1. Mi az országos népszavazás szerepe?

„A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” (Alkotmány 2. § (2) bekezdés)
A népszavazás a hatalom gyakorlásának közvetlen formája, amikor a választópolgárok személyesen vesznek részt az egész országot érintő fontos, közérdekű ügyek eldöntésében.

2. Kik kezdeményezhetnek népszavazást?

Az Alkotmány értelmében országos népszavazást kezdeményezhetnek:
a) legalább 200 000 választópolgár a népszavazást el kell rendelni, és eredménye az Országgyűlésre kötelező
b) a köztársasági elnök az elrendelésről és arról, hogy a népszavazás eredménye kötelező-e,
az Országgyűlés szabadon dönthet
c) a kormány
d) az országgyűlési képviselők egyharmada
e) 100 000 választópolgár

3. Hogyan lehet kezdeményezni az országos népszavazást?

Az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtania az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítés céljából. A köztársasági elnök, a kormány és az országgyűlési képviselők egyharmada a népszavazásra bocsátandó kérdést szintén az Országos Választási Bizottsághoz nyújtja be hitelesítésre. Az utóbbi esetben aláírásgyűjtésre nincs szükség, így értelemszerűen ívet sem kell mellékelni.

4. Mit vizsgál az Országos Választási Bizottság a hitelesítési eljárásban?

Az Országos Választási Bizottság megvizsgálja a következőket:
- az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a törvényben előírt formai és tartalmi feltételeknek?
- a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e?
- nem tiltja-e az Alkotmány a kérdéssel érintett ügyben országos népszavazás megtartását?
- a kérdés egyértelműen (igen, nem) megválaszolható-e?

A bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül hozza meg döntését.

5. Van-e lehetőség jogorvoslatra az Országos Választási Bizottság határozata ellen?

Az Országos Választási Bizottság határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A határozatok az Országos Választási Iroda internetes honlapján is megtekinthetők, így azokat a polgárok megismerhetik. A döntés ellen – akár hitelesítő, akár megtagadó – bárki kifogást nyújthat be, melyet az Alkotmánybíróság bírál el, soron kívüli eljárásban. A kifogást a határozat Magyar Közlönyben való megjelenésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az Országos Választási Bizottságnál.
Az országos népszavazás kezdeményezéséről részletesebb tájékoztatás olvasható a www.valasztas.hu oldalon.

6. Milyen kérdésekről nem lehet országos népszavazást tartani?

Az Alkotmány szerint nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási
(-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.

7. Hogyan és hol lehet aláírást gyűjteni?

Aláírást gyűjteni az Országos Választási Iroda vezetője által hitelesített aláírásgyűjtő ív másolati példányain lehet.
Aláírást – az állampolgárok zaklatása nélkül – az alábbi kivételekkel bárhol lehet gyűjteni.

Nem gyűjthető aláírás:

a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az aláírásért az aláírónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az aláírásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

8. Hogyan történik az aláírások ellenőrzése?

A választópolgárok által aláírt aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottsághoz kell beterjeszteni. Az aláírások ellenőrzését az Országos Választási Iroda végzi el.

Az ellenőrzés a népszavazás elrendeléséhez szükséges érvényes aláírások számának meglétét, valamint a népszavazási kezdeményezést aláíró állampolgárok azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján.

Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni.

9. Mely szerv dönt az országos népszavazás elrendeléséről?

Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el.
Legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie, nincs mérlegelési lehetősége. Az ilyen népszavazás ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre kötelező.
Az Alkotmány ezen felül másokat is feljogosít országos népszavazás kezdeményezésére. Ez esetben azonban az Országgyűlés szabadon dönthet a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, azt, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, és rendelkezik a népszavazás költségvetéséről.

10. Ki tűzi ki az országos népszavazás időpontját?

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, úgy, hogy a kitűzés napja és a választás napja között legalább 43 nap legyen. A köztársasági elnöknek lehetősége van arra, hogy egy már kitűzött népszavazás napjára másik kérdésben is népszavazást tűzzön ki (ennek feltétele, hogy a népszavazásig legalább 20 nap van hátra és a szavazás lebonyolításának törvényessége nem kerül veszélybe).
A népszavazás időpontja:

- nem eshet munkaszüneti napra, illetőleg az azt megelőző vagy követő napra,
- nem eshet az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetve helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra.

11. Ki jogosult részt venni az országos népszavazáson?

Az országos népszavazáson szavazati joga van minden – magyarországi lakóhellyel rendelkező – nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha

- cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
- a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
- szabadságvesztés büntetését tölti;
- büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.

12. Mire szolgál a választói névjegyzék?

A választói névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak az adatait tartalmazza, akik választójoggal rendelkeznek az országos népszavazáson. A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. Szerepe van az eredmény megállapításában, segítségével ellenőrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszűrhetők a kétszer, többször szavazók. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (a települési jegyző) állítja össze.

A választói névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adataira épül. A választói névjegyzékbe hivatalból fel kell venni azokat az adott településen lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárokat, akik választójoggal rendelkeznek.

13. Hol és mikor teszik közszemlére a névjegyzéket?

A település jegyzője a névjegyzéket a polgármesteri hivatalban a szavazás napja előtt 18 nappal – 8 napra – közszemlére teszi, ez idő alatt azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.

14. Mi célt szolgál az értesítő ("kopogtatócédula")?

Az értesítő a névjegyzékbe való felvételről szóló tájékoztatás, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az országos népszavazáson leadhatja szavazatát. Az értesítő felvilágosítást tartalmaz a népszavazás kitűzéséről, a választópolgár névjegyzékbeli sorszámáról, valamint arról, hogy mikor, hol és milyen okmányok bemutatásával lehet szavazni. Az értesítőt legkésőbb a szavazás napját megelőző 16. napig kell megküldeni a választópolgároknak. Aki ezt nem kapja meg, feltétlenül érdeklődjék a polgármesteri hivatalban!

15. Mikor és hol emelhető kifogás a névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt?

A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt emelhető kifogás a névjegyzéket vezető települési jegyzőnél.

16. Hogyan történik a kifogás elbírálása?

A kifogásról a névjegyzéket vezető jegyző legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon határoz. Amennyiben a kifogásban foglaltakkal egyetért, a névjegyzéket módosítja, ha a kifogásnak nem ad helyt, legkésőbb a beérkezését követő napon továbbítja azt a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

17. Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követően lakóhelyet változtat?

Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője – a bejelentkezéssel egyidejűleg – felveszi a választói névjegyzékbe, és erről őt értesítő átadásával tájékoztatja. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes jegyzőt, aki törli a választópolgárt a névjegyzékből.

18. Mire szolgál a szavazókör?

A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből vagy az internetről tájékozódhatnak. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.

19. Szavazhat-e az a választópolgár, aki a népszavazás napján Magyarországon, de nem a lakóhelyén tartózkodik?

A lakóhelyétől távol lévő választópolgár igazolással szavazhat. Igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban a népszavazást megelőző 2. napon 16.00 óráig lehet. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, de ekkor a kérelemnek legkésőbb a népszavazást megelőző 5. napon meg kell érkeznie a polgármesteri hivatalhoz. A választópolgár az igazolással az igazoláson szereplő településnek annak a szavazóhelyiségében szavazhat, melyet az igazolással szavazók számára kijelöltek. Ennek a szavazóhelyiségnek a címe az igazoláson szerepel.

20. Mit kell tartalmaznia az igazolási kérelemnek?

Az igazolás kiadásához az igazolást kérőnek a nevét, a személyi azonosítóját és lakcímét, valamint annak a településnek a nevét kell közölnie, ahol szavazni kíván.

21. Mi a teendő, ha az igazolást kapott választópolgár mégis a lakcíme szerint számára kijelölt szavazóhelyiségben kíván szavazni?

