Mécs Imre 1933. szeptember 4-én született Budapesten, vallásos középosztálybeli családban. A pécsi Jezsuita Kollégiumban tanult az államosításig. 1951-ben Budapesten érettségizett, villanyszerelő szakmunkás lett, majd a BME Villamos Karán tanult.1956-ban részt vett a forradalomban, munkás felkelőtársaival szervezte az utóvéd-ellenállást. 1957-ben abszolvált, júniusban letartóztatták. 1958. május 22-én halálra, másodfokon 1959 február14-n életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban az "ENSZ amnesztia" révén több ezer társával szabadult. 1975-ben védhette meg jeles oklevelét,. 1995-ben euromérnöki diplomát szerzett. '63-tól szövetkezetek, és '90-ig a Ganz K.K. kutató-fejlesztőmérnöke. Találmányai nemzetközi díjakat nyertek. Tudományos társaságok tagja. Négyszer Kiváló Feltaláló kitüntetést,'95-ben Európai Érdemrendet kapott, '97-ben a Francia Becsületrend tisztje lett. Aláírta a Charta '77 nyilatkozatát. '80-ban az ország vezetőitől alkotmánybíróságot és szabad választásokat követelt, bajtársa temetésén forradalomnak nevezte '56-ot, munkahelyéről ismét elbocsátották.'84-'89-ben a Duna Mozgalom tagja, népszavazást kezdeményezett, az ellenzék akcióit szervezte. '88. márciusában az SZKH, november 13-án az SZDSZ alapítója. A TIB egyik alapító-vezetője, kiharcolta, hogy Nagy Imréék temetése a Hősök terén legyen, ahol kivégzett társai nevében beszédet mondott. Az Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain a forradalmat és az SZDSZ-t képviselte. Bár sok sérelem érte, nem kívánt bosszút állni, szeretné elősegíteni a nemzet katarzisát. Küzd a gyűlöletkeltés ellen.'90 óta képviselő, a n.biztonsági, a honv. és az inf. bizottságok tagja, alelnöke, elnöke. Azóta következetesen küzd a forradalom szellemiségének és a demokratikus jogállam normáinak érvényesítéséért.

2006. március 21.