III. A helyi népszavazás fajtái
 

A helyi népszavazás elrendelése szerint kötelezően elrendelendő vagy mérlegelésen alapuló, kötőereje szerint azonban csak ügydöntő lehet.

Mérlegelésen alapuló népszavazás: a települési képviselők legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága vagy a helyi társadalmi szervezet vezető testülete kezdeményezésére a képviselő-testület elhatározhatja, hogy helyi népszavazást rendel el. (Ötv. 47. § (1) bek.) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben vagy önkormányzati rendelet megerősítésére. (Ötv. 46. § (3) bek.)

Kötelezően elrendelendő népszavazás: az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár (ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10 százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál) kezdeményezésére a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást. (Ötv. 47. § (2) bek.) A kezdeményező választópolgárok szükséges számáról a helyi/területi választási iroda ad tájékoztatást.

Ügydöntő népszavazás: a népszavazás eredménye minden esetben kötelező a képviselő-testületre nézve, mely azzal ellentétes, vagy attól eltérő döntést nem hozhat. Amennyiben a népszavazás eredménytelen, úgy a népszavazási kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben újabb népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a népszavazás eredménytelen volt. (Ötv. 48. §)

Falugyűlés: a képviselő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgárok több mint fele jelen van. (Ötv. 47. § (4) bekezdés)