ellenõrizheti a biztosított számára elkészített gyógyászati segédeszköz megfelelõségét.
(4) A gyártó és az orvos közötti véleményeltérés esetén a MEP ellenõrzõ fõorvosa véleményét lehet kérni.
5. § A gyógyászati segédeszköz javítások rendelése vényen vagy a gyártó által kiállított munkalapon történik.
6. § A fekvõbeteg-ellátó intézménybõl elbocsátott biztosított részére a szükséges gyógyászati segédeszközt a kórházi kezelõorvos rendeli. A rendelést a biztosított kórlapján és zárójelentésén fel kell tüntetni.
7. § A gyógyászati segédeszköz rendelését és kihordási idejét az orvos köteles rögzíteni a biztosítottra vonatkozó egészségügyi nyilvántartásban.
8. § (1) A gyógyászati segédeszköz rendelésekor a biztosítottat tájékoztatni kell a vények beváltási helyeirõl, a társadalombiztosítási támogatás mértékérõl, illetve összegérõl, az eszköz kihordási idejérõl, a gyógyászati segédeszköz igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség társadalombiztosítási támogatásáról.
(2) A gyógyászati segédeszközt kiadó személy köteles tájékoztatni az átvevõt az eszköz használatának módjáról.
(3) A biztosított, illetõleg a gyógyászati segédeszközt átvevõ személy az átvételt a vényen aláírásával igazolja.
9. § (1) Ez a rendelet 1995. szeptember 15-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg
hatályát veszti, továbbá
(3) A rendelet hatálybalépését megelõzõen kiállított vényeket a kiállítás napjától számított 90 napig lehet beváltani, illetve ennek alapján az egyedileg gyártott segédeszközt megrendelni.
(4) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen a gyártó által átvett egyedi gyártású gyógyászati segédeszközre kiállított vények esetében a vény kiállításakor érvényes társadalombiztosítási támogatás számolható el.
(5) E rendelet hatálybalépését követõen 1995. október 15-éig az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ gyógyászati segédeszközök rendelhetõk és szolgáltathatók ki közgyógyellátásra jogosultak részére, térítésmentesen.
(6) A (3)-(4)-(5) bekezdés elõírásai alkalmazandók a javítás esetére is.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következõket rendelem el:
1. § (1) A közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhetõ gyógyászati segédeszközök listáját (a továbbiakban: lista) az e rendelet melléklete tartalmazza.
(2) A közgyógyellátásra jogosultak részére a listán szereplõ gyógyászati segédeszközök javítása térítésmentesen rendelhetõ.
2. § (1) Ez a rendelet 1995. október 15-én lép hatályba.
(2) A közgyógyellátásra jogosult részére kiállított és az e rendelet hatálybalépését megelõzõen a gyártó által átvett azon vényekre, amelyeket a rendelet mellékletében nem szereplõ, egyedileg gyártott, méretre készülõ gyógyászati segédeszközt rendeltek, a gyógyászati segédeszköz térítésmentesen kiszolgálható.
(3) A (2) bekezdés elõírásai alkalmazandók a javítás esetére is.
A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A népjóléti ágazatba tartozó egészségügyi szakasszisztens (mûtõs szakasszisztens, aneszteziológiai szakasszisztens, röntgen-mûtõs szakasszisztens, elektronmikroszkópos szakasszisztens, radiofarmakológiai szakasszisztens, gyógyszertári analitikus szakasszisztens), klinikai szakápoló (onkológiai szakápoló, diabetológiai szakápoló), boncmester, élelmezésvezetõ, mûtõssegéd, csecsemõ- és gyermekápoló, egészségügyi szakgondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
3221 Csecsemõ- és gyermekgondozó
A szakgondozó a korszerû pedagógiai, lélektani, egészségügyi elvek és gyakorlat alapján végzi a 0-3 éves korú gyermekek ellátását.
A 0-3 éves korú fogyatékos gyermekek gondozásában, nevelésében, korai fejlesztésében a gyógypedagógiai szakember irányításával alkalmazza a gyógypedagógiai alapismereteit.
2. Követelmények
- a másságot elfogadni és elfogadtatni, a fogyatékos kisgyermek optimális fejlõdését elõsegíteni,
- rendszerezni a leggyakoribb mozgásszervi vagy értelmi, érzékszervi fogyatékosságok alapvetõ típusait, a fogyatékos kisgyermek bölcsõdei gondozásának feltételei alapján.
2.2. A tárgyi feltételek biztosítása során legyen képes
- biztosítani a habilitációs céllal felvett fogyatékos kisgyermek ellátásának feltételeit.
27. § (1) Ha a sorozáskor a hadköteles alkalmassági fokát múló jellegû fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozó bizottság a hadkötelest szolgálathalasztásban részesíti és szükség esetén elrendeli orvosi ellenõrzõ vizsgálatát, továbbá - az annak eredményétõl függõ - gyógykezelését.
(2) A szolgálathalasztás letelte után, ha a sorozó bizottság a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszûnésének elõrelátható idejéig a hadköteles újabb orvosi ellenõrzõ vizsgálatát, illetõleg gyógykezelését kell elrendelni és ennek elvégzéséig a szolgálathalasztást meg kell hosszabbítani.
28. § (1) Ha a besorozott hadköteles katonái szolgálatra való bevonulását az idõközben keletkezett fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza, amennyiben járóképes, a behívóparancsnak köteles eleget tenni. Járóképtelenség esetén az akadályoztatását köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a behívóparancsot kibocsátó hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, csatolva a kezelõorvos, illetõleg az õt gyógykezelésben részesítõ intézet igazolását, amelynek tartalmaznia kell a gyógyulás várható idõpontját.
