A Köztársaság Elnöke 1998. október 18. napjára helyi önkormányzati általános
választásokat írt ki.

Az önkormányzati választásokon a

   főpolgármestert,
   megyei közgyűlések illetve a fővárosi közgyűlés tagjait,
   települések
                polgármestereit
                önkormányzati testületének tagjait
                kisebbségek saját önkormányzatainak képviselőit

választják meg a polgárok.

A kisebbségek saját önkormányzatait azokon a településeken választják meg, ahol a kisebbségek azt kezdeményezték.

Az önkormányzati választáson a települések négy különböző csoportba sorolhatók aszerint, hogy a választópolgár mire/kire és hogyan szavazhat :

- 10 000 és ennél kevesebb lakosú települések;
- 10 000-nél több lakosú települések;
-  megyei jogú városok
-  fővárosi kerületek.

Ezt szemlélteti a fenti ábra.

A helyi önkormányzati képviselők választása

Képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1 %-a jelöltnek ajánlott.
A helyi önkormányzati képviselőket a

• 10 000 és ennél kevesebb lakosú települések választópolgárai közvetlenül egy listán - ún.kislistán - választják meg, melyen az összes képviselő jelölt szerepel. A választópolgár a kislistán legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Ezt a számot a szavazólapon feltüntetik. A szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz.

• 10 000-nél több lakosú települések választópolgárai a képviselő testület 60%-át egyéni választókerületekben - kerületenként egy -egy képviselőt - közvetlenül választják meg. A 40 %-át a pártok által összeállított úgynevezett kompenzációs listán választják meg.Az egyéni választókerületben nem nyert jelöltek szavazatai kerülnek rá  ezekre a kompenzációs listákra, s ez alapján osztják ki közöttük a mandátumokat.

A szavazáskor a szavazólapon az összes jelölt neve ABC sorrendben szerepel.

A 10 000 és ennél kevesebb lakosú településeken megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik - a testület törvényben előírt létszámáig - a legtöbb szavazatot kapták.Szavazategyenlőség esetén sorsolással állapítják meg, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
Ha a választáson a törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg, a be nem töltött képviselői helyekre időközi választást írnak ki.

A 10 000  lakos feletti településeken az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot elért jelölt lesz a képviselő. Ha az élen holtverseny alakul ki, egyikük sem lesz képviselő, ezért ott időközi választást fognak kitűzni. Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, ugyancsak időközi választásra kerül sor.

A polgármester választás

A polgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.
Polgármesterjelölt az lehet, akit a

• 10 000 és ennél kevesebb lakosú települések választópolgárainak legalább 3 %-a jelöltnek ajánlott.

• 10 000-nél több lakosú települések esetén a 100 ezernél kevesebb lakosú település választópolgárainak 2 %-a, de legalább háromszáz, a 100 ezernél több lakosú település választópolgárainak 1 %-a, de legalább kettőezer választópolgár jelöltnek ajánlott.

A szavazáskor a szavazólapon valamennyi polgármester jelölt neve ABC sorrendben szerepel.
Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, időközi választásra kerül sor.

A főpolgármester választás

Főpolgármester jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak legalább 0,5 %-a - mintegy 7 ezer választópolgár ajánlott.
A szavazáskor a szavazólapon a főpolgármester jelöltek ABC sorrendben szerepelnek. Csak egy jelölt választható. Főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, időközi választást tartanak.

A megyei közgyűlés választás

A megyei közgyűlés tagjainak a választása a pártok, társadalmi szervezetek által összeállított listák alapján történik.
Minden megye két választókerületre van felosztva. Külön listákra szavaznak a 10 000 és annál kevesebb, és külön listákra szavaznak a 10 000-nél több lakosú települések.
A megyei jogú városok nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában, mert nem tartoznak a közgyűlés hatálya alá.
A szavazáskor a szavazólapon a listák a sorsolás sorrendjében szerepelnek.
Az egyes listák a kapott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4%-át elérték.

A fővárosi közgyűlés

A fővárosi közgyűlés tagjainak választása a pártok, társadalmi szervezetek által összeállított listák alapján történik.
A szavazáskor a szavazólap az összes - a listaállítási feltételnek megfelelt - szervezet listáját a sorsolás sorrendjében tartalmazza.
Az egyes listák a kapott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4 %-át elérték.

A helyi kisebbségi önkormányzat választás

A települések választópolgárai helyi kisebbségi önkormányzatot akkor választhatnak, ha azt öt, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló választópolgár 1998. augusztus 10-ig kezdeményezte.
Egy településen több kisebbség is kezdeményezhet helyi kisebbségi választást.
Helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak.
A szavazáskor a helyi kisebbségi önkormányzat választásában – meggyőződése szerint – a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólapra kisebbségenként a jelöltek ABC sorrendben kerülnek fel.
A választópolgár csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhat, legfeljebb öt jelöltre. A településen kisebbségenként megválasztható képviselők számát a szavazólap tartalmazza. Ez a szám az 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen három fő, 1300-nál több lakosú településen öt fő.
A választás alapján az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi önkormányzatot, amelynek jelöltjeire legalább 50, illetve 10000-nél több lakosú települések esetén 100 választópolgár érvényesen szavazott.

Megválasztott kisebbségi képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapták.