Választási információk vakok és gyengénlátók számára


Főoldal / Információk / Fogalmak

Aláírás-ellenőrzés:

A választópolgárok által aláírt népszavazási aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani ellenőrzés céljából. Az ellenőrzésről az Országos Választási Bizottság gondoskodik. Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható. Az aláírások ellenőrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselője jelen lehet. Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni. Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az OVB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Aláírásgyűjtés:

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására az Országos Választási Iroda vezetője által hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatán lehet aláírást gyűjteni, 4 hónapig.
Nem gyűjthető aláírás munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; a Magyar Honvédségnél, és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközökön, továbbá állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben.
A fenti kivételektől eltekintve aláírás – az állampolgárok zaklatása nélkül – bárhol gyűjthető. Az aláírásért az aláírónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni, vagy ígérni, valamint az ajánlástért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

Aláírásgyűjtési tilalmi időszak:

Az országgyűlési képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.

Ellenőrző lap:

Az urnák állapotáról és lezárásáról készített irat, melyet az elsőként szavazó választópolgár és a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjai írnak alá. Az ellenőrző lap tartalmazza az urnába helyezés időpontját is.

Elsőként szavazó választópolgár:

A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

Eredményesség:

A népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Értesítő:

A választópolgár a szavazást megelőző 16. napig az értesítő megküldésével kap tájékoztatást arról, hogy felvételre került a választói névjegyzékbe. Az értesítő tartalmazza a szavazás helyét és idejét, valamint a személyazonosság és a lakcím igazolására szolgáló okmányok megnevezését is. Az értesítő nem feltétele a szavazásnak, azonban megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választópolgár magával viszi azt a szavazókörbe.

Fakultatív népszavazás:

A fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlés arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását. Mérlegelés alapján az Országgyűlés a következők kezdeményezésére rendelheti el az országos népszavazást:

a) 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb választópolgár,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) az országgyűlési képviselők legalább egyharmada.

(Ld. még: kötelező népszavazás)

Igazolás:

Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol, de az ország területén tartózkodik, igazolással szavazhat. Igazolást igényelni a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől (jegyzőtől) lehet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető oly módon, hogy az legkésőbb a szavazás előtt öt nappal megérkezzen a helyi választási irodába (a jegyzőhöz).

A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a lakcíme szerinti választókerület megjelölését, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, továbbá az igazolással szavazásra kijelölt szavazóhelyiség címét.

Jegyzőkönyvvezető:

A népszavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a választói névjegyzék kezelése és a különböző jegyzőkönyvek kitöltése a szavazatszámláló bizottság utasításának megfelelően.

Jogorvoslat:

A/ Jogorvoslatok a népszavazási kezdeményezés folyamatában

- Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő 15 napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani;
- Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új lejárásra kötelezi.

B/ Jogorvoslatok a népszavazás kitűzését követően

- Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki benyújthat az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 3 napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt.
- A választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést bármely választópolgár, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen a határozatot hozó választási bizottsághoz. A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság a beérkezéstől számított 3 napon belül dönt.
- A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen a határozatot hozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.
- (A névjegyzékkel és a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos, továbbá a választás eredménye elleni jogorvoslat szabályai a megfelelő tárgyszavaknál találhatók)

Kampánycsend:

A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos.

Képviseleti (közvetett) demokrácia:

A képviseleti vagy közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a közhatalmat és népszuverenitásból fakadó egyéb jogait. A képviseleti demokrácia a mai modern demokratikus államok általánosan elterjedt hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia)

Kötelező népszavazás:

Legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie – függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Az ilyen népszavazás mindig ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre nézve kötelező. (Ld. még: ügydöntő népszavazás).

Közszemlére tétel:

A választói névjegyzéket a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 18 nappal a szavazás előtt közszemlére teszi. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a települési jegyzőnél. Ha a jegyző helyt ad a kérelemnek, akkor kijavítja a választói névjegyzéket. Egyet nem értése esetén azonban legkésőbb a beérkezést követő napon továbbítja azt a helyi bírósághoz.

Közvetlen demokrácia:

A közhatalom gyakorlásának kivételes formája. Lényege, hogy az állampolgárok nem választott képviselőik útján, hanem személyesen vesznek részt a közügyek eldöntésében. A közvetlen hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia)

Közvélemény-kutatás:

A népszavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

- a közvélemény-kutatás csak névtelen és önkéntes lehet;
- a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe nem léphet be;
- a közvélemény-kutat abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be,
- a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.

Mozgóurna:

A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól.

Népi kezdeményezés:

A népszavazás mellett a közvetlen demokrácia másik fontos intézményét képezi. Népi kezdeményezés célja az, hogy az Országgyűlés tűzzön napirendjére egy kérdést és tárgyalja meg, és ha szükségesnek tartja, hozzon döntést az ügyben. Az országos népi kezdeményezéshez legalább 50 000 választópolgár támogató aláírása szükséges.

Népszavazás elrendelése:

Az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

Népszavazási tilalmi idő:

Nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.

Népszavazás kezdeményezése:

Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik:

a) a választópolgárok (ha 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ /fakultatív népszavazás/; ha viszont a kezdeményező választópolgárok száma eléri a 200 000-et, az országos népszavazást el kell rendelni /kötelező népszavazás/),
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.