(2) A behívóparancsra megjelent beteg hadkötelest a bevonulási hely parancsnokságának orvosa elé kell állítani. Az orvosi vizsgálat eredményétõl függõen kell dönteni bevonultatása felõl. Ha a bevonulási hely parancsnokságának orvosa a hadköteles olyan fogyatékosságát vagy betegségét állapítja meg, amelynek megszûnése elõreláthatólag 1 hónapon belül nem várható, ennek tartamára a hadkötelest szolgálathalasztásban kell részesíteni [R. 34. § (2) bek.]. Ez esetben a 27. § (1) bekezdésének megfelelõen kell eljárni.
29. § (1) Ha a behívott hadkötelest az idõközben keletkezett fogyatékossága vagy betegsége a bevonulásban akadályozta és a hadköteles az elmaradását igazolta, a behívás érvényben marad abban az esetben, ha az akadályoztatása a bevonulás hónapjától számított 1 hónapon belül megszûnik. Errõl a behívott hadkötelest a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság írásban értesíti.
(2) A behívott hadköteles bevonulásának elmaradása esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság - a szükséghez képest -a hadköteles lakóhelye szerint illetékes városi, fõvárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetõleg a megyei kerületi hivatal útján intézkedik a hadköteles ellenõrzõ orvosi vizsgálatáról és annak eredményétõl függõen kötelezõ gyógykezelésérõl.
(3) Ha a be nem vonult hadkötelesnek a katonai szolgálatot gátló fogyatékossága vagy betegsége elõreláthatólag 1 hónapon belül nem szûnik meg, részére szolgálathalasztást kell engedélyezni.
(4) Az a behívott hadköteles, aki az elõzõ bekezdések szerint a fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt nem részesült szolgálathalasztásban, a katonai szolgálatot gátló körülmény megszûnése után haladéktalanul köteles megjelenni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon.
(5) Ha az ideiglenes fogyatékossága vagy 1 hónapon belül gyógyuló betegsége miatt a bevonulásban akadályozott, de szolgálathalasztásban nem részesült hadköteles az esedékes bevonulás napjától számított 1 hónapon belül a katonai szolgálat megkezdésére nem jelentkezik, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság késedelem nélkül köteles intézkedni az elmaradás okának megállapítása iránt. Ha a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság azt állapítja meg, hogy a hadkötelest bevonulásában az egészségi állapota továbbra is akadályozza, a szolgálathalasztás egyidejû engedélyezése mellett elrendeli annak orvosi ellenõrzését és a gyógyulás várható idõpontjában újabb orvosi vizsgálatát.
70. § (1) Azt a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggõ balesetet vagy betegséget szenvedett, és emiatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesülõ személyt, aki munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) állt, és e jogviszonya a honvédelmi kötelezettség teljesítése alatt fennállott, a csökkent munkaképességûek védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából ugyanúgy kell elbírálni, mint aki a munkahelyén szenvedett üzemi balesetet.
(2) Az (1) bekezdéssel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket az a munkáltató (szövetkezet) köteles teljesíteni, amely a balesetet vagy betegséget szenvedettet köteles tovább foglalkoztatni.
(3) Az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a hadkötelezettséggel, a polgári védelmi vezetõ a polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos balesetrõl vagy betegségrõl köteles a munkáltatót (szövetkezetet) a sérült egészségi állapotának kialakulása után haladéktalanul értesíteni.
(4) A munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) nem álló olyan személy megfelelõ munkakörbe való elhelyezésérõl, aki honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggõ balesetet vagy betegséget szenvedett, és emiatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, az állandó lakóhelye szerint illetékes városi, fõvárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján, illetõleg a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének közremûködésével az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság gondoskodik.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyt elsõbbségben kell részesíteni a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM rendelet 3. §-a alapján végzett munkaközvetítés során.
(6) A csökkent munkaképességûek védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a (4) bekezdésben megjelölt - leszerelése után munkába állított - személyt is úgy kell elbírálni, mint aki munkahelyen szenvedett üzemi balesetet.
Családi segély
77. § (1) A szociális otthonban (szociális intézetben) nevelõotthonban, csecsemõotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ha az ilyen hozzátartozó egyébként családi segélyre jogosult lenne, a saját vagy a törvényes képviselõje kérelmére, az eltartására köteles hozzátartozó sorkatonai szolgálatának tartamára mentesítést kell adni a gondozási (térítési) díj fizetése alól.
79. § (1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó mindennemû rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelõzõ három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni, ide nem értve a sorkatona bevonulása elõtti keresetét. Egész évre vonatkozó kereset és jövedelem esetén az átlag számításánál az egyévi jövedelem tizenketted részét kell figyelembe venni.
(5) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be:
53/A. § (1) A szakértõ a vizsgálandó személyt az illetékes egészségügyi intézményben kivizsgálásra beutalhatja, ha megítélése szerint a bíróság (kirendelõ szerv) által feltett kérdések megválaszolásához a járó-betegellátás, illetõleg a fekvõbeteg-ellátás keretében elvégzendõ orvosi vizsgálat szükséges.
(2) Amennyiben a vizsgálatra a baleseti nyugellátásra való jogosultság, a rokkantság és a foglalkozási betegség fennállásának, a rokkantság, illetõleg a munkaképesség-csökkenés mértékének a kérdésében, továbbá abban az orvosi szakkérdésben kerül sor, hogy a munkaképesség-csökkenés a balesettel összefüggésben áll-e, a kivizsgálás költségeit a gyógyintézet a gyógyító-megelõzõ ellátás szabályai szerint számolja el.
(3) A vizsgálat elvégzéséhez a vizsgálandó személy elõzetes írásbeli beleegyezése szükséges. Ennek beszerzése után a vizsgálatra történõ beutalás tényérõl, annak várható idõtartamáról és költségérõl a szakértõ értesíti a bíróságot.
