Az Országos Választási Bizottság
215/2008. (VII. 16.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjába foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

A beadványozó 2008. június 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

"Egyetért-e ön azzal, hogy 2010. január 01. napjától bevezetésre kerüljön a szabad bíróválasztás joga, és polgári peres eljárásban az alperes, büntetőeljárásban pedig a vádlott (több vádlott/peres fél esetében a legnagyobb tárgyi súlyú, azonos tárgyi súly esetében pedig a magasabb rendű vádlott/peres fél) választása alapján -amennyiben a jogosult élni kíván ezen jogával- kerüljön adott bíró kijelölésre?"

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti követelménynek, tekintettel arra, hogy több kérdést tartalmaz. A "szabad bíróválasztás elvét" ugyanis mind a polgári peres, mind a büntetőeljárásban be kívánja vezetni. A két ügyszak egy kérdésben szerepeltetése félrevezető, mert eljárási szabályaik alapvetően különböznek, ezért a választópolgárok számára sem egyértelmű a megválaszolandó kérdés.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a "szabad bíróválasztás" megjelölt módja alapvetően sérti a bírói függetlenség, és különösen a polgári peres eljárás tekintetében a bíróság előtti egyenlőség alkotmányos elveit, így a kérdés ezen okból sem hitelesíthető.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2008. július 16.