A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ (fakultatív népszavazás). Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.

A népszavazás kitűzése:

 A népszavazás időpontját a köztársasági elnök az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét – jogorvoslat esetén az annak elbírálását – követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni, úgy, hogy a kitűzés napja és a szavazás napja között legalább 43 napnak kell lennie.

A népszavazás időpontja:

- nem eshet nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra,
- nem eshet az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetve helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra.
Amennyiben a népszavazást az országgyűlési, illetve általános önkormányzati választások miatt nem lehet az országgyűlés általi elrendelésétől számított 90 napon belülre kitűzni, úgy a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.

A népszavazásra feltett kérdés:

A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségéhez és eldönthetőségéhez alkotmányos érdek fűződik, ezért azt úgy kell megfogalmazni, hogy arra valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni, továbbá az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy eredményes népszavazás esetében milyen kötelezettség terheli. A kérdést az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor vizsgálja az Országos Választási Bizottság. Döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően a kérdést megváltoztatni nem lehet.

Nyilvánosság elve:

A nyilvánosság elve az országos népszavazás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A nyilvánosság elvéből fakadnak például a következő, törvényben rögzített szabályok:
- a választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános, de az eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat;
- az aláírások ellenőrzésénél a kezdeményező képviselői jelen lehetnek;
- választási bizottságok munkájában részt vehet a kezdeményezők közös megbízottja és az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok közül a kezdeményezésben részt nem vevők megbízottjai, továbbá ugyanezen szervezetek a külképviseletekre egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg,
- a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják

A szavazatszámláló bizottság tagjai:

A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által 2006-ban megválasztott tagokból, másrészt a népszavazást kezdeményezők közös megbízottjából és az országgyűlési képviselettel rendelkező, de a kezdeményezésben részt nem vevő pártok által megbízott tagokból állnak.

Szavazás:

A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe igazolás alapján felvették (ld. még: igazolás). Szavazni a Magyar Köztársaság külképviseletein is lehet abban az esetben, ha a választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben.
Érvényesen szavazni kérdésenként IGEN vagy NEM válasszal lehet, a válasz alatt elhelyezett körbe tollal írt egymást metsző két vonallal. ("X" vagy "+" jellel). A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, továbbá a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bélyegzőlenyomattal lássa el.

A szavazás ideje:

Szavazni a Magyar Köztársaság területén 2008. március 9-én 6.00 órától 19.00 óráig lehet.
A külképviseleteken fő szabály szerint a szavazásra a magyarországi szavazás napján kerül sor, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni.
Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken egy nappal korábban, 2008. március 8-án lehet szavazni, helyi idő szerint 6 és 19 óra között.

A szavazás titkossága:

A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A szavazat tartalma tehát a választópolgár akaratán kívül álló okból nem kerülhet nyilvánosságra.

Szavazófülke:

Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek célja annak biztosítása, hogy a választópolgárok a szavazatukat titkosan adhassák le. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A szavazófülke használata nem kötelező.

Szavazóhelyiség:

Szavazásra szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből kapnak tájékoztatást. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van.

Szavazókör:

A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.

Szavazólap:

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőlenyomattal, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő elhelyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.
Minden kérdés külön szavazólapon szerepel.

Tiltott népszavazási tárgyak:

Nem lehet országos népszavazást tartani:

- az ország költségvetéséről,
- a költségvetés végrehajtásáról,
- a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
- az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
- a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról
- az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (átalakítási, megszüntetési) kérdésekről,
- az Országgyűlés feloszlatásáról,
- a Kormány programjáról,
- a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
- a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről, illetőleg e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
- a közkegyelem gyakorlásáról.

Urna:

Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. A mozgóurnás szavazásra külön urna szolgál. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

Ügydöntő népszavazás: Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: a véleménynyilvánító népszavazás és az ügydöntő népszavazás. Az ügydöntő népszavazás esetében a népszavazás eredménye 3 évig kötelező az Országgyűlésre. Ügydöntő az országos népszavazás, ha
- azt legalább 200 000 választópolgár kezdeményezte, vagy
- a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendel el.
(Ld. még: véleménynyilvánító népszavazás)

Választási alapelvek:

A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.

Választási bizottság:

Az országos népszavazáson

- szavazatszámláló bizottság,
- az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
- területi választási bizottság és
- az Országos Választási Bizottság működik.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

Választási iroda:

A népszavazás előkészítését, szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási szervek. Az országos népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:

- helyi választási iroda,
- külképviseleti választási iroda,
- országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
- területi választási iroda,
- Országos Választási Iroda.

Választási szervek:

A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak.

A választói névjegyzék:

Az országos népszavazáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása olyan nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik.

Választójog(osultság):

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országos népszavazásban részt vegyen. Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választójog egyenlősége:

A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie.

Véleménynyilvánító népszavazás:

Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: az ügydöntő népszavazás és a véleménynyilvánító népszavazás. Utóbbi esetében a népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlés. Véleménynyilvánító népszavazásra akkor kerül sor, ha a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendel el.
(Ld. még: ügydöntő népszavazás)

Visszautasítás:

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a polgárt, aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik Szintén vissza kell utasítani azt, aki nem tudja személyazonosságát vagy lakcímét megfelelően igazolni. (Ld. még: igazolás)

 


Vissza a főoldalra