5. § (1) HM rendelkezésû lakásra a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagja vagy özvegye, továbbá a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személy vagy özvegye jogosult. A rokkantsági nyugállományba helyezettre a szolgálati nyugállományúra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
151. § (1) Egyszeri vissza nem térítendõ pénzbeli támogatást kaphat lakásigényének lakásépítéssel vagy -vásárlással történõ rendezéséhez a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagja és özvegye, valamint a hivatásos állományból szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezett személy és özvegye, ha
153. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás összege a kedvezményezett e rendelet szerinti lakásigény mértékének felsõ határával azonos nagyságú, fõvárosi lakás elõzõ évi átlagos építési költségének a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 1. §-ának (5) bekezdés b) pontja szerint a Pénzügyminisztérium által közzétett mértékének 40%-a.
162. § (1) Munkáltatói kölcsön adható a hivatásos, továbbszolgáló katonának, továbbá a köztisztviselõnek és közalkalmazottnak, ha
(2) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha
164. § (1) A munkáltatói kölcsön támogatásban részesült személyt a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján a következõ engedmény illeti meg:
5 év után 25 000 Ft,
10 év után további 25 000 Ft,
15 év után további 50 000 Ft,
20 év után további 50 000 Ft,
25 év után további 50 000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft.
(2) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(3) A honvédelmi szervnél jogviszonyban eltöltött idejük alapján a közös kölcsöntámogatásban részesült személyeket az engedmény külön-külön is megilleti.
1. § (1) E rendelet hatálya a villamos energiát vételezni kívánó új fogyasztó villamos teljesítmény iránti igényének, valamint a villamos energia szolgáltatásba már bekapcsolt fogyasztó többletteljesítmény iránti igényének a közcélú elosztóhálózatról történõ kielégítése érdekében a szolgáltató által kérhetõ villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás megállapítására terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában hálózatfejlesztés:
2. § (1) Hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie - a
(3) bekezdésben foglaltak kivételével - annak a fogyasztónak, aki (amely) új fogyasztási helyen vagy a szolgáltatásba már bekapcsolt fogyasztási helyen a villamos energia közüzemi szerzõdésben meghatározott névleges áramerõsségû biztosítónál, kismegszakítónál, megszakítónál (a továbbiakban együtt: túláramvédelmi készülék) nagyobb igénnyel jelentkezik.
(3) Nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni:
11. § (1) Díjmentes a vakok kizárólagos használatára szolgáló, dombornyomású írásokat tartalmazó levélpostai küldemény 7 kg súlyig; díjmentesek továbbá ugyanilyen súlyhatárig a vésetek, hangfelvételek, különleges papírok, ha a feladó vagy a címzett a vakok valamilyen hivatalosan elismert intézete. A díjmentesség kiterjed - a légipostai pótdíj kivételével - a külön szolgáltatásokra is. A díjmentes küldeményt úgy kell csomagolni, hogy tartalmát a postai kezelés során bármikor könnyen meg lehessen vizsgálni.
10. § (1) Az ülõhelyeket az utasok a vízijármûre történt beszállásuk sorrendjében foglalhatják el. Terhes anyák és rokkantak részére külön ülõhelyet kell biztosítani.
13. § (1) Az utasítást adó jelzõtáblák :
14. § (1) A jármûvek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák:
(13) Az (1) bekezdés n)p), t) és u) pontjában említett jelzõtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) a tilalom ellenére behajthat, ha úticélja a jelzõtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthetõ meg. A jármûvel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
17. § (1) A tájékoztatást adó jelzõtáblák a következõk:
18. § (1) Az útburkolati jelek:
(7) A 17. § (1) bekezdésének e) pontjában szereplõ kiegészítõ tábla ábrája (115. ábra); amely a mozgáskorlátozottak gépjármûvei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban:
40. § (1) Jármûvel megállni - ha közúti jelzésbõl vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezésébõl más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) jármûvével a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzõ tábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell a várakozásra is.
(3) Mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) a jármûvével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzõtábla tiltja. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e jármûre is irányadó.
A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése
51/A. § A 14. § (13), a 40. § (9) és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki a lakóhelye szerint illetékes egészségügyi hatóságtól erre engedélyt kapott és jármûvén az engedélyre utaló jelzés van.
59. § (1) A rendõrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a jármûvet, amely
II. A közúti jármûvekkel kapcsolatos fogalmak
4. § (1) A rendelet rendelkezéseitõl - a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények sérelme nélkül - eltérést engedélyezhet:
4. § (1) A jármûvezetõket tanfolyamon kell képezni.
(5) A mozgáskorlátozott, a siket, valamint az olyan tanulót, aki a magyar nyelvet nem beszéli, a tanfolyam elméleti tantárgyainak foglalkozásain való részvétel alól - kérésére - az iskolavezetõ mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képzõ szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint közremûködhet.
10. § (1) Jármûkezelési és forgalmi vizsgára csak az bocsátható, aki
(3) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában elõírt feltételek teljesülésének hiányában is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki:
A javítóintézeti nevelés
20. § (1) A nevelõintézet jogszabályban elõírt vizsgálat alapján gondoskodik annak eldöntésérõl, hogy szükséges-e a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorú gyógypedagógiai nevelése (Bv. tvr. 107. §)
(2) A vizsgálatot a fiatalkorú felvételét követõ öt napon belül a Nevelõintézet Gyógypedagógiai Áthelyezõ Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi el.
(3) A Bizottság mûködésére és eljárására az értelmi fogyatékos tankötelesek áthelyezésérõl és beiskolázásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. § (1) A hivatásos nevelõszülõi munkaviszony keretében a nevelõszülõ arra vállal kötelezettséget, hogy a nála elhelyezett gyermeket saját háztartásában gondozza, tartja, testi, értelmi és erkölcsi fejlõdésük érdekében minden tõle elvárhatót megtesz (a továbbiakban együtt: nevelés).
