A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény (Gt.) 2. § (2) bekezdése szerint a betéti társaság (bt.) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A bt-re a Gt. IX. fejezete tartalmaz – szűkszavú – rendelkezéseket azzal, hogy a bt-re a közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha e fejezet másként nem rendelkezik.

A IX. fejezet 102. §-a szerint „A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére – a 103. § (1) bekezdés szerinti esetet kivéve – nem jogosult.” A kivétel szerint (103. § (1) bekezdés) ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltaggal azonos módon felel és jogosult lesz a társaság üzletvezetésére és képviseletére is.
Ebben az esetben az üzletvezető és képviselő kül- és beltag személyes közreműködő, tehát esetükben összeférhetetlenség keletkezik.

Beltag esetében – a IX. fejezet kifejezett rendelkezése hiányában – a Gt. VIII. fejezetéből, közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokból kell kiindulnunk.
A VIII. fejezet 86. § (1) bekezdése szerint „Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult. (Kivéve a kültagra vonatkozó, 102. §-ban megfogalmazottakat.) A beltagoknál tehát a társasági szerződés szerinti vezető tisztségviselők esetén összeférhetetlen jogállás alakul ki. Ha „hallgat” a társasági szerződés, minden beltag vezető tisztségviselő, tehát összeférhetetlenség keletkezik.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Gt. 84. §-a alapján „A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében”, amelyért őket díjazás illetheti meg. A társasági szerződésben meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát. Tehát a társasági szerződés személyes közreműködésre vonatkozó szabályainak tanulmányozása alapján lehet csak megállapítani, hogy a jelölt személyes közreműködő vagy sem.

A Kj.tv. a gazdasági társaságok által alkalmazott személyekre nem állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat.

Fentieket összefoglalva, a Kj. Tv. 5. § e) pontjának második fordulata szerint az a képviselő-jelölt, aki a saját gazdasági társaságágban vezető tisztségviselő, a törvény rendszertani értelmezése szerint személyes közreműködő, személyesen érintett, tehát a két jogállás összeférhetetlen lesz.

Gazdasági társaság tagja esetén az alapító okirat tanulmányozása alapján lehet megállapítani, hogy a jelölt a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján személyes közreműködő, vagy sem.

Gazdasági társaság alkalmazottjára nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok.

A gazdasági természetű összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása szempontjából elsősorban a tagsági viszony (ezen belül a tisztségviselői jogállás és személyes közreműködés) keletkeztet összeférhetetlenséget. Ha a képviselő-jelölt a gazdasági társaság tevékenységében kizárólag alkalmazottként vesz részt nem keletkezik összeférhetetlenség.