ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

2007. július 18-án tartott
ülésének jegyzőkönyve

(hangszalagra felvett jegyzőkönyv szövege)

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság tagjait, az Iroda munkatársait és a sajtó nagyszámban megjelent képviselőit is. Az OVB mai ülésén népszavazási kezdeményezések elbírálására kerül sor a napirend szerint. Megállapítva, hogy az Országos Választási Bizottság határozatképes, 9-en vagyunk jelen. Megkérdezem a tisztelt testület tagjait, hogy a napirend elfogadható-e, vagy van valakinek észrevétele, hozzáfűznivalója?

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Röviden napirend előtt szeretnék szót kérni.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Igen, egyéb kiegészítés? Második napirendi pontként bejelentem, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének országos népi kezdeményezésére összegyűjtött aláírások ellenőrzésének eredménye, hitelesítése is egy önálló második napirendi pont.
Megszavazhatjuk-e a napirendet? Kérem, szavazzunk! Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el. Átadom a szót Bordás Vilmos tagtársunknak.


I. Országos népszavazási kezdeményezések:
1. „Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni-békeszerződés évfordulója nemzeti gyásznappá nyilvánítása céljából?”
2. „Akarja-e Ön, hogy az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2007. júniusi találkozóján hozott megállapodás szerinti EU alapszerződés magyarországi törvénybe iktatásáról népszavazás döntsön?”
3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől a 25, illetőleg 35%-os adóterhet viselő osztalék után ne kelljen százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni?”
4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt gazdasági társasággá történő átalakítását követően ne lehessen privatizálni, hanem maradjon állami tulajdonban?”
5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át?”
6. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”
7. „Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket csak gyógyszertárban lehessen árusítani?”
8. „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
9. „Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?”
10. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”
11. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?”

II. Országos népi kezdeményezés
1. „KÖVETELJÜK A KORMÁNY AZONNALI LEMONDÁSÁT ÉS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK KIÍRÁSÁT!”

III. Pedagógusok Szakszervezetének országos népi kezdeményezésére összegyűjtött aláírások ellenőrzésének eredménye


Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Köszönöm a szót Elnök Úr. Azért óhajtottam szót kérni szokásomtól eltérően, mert múlt péntek óta személyemmel kapcsolatban folyamatosan mindenféle sajtóközlések jelennek meg és ezt szeretném részben helyretenni.
Múlt héten szerdán keresett meg a FIDESZ azzal, hogy akkor még ismeretlen személy beadott egy kezdeményezést a FIDESZ népszavazási kezdeményezéseihez hasonló tárgykörben. És hogy ezt én szerezzem meg. Ennek én nem láttam semmiféle akadályát a magam részéről. Megkerestem az Országos Választási Irodát és elkértem ezt a beadványt. Először a kollega azt mondta nekem, hogy miért kérem ezt, hiszen a kérdések rajta vannak a megküldött meghívón, ami természetesen igaz is volt. Erre én azt a választ adtam, hogy azért szeretnénk ezt megkapni, mivel szeretnénk megvizsgálni, hogy hogyan, mikor és milyen körülmények között került benyújtásra ez a három kérdés. Tekintettel arra, hogy különös jelentősége van annak is, hogy pontosan mikor nyújtották be és mikor érkezett ez be, de ugyan úgy meg kell vizsgálni előzetesen azt is, hogy az aláírásgyűjtő ívek megfelelnek-e a kormányrendeletben írtaknak. Ezt követően az iroda munkatársai részemre ezt a beadványt megküldték, amelyet anélkül, hogy megnéztük volna, továbbítottuk a FIDESZ-nek. Ezt követően, pénteken kereset meg a Kossuth Rádió, hogy egy olyan információt szeretne közzé tenni a déli krónikában, miszerint én a HÍR TV-nek továbbítottam a beadványozónak a személyes adatait, és mi erről a véleményem. Ugyan nem árulták el, hogy riportot óhajtanak velem készíteni, de a véleményemet röviden elmondtam, hogy ez egy butaság és semmiféle sajtóorgánumnak semmiféle adatot, információt nem szoktam közölni. Azt természetesen nem tagadtam, hogy magát a beadványt a FIDESZ-nek továbbküldtem.
Azt szeretném még mindehhez hozzátenni, hogy az eljárásomat azért sem óhajtottam eltitkolni, mert szerintem ez minden tekintetben teljesen normális volt. Az én értelmezésemben a párt delegáltak a megfelelő választási bizottságokban, egyben a párt képviselői is. Erre a volt belügyminisztertől, illetve a politikai államtitkártól a törvényértelmező levelem is rendelkezésemre áll, bárkinek megmutatható, mely szerint véleményemmel egyező tájékoztatást adtak részemre egy nem kifejezetten ezzel a témával kapcsolatos ügyben. Egyértelműen leírták, hogy a párt delegált itt a pártot is képviseli a megfelelő törvényeknek alárendelten.
Az egész dolog úgy jött le a sajtóban, mintha én szivárogtattam volni ki a kérelmező személyes adatait, ami egyáltalán nem felel meg a valóságnak, de az, hogy valóban nem is így történt azt maga a sajtó is dokumentáltan nagyjából igazolja. Ha idézhetem például a Népszabadságnak a 2007. július 11. szerdai számát, az egy olyan tájékoztatást tett közzé, hogy ők már kedden ismerték a beadványt, ha a beadványozó nevét itt nem is teszik közzé. Ezt követően a július 16-i lapszámukban egyértelműen egy olyan írást tesznek közzé a maguk részéről, amely szerint a beadványozó személyes adatai már a beadvány napját követően kedden nyilvánosságra kerültek.
Ehhez csak annyit magánvéleményként, hogy egy ilyen ügyben egy pillanatig sem gondolhatta senki, hogy annak a magánszemélynek az adatai, amely egy ilyen jelentőségű ügyben kérdéseket nyújt be, azt valamilyen módon titokban lehet tartani, ha egyébként úgy lenne, hogy titokban kellene egyáltalán tartani ezeket az adatokat. Nyilvánvaló, hogy valamennyi sajtóorgánumnak elsődleges feladata volt, hogy ezeket az adatokat megpróbálja valamilyen módon megszerezni. Azt hogy ki milyen módon szerezte ezeket meg én nem tudom és nem is óhajtom megvizsgálni, nem az én feladatom, de határozaton visszautasítom, hogy bárki a FIDESZ-en kívül beadvány formájában ezeket az adatokat tőlem tudta volna meg. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönöm szépen. Van-e valakinek hozzáfűznivalója a testületből az elhangzottakhoz?

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Ha Bordás Vilmos kollegám nem kért volna szót én nem forszíroztam volna ezt az ügyet, de miután az ülés nyilvánosságát használta fel arra, hogy elmondja a körülményeket és semmi okom abban kételkedni, hogy minden szava megfelel a valóságnak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nem lehet szó nélkül hagyni azt, hogy amit ő tett, megvalósítja a személyes adattal való visszaélésnek a bűncselekményét az én személyes véleményem szerint. Nem azért mert a kérdéseket kiadta, mert a kérdések közérdekű adatot képeznek. Az indítványozó neve az én felfogásom szerint az eljárásnak ebben a fázisában nem tartozik a közérdekű adatok közé, egy későbbi fázisban természetesen igen, sőt a Magyar Közlönyben meg is fog jelenni az indítványozó neve.
Amit én súlyosnak tartok, az indítványozó egyéb személyes adatainak a kikerülése az Országos Választási Bizottság, illetve az Országos Választási Iroda keretei közül, nevezetesen a lakcíme. Ez az indítványban szerepel. Azt gondolom, hogy egyikünk sincs arra felhatalmazva, hogy egy indítványozót kitegyenek annak- különösen egy olyan politikai légkörben, ami pillanatnyilag Magyarországon a népszavazásokkal kapcsolatban van – amit senki nem tud kiszámítani. Az, hogy csak a HÍR TV kereste fel az indítványozót, az a szerencséje. Felkereshették volna mások is.
Azt gondolom, hogy azért vállaltuk ezt a tisztséget, mert felelősséggel kell viseltetnünk azokért, akik hozzánk fordulnak és nemcsak a nyilvánossággal nem közölhetjük ezeket a személyes, még azt is megkockáztatom, hogy a jelenlegi légkörben bizonyos vonatkozásban még különlegesnek is mondható adatokat, hiszen nem véletlen, hogy az indítványozót rögtön politikai összefüggésekbe helyezték. A politikai véleményére, ami különleges adat az adatvédelmi törvény szerint és következtetéseket vontak le abból, hogy ő milyen kérdéseket tett fel. Ilyen körülmények között azt gondolom, hogy az sem megengedhető és a törvény ezt kifejezetten tiltja, hogy akárki másnak, akár a megbízónak is ezeket az adatokat bármelyikünk kiadja. Nem arról van szó, hogy az indítvány tartalmát, természetszerűen a megbízónak ki kell adnia annak, akit egy párt küldött ide, de az indítványozó lakcímére ez nem vonatkozik. Én nem kívánom Bordás Vilmosnak semmilyen vonatkozásban a megbüntetését, mert kollegám és ennyiben szolidáris vagyok vele, de azt gondolom, hogy ez megengedhetetlen. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Önmagában mutatja számomra azt, hogy ez a dolog mennyire nincs a helyén, amit előbb Halmai tagtársunk elmondott, mely szerint a Magyar Közlönyben majd a személyes adatok, így a kérelmező neve közzétételre kerül. Ahogy én a Ve.-t nézem a 29. § C.) pontja (5) bekezdésében semmilyen személyes adatot nem lehet nyilvánosságra hozni, ha úgy veszzük. A határozataink sem tartalmazhatnák a kérelmezőknek a nevét és a lakcímét a Magyar Közlönyben. Ezzel együtt, ahogy olvastam a Magyar Nemzetet, az utóbbi fél évben 6-7 esetben születtek olyan határozataink, amelyek a Magyar Közlönyben névvel címmel jelentek meg. Megkérdezem, hogy ott ki követett el bűncselekményt, ha az a véleménye Halmai Gábornak, hogy én ezzel bűncselekményt követtem volna el, hogy általam igazán meg sem vizsgált és nézett beadványt továbbítottam.
Én a személyes adatait a beadványozónak nem kértem, nem is voltam rá kíváncsi, nem is tudtam, hogy ezt elküldték. Nekünk erre semmi szükségünk nem volt és a jövőben sem lesz. Ha a jövőben hasonló eset merül fel, megelőzendő a korábbi problémákat, az lenne a megoldás, hogy ezeket nem kell a beadványokkal együtt megküldeni.
Még egyszer mondom, hogy akkor a saját határozataink Magyar Közlönyben való közzététele névvel, lakcímmel, akkor azt minek minősítjük. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Úgy látszik, az adatvédelem problémájában is elmerülünk a mai ülésen. Van-e még valaki, aki észrevételt kíván tenni?

Dr.Vejkey Imre OVB tag

A büntetőjog az ártatlanság vélelmén alapul. Olyant mondatni, hogy valakinek az álláspontja szerint megvalósítja a személyes adat bűncselekményét, ilyen szerintem ne mondjunk, különösen akkor, amikor a sajtó nagy nyilvánossága itt van, mert legfeljebb alapos gyanú állhat fenn. Jelen esetben pontosan Vilmos kifejtette az OVB gyakorlatát, hogy a Magyar Közlönyben névvel, lakcímmel jelentek meg a kérelmezők, álláspontom szerint az alapos gyanú sem merül fel.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Bordás Vilmos úr teljesen jogosan tekintett bele a beadványba, csak abban a pillanatban, mikor megkapta adatkezelővé vált, és innentől kezdve vetődik fel, hogy adat és adat között különbség van, mert van, ami közérdekű és van, ami személyes. Úgy látom, hogy nincs több észrevétel. Nem volt kellemes, de megkerülhető sem, hogy tisztázzuk ezt a problémát.
Tisztelt Országos Választási Bizottság megnyitnám az első napirendi pontot.

I. Országos népszavazási kezdeményezések:

1„Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni békeszerződés évfordulója nemzeti gyásznappá nyilvánítása céljából?”

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Ezt a népszavazási kezdeményezést fogjuk először elbírálni és megadnám a szót Rytkó Emíliának az Országos Választási Iroda vezetőjének.


Rytkó Emília OVI vezető

Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Az aláírásgyűjtő ív a formai követelményeknek megfelel, alkalmas arra, hogy a testület megtárgyalja. Tájékoztatom Önöket, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének kérésére a Külügyminisztérium államtitkára megküldte szakmai álláspontját, melyet az ügyiratban az aláírásgyűjtő ív mellett elhelyeztünk, segítve ezzel az Önök döntését. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönöm szépen. Volt ideje a testületnek tanulmányozni a mai napirendi pontként előterjesztett kérdéseket. Kérdezem, hogy van-e valaki, aki a testület tagjai közül kialakított jogi álláspontot a kérdés hitelesíthetőségéről?