A szavazást megelőző 3. napig kérheti a polgármesteri hivatalban, hogy vegyék vissza a saját lakcíme szerinti névjegyzékbe. Ennek feltétele, hogy a korábban kapott igazolást leadja.

22. Szavazhatnak-e a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok?

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek.

23. Hogyan kérheti a választópolgár a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét?

Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (a települési jegyzőtől) a népszavazást megelőző 16. napon 16 óráig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a népszavazást megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába. A határidő jogvesztő, ezt követően választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe nem lehet felvenni.
A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe való felvételével egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből.

24. Milyen adatokat kell tartalmaznia a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

- családi és utónevét,
- személyi azonosítóját,
- születési helyét és idejét,
- anyja nevét,
- magyarországi lakcímét, továbbá
- annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, valamint
- a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

25. Lehet-e módosítani a külképviseleti a külföldi szavazás helyét?

A szavazás helyéül megjelölt külképviselet módosítására van lehetőség, de csak a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelem benyújtási határidejéig, a népszavazást megelőző 16. napig.

26. Lehet-e kérni a külképviseleti névjegyzékből való törlést, ha a választópolgár mégis belföldön akar szavazni?

A külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelem beadásának napjáig (a szavazást megelőző 16. napig) kérheti a külképviseleti névjegyzékből való törlését, és a hazai névjegyzékbe való visszavételét.

27. Hogyan történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálása?

Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak. (Ld. a 24. számú kérdést)

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, illetőleg a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti.

28. Mit tehet a választópolgár, ha megtagadták a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét?

A jegyző külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítést kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyző legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon dönt.

Ha a jegyző a kifogást elutasítja, a kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a külképviseleti névjegyzék módosítását.

29. Szavazhatnak-e hajléktalanok?

Azok a személyek, akik helyzetükből adódóan (pl. hajléktalanság) nem tudnak egy konkrét lakcímre bejelentkezni, akkor szavazhatnak, ha települési szintű lakóhelyet létesítenek. Ilyenkor az adott településen a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak, melynek címéről a helyi választási irodában tájékoztatást tudnak adni részükre, illetőleg az az interneten is fellelhető.

30. Hogyan történik a szavazás Magyarországon?

A választópolgár személyesen adhatja le szavazatát a lakóhelye szerinti szavazókörben, melynek címét a számára megküldött értesítő tartalmazza.
A szavazatszámláló bizottság – a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben (az értesítő bemutatása nem szükséges). Ha a szavazásnak nincs akadálya a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgár részére a szavazólapokat (minden kérdés külön lapon szerepel) és a borítékot. A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében kell lepecsételni. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Ezt követően a választópolgár kitölti a szavazólapokat, melyhez szavazófülke áll rendelkezésére. Végezetül a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi.

31. Milyen igazolványok alkalmasak a személyazonosság és a lakcím igazolására a szavazáskor?

A szavazáskor az alábbi érvényes igazolványok alkalmasak a személyazonosság és a lakcím igazolására:

a) lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány („régi”, könyvecske formátumú)
b) személyazonosító igazolvány (kártya formátumú) vagy útlevél vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély (kártya formátumú) és mindegyik felsorolt igazolvány mellett a lakcímigazolvány (lakcímkártya).

32. Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?

A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani. A szavazásra abban az esetben sincsen mód, ha a polgárt a bizottság tagja, vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel. Fontos ezért, hogy a választópolgárok a szavazás előtti hetekben vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.

33. Hogyan szavazhatnak az állapotuk folytán szavazásukban akadályozott személyek?

Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott a választópolgár utasítása szerint együtt töltik ki a szavazólapot.

34. Hogyan szavazhat, aki állapotánál fogva nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben?

Ilyen esetben a szavazásra mozgóurna útján van lehetőség. Ekkor –kérelemre – a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívüli szavazás kivételes esete, és kizárólag a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál.
A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet írásban bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.