(2) A hivatásos nevelõszülõ legalább öt, legfeljebb tíz gyermek nevelésére köteles.
(3) Különösen indokolt esetben - a gyermek fogyatékossága, súlyos személyiségzavara vagy egyéb különleges nevelést indokló körülmény esetén - a hivatásos nevelõszülõ a (2) bekezdésben meghatározottnál kevesebb, de legalább három gyermek nevelésérõl gondoskodik.
1. § (1) Az általános iskolai tanulónak helyközi díjszabási rendszeren alapuló, illetõleg távolsági tömegközlekedési eszközzel a körzeti iskolába, fogyatékos tanulónak a kijelölt általános iskolába való naponkénti bejárásához az általános iskola - a tanulói jogviszony idõtartamára - térítésmentesen utazási bérletet (a továbbiakban: bérlet) biztosít.
2. § (1) Ha a fogyatékos tanuló a tankötelezettségét a kijelölt általános iskolában csak diákotthoni elhelyezéssel teljesítheti, a tanulót, szülõjét vagy annak megbízottját - a külön jogszabályban megállapított utazási kedvezmény alapján, a leadott jegyek ellenértékének megfelelõ - útiköltség-térítés illeti meg.
2. § (2) Díjtalanul látogathatják a múzeumokat bármelyik nyitvatartási napon;
1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed
(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelõen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítõ iskola, továbbá iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, óvodai csoport.
5. § (1) Az iskolában a mindennapi testedzést - a tanórai, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások keretében - úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta - legalább negyvenöt perc idõtartamban - a testmozgás, sportolás lehetõsége.
(3) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.
16. § (1) A szülõ március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fõvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett idõpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola elsõ évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidõt megelõzõen legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.
(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenységet végzõ bizottság szakértõi véleményében, illetve a jegyzõ jogerõs határozatában megjelölt idõpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába.
23. § (1) Ha a tanuló tankötelezettségét a szülõ döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítésérõl a szülõ gondoskodik. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság elõtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülõt a magántanuló jogairól és kötelességeirõl.
(2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanuló az illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdõ tanuló a nevelési tanácsadó szakértõi véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai nevelésérõl és oktatásáról - felkészítésérõl, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértõi véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakértõi vélemény készítõje a közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek foglalkoztatásának költségeirõl gondoskodik.
(3) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítésérõl, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.
(4) Ha a tanulót egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete alapján mentesítették a tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia, illetõleg tudásáról az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a tanuló testi érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékosságára tekintettel kérik, az illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság, ha pedig beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenességre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértõi véleményét be kell csatolni.
(5) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerzõdés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerzõdést kötõ gazdálkodó szervezet egyetértését.
24. § (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejezõdik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.
(2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulónál a helyi tanterv az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idõt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idõ felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idõ végén kell megállapítani.
1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed
(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelõen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, továbbá a speciális szakiskola és a munkára felkészítõ iskola, illetve óvodai csoport, iskolai tagozat, osztály, csoport.Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetõi megbízás
2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást pedagógusok végzik.
(2) A pedagógusok munkáját szakorvos, szociológus, szociális munkás, gyógytornász, továbbá családgondozói feladatot ellátó pedagógus végzettségû szakember segítheti.
(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsõfokú iskolai végzettségek a következõk:
(4) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelõ szakorvosi vagy gyermekgyógyász, illetve gyermek neurológus vagy pszichiáter szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie.
(5) A pedagógiai szakszolgálat egyes formáinak szakmai létszám-irányszámait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttmûködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetõivel, alkalmazottaival a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar feltárása, a gyermekek, tanulók fejlõdésének elõsegítése céljából.
A TESTI, ÉRZÉKSZERVI, ÉRTELMI, BESZÉD- ÉS MÁS FOGYATÉKOS, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDÕ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA
A képzési kötelezettség
8. § (1) A közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott képzési kötelezettség fennállásának megállapítása céljából a szakértõi és rehabilitációs bizottság a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonába, a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe, a fogyatékosok nappali intézményébe, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékossága miatt óvoda helyett bölcsõdébe (a továbbiakban együtt: szociális intézmény) felvett gyermekeket megvizsgálja.
(2) Ha a családban élõ súlyosan fogyatékos gyermeket a szakértõi és rehabilitációs bizottsághoz tanácsadás, magasabb összegû családi pótlékra való jogosultság megállapítása vagy más célból elviszik, a szakértõi és rehabilitációs bizottság - a gyermek életkorától függetlenül - elvégzi a képzési kötelezettség megállapításához szükséges vizsgálatokat is, szükség esetén nyilvántartásba veszi a gyermeket, és ha indokolt, újabb vizsgálati idõpontot tûz ki.
9. § (1) Ha a gyermeknek a közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdése alapján képzési kötelezettségnek kell eleget tennie, a szakértõi és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztõ felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlõdését, valamint a heti foglalkozások számát.
(2) A szociális intézménybe felvett gyermek fejlesztõ felkészítését - a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményben meghatározottak szerinti - a szociális intézmény végzi. A szakértõi véleményt készítõ szakértõi és rehabilitációs bizottság ellátja a szociális intézménynél folyó fejlesztõ felkészítés szakmai ellenõrzését.
(3) Ha a gyermek képzési kötelezettségének otthoni ellátás keretében tesz eleget, fejlesztõ felkészítésérõl a szakértõi és rehabilitációs bizottság gondoskodik, utazó gyógypedagógus, orvos és más szakember alkalmazásával, illetõleg a gyermek lakóhelyéhez legközelebb lévõ nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott gyógypedagógus és más szakember megbízásával vagy a gyógypedagógiai szolgáltató központ, illetve a konduktív pedagógiai intézet keretében szervezett foglalkozásokra történõ beutalással.