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Volt alkalmam elolvasni a Külügyminisztérium szakértői véleményét a kérdésben és a múltkori ülésen én azok közé tartoztam, akik ennek a szakvéleménynek a beszerzését mindenképpen fontosnak tartottam.
A külügyminisztérium szakvéleményéből az derül ki, hogy a minisztérium munkatársai, szakértői, magát a Trianoni-szerződést vizsgálták meg és az ehhez való viszonyt. Egyéb nemzetközi szerződéseket nem vizsgáltak, úgyhogy egy kicsit kiterjesztőnek gondolom azt az érvelést, ami a Trianoni-szerződés megvizsgálása után levonja azt a következtetést, hogy nem ütközik nemzetközi szerződésbe. Ezzel együtt azt gondolom, miután én egyéb nemzetközi szerződéseket is megvizsgáltam, és valóban a Párizsi-békeszerződés szövegében sem találtam olyan rendelkezést, illetve az Uniós csatlakozási szerződés szövegében sem. Ami számomra releváns lehetett, azokat a nemzetközi szerződéseket megnéztem, valóban nincs olyan tételes nemzetközi jogi szerződés, illetve kötelezettségvállalás, amibe a kérdés beleütközne.
Ha azonban elolvassuk a magyar Alkotmánynak az általános rendelkezései között az 5. §-ában található rendelkezéseit, akkor ez az 5. § a következőket mondja: „A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.” Mely nemzetközi szerződések határozzák meg jelenleg Magyarország határait? Az egyik ezek közül a Trianoni-szerződés, ami jelenleg is hatályban van. A Párizsi-békeszerződés bizonyos pontjaiban a bécsi döntések hatályon kívül helyezésével visszaállította az 1938 előtti helyzetet és ezzel a Trianoni-szerződésben rögzített határokat, más pontokon újrarajzolta Magyarország határait. Azt gondolom, hogy egy ilyen tatalmú kérdésnek a hitelesítésével egy furcsa helyzet állna elő. A kérdés önmagában a Trianoni-szerződés megkötése időpontjának gyásznappá nyilvánítása szükségképpen azt a problémát veti fel, hogy vajon a magyar állam, amelyek egyszerre védi az Alkotmány szerint a nemzetközi szerződésben megállapított határokat, sőt ez egy Alkotmányban rögzített kötelezettsége a magyar államnak, vajon hogyan minősíthet egy másik törvényben nemzeti gyásznappá egy olyan dokumentumot, amin pillanatnyilag a magyar állam határai nyugszanak.
Ezért én úgy gondolom, hogy a kérdés nyilvánvalóan nyíltan nem irányul az Alkotmány módosítására, mégis burkoltan benne van az a tartalom, ami kétségessé teszi az Alkotmány 5. §-ában megfogalmazottakat. Ebből következően én nem támogatom ennek a kérdésnek a hitelesítését, elsősorban a burkolt alkotmánymódosításra utaló jellege és tartalma miatt. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönöm szépen Fazekas Marianna összefogott véleményét.


Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Egyetértek Fazekas Marianna érvelésével. Valójában az Alkotmány 5. §-ával kapcsolatban felmerül, hogy a kezdeményező szándéka, egy eredményes népszavazás következtében a nemzeti gyásznap előírása azt a benyomást keltheti Magyarországon és külföldön egyaránt, mintha a magyar állam – amely az eredményes népszavazás nyomán jogszabályt alkot a nemzeti gyásznapról – nem tartaná tiszteletben azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekről Fazekas Marianna is beszélt. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a kérdés és az abban megfogalmazott intézmény, a nemzeti gyásznappá nyilvánítás nincs szoros és elválaszthatatlan összefüggésben azzal a következménnyel, ami bekövetkezhet. Én így azt a kapcsolatot, ami a kérdés megfogalmazása és az Alkotmány 5. §-a között van, túlságosan távolinak érzem ahhoz, hogy a hitelesítés megszavazása mellett tudnék állást foglalni. Legjobb meggyőződésem ellenére, hiszen valóban azt gondolom, hogy nagyon sok számomra nem kívánatos hatása lenne egy ilyen eredményes népszavazásnak, mégis a hitelesítés mellett fogok szavazni. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Alapvetően két érvet hallottunk. Én Fazekas Marianna álláspontjával értek egyet azzal kibővítve, hogy álláspontom szerint a népszavazási kezdeményezés az Alkotmány 28/C. (5) bekezdés b) pontjába is ütközik, amely kimondja, hogy a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani. Valóban nem direkt módon sérti a Trianoni békeszerződést, egy kihirdetett magyarországi törvényt, egy nemzetközi szerződést maga a népszavazási kezdeményezés, indirekt módon azonban egyértelműen megállapítható, hogy igen. Ha a magyar állam, Magyar Köztársaság, Magyar Népköztársaság bármilyen formában is történelmileg létezett, aláírt egy nemzetközi szerződést és ez ma hatályban van, akkor nem lehet népszavazást kiírni olyan témában, ami ennek a szerződésnek az indirekt vitatását célozza. Egyértelmű, hogy a gyásznappá nyilvánítás megkérdőjelezi azokat a határokat, amelyeket lerögzítettek. Teljesen formalista, jogpozitivista alapon én úgy gondolom, hogy mind az Alkotmány 28/C. idézett helyébe ütközik a népszavazási kezdeményezés, én magam nem támogatom. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Úgy tűnik, hogy a vita lényege arra a kérdésre szűkült le, ami szerintem nagyon jó megközelítés, hogy vajon a nemzeti gyásznap, mint intézmény a népszavazási kezdeményezésben megjelenő nemzetközi szerződés, illetve Fazekas Marianna által idézett alkotmányos jogintézmény, nevezetesen a határok integritásának védelme és sérthetetlensége között vajon egy ellentétet van-e, vagy a két intézménynek egymáshoz közvetlen köze nincs, ahogy ezt Halmai Gábor érvelésében hallottuk.
Azt gondolom, hogy itt az összefüggés sajnos nyilvánvaló és sajnos közvetlen is. Én ezt azért mondom, mert ez egyszer a magyar történelemben már lejátszódott ez a folyamat. Az a folyamat, aminek most a kezdőlépésénél tartunk ezzel a népszavazási kezdeményezéssel. A nemzeti gyásznap ebben az összefüggésben valaminek az elutasítását jelenti. Ha valamint el akarok utasítani, nem fogadom el, akkor meg akarom változtatni, és ha ennek a megváltoztatásnak, akár csak a szándéka is felmerül, netán megjelenik a gyakorlatban, akkor valójában előáll az a helyzet, amit Fazekas Marianna és Szoboszlai György érvelésében is hallottunk. Nevezetesen bizonyos alkotmányos intézményeknek a megváltoztatására irányul ez a népszavazás. 1920-ban a Trianoni békeszerződés aláírása után a magyar nemzet, ha létezik ilyen, kollektív érzelmi fejlődés, akkor ugyan ezeken a stációkon ment keresztül. Az el nem fogadásból eredő folyamatos változtatási törekvések végül is egy olyan helyzetbe sodorták ezt az országot, ahol egy rosszabb kimenetele lett a történelemnek, mint ahonnan kiindultunk. Az 1946-os Párizsi békeszerződés még szűkebbre szabta a határokat, mint a Trianoni-békeszerződés, csak közben meghalt 4-5 millió ember és én azt gondolom, hogy ennek soha nem kellene újra lejátszódni, 80 éve történt, ez már a múlt. Azt gondolom, hogy ez a népszavazási kezdeményezés ezek az érvek mentén nem támogatható. Köszönöm.

Dr. Ivancsics Imre OVB tag

Én is Marianna álláspontját fogadom el, a kiegészítésekkel együtt. Én úgy vélem, hogy a gyásznap és a szerződés között közvetlen a kapcsolat, ezt a kérdés is sugallja. Ebből következően, ha egy eredményes népszavazás van, nehéz lenne ezt másképpen értelmezni és magyarázni. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Úgy látom nincs több hozzászóló. Elhangzott öt vélemény, négyen a hitelesítés ellen és egyvalaki a hitelesítés mellett foglalt állást. Több oldalról meg lett közelítve ugyanaz a kérdés. Miután többen voltak akik a kérdés hitelesítése ellen beszéltek, azért kérdezem, hogy ki az aki a kérdés hitelesítése ellen foglal állást? 5-en szavaztak a hitelesítés ellen. Megállapítom, hogy 5:4 arányban az Országos Választási Bizottság nem tartja a kérdést hitelesíthetőnek. Kérdezem a tisztelt tagtársakat, hogy ki az aki különvéleményt akar rögzíteni a jegyzőkönyv számára? Nem kívánnak ezzel élni. Akkor lezárhatom ezt a napirendet és mehetünk a következő kérdés tárgyalására.


2. „Akarja-e Ön, hogy az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2007. júniusi találkozóján hozott megállapodás szerinti EU alapszerződés magyarországi törvénybe iktatásáról népszavazás döntsön?”

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Megkérem Rytkó Emíliát, hogy ismertesse az OVB-vel, hogy van-e valami formai hiba a kérdéssel, vagy egyéb tudnivaló?

Rytkó Emília OVI vezető

Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Az aláírásgyűjtő ív formailag megfelel a követelményeknek. Kiegészítésképpen annyit tennék hozzá, hogy az Országos Választási Bizottság a beadványozónak 98/2007. számon március 19-én ugyan ilyen tartalmú, népszavazás döntsön a népszavazásról, című beadványát már tárgyalta. Az OVB döntése ellen az Alkotmánybírósághoz nem érkezett jogorvoslati kérelem.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönjük a tájékoztatás és megnyitom a vitát.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Nem emlékszem konkrétan az ügyre, de az elutasítás oka nagy valószínűséggel az volt, hogy az Alkotmánybíróságnak van egy kifejezett határozata, hogy szerinte nem hitelesíthető egy olyan népszavazási kezdeményezést tartalmazó aláírásgyűjtő ív, amely azt tartalmazza, hogy valamilyen kérdésről legyen népszavazás, majd a későbbiekben. Nem lehet arról népszavazást tartani, hogy majd egyszer valamilyen kérdésben legyen népszavazás. Itt arról van szó, hogy tartsunk népszavazást arról, hogy majd népszavazáson iktassuk törvénybe az EU alapszerződését és én mindezek alapján azt gondolom, hogy a kérdés hitelesítésre nem alkalmas.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Valóban ez volt az egyik indoka a határozatunknak, a másik indok, a kérdés nem egyértelmű volta volt, mert csak úgy szerepelt, hogy az Európai Unió alkotmányáról, és mint tudjuk az Európai Unió alkotmánya egy sajátos dokumentumként sajátos jogi helyzetben volt az Európai Unióban is. Ez a kérdés annyival pontosabb, hogy itt teljesen egyértelműen megjelöli azt a dokumentumot, amire vonatkozna a népszavazás.
Az elutasításunk másik indoka az volt, amit Poczkodi Balázs felhozott, de miután én megnéztem ezt a 98-as sorszámú határozatunkat, egészen pontosan meg tudom mondani, hogy az 57/2004-es (XII.14.) hozott Alkotmánybírósági határozatban szerepel az, amit Balász tartalmilag ismertetett és a kényege valóban az, hogy arról az Alkotmány alapján nem lehet népszavazást tartani, hogy valamelyik kérdésben majd népszavazást keljen elrendelni. Én is amellett vagyok, hogy a korábbi döntésünkkel összhangban a kérdés hitelesítését tagadjuk meg. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Kérdezem a tisztelt testületi tagokat, hogy van-e még valakinek ellenvélemények? Fazekas Marianna ismertette azt az Alkotmánybírósági határozatot is, amelyik kimondja ezt a jogtételt, hogy népszavazásról népszavazást tartani nem lehet és a saját gyakorlatunk is ezt a helyzetmegítélést tartalmazza.