35. Hogyan szavazhat, aki a népszavazás napján kórházban van?

Ha a választópolgár nem annak a szavazókörnek a névjegyzékében szerepel, melynek területén a kórház található, csak akkor szavazhat, ha igazolással rendelkezik (Ld. 19. számú kérdést). Az igazolás birtokában fel kell vetetnie magát azon szavazókör névjegyzékébe, amelynek területén a kórház fekszik. A mozgóurna igényt a szavazás napja előtt a kórház címe szerint illetékes választási irodánál, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet írásban bejelenteni.
Ha a választópolgár azon szavazókör névjegyzékében szerepel, melynek területén a kórház található, csupán mozgóurnás szavazást kell kérnie, igazolásra nincs szüksége.

36. Van-e lehetőség rontás esetén a szavazólap kicserélésére?

Ha a választópolgár a borítéknak az urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett új lapot – személyenként – csak egyszer adhat ki.

37. Mely választási bizottságok működnek az országos népszavazáson?

Az országos népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek:

- a szavazatszámláló bizottság (az egy szavazókörrel rendelkező településeken szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság),
- a területi választási bizottság és
- az Országos Választási Bizottság.
A külképviseleteken nem működik szavazatszámláló bizottság, az ott leadott szavazatokat az Országos Választási Bizottság számolja össze.

38. Kikből áll a szavazatszámláló bizottság az országos népszavazáson?

A szavazatszámláló bizottság választott és megbízott tagokból áll.
A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselőtestülete választotta meg a 2006. évi országgyűlési választásokat megelőzően.
A szavazatszámláló bizottságokba a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megbízottat küldhetnek.

39. Ki vehet részt a szavazatszámláló bizottság munkájában?

A szavazatszámláló bizottság munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. A szavazatszámláló bizottság munkáját jegyzőkönyvvezető segíti, aki a helyi választási iroda tagja.

40. Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?

A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.

41. Hogyan történik a szavazás külföldön?

A szavazást a külképviseleti választási iroda bonyolítja le. A külképviseleti választási iroda – a személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján – megállapítja a választópolgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleti választási iroda tagja átadja a választópolgárnak a szavazólapokat és a borítékot, és kitölti a szavazásról szóló nyilatkozatot, mely a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját tartalmazza. A nyilatkozatot a választópolgár aláírja, a választási iroda tagja pedig hitelesíti. A választópolgár szavazásához szavazófülke áll rendelkezésre. A választópolgár a kitöltött szavazólapot a borítékba helyezi, amelyet le kell ragasztania. A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy másik borítékba helyezi, a borítékot lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.

42. Ki lehet megfigyelő a külképviseleten, és milyen jogai és kötelességei vannak?

A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akit az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vett. Az országos népszavazáson a kezdeményezést benyújtók egy közös megfigyelőt, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megfigyelőt küldhetnek a külképviseletekre. A megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik.
A megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti azt. A szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben észrevételt tehet, valamint kifogást nyújthat be. Döntésétől függően jogában áll a lezárt urnát aláírni. A megfigyelő semmilyen módon (sem tevőlegesen, sem ráutaló magatartással) nem befolyásolhatja, vagy zavarhatja a szavazás menetét, és a külképviseleti választási iroda munkáját. Tevékenysége nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesülését. A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni.

43. Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás a népszavazás napján?

A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a népszavazás napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

1. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat,
2. a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be,
3. a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán az épületből kilépőket kérdezhetik meg.

A fenti szabályok megtartásával a népszavazás napján is végezhető közvélemény-kutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény-kutatás eredményét a szavazás befejezését megelőzően nem lehet közzétenni.

44. Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országos népszavazás során a szavazatszámláló bizottságok döntései ellen?

a) A szavazatszámláló bizottságok döntése ellen a területi választási bizottságokhoz lehet fellebbezést benyújtani. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.
b) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak az Országos Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése ellenbírósági felülvizsgálati kérelem keretében lehet jogorvoslattal élni, melyet a Legfelsőbb Bíróság bírál el.

