|
Választási információk vakok és gyengénlátók számára Főoldal / OVB / Határozatok Az Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottság – a 2008. november 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó 2008. október 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban hivatalos nemzeti gyásznap legyen június 4-e, a trianoni békediktátum napja ?” A Magyar Köztársaság határait részben Magyarországnak az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. június hó 4. napján Trianonban kötött békeszerződése (beiktatva: 1921. évi XXXIII. tc.), részben a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés határozza meg (beiktatva: 1947. évi XVIII. törvény). A trianoni békeszerződés megkötése napjának nemzeti gyásznappá nyilvánítása kétségessé tenné a magyar államnak az Alkotmány 5.§-ában is rögzített és kinyilvánított kötelezettségvállalását a nemzetközi szerződésben rögzített államhatárok tiszteletben tartására és védelmére. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonyával, és ennek kapcsán azzal a kérdéssel is, hogy „a hatályos Alkotmány rendszerében a választópolgári kezdeményezés nyomán alkotmányosan népszavazásra bocsátható-e olyan kérdés, amely nyíltan vagy burkoltan a közjogi berendezkedés alapjául szolgáló Alkotmány módosítására vonatkozik.” [25/1999. (VII. 7.) AB határozat] Az Alkotmánybíróság a hivatkozott 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában – figyelembe véve a 2/1993. (I. 22.) AB határozatot és az 52/1997. (X. 14.) AB határozatot is –kimondta, hogy „az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.” Tekintettel arra, hogy jelen kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, mely az Alkotmány 5. §-ában rögzített állami kötelezettségvállalás relativizálását jelentené, a törvényi szintű szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne. II. A határozat az Alkotmány 28/C. §-án, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án és a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter
|