(4) A fejlesztõ felkészítés a tanítási év rendjéhez igazodik. A fejlesztõ felkészítés ideje legalább heti öt óra.
(5) A fejlesztõ felkészítést tartó pedagógus vagy más szakember - központilag kiadott nyomtatványon - a tanítási év végén értékeli a fejlesztõ felkészítést. A nyomtatványt három példányban kell kiállítani.
(6) Az értékelési lap egy-egy példányát meg kell küldeni a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak, illetve a szülõnek, egy példány a szociális intézménynél marad. Ha a gyermek otthoni ellátás keretében teljesíti a képzési kötelezettségét a harmadik példányt a szakértõi és rehabilitációs bizottságnál kell megõrizni.
(7) A szakértõi és rehabilitációs bizottság évenként legalább egy alkalommal felülvizsgálja a gyermek állapotát, és szükség szerint módosítja a fejlesztõ felkészítésre meghatározottakat.
(8) Ha a képzési kötelezettséget teljesítõ gyermek szociális intézményt változtat, illetõleg az otthoni ellátás helyett szociális intézményben helyezik el, a felvételhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményét, továbbá a képzési kötelezettség teljesítésérõl kiállított felmérõ lapokat kell bemutatni. Az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldõ intézmény, az otthoni ellátás megszûnése esetén a szakértõi és rehabilitációs bizottság küldi meg.A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság vizsgálata, megállapítása
10. § (1) Az országos szakértõi és rehabilitációs feladatok:
(2) A helyi önkormányzatok közötti együttmûködési megállapodás alapján a fõvárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság közremûködhet a beszéd, értelem- és személyiségvizsgálat feladatainak az ellátásában.
(3) A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének k) pontjában felsorolt más fogyatékos gyermek, tanuló vizsgálata halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vezetõ fogyatékosság szerint illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság feladata. Ha a gyermek, tanuló ép intellektusú és ép érzékszervû, de a kapcsolatteremtésben, kommunikációban gátolt, a nevelési tanácsadó dönti el, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzd, vagy a kapcsolatteremtésben, kommunikációban olyan súlyosan gátolt, amely indokolja, hogy a gyermeket, a tanulót a szakértõi és rehabilitációs bizottság megvizsgálja. A vizsgálat lefolytatása a beszéd, értelem és személyiségvizsgálatot ellátó országos szakértõi és rehabilitációs bizottság, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság feladata.
11. § Ha a fõvárosban, illetõleg a megyében több tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság mûködik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottság fenntartója állapítja meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság illetékességét az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult községi, városi, fõvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzõjének a székhelye alapítja meg.
12. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottságnál a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülõ kérésére, illetve egyetértésével indul.
(2) Szakértõi vélemény készítését a szülõ bármikor kérheti.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, a konduktív pedagógiai intézet, a szociális intézmény vagy a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban együtt: családvédelmi intézmény) megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértõi vizsgálata szükséges, behívja a szülõt, és az indok közlésével javasolja a szakértõi vizsgálaton való megjelenést.
(4) A szülõ egyetértése esetén a szakértõi vélemény készítésére irányuló - a szülõ által aláírt - kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a szociális intézmény megküldi a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. Ha a gyermek, a tanuló kijelölt nevelési-oktatási intézménybe jár, más nevelési-oktatási intézménybe való áthelyezéséhez szakértõi vélemény készítését a szülõn kívül a szociális intézmény is kérheti, és a szakértõi és rehabilitációs bizottság hivatalból is elkészítheti.
(5) A szakértõi vizsgálat elvégzésére irányuló kérelem benyújtására, valamint a szakértõi javaslat elkészítésének ütemezésére vonatkozó idõpontokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
13. § (1) A szakértõi vizsgálat idõpontját a szakértõi és rehabilitációs bizottság határozza meg, és errõl, valamint a szakértõi vizsgálat helyérõl a szülõt - legalább nyolc nappal elõbb - értesíti.
(2) A szakértõi vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülõ ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülõ jelenléte szükséges. A szakértõi vizsgálatban a szülõ köteles közremûködni.
14. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság által készített szakértõi véleménynek tartalmaznia kell
(2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejleszthetõ képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértõi véleményt a bizottságnak a vizsgálatban közremûködõ tagjai írják alá.
(3) A szakértõi és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülõt azokról a lehetõségekrõl, amelyek alapján gyermeke a tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülõ választja ki a szakértõi és rehabilitációs bizottság által javasolt nevelési-oktatási intézmények közül.
15. § (1) A szakértõi véleményt a szülõvel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a szülõ figyelmét arra is, hogy a szakértõi véleményben foglaltak végrehajtására csak akkor van lehetõség, ha a szakértõi véleménnyel egyetért. Tájékoztatni kell továbbá a szülõt arról is, hogy egyetértésének hiánya esetén a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján a szakértõi és rehabilitációs bizottság a jegyzõnél eljárást kezdeményez a tanuló érdekében.
(2) Ha a szakértõi véleményben foglaltakkal a szülõ írásban egyetért, a szakértõi és rehabilitációs bizottság azt megküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetve ha a gyermek óvodába, iskolába jár, a nevelési-oktatási intézménynek és a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegyzõnek.
16. § (1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértõi és rehabilitációs bizottság újabb idõpontot tûz ki a szakértõi vizsgálatra, a szülõt tájékoztatja, hogy a gyermeknek iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson kell részt vennie, s a gyermek fejlettségérõl a lakóhely szerint illetékes jegyzõt értesíti.