Dr.Vejkey Imre OVB tag

Az Alkotmánybíróság 57/2004. határozatában valóban azt mondja ki, hogy a bécsi egyezmény 18. cikkejének a.) pontja nem zárja ki eleve a népszavazást a már aláírt, de az Országgyűlés által még meg nem erősített nemzetközi szerződésekhez kapcsolódóan. Itt most egy érdekes jogi helyzet van, tekintettel arra, hogy az Európa Tanács elfogadott egy tárgyalási mandátumot az alapokmánynak a megfogalmazására, előre láthatólag egy kormányközi konferencia még ebben a hónapban lesz. Ennek a kormányközi konferenciának keretében kerül sor az alapító szerződéseknek a felülvizsgálatára. Ahogy ezt most látszani engedik elképzelhető, hogy ez év októberben már az Európa Tanács ülésén jóváhagyják ezt a reformszerződést és a nyelvi nehézségeket áthidalva, fordításokkal, évvégére sor kerülhet az aláírásra. Itt egy kérdés merül csak fel. A magyar Országgyűlésnek egyértelmű, hogy a reformszerződést meg kell majd erősítenie. Erre akkor kerülhet sor, ha a kormányok már aláírták ezt a szerződést. A kérdés, hogy ezt megelőzően már lehet-e népszavazási kezdeményezés, álláspontom szerint igen.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Azt gondolom, hogy az az érvelés, amit Vejkey Imre itt lemondott helytálló lenne, ha ezt nem előzné meg az a probléma, amit Fazekas Marianna elmondott. Ő nem fejtette ki részletesen, bocsánat lehet, hogy a Balázs mondta. Lényeg, hogy az a bizonyos hivatkozott Alkotmánybírósági döntés azért nem engedi meg a népszavazás kérdésében való népszavazás elrendelést, mert az Alkotmány 28/C §-a világossá teszi, hogy a népszavazási kezdeményezések honnan indulhatnak. Ezek között nem szerepel a népszavazás, mint népszavazást kezdeményező intézmény. 200.000 hitelesített aláírással lehet ügydöntő népszavazást kezdeményezni. Népszavazással nem lehet népszavazást kezdeményezni, és azt gondolom, hogy ez erősebb érv annál, hogy ez a szerződés milyen stádiumban van, mert abban igazad van, hogy a stádiumától még lehetne. Az a probléma, amire az Alkotmánybíróság választolt, hogy ratifikáció előtt miért ne lehetne, az igaz, csak ennél erősebb érv, hogy ez az Alkotmányba ütköző népszavazás, hiszen az Alkotmány egy tételes és nem tágítható felsorolást ad arra, hogy lehet népszavazást kezdeményezni. Népszavazással nem.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Azt gondolom, hogy mind a Halmai Gábor úrnak, mind Vejkey Imre tagtársunknak is igaza van, csak nem fejezték be a mondataikat. Igaz az a kijelentése Vejkey Imrének, hogy lehet ebben az ügyben népszavazást kezdeményezni, csak nem 200.000 aláírással, állampolgári kezdeményezéssel. Az Alkotmány lehetőséget ad arra, hogy ha az Országgyűlés, a Köztársasági elnök, a Kormány stb., így dönt, hogy ezt az ügyet a parlamenti megerősítés előtt-után népszavazásra bocsátja, akkor természetesen ebben a kérdésben lehetséges a népszavazás, csak az állampolgári kezdeményezésre ezzel a technikával, ezzel a papírral az Alkotmánybíróságnak az idézett határozata szerint, amit arra a logikára alapoztak, amit Halmai Gábor elmondott, nem lehet. Ennek az aláírásgyűjtő ívnek a hitelesítését meg kell tagadni, de ez nem jelenti azt, hogy ebben a kérdésben soha nem lehetne népszavazás, csak nem ezzel a technikával. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Meg akartam spórolni, hogy az Alkotmánybíróság határozatát hosszan idézzem, de akkor most felolvasom. Az Alkotmánybíróság az 57/2004-es határozatában mondta ki, hogy „Az Alkotmány 200.000 választópolgár kezdeményezéséhez köti a kötelezően elrendelendő népszavazást. E kezdeményezés megvalósításának módja azonban, az aláírásgyűjtő ív aláírása és nem pedig a népszavazáson kifejtett választópolgári akarat. A konkrét az OVB illetve jogorvoslati fórumként az Alkotmánybíróság által megvizsgált kérdés támogatására összegyűjtött 200.000 aláírás önmagában kiváltja azt a jogkövetkezményt, hogy az adott kérdésben az Országgyűlésnek népszavazást kell elrendelnie és az érvényes és eredményes népszavazás során hozott döntést az Országgyűlés köteles végrehajtani. Az Alkotmány alapján nem szükséges, de nem is lehetséges, hogy a népszavazás kezdeményezője egy másik korábbi népszavazás legyen. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Úgy döntésre érett a helyzet. Kérdezem a tisztelt Országos Választási Bizottságot, hogy a második népszavazási kezdeményezés kapcsán, ki az, aki a hitelesítés megtagadása mellett foglal állást? Megállapítom, hogy 8-an szavaztak a hitelesítés megtagadása mellett, egy van ellene, tehát 8:1 arányban szavaztunk.
Rátérhetünk a következő kérdés tárgyalására.


3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől a 25, illetőleg 35%-os adóterhet viselő osztalék után ne kelljen százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni?”

Rytkó Emília OVI vezető

Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! A kezdeményezésnek az az apró hibája van, hogy az ’aláírásgyűjtő polgár aláírása’ című sorban, amit akkor írhat alá valaki, ha megkezdődött az aláírásgyűjtés és az íven betelnek egymás után a sorok, akkor is az a személy jogos aláírni, aki az aláírást végezte az adatvédelmi biztostól kapott nyilvántartási szám és nyilvántartásba vétel után, azt a beadványozó aláírta. Nyílván ez csak tévedés lehetett, kerestük a beadványozót, megkeresésünkre nem reagált, ezzel a hibával együtt kérem, hogy az OVB tekintse át.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönjük szépen.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Indítványozom, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítését formai okból az Országos Választási Bizottság tagadja meg. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönöm, ha nincs ellenvélemény, akkor kérem, hogy tekintsük a Poczkodi Balázs által elmondottakat határozati javaslatnak. Ki az, aki támogatja az elmondottakat, hogy a hitelesítést megtagadjuk formai hiba miatt? Megállapítom, hogy egyhangú döntés született 9:0 arányban döntött az Országos Választási Bizottság.


4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt gazdasági társasággá történő átalakítását követően ne lehessen privatizálni, hanem maradjon állami tulajdonban?”

