1994. évi LXIV. törvény
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az
önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról
A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése
és megszüntetése
1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a
képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés
(a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a
főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt:
polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével -
választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2)
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több
lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú
községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották
meg;
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a
háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a
társadalmi megbízatást - a polgármesterrel egyetértésben -
főállásúra változtatja.
(3)
Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési
alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási
jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat
képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről
szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön
létre.
(4)
A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának
időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya,
közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak
esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával -
köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a
szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű
jogviszonyra is alkalmazni kell.
(5)
Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a
fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja
volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon
belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve
hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(6)
A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam
közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött
időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
2. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:
a) az új polgármester megválasztásával,
b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete
feloszlatását kimondó határozatával,
c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új
polgármester megválasztásával,
d) halálával,
e) a tisztségről történő lemondással,
f) az összeférhetetlenség kimondásával,
g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi
felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával,
az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
h) választójoga elvesztésével,
i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye
miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet
jogerőre emelkedésének a napjával,
j) ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.
(2)
Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:
a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg
önkormányzati képviselőnek,
b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor
a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester
megválasztásával,
c) továbbá az (1) bekezdés b), d-j) pontjaiban foglalt
esetekben.
(3)
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:
a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján,
b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.
(4)
A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett
írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek,
ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban
képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek
adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli
nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható
vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő
ülésén ismertetni kell.
(5)
A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és
megbízatása az (1) bekezdés a), d), e) pontja alapján szűnt
meg - az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt
polgármesterjelölt - végkielégítésként három havi illetményének
megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új
képviselő-testület további három havi illetménynek megfelelő
juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési
képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál
polgármesteri jogviszonyt létesít.
(6)
Ha az alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem
választja meg alpolgármesternek, de az azt követő három hónapon
belül megválasztják, akkor az (5) bekezdés szerinti juttatás
időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam
közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
Díjazás
3. § (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről
alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első
ülésen dönt.
(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 42. §-ának
(3) bekezdése szerint megalkotott önkormányzati rendeletben
megállapított illetményalap és az alábbi keretek között
meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:
|
|
szorzószám
|
|
|
|
a)
|
az 1000-nél kevesebb
lakosú település esetén
|
3-5
|
b)
|
a 1000-2999 lakosú
település esetén
|
5-6,5
|
c)
|
a 3000-10 000 lakosú
település esetén
|
6,5-8
|
d)
|
a 10 000-nél több
lakosú település esetén
|
8-10
|
e)
|
a fővárosi kerületi
önkormányzat esetén
|
9,5-11
|
f)
|
megyei jogú városi
önkormányzat esetén
|
11-13
|
g)
|
a megyei önkormányzat
és a fővárosi önkormányzat esetén
|
11-13
|
(3)
(4)
A polgármester illetményének emelését - a száznál kevesebb lakosú
község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja
meg.
(5)
A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és
illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy
az ne érje el a polgármester illetményét.
(6)
A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő -
járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
4. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját
a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve
a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében
meghatározott önkormányzati rendeletben megállapított illetményalap
és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
|
|
szorzószám
|
a)
|
az 1000-nél kevesebb lakosú település esetén
|
1-2
|
b)
|
az 1000-2999 lakosú település esetén
|
2-4
|
(2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek
a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat
állapíthat meg,
b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen
tiszteletdíjat állapít meg
úgy, hogy az ne érje el
a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.
(3)
A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester
írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2)
bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.
(4)
A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester
illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
4/A. § (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat
állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett
munkája értékelése alapján.
(2)
A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően
megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri
illetménye, tiszteletdíja összegénél - a 4. § (3) bekezdésében
foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb.
Pihenőidő
5. § A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25
munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha
tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő
kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2)
A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése,
illetőleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő
csökkentése.
(3)
A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél
hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
7. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a
képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a
képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetője jogosult.
(2)
A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek
lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló
bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a
fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
(3)
A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles
lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a
polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő
nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság
elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli
időpontra - a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a
képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a
vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az
azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi
ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület
a tagjai sorából elnököt választ.
(4)
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje
alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester
nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást
kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.
A
bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés
fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen
külön fellebbezésnek nincs helye.
8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének
vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
(2)
Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles
megtéríteni.
(3)
Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye,
illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye,
illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos
teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével
okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből
keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg
felhívta a figyelmét.
A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések
és a közszolgálati szabályok
9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét
- figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a
képviselő-testület határozza meg.
10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit -
eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni
kell.
11. § A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási
jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával,
fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos
hatáskörét nem ruházhatja át.
12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester
személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával
kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
13. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra - a (2)
bekezdés kivételével - megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő
rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(3), (5) bekezdését; 47. §
(1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át;
49/E-49/I. §-át; 51. § (1)-(4) bekezdését; 51/A. § (2)-(6)
bekezdését; 52. § (1)-(2) bekezdését (az 51-51/A. § és az 52. §
alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el);
54-55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés
alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56.
§ (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)-(3) bekezdését; 71. § (2)
bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85.
§-át; 90. §-ának (1)-(2) bekezdését; 105-106. §-át; 132. § (1)
bekezdését; 140. §-át; 167-168. §-át.
(2)
A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi
jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(3)
Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés
hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(4)
A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség
megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja
munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az
alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző
és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetője írja alá, a jegyzőkönyv tartalmát a
belügyminiszter rendeletben határozza meg. A 2. § (5) bekezdése
szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc
munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a
polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak
alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az
érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
13/A. § (1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester - az
egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén, - akinek a
foglalkoztatási jogviszonya a 2. § (1) bekezdés a) pontja
szerint szűnik meg, feltéve, hogy folyamatosan legalább három éve
polgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási
jogviszonyának megszűnését követő második naptári év végéig a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi
nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá
irányadó korhatárt eléri.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester
nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja.
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja,
juttatása, költségtérítése
14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a
továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok
részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig -
tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2)
A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét
testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
(3)
A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
15. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja nem haladhatja meg a
polgármester részére megállapított illetmény, illetőleg tiszteletdíj
25%-át (a továbbiakban: alapdíj).
(2)
Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon
felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj
50%-ával növelhető.
(3)
A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50%-át meg nem haladó
tiszteletdíjban részesíthető.
(4)
A bizottság elnökének, a tanácsoknak tiszteletdíja az alapdíjon
felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az
alapdíj 100%-ával növelhető.
16. § (1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem
képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban
részesítheti:
a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési
eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, amely a képviselő
választása szerint pénzben is kifizethető,
b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás
kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi
szolgáltatások kivételével,
c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány,
szakfolyóirat előfizetése.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi
jövedelemadó fizetés alól.
17. § (1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a
természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.
(2)
A képviselő-testület a tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a
rendeletében meghatározott esetekben mérsékelheti és megvonhatja.
18. § A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával
összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy
megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett,
számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A
képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. A
képviselő-testület a polgármester költségtérítését - alapul véve
legalább fél év igazolt és szükséges költségeit - átalányként is
megállapíthatja az érintett kérésére. Ebben az esetben a
polgármester költségátalánya illetményének 30%-át, tiszteletdíjának
50%-át nem haladhatja meg.
19. § (1) E törvény a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek 1994. évi általános választásának napján lép
hatályba. Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános
választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell
alkalmazni.
(2)
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló
1990. évi LXVII. törvény (Ptv.);
b) a Ptv. módosításáról szóló 1990. évi LXIX. törvény;
c) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
79. §-a;
d) a Ptv. módosításáról szóló 1994. évi LVII. törvény. |