(2) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértõi vizsgálat a beíratásra meghatározott idõpontig nem fejezõdik be, a szakértõi bizottság e tényrõl a szülõ részére igazolást ad.
17. § (1) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idõ) alatt állapítja meg, hogy a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos, szakértõi véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi idõben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja.
(2) Ha a tanuló az általános iskola második évfolyamát sikeresen befejezte, értelmi fogyatékosság miatt kijelölt iskolába csak akkor helyezhetõ át, ha az értelmi fogyatékosság tényét a megelõzõ vizsgálatok során addig az idõpontig nem sikerült egyértelmûen megállapítani, illetõleg az értelmi fogyatékosság ezt követõen következett be.
(3) Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló kijelölt iskolába történõ áthelyezésének indokoltságát az áthelyezést követõ második tanévben hivatalból meg kell vizsgálni. Ha az áthelyezés indokoltsága megszûnt, a tanuló a következõ tanévet a körzeti vagy a választott általános iskolában kezdi meg. A rehabilitációs bizottság a szakértõi véleményét a szülõnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti körzeti iskolának és a lakóhely szerint illetékes jegyzõnek küldi meg. A vizsgálat során a szülõ értesítésérõl és jelenlététõl, valamint közremûködésétõl a rehabilitációs és szakértõi bizottság eltekinthet.
18. § A gyermek, tanuló érdekében a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján államigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi
19. § (1) Az eljárásra az a jegyzõ illetékes, akinek a mûködési területén a gyermek, a tanuló szüleinek lakóhelye van.
(2) Ha a szülõi felügyeletet együtt gyakorló szülõk lakóhelye különbözõ önkormányzatok illetékességi területén található, az a jegyzõ az illetékes, akinek a területén a szülõ és a gyermek, a tanuló lakóhelye van. Ha a gyermek, a tanuló lakóhelye egyik szülõjével sem azonos, az a jegyzõ az illetékes, amelynek területén a gyermek, a tanuló lakóhelye található.
(3) Ha az illetékesség az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, a jegyzõ illetékességét a szülõ, illetõleg a gyermek, a tanuló tartózkodási helye alapítja meg.
(4) Ha a gyermeket, a tanulót a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe felvették, a jegyzõ illetékességét a kijelölt nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint kell megállapítani.
(5) Ha a gyermeket, a tanulót állami nevelésbe vették, vagy az intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló szüleinek szünetel a törvényes képviseleti joga, a jegyzõ illetékességét a gyermek- és ifjúságvédõ intézet székhelye határozza meg.
20. § (1) A szakértõi vizsgálaton való részvételre kötelezõ határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell
(2) Az iskolai életmódra elõkészítõ foglalkozáson való kötelezõ részvételt elrendelõ határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelõ határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell
(3) Ha a határozatban a képz4ési kötelezettség teljesítését kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermeket fogadó szociális intézményt kell feltüntetni, továbbá a fejlesztõ felkészítés helyét, formáját és a foglalkozások idejét, a szakszolgálat által nyújtott szolgáltatásokat.
21. § A jegyzõ eljárásában szakértõként közremûködik
b) értelmi fogyatékosság esetén az a) pontban említett intézmény mellett az elsõ fokú eljárásban közre nem mûködõ, tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság.
22. § (1) A nevelési tanácsadó véleményét lehet kérni
(2) A nevelési tanácsadóban a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar meglétének a vizsgálata a szülõ vagy a gyámhatóság kérésére indul.
(3) A szülõ, ha gyermeke nem járt óvodába, abban az évben, amelyben eléri a tankötelezettség kezdetéhez elõírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott idõpontban el kell vinnie a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
(4) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermek, testi, érzékszervi, értelmi beszéd- vagy más fogyatékos, és javasolja a szülõnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértõi és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményét és a rendelkezésre álló egyéb iratokat megküldi a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak.
(5) A szakértõi véleményt a nevelési tanácsadó átadja a szülõnek, továbbá megküldi a nevelési-oktatási intézménynek.
23. § Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson és tankötelezettségét azért nem tudta megkezdeni, mert nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, a nevelési tanácsadó szakértõi véleménye alapján az óvoda vezetõje visszavonhatja az iskolai életmódra felkészítõ foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést, és felhívja a szülõt, hogy gyermekét írassa be az óvodába.
24. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény a közoktatási intézmény mûködésével összefüggõ döntések meghozatalában a nevelõtestület részére állapít meg jogkört, a pedagógiai szakszolgálat ellátására létrehozott közoktatási intézményben a vezetõkbõl és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el.
(2) A vezetõi megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetõinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során az alkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség és a szakszervezet munkahelyi szerve rendelkezik véleményezési jogosultsággal.
25. § A pedagógiai szakszolgálat intézményébe történõ utazás költségeinek megtérítéséhez az igazolást központilag kiadott nyomtatványon kell kiadni.
26. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság adhat szakértõi véleményt
(2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti- a pályaválasztási tanácsadásról szóló 3/1982. (II. 10.) MM rendelet,- a nevelési tanácsadókról szóló 20/1987. (IX. 8.) MM rendelet,- a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésével, valamint iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos eljárásokról szóló 15/1988. (VIII.. 1.) MM rendelet,- az egyes mûvelõdési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X.. 3.) MKM rendelet 14. §-a és 17. §-a,- az összevont mûvelõdési intézményekrõl szóló 30/1989. (XI. 19.) MM rendelet 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 11. §-ának (1) bekezdésébõl a "besorolására, vezetõi pótlékának és" szöveg,- az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetõi megbízása és az intézményvezetõi állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III.. 4.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 5/1993. (IV.. 2.) MKM rendelet, a 4. §-a kivételével.