Rytkó Emília OVI vezető

Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Ez a kérdés az Országos Választási Bizottság hitelesítési eljárásán már átesett, az Alkotmánybíróság is megtárgyalta, az Alkotmánybíróság döntése a Magyar Közlönyben megjelent, és július másodikán vált időszerűvé az aláírásgyűjtő ív átadása a beadványozónak. Megkerestük a beadványozókat, kérésünkre megjelentek és közölték, hogy a beadványukat, amiről már döntés született, visszavonják. A gyűjtőívet nem vették át, és ezennel ezt az elnök úr által felolvasott kérdést ismételten beadták az Országos Választási Bizottságnak elbírálásra. Egyebekben megjegyzem, hogy formailag ez az ív is és az ezt követő ív is hibátlan. A többi a testületre tartozik.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönjük szépen.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Tisztelt Bizottság. Álláspontom szerint az a jognyilatkozat, amivel a beadványozók a népszavazási kezdeményezést visszavonták, a választási eljárásról szóló 1957. évi C. törvény 3. § d.) pontjába ütközik. A népszavazás komolyságát kérdőjelezi meg az a gyakorlat, ha egy már hitelesített aláírásnál az aláírásgyűjtő ívnek a záradékolása után az aláírások gyűjtése nem kezdődik meg. Úgy gondolom, ha egy komoly politikai elhatározásról van szó, amelynél a kérdés a fórumokat megjárja, dönt az Országos Választási Bizottság, adott esetben dönt az Alkotmánybíróság, a Magyar Közlönyben közzététetik a döntés, ha egy ilyen kezdeményezés megindul, akkor az megfelelő politikai szándékra utal, és úgy gondolom, hogy az a törvényalkotó szándéka, hogy ilyenkor elinduljon egy folyamat és ezt a folyamatot nem lehet önkényesen rángatni. Úgy gondolom, hogy nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az ilyen kérdés visszavonása, aztán újbóli beadása, illetőleg vég nélküli visszavonása, és újbóli beadása, mert ezt a sort mindenféle korlát nélkül bármilyen hosszú ideig lehet folyatni. Adott esetben ilyen módon meg is lehet akadályozni, hogy adott esetben népszavazást egyáltalán kezdeményezni lehessen. Tudom, hogy ez egy alapelvi hivatkozás, amire én hivatkozom, maga a jogszabály nem beszél a népszavazás kezdeményezés visszavonásáról, erre nincs semmilyen pozitív jogi előírás, de a jogintézménye rendeletetése az, amibe ütközik az ilyenfajta joggyakorlat kialakítása, illetve, ha megkezdődik egy ilyen joggyakorlat, akkor nagyon nehéz lesz ennek gátat szabni. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Tisztelt bizottság ez egy olyan probléma, amivel az Országos Választási Bizottság gyakorlata során, legalábbis az alatt a 10 év alatt, amióta én ennek a testületnek a tagja vagyok még nem találkozott. Szoboszlai György mondott egy alapelvi problémát. Ez az alapelvi probléma, nevezetesen a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközés, ez egy jó és megalapozott érvelés. Azt gondolom, hogy ennél van, ezt kiegészítendő erősebb tételes jogi érv, ezzel az érveléssel kapcsolatosan. Az világos, hogy az Országos Választási Bizottság gyakorlata az, hogy a népszavazási kezdeményezéseknél a kezdeményezők általi visszavonást az OVB tiszteletben szokta tartani mindaddig, amíg a népszavazási kezdeményezés hitelesítésével kapcsolatos eljárás nem zárult le. A kezdeményezők kezében eddig van szabad döntés arra vonatkozóan, hogy ezt a népszavazási kezdeményezést végig akarják-e vinni, vagy inkább a folyamatot megszakítják. Számtalan esetben vett tudomásul az OVB ilyen visszavonásokat. Most először fordul elő olyan helyzet, amikor egy hitelesített népszavazási kezdeményezést akarnak visszavonni, erre nem volt még példa. A hitelesített népszavazási kezdeményezésnek a sorsa kapcsán nem a választási eljárási törvény, hanem a népszavazási törvény tartalmaz egy tételes jogi szabályozást. Ez a 12. §-a a népszavazási törvénynek, ami a következőt mondja. Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet, illetve a kérdést hitelesítette, ez itt megtörtént, az Alkotmánybíróság is jóváhagyta. Ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújthatók be aláírásgyűjtő ívek újabb mintapéldánya, itt a kérdés szó szerint azonos, ez nem is lehet vitás, illetve népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés. Itt felsorolja az eseteket a.) népszavazás megtartásáig, b.) a kezdeményezés elutasításáig, c.) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig. Ez azt jelenti, hogy itt van a törvényben rögzített taxatív típusú felsorolás. A taxatív azt jelenti, hogy egy olyan típusú felsorolás, ahol csak a leírt esetek lehetségesek, egyéb körülmények nem jöhetnek szóba.
Ez azt jelenti, hogy amikor a hitelesítés megtörtént, akkor a népszavazási eljárásnak háromféle vége lehet, vagy megtartják a népszavazást, vagy elutasítják ezt a kezdeményezést, (ez praktikusan akkor lehet, ha nem gyűlik össze elég számú aláírás), illetőleg aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő, ez négy hónap, eredménytelenül eltelik, nem nyújtanak be aláírásgyűjtő íveket négy hónap elteltével. Ez a három vége lehet a népszavazási eljárásnak a hitelesítés után. Visszavonás jogintézményét a népszavazási törvény nem ismer. Erre tekintettel az Országos Választási Bizottságnak két egymással összefüggő papírról kell véleményt mondani. Van egy visszavonási nyilatkozat, ezzel kapcsolatban az Országos Választási Bizottságnak dolga nincs, határozatot ebben az ügyben nem kell hoznunk. Határozatot abban az ügyben kell hoznunk, hogy hitelesítjük-e az újabb azonos népszavazási kezdeményezést, és ezt a hitelesítést kell az én véleményem szerint megtagadni, tekintettel arra, hogy a népszavazási törvény 12.§-ában az a-b-c.) pontban rögzített esetek egyike sem következett be, tehát azonos tartalommal folyamatban van egy népszavazási kezdeményezés és ezt a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést mindaddig, amíg le nem zárul, a törvény védi azzal, hogy ugyan abban a tárgyban még az eredeti benyújtója sem adhat be újabbat.
Mindezekre tekintettel összefoglalásul a kérdés hitelesítésnek elutasítását javaslom. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönöm a tételes jogi levezetést.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Poczkodi Balázs levezetésével teljesen egyetértek. Egyetlen pici indokolásbeli eltérés van közöttünk, de ez magának a döntésnek a következményét szerintem, nem érinti. Én odáig nem mennék el, hogy kétségbe vonnám a visszavonás jogát, mert ez a jog, akkor is levezethető egy általános önrendelkezési jogból, ha tételes jogi alapja nincs. A tételes jog azonban korlátok közé szorítja ezt a visszavonást és a korlátokat pontosan a 12.§ határozza meg. A 12.§-on kívül a visszavonás intézménye még tételes szabályozás nélkül is létezik, sőt az Országos Választási Bizottság is figyelembe vett már ilyen eseteket, de ebben az esetben nem lehet visszavonni, és azért nem lehet, mert ez a négy hónap nem telt el és csak négy hónap után lehetett volna visszavonni.
Van még egy érvem a hitelesítés megtagadása mellett. Ez nem fogja meglepni a kollegáimat, és rögtön hozzáteszem, hogy azt gondolom, hogy ezt az érvet csak akkor szükséges a határozat indokolásában szerepeltetni, ha nem az eddig Poczkodi Balázs és általam említett okból történik meg a megtagadás. Ebben a mi általunk kifejtett megtagadásban a kérdés érdemét nem vizsgáljuk, egy eljárási jogból jutunk arra a következtetésre, hogy nem hitelesítünk. Ha tárgyalnánk a kérdés érdemét és a többség nem fogadná el a mi álláspontunkat, akkor azt mondanám, hogy ennek a kérdésnek egy további hitelesítési akadálya az, hogy maga a kérdés nem rendelkezik a kötőerőről, márpedig az Alkotmánybíróság májusi döntése óta, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a helyzetet, hogy egy parlamenti törvényhozási tilalmat előíró népszavazás esetében nem lehet tudni, hogy ez a törvényhozási tilalom meddig tart, azóta én azt gondolom, hogy a kérdésektől számon kell kérni, hogy szerepel-e bennük ez a kötőerőre vonatkozó korlát, mindaddig, amíg a törvényhozó ezt nem fogja rendezni. Hozzáteszem, ezt a kérdést bőven azután fogalmazták meg, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyilvánosságra került, tehát a kérdés megfogalmazója tekintettel lehetett volna erre, és ahogy ugyanennek az indítványozónak egy másik kérdése tartalmazza, azt mondhatta volna, hogy mondjuk 5 évig ne lehessen privatizálni az egészségbiztosítási pénztárat. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Alapvetően Poczkodi Balázs tagtársam által elmondottakkal értek egyet, nevezetesen abban, hogy tételes jogi rendelkezés alapján nem létezik olyan jogi intézmény, mely szerint már hitelesített aláírásgyűjtő ív vonatkozásában arról lehetne beszélni, hogy ezt, mint kezdeményezést vissza lehetne vonni. A kezdeményezés csak addig kezdeményezés, amíg az OVB határozattal nem döntött. Az eddigi gyakorlatunk is arra vonatkozott, hogy addig kezdeményezés, amíg nincs benne egy testületi határozat. Ezt követően, amikor már egy a kezdeményezőtől kívülálló érdemi döntés született az ügyben, azt a kezdeményező már visszavonni nem jogosult, hiszen az egész dolog értelmezhetetlen. Nyilvánvaló, hogy ez a visszavonás nem létező jogintézmény ebben a tekintetben, amit a beadványozó itt megtett és ezt követően az is egyértelmű, hogy a népszavazási törvény 12. §-a alapján a további ilyen tartalmú kérdés már nem hitelesíthető. Az is egyértelmű mindazok alapján, hogy a korábbi döntés hatályban marad, tehát a kezdeményező bármikor átveheti az érvényes és hitelesített aláírásgyűjtő ívet, és ha gondolja, akkor aláírásokat gyűjthet.
Ezen túlmenően az a véleményem, hogy a kötőerő problémáját nem lenne érdemes érintenünk, hiszen többszörösen lefolytatott vita alapján azt mondanám, hogy ez jelenleg nem feltétele a népszavazási kérdések hitelesítésének, jelen pillanatban ez a törvényhozóra vonatkozó kötelezettség, a népszavazási kérdések akkor is hitelesíthetők, amennyiben ezeket a kezdeményezők nem építik be a kérdéseikbe, ez egyértelmű az Alkotmánybírósági határozata és gyakorlata alapján. Azt sem gondolom, hogy nekünk minősíteni kellene a kezdeményezőket, a tekintetben, hogy aki gyűjt aláírást vagy nem, eleget vagy nem, az rendeltetésszerű és jogi személy joggyakorlást követi el vagy sem. Ha ebbe belemegyünk, ekkor én is tudok példákat hozni arra, hogy a történelem folyamán ki volt az, aki nem gyűjtött aláírásokat bizonyos kérdésekhez, de amíg ez nem éleződik, addig én sem akarom ezt a problematikát kiélezni. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Azzal értek egyet, amit Poczkodi Balázs kifejtett, a népszavazásról szóló törvény tételes rendelkezése alapján a 12. §-ban megfogalmazott tilalomra tekintettel javaslom én is az aláírásgyűjtő ív megtagadását.
Néhány elhangzott megjegyzéshez azonban én is szeretnék észrevételt tenni. Miután itt van tételes rendelkezés az alapelvi szabályokhoz nem szükséges visszatérni, de nyilvánvaló, hogy ez a tételes rendelkezés, nem más, mint az alapelvnek egy meghatározott tényállással való rögzítése. Miután van tételes szabály az eddigi gyakorlatunk alapján ilyenkor nem tértünk vissza az alapelvi szabályokhoz.
A másik a visszavonás problémája. Azt gondolom, hogy a visszavonás intézménye jelen esetben nem értelmezhető. A hitelesítés ez egy jogot megállapító aktus a kezdeményező számára arra, hogy ő jogszerűen megkezdheti az aláírásgyűjtést. Az hogy megkezdi vagy sem, nem köteles megkezdeni. A törvény egy tilalmat állít fel, és azt gondolom, hogy nekünk erre a tilalomra kell alapozni a döntésünket, azt hogy joga megkezdeni, vagy meg nem kezdeni, de ugyanabban a kérdésben az aláírásgyűjtő ív benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig nem nyújthat be újabb kérdést. A visszavonás intézményét nyilván ezért nem szabályozta a törvény, mert egy jogot megállapító döntésre vonatkozóan nem értelmezhető ez a jogintézmény.
A kötőerővel kapcsolatban én is azt gondolom, hogy ezt az érvet nem javaslom szerepeltetni a határozatunk indoklásában. Az Alkotmánybíróság éppen ennek a kérdésnek a hitelesítéséről hozott 43/2007-es (VI.27.) megjelent Alkotmánybírósági határozatában a következőt állapította meg. „Nem minősítette az Alkotmánybíróság burkolt alkotmánymódosításra irányulónak a kérdést pusztán amiatt, mert a népszavazásra irányadó jogszabályi rendelkezések nem rendelkeznek arról, hogy a népszavazás eredménye mennyi időre kötelezi a törvényhozást.” És innentől az Alkotmánybíróság az ez évben meghozott, az OVB döntéseit felülvizsgáló határozatait jelöli meg, mint olyan precedenseket, amelyekre ő hivatkozik.
A múlt alkalommal hosszú vitát folytattunk le arról, hogy hogyan viszonyuljunk az Alkotmánybíróság döntéseihez. Azt gondolom, hogy szakmailag lehet eltérő álláspontunk, lehet azt mondani, hogy az Alkotmánybíróság, mint ahogy a hivatkozott határozataiban, most sem indokolta meg, hogy miért nincs összefüggés a kérdés és a burkolt alkotmánymódosítás, illetőleg a mulasztásban általa megállapított alkotmánysértés miatt, de ettől ez egy ítélt dolog az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Ezért nem javaslom azt, hogy a kötőerő kérdésébe belemenjünk. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Egyetértek azzal, ha van tételes pozitív jogi hivatkozás, akkor arra alapozzuk a döntést. Én voltam bátor előrehozni egy másik kérdésnél majd kifejtendő álláspontomat. Azért beszéltem az alapelvi sérelemről, mert úgy gondolom, hogy ez fontos, mert a jogintézmény komolyságát az Országos Választási Bizottságnak védeni kell, és ezt az alapelvi jogalkalmazás szintjén tudja hatékonyan védeni.
Halmai Gábor figyelmébe ajánlom azt, hogy valamely kezdeményezés visszavonása különböző eljárásokban másképp értékelődik. Másképp értékelődik a közigazgatási eljárásban, másképp a polgári eljárásban, másképp a mi eljárási jogunkban. Itt a választási eljárási törvény erről nem beszél. Az eljárási jogoknál az az alapelv, hogy pozitíveknek kell lenni a jogintézményeknek. Benne kell lennie az eljárási jogban az intézménynek. Aki polgárjogban járatos, vagy bírósági jogban, az tudja, hogy amikor a keresetlevélről a bíróság dönt a tárgyalás berekesztése előtt felszólítja a feleket, hogy be fogja rekeszteni a tárgyalást….(kazettacsere) … felemelhető, leszállítható, el lehet állni a keresettől, amíg a bíróság az elsőfokú eljárásban a tárgyalást be nem rekeszti. Ha berekeszti, utána már nem lehet, mert vannak jogkövetkezményei a keresetnek. Ugyanígy, analógiával úgy gondolom, hogy a népszavazási kezdeményezés is van annyira komoly dolog, mint egy polgárjogi kereset. Ahhoz is fűződnek jogkövetkezmények, aki kezdeményez, kötve van a kezdeményezéséhez, ha már beállt egyfajta jogi helyzet. Itt Bordás Vilmos hivatkozott rá, talán Poczkodi Balázs is mondta, ez az a pont, amikor a választási bizottság dönt az ügyben. Ez volt a töretlen gyakorlatunk eddig. Amíg nem döntöttünk, az itt jelenlévő kezdeményező visszavonhatta az indítványát, mert nem rekesztettük be a tárgyalást. Úgy gondolom, hogy ebben eléggé tiszta a helyzet. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a népszavazási kezdeményezés, ha már a döntés megszületett, az Országos Választási Bizottság a döntést meghozta, akkor már nem vonható vissza. Az más kérdés, hogy passzív magatartást tanúsít a kezdeményező. Rengeteg olyan kérdést hitelesít az Országos Választási Bizottság, amiben semmi nem történik. Nem támadják meg az Alkotmánybíróság előtt. Nem is akarják megkezdeni az aláírásgyűjtéseket. A népszavazási kezdeményezések túlnyomó többsége az elhaló kezdeményezés.
A kötőerőről szeretnék mondani néhány szót. Halmai Gáborral értek egyet 100 %-ig, ugyanis itt az Alkotmánybíróság burkolt alkotmánymódosításra hivatkozott és mi is a korábbi döntéseinkben erre hivatkoztunk, de abban a pillanatban, amikor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el azzal, hogy nem szabályozta ezt a kötőerő problematikát, azzal az olyan kérdés, amelyben nem szerepel a határidő, nem burkoltan alkotmánymódosítást eredményező kérdés, hanem jogszabálysértő kérdés. Sérti a pozitív jogot, sérti az Alkotmányt és sérti a népszavazási törvény is. Nem arról van szó, és itt van a vita köztünk, hogy burkolt alkotmánymódosítást eredményez-e a kérdés hitelesítése, hanem ez, hogy jogszabálysértő annak a kérdésnek a hitelesítése, amelyet mi határidő nélkül teszünk meg.
Nekem is az a véleményem, hogy komolyan kell venni nekünk is az intézményt, és önmagában, ha csak ez az érvünk van, önmagában emiatt nem tagadható meg a hitelesítés. Ez az én álláspontom, azóta, mióta az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben döntött. Továbbra is minden olyan kérdést, ahol van más indoka is az elutasításnak, ezen okból is meg fogok tagadni, de csak ezen okból egyetlen kérdést sem fogok úgy minősíteni, hogy az nem hitelesíthető. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Pár technikai megjegyzés az eddig elhangzottakkal kapcsolatban. A következőt javaslom, mivel van tételes jogi elutasítási oka, az Országos Választási Bizottságnak a tételes jogi elutasítási okot jelenítsünk meg a határozatunk indoklásában. Az eddigi felszólalásokból úgy érzékelem, hogy a testületben e téren egy konszenzus látszik kialakulni.
A második kérdés, a kötőerő problematikája. A kötőerő problematikáját a határozatban elutasítási jogként szerepeltetni nem javaslom. Ennek az oka a következő. Az Országos Választási Bizottság, amikor a népszavazási kérdések hitelesíthetőségéről tárgyal, akkor egy szigorú eljárást követ végig, ez olyan, mint egy lépcsősor. A következő lépcsőfokra csak akkor lehet fellépni, ha már rajta állok. Az első lépés megnézni, hogy formailag a kezdeményezés rendben van-e, ez rendben van? A második lépcsőfok, hogy a kérdéseknek a hitelesítésével kapcsolatos eljárásjogi akadály nincs-e? Ebben az esetben azt látjuk, hogy van egy eljárásjogi akadály, ezért nem lépünk át a harmadik lépcsőfokra. Ha nem lenne ilyen eljárásjogi akadály, akkor fellépnénk a harmadik lépcsőfokra és elkezdenénk a kérdést tartalmilag vizsgálni. A kötőerő probléma egy ilyen tartalmi probléma. Ebben az esetben nem jutunk el a kérdés tartalmi vizsgálatáig, mert már előtte érzékeljük, hogy ezzel a kérdéssel eljárásjogi probléma van, és meg sem nézzük, hogy tartalmilag milyen lenne.
A harmadik megjegyzés Szoboszlai György legutolsó megszólalása kapcsán jutott eszembe, hogy valahol egy furcsa tudathasadásos helyzet, amikor azt mondjuk, és több tagtársam is mondta már, hogy abban az esetben, ha csak a kötőerő probléma van egy népszavazási kezdeményezésnél és más elutasítási okot nem találunk, akkor a kérdést hitelesítjük. Ha van más elutasítási ok is, akkor a kötőerő problémát is szerepeltetjük.
Egy kérdés tartalmi vizsgálatánál, és ez most általános jellegű megjegyzés, nem ehhez a kérdéshez tartozik. Számomra a józan ésszel nehezen fér össze, ha van egy tartalmi probléma, ami miatt egy kérdés elutasítását kellene javasolni, akkor ezt a tartalmi problémát csak akkor vesszük figyelembe, ha van más elutasítási ok is. Ha nincs, akkor ezt a tartalmi problémát figyelmen kívül hagyjuk. El kell dönteni erről a kötőerőről mindenkinek, hogy ez elutasítási ok, vagy nem. Ha elutasítási ok, és valaki erről azt gondolja, akkor is el kell utasítani a kérdést, ha csak a kötőerő probléma van vele, egyébként minden szempontból kifogástalan. Mondom, ez nem ehhez a mostani konkrét kérdéshez tartozik, hanem Szoboszlai György előző megjegyzéséről jutott eszembe.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Szerzői jogi pert fogok indítani Poczkodi Balázs ellen, mert június 25-én pontosan ugyan ezt mondtam. Részben Szigeti Péterrel vitatkozva, mert ilyen nincs. Tehát azt nem lehet mondani, hogy ez egy olyan érv amit általában elfogadunk, ha nincs más. Vagy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk el.
A másik két dologban is egyetértek, és azt gondolom, hogy valóban, és magam is ezzel kezdetem a hozzászólásomat, hogy a kötőerő problémája az én számomra is csak akkor merül fel, ha nem fogadjuk el azt az eljárási problémát, amit te először felvetettél, és én egyetértek. Nem érdemes ezen különösebben vitatkozni. Nem akartam lefolytatni ezt a kötőerő vitát itt újra, de vissza fog még térni, ezért most szeretném tisztázni és jó hogy Fazekas Marianna felolvasta az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos teljes érvelését, mert ez nem tartalmazza azt az érvet, amit én már huszadszor mondok, és sajnálom, hogy ismétlem magam, mert az Alkotmánybíróság arra nem tér ki, hogy tessék mondani, a kérdésben miért nem kell érvényesíteni azt az alkotmányossági szempontot. Még akkor sem tér ki rá az Alkotmánybíróság, amikor már jócskán a saját mulasztásos döntése után vagyunk és újabb, és újabb kérdéseket tesznek fel, amik már később születtek. Fazekas Marianna érve semmilyen tekintetben nem reagál arra, amit én szerettem volna mondani.
A visszavonásról csak egyetlen mondat, és ez Szoboszlai Györgynek szól, ez egy nagyon hosszú elméleti vita lenne, és én elfogadom, hogy ennek a tételes jogi alapjai nagyon sporadikusak, de annak elfogadásával, hogy különböző eljárásokban a visszavonás lehetősége máshogy és máshogy merül fel, figyelembe ajánlok egy nagyon hasonló eljárást, az Alkotmánybírósági eljárást, ami annyiban hasonlít a mienkhez, és annyiban különbözik egy polgári pertől, hogy közérdekből folyik. A kérdéseket nem valakinek a peres ügyében intézik a bírósághoz, hanem elvileg közérdekből mennek az Alkotmánybíróságra, hogy egy jogszabályt semmisíttessenek meg, vagy közérdekből jönnek hozzánk, hogy egy népszavazási kérdést hitelesíttessenek, és az Alkotmánybíróság ugyancsak nem lévén szabálya a visszavonásra, 1998-ban azt mondta, hogy ilyen szabály hiányában is vissza lehet vonni Alkotmánybírósági kezdeményezést. Én az ellen ágáltam, amit Balázs egy mondatban lehet, hogy nem tudatosan mondott, hogy nincs olyan, hogy visszavonás. Én azt mondom, hogy van olyan, hogy visszavonás, csak a törvény korlátokat állít a visszavonásnak, és itt ebbe a korlátba ütközünk bele.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Remélem, hogy sikerül az eljárásjogi dimenziónál maradnunk és a konszenzust fenntartva dönteni. Személyes megtámadtatás címén, azonban két dologra reagálni szeretnék. Az a megfontolás vezet engem, amikor azt mondom, hogy önálló megtagadási jogként nem fogadom el a kötőerő hiányát, de mint egy olyan indokot, ami belejátszik a döntésbe, elfogadom, Szoboszlai Györggyel együtt. Nincs olyan szabály az alkotmányjogban és a választási eljárásban, ami ezt a kötőerőt előírná. Fennáll a probléma, levezettük a problémát, de mivel a kötőerő hiánya egy elvi problémát jelent, az elv pedig súlyoz, mérlegel, de nem ügydöntő. Ilyen értelemben gondolom én, hogy az elv belejátszik, egy érvelési irányt meghatároz, de nem feltétlenül kerül az elv ügydöntő státuszba. Ezen az alapon gondolom azt, hogy a kötőerővel kapcsolatban így is el lehet járni. Másrészt az Alkotmánybírósági döntés interpretációjával kapcsolatban változatlanul az a véleményem, és megerősítem Fazekas Marianna álláspontját, hogy függetlenül attól, hogy nekem tetszik, vagy nem tetszik, mert egyébként nem tetszik, de a jogi okság fonalát az Alkotmánybíróság elvágta és függetlenül attól, hogy nem visszük el a burkolt alkotmánymódosításig, ami a közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonyának a szimmetrikus helyzete felé vinné el az eddigi aszimmetrikust. Ez volt a burkolt alkotmánymódosításunk explicit formára hozott érve. Idáig, ha nem visszük el, akkor is az Alkotmánybíróság elvágta a jogi okság fenntartásának a lehetőségét. A kérdéssel nem lehet ugyanis összekötni. Vissza nem varrhatjuk a jogi okságot, mert az Alkotmánybíróság arra kötelezett minket, hogy ezt el kell vágni, és az adott kérdésig nem lehet elvinni, nemcsak a burkolt alkotmánymódosítás további fázisáig, hanem már a korábbi fázisban is el kell vágni, ilyen értelemben gondolom, hogy e tekintetben köt minket az Alkotmánybíróságnak a határozata.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Inkább felületesen fogalmaztam, és azt érthette félre Halmai Gábor. Én egészen egyértelműen elismerem a visszavonás intézményét, mindaddig, amíg a kérdés hitelesítéséről szóló jogerős határozat meg nem születik. Ennyiben paralel a polgári eljárással és a közigazgatási eljárással. A hitelesítési aktus után nincs visszavonás és ez ugyanaz, amit Halmai Gábor mond. Nincs köztünk ellentét.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Miután eléggé antagonisztikus az ellentmondás álláspontjaink között, ezért nem fogok hosszan beszélni, csak újra felhívnám a figyelmet arra, más dimenzió a burkolt alkotmánymódosítás és az egész fogalomrendszer és megint más, amikor az Alkotmánybíróság kimondja, hogy azzal, hogy nincs szabályozva a kötőerő, azzal sérül az Alkotmány. Ez két különböző jogi helyzet, jogi dimenzió.

