Mécs Imre 1933. szeptember 4-én született Budapesten, vallásos
középosztálybeli családban. A pécsi Jezsuita Kollégiumban tanult az
államosításig. 1951-ben Budapesten érettségizett, villanyszerelő szakmunkás
lett, majd a BME Villamos Karán tanult.1956-ban részt vett a forradalomban,
munkás felkelőtársaival szervezte az utóvéd-ellenállást. 1957-ben abszolvált,
júniusban letartóztatták. 1958. május 22-én halálra, másodfokon 1959 február14-n
életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban az "ENSZ amnesztia" révén
több ezer társával szabadult. 1975-ben védhette meg jeles oklevelét,. 1995-ben
euromérnöki diplomát szerzett. '63-tól szövetkezetek, és '90-ig a Ganz K.K.
kutató-fejlesztőmérnöke. Találmányai nemzetközi díjakat nyertek. Tudományos
társaságok tagja. Négyszer Kiváló Feltaláló kitüntetést,'95-ben Európai
Érdemrendet kapott, '97-ben a Francia Becsületrend tisztje lett. Aláírta a
Charta '77 nyilatkozatát. '80-ban az ország vezetőitől alkotmánybíróságot és
szabad választásokat követelt, bajtársa temetésén forradalomnak nevezte '56-ot,
munkahelyéről ismét elbocsátották.'84-'89-ben a Duna Mozgalom tagja,
népszavazást kezdeményezett, az ellenzék akcióit szervezte. '88. márciusában az
SZKH, november 13-án az SZDSZ alapítója. A TIB egyik alapító-vezetője,
kiharcolta, hogy Nagy Imréék temetése a Hősök terén legyen, ahol kivégzett
társai nevében beszédet mondott. Az Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal
tárgyalásain a forradalmat és az SZDSZ-t képviselte. Bár sok sérelem érte, nem
kívánt bosszút állni, szeretné elősegíteni a nemzet katarzisát. Küzd a
gyűlöletkeltés ellen.'90 óta képviselő, a n.biztonsági, a honv. és az inf.
bizottságok tagja, alelnöke, elnöke. Azóta következetesen küzd a forradalom
szellemiségének és a demokratikus jogállam normáinak érvényesítéséért.
2006. március 21.