A 16/1994. (VII.. 8.) MKM rendelet melléklete 8. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúsági felügyelõ szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
3. A munkaterület leírása
A gyermek- és ifjúsági felügyelõ a nevelõ-gondozó tevékenységében a pedagógus, gyógypedagógus segítõtársa a bentlakásos és napi bejárásos gyermek- és ifjúságvédelmi egészségügyi és szociális intézményekben. A pedagógussal közösen elvégzett tervezõ munka alapján önállóan végzi a szabadidõ szervezését, a játéktevékenységek, gondozási feladatok, napirendi feladatok, ügyelet, szünidei munka irányítását.
III. Szakmai követelmények
A gyermek- és ifjúsági felügyelõ az illetékes igazgatóhelyettes, az osztályfõnök, a pedagógusok és a nevelõtanárok irányításával végzi feladatát. A gyermek- és ifjúsági felügyelõ legyen alkalmas mind felkészültségében, mind személyiségében felelõsségteljes munkájának ellátására. Tartsa tiszteletben a gyermek és a fiatal személyiségét, gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját.A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következõ szintek szerinti követelményeknek:
A gyermek- és ifjúsági felügyelõ ismerje:
A megértés és alkalmazás szintjén adjon számot:
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Gyógypedagógiai alapismeretek
A 16/1994. (VII.. 8.) MKM rendelet melléklete 10. sorszáma alatt kiadott felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
3. A munkaterület leírása
A gyógypedagógiai asszisztens felsõfokú szakképesítéssel rendelkezõ szakember. A képzés, oktatás, nevelés során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a gyógypedagógussal együttmûködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában.Munkáját az alsófokú gyógypedagógiai oktatási-nevelési intézményekben, speciális nevelést igénylõ gyermekek közösségeiben, fogyatékosok napközi otthonaiban, szociális foglalkoztatókban, egészségügyi intézményekben, szanatóriumokban végezheti.
III. Szakmai követelmények
Az általános szakmai követelmények és feladatok megegyeznek a pedagógiai szakképesítés feladataival és követelményeivel. Eltérõ azonban a feladatok megoldásának módja a fogyatékosság jellege és mértéke tekintetében. A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok részletes felsorolása a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található. Az általános ismereteken túl a szóbeli vizsgán számon kérhetõ ismeretek határozzák meg a speciális feladatokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt a pedagógiai asszisztenssel szemben támasztott követelményeken túl feleljen meg a következõ szintek követelményeinek:
A gyógypedagógiai asszisztens ismerje, tudja
A gyógypedagógiai asszisztens értse
1. A vizsgán számon kért speciális ismeretek
Gyógypedagógiai alapismeretek
Gyógypedagógiai pszichológiai vizsgáló eljárások.
Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgypedagógiák és szabadidõ-pedagógiák
Gyógypedagógiai egészségtan
1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII.. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletével közzétett, az állam által elismert - mûvelõdési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményeket tartalmazó jegyzék az e rendelet melléklete szerint kiegészül.
A 16/1994. (VII.. 8.) MKM rendelet melléklete 8. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúsági felügyelõ szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
3. A munkaterület leírása
A gyermek- és ifjúsági felügyelõ a nevelõ-gondozó tevékenységében a pedagógus, gyógypedagógus segítõtársa a bentlakásos és napi bejárásos gyermek- és ifjúságvédelmi egészségügyi és szociális intézményekben. A pedagógussal közösen elvégzett tervezõ munka alapján önállóan végzi a szabadidõ szervezését, a játéktevékenységek, gondozási feladatok, napirendi feladatok, ügyelet, szünidei munka irányítását.
III. Szakmai követelmények
A gyermek- és ifjúsági felügyelõ az illetékes igazgatóhelyettes, az osztályfõnök, a pedagógusok és a nevelõtanárok irányításával végzi feladatát. A gyermek- és ifjúsági felügyelõ legyen alkalmas mind felkészültségében, mind személyiségében felelõsségteljes munkájának ellátására. Tartsa tiszteletben a gyermek és a fiatal személyiségét, gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját.A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következõ szintek szerinti követelményeknek:
A gyermek- és ifjúsági felügyelõ ismerje:
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Gyógypedagógiai alapismeretek
A 16/1994. (VII.. 8.) MKM rendelet melléklete 10. sorszáma alatt kiadott felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
3. A munkaterület leírása
A gyógypedagógiai asszisztens felsõfokú szakképesítéssel rendelkezõ szakember. A képzés, oktatás, nevelés során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a gyógypedagógussal együttmûködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában.Munkáját az alsófokú gyógypedagógiai oktatási-nevelési intézményekben, speciális nevelést igénylõ gyermekek közösségeiben, fogyatékosok napközi otthonaiban, szociális foglalkoztatókban, egészségügyi intézményekben, szanatóriumokban végezheti.III. Szakmai követelményekAz általános szakmai követelmények és feladatok megegyeznek a pedagógiai szakképesítés feladataival és követelményeivel. Eltérõ azonban a feladatok megoldásának módja a fogyatékosság jellege és mértéke tekintetében. A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok részletes felsorolása a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található. Az általános ismereteken túl a szóbeli vizsgán számon kérhetõ ismeretek határozzák meg a speciális feladatokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt a pedagógiai asszisztenssel szemben támasztott követelményeken túl feleljen meg a következõ szintek követelményeinek:
A gyógypedagógiai asszisztens ismerje, tudja
A gyógypedagógiai asszisztens értse
A gyógypedagógiai asszisztens az ismereteit szakszerûen alkalmazza
A gyógypedagógiai asszisztens legyen képes öntevékenyen
1. A vizsgán számon kért speciális ismeretek
Gyógypedagógiai alapismeretek
Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek
Gyógypedagógiai pszichológiai vizsgáló eljárások.
Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgypedagógiák és szabadidõ-pedagógiák
Gyógypedagógiai egészségtan
4. § (5) A gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló - többször módosított - 129/1981. (MK 17.) MM utasítás 29. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg e § a következõ (10)-(12) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (10)-(12) bekezdés számozása (13)-(15) bekezdésre változik:
"(9) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt nem tud kézzel írni, az iskola igazgatója - a 3. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint - engedélyezi, hogy az írásbeli feladatokat számítógépen vagy más irodatechnikai eszközzel oldják meg. A tanuló használhat oktatási segédeszközt is. Az írásbeli vizsga idejét a tanuló kérelmére egy órával (60 perc) meg kell hosszabbítani.
Az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendeljük:
1. § (1) A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolán (a továbbiakban: Fõiskola) szervezett szakértõ jeltolmács képzésre jelentkezhet
(2) Fordító jeltolmács képzésre az jelentkezhet, akinek középiskolai - kivételes esetben általános iskolai - végzettsége van és a siketek által használt jeleket ismeri.
(3) A jelentkezés a Fõiskolánál beszerezhetõ jelentkezési lappal történik, amelyhez hatósági erkölcsi bizonyítványt - munkaviszonyban állónak munkáltatói véleményt is - kell csatolnia.
(4) A jelentkezési lapon az orvosi véleményt, ha a jelentkezõ munkahelyén üzemi egészségügyi szolgálat mûködik, annak orvosa, egyébként a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes körzeti orvos adja.
2. § A szakértõ, illetõleg a fordító jeltolmács képzésre jelentkezõ felvételi beszélgetésen vesz részt és az artikulációs adottság, a fordítói készség, a manuális ügyesség és a jelalkotó képesség vizsgálatára kiterjedõ alkalmassági vizsgát tesz.
3. § (1) A felvételrõl - a Népjóléti Minisztérium a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, a Hallássérültek Országos Szövetsége, valamint a Fõiskola 1-1 képviselõjébõl álló - felvételi bizottság dönt. A bizottság elnöke a Fõiskola képviselõje
(2) Az elutasító határozat ellen - annak kézbesítésétõl számított 15 napon belül - a Fõiskola fõigazgatójához (a továb-biakban: fõigazgató) fellebbezhet az a jelentkezõ, aki a felvételi beszélgetésen, illetõleg az alkalmassági vizsgán megfelelt, de a felvételi kérelmét hely hiányában elutasították.
4. § (1) A szakértõ, illetõleg a fordító jeltolmács képzés tanfolyami képzés formájában történik, a képzési idõ három félév.
(2) A képzés követelményrendszerét a fõigazgató határozza meg.
(3) A képzés költségeit a Népjóléti Minisztérium biztosítja.
5. § (1) A szakértõ, illetõleg a fordító jeltolmácsképzés képesítõ vizsgával zárul, amely elméleti és gyakorlati részbõl áll.
(2) A vizsgák követelményeit a tanterv alapján a fõigazgató határozza meg.
6. § (1) Sikeres képesítõ vizsga esetén a hallgató szakértõ jeltolmács, illetõleg fordító jeltolmács bizonyítványt kap. A bizonyítvány iskolai végzettséget nem tanúsít.
(2) A sikertelen képesítõ vizsgát a jelölt egyszer megismételheti, az ismétlõ vizsga sikertelensége esetén újabb vizsgát csak akkor tehet, ha a tanfolyamot újra elvégzi.
7. § A külön jogszabályokban elõírt feltételek fennállása esetén a szakértõ jeltolmács bizonyítványt szerzett személy igazságügyi szakértõvé, a fordító jeltolmács bizonyítványt szerzett személy pedig szakértõvé való nyilvánítását kérheti.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A szakértõi mûködéssel összefüggõ egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/1972. (III. 14.) MM rendelet 1. melléklete a következõ szakértõi tevékenységgel egészül ki: "29. Jeltolmácsolás".
7. § (1) Ha a vizsgázót a tanulmányok során felmentették valamely vizsgatantárgy tanulása alól, kérelemre a szakmai vizsgát szervezõ intézmény vezetõje a vizsgatantárgy követelményének teljesítése alól felmentést adhat.
(2) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt a vizsga írásbeli vagy szóbeli részének letételére nem képes, az írásbeli vizsga követelményeinek szóban, illetõleg a szóbeli vizsga követelményeinek írásban tehet eleget. A vizsgázó kérelmének indokoltságát - ha azt a szakmai vizsgát szervezõ intézmény vezetõje kéri - igazolni köteles.
1. § (1) A szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szempontjából - a
(2) bekezdésben elõírt feltételek fennállása esetén - az építtetõ, vásárló eltartottjának minõsül
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetõvel (vásárlóval) közös háztartásban élõnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtetõ (vásárló) lakásában lakik.
2. § (1) Az 1. § (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket a folyósító pénzintézetnél a következõk szerint kell igazolni:
(2) A kérelmet, mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a fõtitkár a készített javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott pénzintézethez.
(3) Ha a támogatás igénybevételének alapját képezõ építési munkák nem készülnek el, a támogatást vissza kell vonni és az igénybevétel napjától esedékes, a visszavonáskor érvényes változó kamattal kell visszafizetni.
(4) A pénzintézetet az általa folyósított és elszámolt támogatás összege után 1% költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással együtt kell elszámolnia
4. § Mentesül az elõfizetési díj megfizetése alól:
5. § (1) A 3. § b), g) pontja alapján, valamint a 4. §-ban meghatározott mentességre jogosultnak, és annak a tulajdonosnak, akinek televíziókészüléke a Magyar Televízió mûsorának vételére nem alkalmas, a díjbeszedéssel megbízott szervhez nyilatkozatot kell benyújtania.
(2) A 4. §-ban meghatározott mentesség
a bejelentett állandó lakhely alapján illeti
meg a jogosultat.