Dr. Ivancsics Imre OVB tag

Az eljárásnak különböző szakaszai vannak, én most ennek az értelmezésébe nem mennék bele. Ügyrendi javaslatom, hogy szavazzunk, és próbáljunk dönteni.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönöm, akkor felteszem szavazásra a kérdést. Miután az érvek egy irányba mutattak, hogy a 12. § alapján a kérdés hitelesítése ellen foglal állást az Országos Választási Bizottság.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Elég bizonytalan vagyok, itt van egy nekünk címzett indítvány, tudomásulvételre. Azt mondják a beadványozók névvel, címmel, hogy a fenti kérdést ezennel visszavonjuk. Ha ezt tudomásul vesszük, akkor azt mondtuk ki, hogy a visszavonást, mint intézményt…, akkor szavaznunk kéne erről a dologról. Összevonjuk a két indítványt…

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Azokban az esetekben, amikor a hitelesítésről szóló döntés előtti visszavonásról van szó, az Országos Választási Bizottság nem hozott formális határozatot, a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a visszavonás megtörtént, ezt tudomásul vette. Ebben az esetben a visszavonásról szóló döntést meghozzuk az új népszavazási indítvány hitelesítésének megtagadása kapcsán, hiszen az pont arra alapoz, hogy nincs olyan, hogy visszavonás. Ezért nem kell két határozat. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Akár akarjuk akár nem, a Ve.-ben szabályozott eljárás az egy közigazgatási eljárás. Maga a Ket., ami a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szól, külön nevesíti, mint olyan eljárást, amelyik nem tartozik a Ket. hatálya alá, márpedig kivett eljárások között csak azokat sorolja fel, amelyek egyébként fogalmilag odatartoznának, csak a törvényalkotó valamilyért úgy döntött, hogy nem a Ket. szabálya szerint lehet lefolytatni. A közigazgatási eljárásokban általános szabály, hogy a kérelemre indult eljárásban a kérelmező a kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, utána nem érdekli a jogalkotót, hogy mit csinál, mert a kérelemre indult eljárások, jogot igénylő eljárások. A jogalkotó számára irreleváns, hogy utána mit csinál a jogával. Ebben az eljárásban is irreleváns, de azt mondja, hogy van egy négy hónapos határidő, amin belül ugyanolyan megfogalmazást, ugyanolyan tartalmú kérdéssel nem lehet újra kezdeni. Tesz egy korlátot arra, hogy nem lehet elölről kezdeni az eljárást. Én nagyon szeretném, hogy ne mossuk össze a visszavonást, és azt hogy valaki él-e egy jogerős határozatban meghozott jogával. Ez két különböző dolog.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Nem ilyen egyszerű ez a dolog. Bordás Vilmosnak volt egy mondata a hozzászólása kapcsán, ami, ha jól emlékszem úgy szólt, hogy ezt most mi el fogjuk utasítani, de attól ő még gyűjthet aláírásokat. Nem ezt mondtad?

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

De.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Ebben a vonatkozásban a visszavonásnak van jelentősége. Nem tudom, hogy gyűjthet-e. Arra akarom felhívni a figyelmet, hogy az indoklásban erre ki kell térni. Ha valamit visszavont, akkor kérdés, hogy gyűjthet-e továbbra is.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Nem az újra benyújtott alapján gyűjti, hanem a régi, ami jogerőssé vált és jogosult rá.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Ez a kérdés. Gyűjthet-e olyan aláírást, egy olyan kérdésben, amit ő már visszavont?

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Szerintem konszenzus volt abban, vagy legalább is döntő többségben, hogy megállapodtunk abban, hogy a 12. § alapján ezt már nem lehet visszavonni, ezért a kérdés nem hitelesíthető. Ez egy határozatban szerepelni fog. Ennek alapján nyilvánvaló, ha nem lehet visszavonni, akkor a július 2-án kiadható kezdeményezés egyébként változatlanul él. Az eredeti, ahhoz mi nem tudtunk hozzányúlni, azt nem lehetett visszavonni. De az a határozat ezt tartalmazni is fogja. Mást nekünk erről nem kell mondani. Nekünk csak ebben kell határoznunk. Szerintem ebben a megfelelő többség egyetértett.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Arra kérem a Tisztelt Testületet, hogy szavazzunk. Akkor az említett indokkal ki van a hitelesítés megtagadása ellen? Megállapítom, hogy egyhangú határozat született. 9:0 arányban, ezt, az OEP-re vonatkozó kérdés hitelesítését az Országos Választási Bizottság megtagadta.
Van egy ügyrendi javaslatom. Miután lassan munkajogilag is elmarasztalható leszek a több, mint 90 perce való ülésért, de azért az 5. kérdést még tárgyaljuk meg, és utána tartsunk szünetet.

5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át? „

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Emike ugye formai probléma nincs a kérdőívvel kapcsolatban?