45. A választási törvény megsértése miatt hová fordulhat a választópolgár?

a) A választási törvények megsértésére hivatkozva kifogást lehet benyújtani az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A kifogásnak a törvénysértőnek vélt cselekmény megtörténtétől számított három napon belül kell megérkeznie.
b) A választási bizottság döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. A fellebbezésnek a törvénysértőnek vélt döntés meghozatalától számított 3 napon belül kell megérkeznie. A jogorvoslati határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén az elbírálásra jogosult választási bizottság vagy bíróság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

46. Mikor eredményes az országos népszavazás?

Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ez az eredményességi kritérium a gyakorlatban a következőképpen teljesülhet (feltételezve azt, hogy a választópolgárok száma 8 000 000):

a) Ha a választópolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson (és érvényesen szavaz), akkor a leadott szavazatok több mint felét kell elnyernie valamelyik népszavazási válasznak. Ilyen arányú részvétel mellett csak szavazategyenlőség esetén lehet eredménytelen a népszavazás. Tehát

- ha mind a 8 000 000 választópolgár érvényesen szavaz, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 4 000 001 szavazatot kap;
- ha 6 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 3 000 001 szavazatot kap;
- ha 4 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 2 000 001 szavazatot kap.

b) Ha a választópolgárok kevesebb mint fele (vagy épp a fele), de több mint egynegyede szavaz érvényesen a népszavazáson, akkor a leadott szavazatok 50%-a már nem elég a népszavazás eredményességéhez, hanem az összes választópolgár több mint egynegyedének kell egybehangzóan igennel vagy nemmel szavaznia. Ilyenkor a szavazategyenlőség esetén kívül is előfordulhat, hogy egyik válasz sem kapja meg a szükséges többséget. Ahogyan csökken a népszavazáson részt vevő választópolgárok száma, úgy szigorodik az eredményesség feltétele: ha a részvétel 50%-os, akkor a leadott szavazatok felét meghaladó támogatás már elég az eredményes döntéshez; ha csak alig több mint 25%-nyian szavaznak, valamennyiüknek egyforma szavazatot kell leadnia ahhoz, hogy a népszavazás eredményes legyen. Ez az eredményességi kritérium a gyakorlatban a következőképpen teljesülhet:

- ha 4 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 2 000 001 szavazatot kap;
- ha 3 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 2 000 001 szavazatot kap;
- ha 2 000 001 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamennyi választópolgár ugyanazon válaszra szavaz

c) Ha a választópolgárok kevesebb mint egynegyede (vagy épp egynegyede, 2 000 000 választópolgár) szavaz érvényesen, a népszavazás mindenképpen eredménytelen.

47. A népszavazás eredménye elleni kifogást melyik választási szerv bírálja el?

A népszavazás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg, döntése ellen az annak meghozatalát követő 3. napon 16 óráig lehet kifogást benyújtani.

A Legfelsőbb Bíróságnak kell címezni, de az Országos Választási Bizottságnál kell benyújtani.

48. A népszavazással kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?

A népszavazás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekkel a helyi választási irodához lehet fordulni.

49. Hogyan érhetők el a választási irodák és a választási bizottságok?

Magyarországon minden választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetőleg a megyei közgyűlés hivatala címével.

Az Országos Választási Iroda:
Címe: Budapest, V. Nádor utca 2.
Telefon: (1)4411-600
Fax: (1)4411-729

Az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálata telefonon, faxon, e-mail útján érhető el.
Címe: 1903 Budapest, Pf. 314.
Telefon: 06-40-200-717
Fax:
E-mail: visz@otm.gov.hu

Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon- és fax-számán keresztül érhető el.

50. Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a népszavazás eredményeit?

A népszavazás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvek a szavazás napját követően 3 napon át a helyi választási irodában (polgármesteri hivatal) megtekinthetők. A népszavazás országos eredménye megtekinthető az Interneten, illetve az országos napilapokban.
 

Vissza a főoldalra