Rytkó Emília OVI vezető

Nincs.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Irodavezető asszonytól szerettem volna megkérdezni, hogy tudjuk, ez egy olyan kérdés, ahol szintén van egy hitelesített aláírásgyűjtő ív, de a kérdésnek a megfogalmazása az nem pontosan ugyanaz. Megtenné-e esetleg, mert nem találtam az iratjegyzékben, hogy a már hitelesített népszavazási kezdeményezést már felolvassa. Nekem ugyanis az a véleményem, hogy a vitát ennek a kérdésnek a kapcsán eljárásjogi szempontból az előző kérdésnél lefolytattuk. Ennél a kérdésnél a kulcs az, hogy népszavazási törvény 12. §-ban foglalt fogalom, miszerint ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyűjtő ív újabb mintapéldánya, a kulcs tehát, hogy van egy már hitelesített aláírásgyűjtő ívünk. Tudjuk, hogy azt nem lehet visszavonni. A már hitelesített aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés vajon ugyanazon tartalmúnak minősíthető-e, mint ez a kérdés? Ehhez meg jó lenne megismerni az előző kérdésnek a pontos szövegét, hogy felfrissítsük a gondolatainkat.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Kiegészíteném Poczkodi Balázs kérdését azzal, hogy valóban van-e egy hitelesített kérdés, amivel összevethető ez? Ugyanis többször elhangzott az a kulcsszó itt az előző vita kapcsán, hogy az Országos Választási Bizottság egy kvázi elsőfokú eljárást folytat le, még hogyha a törvény ezt nem is így szabályozza. De miután ez ellen van jogorvoslat, nyilván a döntés, mint minden döntés, ami ellen az Alkotmány és a tételes jogi rendelkezések jogorvoslati jog nyílik meg, akkor válik véglegessé, akkor válik jogerőssé, és akkor lehet belőle jogot szerezni, hogyha a jogorvoslatra nyitva álló határidő letelt és nem nyújtottak be jogorvoslatot, vagy a jogorvoslat elbírálására jogosult szerv meghozta a végleges döntést. Tehát nem új eljárásra utasító döntést, hanem a végleges döntést. Ebből a szempontból kérdezem azt, hogy megtámadták-e Alkotmánybíróság előtt a korábbi hasonló tárgyú kérdéseket, és hol tartanak jelenleg az Alkotmánybírósági eljárások?

Rytkó Emília OVI vezető

Korábbi hasonló tárgyú kérdés, ami majdnem ugyanez, de felolvasom: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egybiztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő évtől számított 10 éven át?
Ezt az OVB hitelesítette. Ezt két személy támadta meg az Alkotmánybíróságnál. A jogorvoslati határidő június 11-én járt le. Az Alkotmánybíróságról pedig nincs fogalmunk, hogy mikor fogja a döntését meghozni. Ebben az értelemben folyik az ügy, és nincs hitelesítve.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Ebben az esetben azt javasolom, hogy a népszavazásról szóló törvény 12. § hivatkozott jogszabály alapján a kérdés hitelesítését tagadjuk meg, miután nyilvánvaló, hogy azonos tartalmú kérdésről van szó. Itt a kötőerőben van különbség lényegében, árnyalati megfogalmazáson túl a kötőerőben van különbség. A korábbi kérdés 10 évet tartalmaz, ez 5 évet. A jogintézmény komolysága is, mint alapelv arra igazít legalább is engem, hogy egy ilyen tartalmú döntést támogassak. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Én ellentmondanék Szoboszlai Györgynek. Én a kérdés hitelesítése mellett vagyok. Az érveim a következők. Valóban az Országos Választási Bizottság már egy nagyon-nagyon hasonló kérdésben, majdnem szövegszerűen ugyanebben a kérdésben lefolytatta a részletes vitát. Formai szempontból, tartalmi szempontból megfelelőnek látta azt az aláírásgyűjtő ív, illetve kezdeményezést. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet ezzel a kérdéssel is. És van egy kifejezett Alkotmánybírósági határozat, ami azt mondja, hogy a népszavazási törvény 12. §-a szerinti hitelesítés az a hitelesítési aktus, amikor az Országos Választási Iroda a kérdésben lefolytatott eljárás jogerős lezárásának az eredményeképpen a hitelesítő záradékot az aláírásgyűjtő ívre elhelyezi. Ez az a pillanat, ami az előbb említett védettség, ami a 4 hónapos aláírásgyűjtési időszakon keresztül tart, ez beáll. Ezelőtt a pillanat előtt nincs jogerős döntés a hitelesítés tekintetében. Ha nincs jogerős döntés, akkor ez az eljárás még folyik, és addig tulajdonképpen vissza is lehetne vonni. A mi érvelésünk alapján vissza is lehetne vonni. Pont azt mondtuk, hogy amíg jogerős döntés az ügyben nincs, addig lehetséges a visszavonás. Az előző kérdésben folytatott vitában ezt mondtuk. Most akár ezt elméletileg vissza is lehetne vonni, azt a bizonyos kérdést, az előzőt. Illetőleg az Alkotmánybíróságnak – nem tudom, Fazekas Mariann talán tudja mondani az Alkotmánybírósági határozatnak a számát, hogy melyiknek az indoklásával – indoklásával kifejezetten, tételesen benne van, hogy népszavazási törvény 12. §-a szerinti hitelesítésnek mely jogi aktust kell tekinteni. Mindezek alapján a hitelesítés mellett foglalnék állást. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Először is azzal szeretném kezdeni, hogy én úgy gondolom, hogy a különböző időpontokban feltett és a biztosítási rendszerre vonatkozó, a biztosítási rendszer tárgykörét érintő kérdések történetét, ha megnézzük, akkor ebben a kérdéskörben a beadványozó által kezdeményezett kérdések sorában 3 kérdést tárgyaltunk. Az első az volt, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?
A másik az volt, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer? Ezt ráadásul kétszer tárgyaltuk, mert először a kérdés egyértelműsége, vagy nem egyértelműsége miatt egy elutasításra került sor. Majd a kérdést pontosították és abban a változatban, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egybiztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő évtől számított 10 éven át?; ebben a formában az Országos Választási Bizottság a mintapéldányt hitelesítette.
A harmadik kérdés pedig az volt, amit itt az előző napirendnél tárgyaltunk, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gazdasági társasággá történő átalakítását követően ne lehessen privatizálni, hanem maradjon állami tulajdonban?
Ehhez képest az a kérdés, ami jelenleg a vita tárgya, azaz: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át?; ez egy más kérdés. Minden eddigihez képest ez egy más kérdés. Ha csak a végéről kezdem, ugye az 5 év vagy 10 év az azonnal szembetűnő különbség, de nyilván a kimenete is más. Az első az, hogy maradjon változatlanul a jelenlegi egybiztosítós rendszer, az nem teljesen ugyanaz, mint az, hogy az üzleti biztosítók kapjanak-e szerepet vagy sem, mert ugye azt gondolom, hogy részben megerősíti azt, de más tartalmakat is, pontosabban az, hogy maradjon az egybiztosítós rendszer, ebből sokféle kimenetel származhat. Még önkéntes pénztárak, non-profit elvű gazdálkodási elven működő szisztémák belépése a kötelező rendszerben. Az a kérdés ezt nem zárná ki. Ez a kérdés direktebben kizár bizonyos megoldásokat. Én úgy gondolom, hogy különböző tárgykörű kérdésekről van szó. Egyébként az, hogy mikor tekintendő hitelesítettnek egy népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya, azt én az előzőekben elmondtam, és azt gondolom, hogy itt, ha a törvény nem is használja a jogerő fogalmát, de végül is erről van szó. Egyébként a határozat száma az 57/2004-es Alkotmánybírósági határozat. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Egyetértek Fazekas Mariannal abban, hogy itt valóban tartalmi alapon kell vizsgálnunk. Tehát meg kell néznünk, hogy valóban egymást mennyire fedik, mennyire nem fedik, mennyire különböznek a kérdések, mert nyilvánvaló, hogy nem szelektáltunk a kérdések között, nem lehetünk társfogalmazói a kérdéseknek. Ez teljesen nyilvánvaló. Viszont Balázzsal vitatkoznék arról, hogy a visszavonással hogyan is döntöttünk. Úgy döntöttünk, hogy nem vonható vissza. Tartalmilag ez volt az érvünk, hogy nem vonható vissza. Sőt azt is kimondtuk, hogy miután nem hitelesítjük az új kérdést, a korábbi kérdésnél gyűjthető az aláírás. Ha úgy döntöttünk volna, hogy visszavonható és ezt megerősítjük, akkor nyilvánvaló a gyűjtésre is kimondunk egy tilalmat. Ez azért egy nagyon komoly dolog. Ezt azért döntsük el megfontoltan és alaposan. Eldöntöttük, csak másképp értelmezzük a döntésünket. Én úgy értelmezem, hogy a visszavonás ügyében mást mond a Balázs, mást mondok én, és mást mond Mariann. Mariann is kifejezetten azt mondta, hogy a visszavonásnak nincs jelentősége ebben az eljárásban, ezért a visszavonásnak nincs is jogi relevanciája, ergo nincs visszavonva a kérdés, ergo gyűjthető az aláírás. Van egy logikai lánc. Nekem meg az volt az álláspontom, hogy nem vonható vissza a kérdés. Ha nem vonható vissza, akkor nyilvánvaló az új kérdés sem hitelesítő. Nyilvánvaló, hogy más-más logikai láncszemmel jutunk el ugyanoda, de nem mindegy, hogy milyen logikai láncot követünk. Ennél a konkrét kérdésnél a tartalmi vizsgálat arra utal, hogy nagyon átfedik egymást a kérdések. Itt vitatkoznék Fazekas Mariannal azon, hogy itt különböző kérdésről van szó. Tudniillik a korábban feltett kérdés is kizárja az üzleti biztosítókat, csak más megfogalmazásban. A korábbi kérdés azt mondja, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon maradjon a szolidaritás elvű egybiztosítós kötelező egészségbiztosítós rendszer?; ez számomra azt jelenti, hogy nem üzleti alapon működik, hanem szolidaritási alapon működik. A szolidaritási alap arra utal, hogy nem üzleti alapú a biztosítási rendszer. Ez egy továbbfejlesztett változata ennek a kérdésnek, de álláspontom szerint nagyon szoros a két kérdés közötti tartalmi összefüggés. Még egy szót vesztegessünk az Alkotmánybíróságnak a hivatkozott döntésére. Ez nagyon lényeges problémákat feszeget. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy akkor tekinthető hitelesítettnek a kérdés, ha az Országos Választási Iroda vezetője azt hitelesítési záradékkal látta el. Kérdezem szerényen, hol van erre a hivatkozási jogszabályi alap? Elfogadható-e egy ilyen értelmezés? Mire vezetem én ezt vissza? Óriási káosz keletkezik abból, ha nem azt mondjuk, amit itt képviseltünk, hogy abban a pillanatban, amikor az Országos Választási Bizottság itt kérdésre valamilyen döntést hoz, azzal beáll egy jogi helyzet. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Teljes mértékben egyetértek azzal kapcsolatban, amit Szoboszlai tagtársam az üggyel kapcsolatban elmondott. Egyrészt a védettség kérdése, másrészt további szempontként felvetném, hogy a kérdést egyébként sem látom egyértelműnek. Több olyan része van, amely sem a jogalkotó, sem a választópolgárok számára szerintem nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető. A népszavazási törvény 12. §-ával kapcsolatban én felhívnám a figyelmet egy pontra, nevezetesen három esetet taglal, ami a védettség időtartamát meghatározza, ezek egyike a b) pont, ami azt mondja, hogy a kezdeményezés elutasításig. Most kérdezem én, hogyha ez azt jelentené, hogy már az Alkotmánybíróságnak is érdemi döntésnek kellene mondani, akkor hogyan működne ez a b) pont? Akkor teljesen értelmezhetetlen és használhatatlan lenne, hiszen akkor ki és mit utasíthatna el?

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Szerintem ez arra vonatkozik, amikor mérlegelési jogkörben dönt a Parlament egy népszavazás kiírásáról, és itt nem tesz különbséget a törvény a kötelező és a fakultatív népszavazás között, és ezért kell az a b) pont neki.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Én nagyon sajnálom, hogy itt ezek szerint elbeszéltünk egymás mellett és nem teljesen ugyanazt értettük bizonyos fogalmakon. Amikor én hitelesítésről beszélek, és arról, hogy valamely kérdés hitelesítve van, számomra egy jogerős döntést jelent. A jogerős döntés pedig akkor logikailag a következő esetekben állhat be, ugye ezt az előbb elmondtam, ha a jogorvoslati határidőn belül nem nyújtanak be kifogást. Ez itt azért nagyon érdekes külön, mert ugye ez egy olyan eljárás, ahol nem csak az ügyfél nyújthat be jogorvoslatot, következésképpen ő nem is tudja előrehozni a jogerő beálltát, mert kifogást bárki benyújthat. Tehát ha az ügyfél „lemondana” a jogorvoslati jogáról, akkor is meg kellene várni a jogorvoslati határidő leteltét.
A másik eset az, amikor, benyújtottak jogorvoslatot egy hitelesítést tartalmazó döntéssel szemben, és az Alkotmánybíróság ezt a jogorvoslati eljárás végén elutasítja, és helybenhagyja az OVB döntését. Ekkor minősül hitelesítettnek a kérdés. Következésképpen ekkor származik jog belőle, és ezt a jogot deklarálja az iroda által odatett záradék. Hiszen a Ve. maga kimondja, hogy az iroda milyen dokumentumot melyik időpontban láthatja el a záradékkal. Egy függő jogi helyzet van, amikor az OVB meghozza a döntését. Ha nemleges döntést hoz az Országos Választási Bizottság, elutasítja a népszavazási kezdeményezést, akkor ugye megint több kimenetele lehet a dolognak. Nem nyújtanak be jogorvoslatot, nyilván „jogerőssé” válik a döntés, ha lejárt a jogorvoslati határidő. Ha megtámadják az Alkotmánybíróság előtt, akkor abból a tényből következően, hogy az Alkotmánybíróság csak megsemmisítheti, és új eljárásra kötelezheti az Országos Választási Bizottságot, ha az Alkotmánybíróság helybenhagyja az elutasítást, akkor jogerősség válik, ha viszont nem, akkor továbbra sincs jogerős döntés az ügyben és ez mindaddig tart, amíg vagy egy végleges elutasítás az Alkotmánybíróság szintjén, vagy egy végleges helybenhagyás az Alkotmánybíróság szintjén meg nem születik. Én úgy gondolom, hogy akár tetszik, akár nem, a népszavazásról szóló törvény jelenlegi rendelkezése ezt a szabályt tartalmazza. Hogy hol van ez leírva? Én azt gondolom, hogy a „hitelesíti” szóban van leírva és abban, ami minden olyan eljárásban, ami egyáltalán jogilag szabályozott eljárás, amikor egyedi szemben jogorvoslatot biztosítanak, akkor nyilvánvalóan a jogerő kérdése valamilyen módon értelmezendő. Nem jogerős döntésből nem lehet jogot szerezni. Én azt gondolom, hogy ez az alapja annak, hogy a hitelesítést egy meghatározott időponthoz kell kötni, és a Ve. 118. szakasza le is vonja ezt a következtést, amikor kimondja, hogy hitelesítési záradékkal milyen határozatot lehet ellátni. Ez az, ami deklarálja azt, hogy mikor válik jogerőssé tulajdonképpen a népszavazási kezdeményezés, illetve az aláírásgyűjtő ívről hozott döntés. Azt gondolom, hogy igen, akár az Alkotmánybírósági eljárás időtartama alatt a kezdeményező visszavonhatja a kérdését. Rájön, hogy az összes kifogás olyan fantasztikusan jó az ő kérdésével szemben, hogy nem akarja tovább folytatni, visszavonja. Végül is lehetséges, mást gondol, nem akarja elkezdeni az aláírásokat. Ezer oka lehet, amiért menetközben ő visszavonhatja. Abban a pontban, amikor megszerezte a jogot, akkor nem köteles élni vele, de 4 hónapos moratórium van arra, hogy újra kezdjen bármit is egy ugyanolyan tartalmú kérdésben.
Visszatérve az eredeti ügyre még a Szoboszlai Györgynek; én azt gondolom, hogy önmagában abból, hogy a Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer, ez nem azonos tartalmilag azzal a kérdéssel, hogy ebben a rendszerben az üzleti biztosító semmilyen formában ne kapjon szerepet. Egybiztosítós rendszerben is lehet kisebbségi tulajdonos üzleti biztosító, mondjuk, az egy darab biztosítóban. Ez nem érinti a biztosítási rendszer szolidaritási vagy biztosítási elvű rendszerét. Ez a biztosító tulajdoni viszonyait érinti. Én azt gondolom, hogy ez két nem azonos kérdés, tehát én a hitelesítés mellett fogok szavazni. Köszönöm.

Dr. Ivancsics Imre OVB tag

Röviden a következőre szeretnék utalni, nem csak ennél az ügynél jön elő, a későbbiekben is. Az OVB-nek a 8/1999-es határozata és abban az olvasható, hogy az OVB-nek nem feladata az azonos tárgyú, de különböző megfogalmazású kérdések közül a választás. Az OVB feladata kizárólag a hitelesítésével kapcsolatos feladat ellátására irányul, és megismétli, hogy az OVB-nek nincs lehetősége, hogy kiválassza a jogilag megfelelő kezdeményezést. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Ezek után felteszem a kérdést „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át”, ki az aki a kérdést hitelesíti? Megállapítom, hogy 7-fő szavazott mellette 2 fő ellen. Különvélemény, Szoboszlai György elmondta.
Elfogadja-e a testület, hogy 15 perces szünetet tartsunk, és akkor utána folytatjuk?

Szünet!

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Folytatjuk az ülést.


6. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”

Rytkó Emília OVI vezető

Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Július 9-én jelentkezett be a nap folyamán a FIDESZ és a KDNP két képviselője az aláírásgyűjtő ív ismételt beadására. 16 óra előtt megérkeztek és nagyon nagy sajtónyilvánosság előtt kivárták a 16 órát. A sajtó ezt igazolta és a 16 óra letelte után történt meg a beadványok benyújtása. A benyújtott három kérdésben – az egyik kérdésben fognak találni egy szó eltérést – a három ív azonban teljesen megfelel a törvényben és a végrehajtási rendeletben előírtaknak. Elnök úr kérésének megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól szakmai álláspontot kértünk, hogy történt-e a földkérdést érintően bármilyen törvény hatálybalépése, vagy nemzetközi szerződés megkötése az elmúlt néhány hónapban, ami befolyásolná a kérdés elbírálását. Az ügyiratban megtalálják az erre érkezett nemleges választ. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Köszönjük a tájékoztatást, a vitát megnyitom.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Tisztelt Bizottság! Én, mint a delegált egyik párt képviselője, az a javaslatot tenném, hogy a körülményekre tekintettel, mely szerint a védettség idő lejártát követően kerültek ezek a kérdések ismételten benyújtásra, hiszen ha jól tudom legfeljebb egy kérdésben van egy minimális szóeltérés. Ezek a kérdések némelyike már kétszer is megjárta az Alkotmánybíróságot, ennek megfelelően mindegyiket hitelesítettük mi is, illetve az Alkotmánybíróság próbáját is kiállta és mivel nincs értelmezésem szerint új körülmény, ami a hitelesítés megtagadását indokolná, ezért javaslom, hogy ezeket a kérdéseket viszonylag gyorsan hitelesítsük. Ha lehet, akkor olyan vitát, amit már többször lefolytattunk a szavazás során érvényesítsük és ne tikkasszuk egymást azzal, hogy ugyanúgy elmondjuk azokat az érveket, amik akár a mai ülésen is elhangzottak. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Mint már a korábbi vitában jeleztem, a két okból nem tartom egyik kérdést sem hitelesíthetőnek. A kérdések hitelesítése álláspontom szerint a Ve. 3. § d) pontjában foglaltakba ütközik, vagyis nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Nem kívánok hosszabban érvelni, mert elmondtam érveimet. Úgy gondolom, hogy a népszavazás komoly intézmény, ha egy népszavazási kérdést az Országos Választási Bizottság hitelesít, majd az Alkotmánybíróság is döntését jóváhagyja, akkor az aláírások gyűjtésére nyitva álló négy hónapos határidő ki nem használása nem felel meg a jogintézmény normál rendeltetésének. Ezzel kapcsolatos érveimet az előző vitában előadtam, ezt további érvekkel megfejelni nem kívánom. Itt is megemlítem a kötőerő kérdését, az az álláspontom, hogy az Alkotmánybíróság csak egy vonatkozásban állított tilalmat a döntésünk elé, a burkolt alkotmánymódosítás tekintetében. A kérdés nem tartalmaz határidőt, ezért nem felel meg az Alkotmánybíróság döntése alapján a jogszabályi követelményeknek. Köszönöm.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Kicsit félve szólok Bordás Vilmos figyelmeztetése után, hogy egyáltalán lehet-e még érveket használni, de én szeretnék. Egyetértek Szoboszlai Györggyel abban a tekintetben, ha az egyszer már hitelesített, majd aláírásgyűjtésig el nem jutó kérdés helyett egy újabb kérdésnek a benyújtása felveti a jóhiszemű joggyakorlásnak a problémáját. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az Alkotmány népszavazási rendelkezéseinek, illetve a törvény bizonyos rendelkezéseivel való visszaélésnek az egyértelmű célja húzódik meg mögötte. Az aki egy hitelesített kérdésben azért nem gyűjt aláírásokat, mert a törvényben meghatározott határidő korlátai miatt nem tartja megfelelőnek azt az időpontot, amikorra a határidő alapján a népszavazásra sor kerülne, az visszaél azzal a szabállyal amit a határidők a törvényben előírnak. Azért vannak a határidők, mert addig kell aláírásokat gyűjteni. Még azt is hozzáteszem, hogy az aki egyébként bevallottan azt a célt követi, hogy azzal a bizonyos aláírás-nem-gyűjtéssel, majd ő a kérdés változatlan újra benyújtással, hogy összevárjon kérdéseket, az szintén visszaél a népszavazásra vonatkozó rendelkezésekkel. Nem nehéz arra a következtetésekre jutni, nem biztos, hogy ugyan az az eredménye egy népszavazásnak, ahol egy kérdés van, vagy ott, ahol ehhez a kérdéshez társul több másik. Nyilvánvaló, hogy az ezzel való játék, mindenféle visszaélésekre ad okot, sajnos a törvény ezt tételes szabállyal nem tiltja. Azt kell mondjam, hogy ez nagy hibája a törvénynek és azt gondolom, hogy az Országos Választási Bizottságnak az egyik dolga az lenne, hogy ezekre a hibákra hívja fel a figyelmet. Ez egy mulasztás a törvényben, ahol sok más mulasztás is van ebben a törvényben, ami nagyon nehézzé teszi a munkát. Például az a mulasztás, hogy kérdéseket egyáltalán nem lehet összekapcsolva tárgyalni. Mi sem tárgyalhatunk összekapcsolva kérdéseket. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi most külön-külön beszélünk, és én is külön-külön fogok beszélni egyes kérdéseknél, és nem feltétlenül ugyanaz az eredménye az érvelésemnek.
Azzal együtt, hogy egyetértek Szoboszlai György érvelésével azt gondolom, hogy ez pillanatnyilag a törvény alapján nem lehet megtagadási ok. Amit a kötőerőről ő is mondott és én is többször mondtam, azt gondolom, hogy egy olyan kérdésnél, amit nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság májusi döntése után nyújtottak be, tehát a kérdés megfogalmazójának minden lehetősége megvolt arra, ha egy szót változtat, akkor változtasson kettőt és írjon bele egy kötőerőre vonatkozó mondatrészt a kérdésbe. Miután ez nem történt meg, én bizonyosan ennek a kérdésnek a vonatkozásában a hitelesítés ellen fogok szavazni. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Egy eljárásjogi kérdést szeretnék felvetni, részben ahhoz kapcsolódva, amit Halmai Gábor is említett. Sem a választási eljárásról szóló, sem az Alkotmány, sem a népszavazásról szóló törvény nem teszi azt lehetővé, hogy bizonyos tartalmilag összefüggő, sőt azonos tárgykörre vonatkozó kérdéseket összefüggésében vizsgáljon az Országos Választási Bizottság, így jogalkalmazóként nem is választhatjuk ezt a megoldást. Azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezen a napirenden a következő 4. vagy 5. kérdés egy olyan kérdés lesz, ami ugyanerre a tárgykörre vonatkozik, ugyancsak az egészségügyi szolgáltatások megszervezésére, és ugyancsak az ezzel kapcsolatos tulajdoni kérdéseket érinti.
Azt gondolom, hogy miután a most tárgyalandó soron következő három és az azt követő három tárgyköreiket tekintve páronként összefügg egymással, minden egyes kérdésnél azt az eljárásjogi problémát meg kell vizsgálnunk, hogy azonos tartalmú kérdésekről van-e szó és kizárja-e azt bármilyen szabály, hogy ezeket valamilyen sorrendben egymás után tárgyaljuk, illetve előír-e valamilyen sorrendet, és az azonos tartalmú, vagy azonos tárgykörre vonatkozó, de részben eltérő tartalmú kérdésekben lehet-e határozatot hozni?
Azt gondolom, hogy ezt az eljárási kérdést nem kerülhetjük meg, a tartalmilag összefüggő kérdések esetében. Ha már feltettem a kérdést a magam számára, akkor kezdem azzal, hogy megítélésem szerint a párban ehhez kapcsolódó, tehát „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”, az ehhez tartalmilag kapcsolódó kérdés, tehát „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”.
Nem kívánok belemenni egyik kérdés tartalmi értékelésében sem, hangsúlyozottan ennek az eljárásjogi vetületeiről szeretnék beszélni. Úgy vélem, hogy a két kérdést egymástól függetlenül külön-külön kell majd tartalmilag megvizsgálnunk, először megállapítva azt, hogy a két kérdés azonos tartalmú-e. Megítélésem szerint nem az. Kell-e alkalmazni a népszavazásról szóló törvény 12. §-át jelen esetben. Van bizonyos tartalmú átfedés, de miután az utóbb ismertetett kérdés csak az önkormányzati feladatvállalásra vonatkozik, illetve a faladat teljesítés módjára, míg az első az állami tulajdont, az állami egészségügyi szolgáltatásokat is érinti, így szerintem csak részben érintkező kérdésekről van szó. Körülbelül annyira, mint az előbb tárgyalt napirendnél a korábban benyújtott és a ma tárgyalt kérdések közötti tartalmi összefüggés.
Az időrendiséggel kapcsolatban nem ismétlem meg azt, amit az előbb a jogerő kapcsán elmondtam, de én továbbra is úgy gondolom, hogy egy kérdés akkor tekinthető hitelesítettnek, ha ezt hitelesítési záradékkal látták el. Ezt nem csak én állítom, hanem az előbb már hivatkozott Alkotmánybírósági döntés, ez a bizonyos 57/2004-es Alkotmánybíróság határozat is kimondja. Ez az Alkotmánybírósági határozat egyben ebből azt a következtetést is levonja, hogy mindaddig, amíg egy meghatározott kérdésben nem születik ilyen értelemben jogerős és hitelesítési záradékkal ellátott döntés, addig azonos tartalmú kérdésben be lehet nyújtani másik kezdeményezést.
Más kérdés, és itt ismét Halmai Gáborhoz szeretnék kapcsolódni, hogy a népszavazásról szóló törvénynek ez a rendelkezése minden elemében rossz. Minden elemében hiányos, hiszen csak egyetlenegy tényállást próbál kizárni és mindazokat a variációkat, amelyek itt felmerülhetnek egyáltalán nem érinti. Ezáltal olyan jogbizonytalanságot eredményezhet, ami azt gondolom, hogy tarthatatlan. Azt javaslom az Országos Választási Bizottságnak, mint ahogy a korábbi kérdések kapcsán egyszer már fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést a népszavazásra vonatkozó szabályok meghatározott kérdéseiben, én most is indítványozom, hogy e népszavazásról szóló törvény rendelkezéseit tekintve is tegyük meg ezt a beadványt, mert azt gondolom, hogy tarthatatlan jogi helyzet áll elő. Mi viszont miután nem vagyunk jogalkotók, kénytelenek vagyunk jogalkalmazóként ehhez igazodni.
Visszatérnék a kérdés tartalmi vizsgálatához. Ez volt az a kérdés, amit egyszer már valóban az Alkotmánybíróság megtárgyalt 2003-ban. Nem egészen ezt a kérdést tárgyalta meg, majd az ezzel kapcsolatos beadványt mi hitelesítettük. Én akkor ellene szavaztam és most is a hitelesítés ellen fogok szavazni, tartalmi okból fogok ellene szavazni, mert én továbbra is úgy gondolom, hogy a kérdés nem egyértelmű. Az hogy egészségügyi közszolgáltató intézmény, kórház, a kettő nem azonos fogalom és a törvényalkotó számára nem világos, hogy milyen feladatot kell teljesíteni. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

(kazettacsere)….. hacsak nem nyitunk erről egy újabb vitát, ami számomra elég értelmezhetetlen lenne, akkor a napirendi pontok sorrendjében, a 6., 7., 8. majd a további kérdéseket egyenként megtárgyaljuk, és ebben határozunk. Még akkor is, ha egyes kérdések a most tárgyaltakkal némi átfedést vagy összefüggést mutatnak. Ez nem jelenti azt, hogy most mód nyílik arra, hogy kvázi ezeket valamiféleképpen összekapcsoljuk és most nem is tudom milyen módon, együttesen tárgyaljuk ezeket. Nem kívánok belemenni a dolgokba, de azzal együtt, hogy nem ugyanez, szó szerint nem ugyanez a kérdés, de az Alkotmánybíróság egyszer már jóváhagyta, ha jól emlékszem, ebben már volt is egy népszavazás. Erre azt mondani, egy Alkotmánybíróság előtt már konkrétan és kifejezetten jóváhagyott kérdésre, hogy ez nem egyértelmű és ezért nem támogatom, számomra nem elfogadható álláspont. De úgy látom, hogy egyes tagtársaink kötik az ebet a karóhoz a vonatkozásban, hogy nem tekintik magukra nézve irányadónak az Alkotmánybírósági határozatokat, amelyeket csak egyféleképpen tudok elfogadni, nevezetesen mindenkinek lehet attól eltérő szakmai véleménye, de azt nem itt kellene képviselje. Azt képviselje a katedrán, meg a sajtóban. Számomra az elfogadhatatlan, hogy az Országos Választási Bizottságban szavaznak egyesek homlokegyenest ellentétesen az Alkotmánybírósági határozatokkal. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Dr. Fazekas Marianna felszólalására szeretnék bizonyos pontokon reagálni. Ezeket a gondolatokat továbbfűzni. Én Mariann felszólalásában bizonyos belső ellentmondásokat érzékeltem. Belső ellentmondás az ott húzódik, hogy Mariann vizsgálat alá vonta azt a kérdést, hogy ez a bizonyos napirend szerinti 6. kérdés ez a napirend szerinti 10. kérdéssel vajon milyen korrelációban van, és hogy a népszavazási törvény 12. §-a szerinti fogalmat – nevezetesen az azonos tárgykört – azt itt alkalmazni kell-e itt, vagy sem.
Az Alkotmánybíróságnak a már idézett 57/2004-es határozatából az következik, hogy ennek a kérdésnek nincs jelentősége. Tegyük fel, hogy azonos tárgykörben, 100%-ban, tegyük fel, hogy ugyanaz a szövege is, betűre ugyanaz, akkor sincs jelentősége. Ugyanis az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy a védettség az a hitelesítő záradéknak az aláírásgyűjtő ívre kerülésével áll be. Előtte nincs védettség. Tehát én betű szerint ugyanazt a kérdést beadhatom. Vagy beadhatom ugyanazoknak a kérdéseknek, ahogy most történt, a pandantjait, az ellentétpárjait. Ez igazából legjobban a gyógyszeres kérdésnél kerül elő, ahol a Fidesz azt mondja, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket csak gyógyszertárban lehessen árusítani? A magánszemély pedig azt mondja, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy bizonyos gyógyszereket patikán kívül is lehessen árusítani? Ezeket a kérdéseket ugyanakkor adták be, ugyanabban a percben, gyakorlatilag egy időben. Ha mind a kettőben összegyűlik a 200 000 érvényes aláírás, mind a kettőből népszavazás lesz, akkor nem tehet mást sem az Országgyűlés, sem a köztársasági elnök, mint ezt a népszavazást kitűzi. Itt jön az a pillanat, amit már Fazekas Marianna is feszegetett a felszólalásában, illetve a Halmai Gábor tagtársunk is. Az Országos Választási Bizottságnak jelenleg nincs lehetősége arra, hogy a kérdéseket, azokat a többi, hasonló benyújtott kérdésnek a viszonyával, több kérdést egymás összefüggésében vizsgáljon. Egy kérdést sterilen, csak önmagában lehet vizsgálni. Azt lehet mondani, hogy ez a kérdés a jogszabályok szerint hitelesíthető, vagy nem hitelesíthető. Márpedig ez a két kérdés – most maradjunk a gyógyszer példánál – ha érvényes és eredményes népszavazásra kerül sor mindkét kérdésben, és tegyük fel, hogy mind a két kérdésre a válasz igen – ami egyébként elméletileg lehetséges – akkor gyakorlatilag jogalkotói egyértelműségi probléma áll fenn, mert van két eredményes népszavazásom. Ugye a népszavazásnál is az eredményességet kérdésenként kell számítani, tehát nem az számít, hogy melyik kérdésre volt több igen, hanem ha megvan a 2 020 000 érvényes igen kérdésenként, akkor az egy eredményes népszavazás. Ha van két eredményes népszavazásom, és az egyik azt mondja, gyógyszert csak a gyógyszertárban, a másik azt mondja, hogy bizonyos gyógyszereket patikán kívül is lehessen árusítani, akkor az Országgyűlés mi az ördögöt csinál? Megoldhatatlan feladata elé állítja az Országgyűlést, márpedig a jogszabályoknak a jelenlegi megfogalmazásából ez a helyzet bizony előállhat. Ezért én azt mondom, mivel a jogszabályok jelen pillanatban azt mondanak amit, az Országos Választási Bizottság nem tud mást tenni, mint kérdésenként sterilen megvizsgálja, hogy hitelesíthető, vagy nem hitelesíthető – én egyébként a kérdés hitelesítése mellett vagyok, tehát én igennel fogok szavazni – ezzel együtt viszont igaza van Fazekas Mariannak abban, hogy ez gyakorlatilag egy alkotmányosan megoldhatatlan helyzetet eredményez. Emiatt viszont van hely annak, hogy Országos Választási Bizottság egy beadvánnyal forduljon az Alkotmánybírósághoz, én ezt támogatom, mert ezt a problémát a jelenlegi jogszabályi környezetben csak vagy a jogalkotó, vagy az Alkotmánybíróság oldhatja meg, az Országos Választási Bizottság nem, mert akkor mi lennénk a jogalkotók, ami eddig még nem tartozott a hatáskörünkbe. Összegezve és kifejezetten és most kifejezetten az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban tartalmú kérdés hitelesítése mellett foglalok állást. Azzal együtt egyébként, hogy nem a mai ülésen, hanem egy következő ülésen, de tartalmilag beszéljük végig a problémát és az Országos Választási Bizottság, igenis forduljon az Alkotmánybírósághoz, ahogyan az a kötőerő kérdésében már eredményesen meg is történt. Az Alkotmánybíróság a beadványunkban foglaltakat vette alapul. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Csak az Alkotmánybírósági előterjesztéssel szeretnék kapcsolódni. Én is egyetértek azzal, ahogy azt Fazekas Mariann előadta, forduljunk e kérdésben az Alkotmánybírósághoz. Köszönöm.

Dr. Ivancsics Imre OVB tag

Én az Alkotmánybírósághoz fordulással teljes egészében egyetértek, minden ehhez kapcsolódó javaslattal. Ez az egyik dolog. Ugyanakkor az előzményekre tekintettel, nem utolsó sorban arra az OVB határozatra történő utalással, amit szinte szó szerint idéztem. Én a magam részéről a hitelesítés mellett szavazok. Az ugyanis számomra nagy gondot nem okoz, hogy mit csinál majd az Országgyűlés, ha lesz ennek eredménye, hogy hogyan oldja meg, az legyen az Országgyűlésnek feladata. Gondolkozhatnának a honatyák arról is, hogyha ezeket a jogalkotási problémákat inkább kezelik, és nem a politikával foglalkoznak velünk kapcsolatosan, akkor ezek a problémák nem jönnének elő. Hangsúlyozom, hogy az előzményekre tekintettel és a hivatkozott OVB-re én a hitelesítés mellett vagyok. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Három dologban szeretném gyorsan az álláspontomat letenni az asztalra. Egyrészt az indítvánnyal kapcsolatban azt gondolom, amit most Imre mondott, hogy ez az Országgyűlés feladata. De megfordítom, hogyha mi a jogalkotói egyértelműség problémájára hegyeznénk ki a dolgot, akkor el is vonnánk az Országgyűlés hatáskörét, amit semmiképpen sem tartanék célszerűnek. Tehát a jogalkotó egyértelműség kérdése, az a jogalkotó számára úgy is feloldható, hogy ugyanazon a kérdésben két eredményes népszavazás történik. Megkapja mindegyik a 2 020 000 szavazatot. Ebből az következik a jogalkotó számára szerintem, amit meg tud oldani, hogy mivel intencionálisan ellentétes eredményű dolgokra köteleznék, ebből az következik, hogy egyik kioltja a másikat, tehát olyan helyzetbe kerül a Parlament, mint a népszavazás akaratának végrehajtója, mintha eredménytelen lett volna a népszavazás. Én azt gondolom, hogy ezt a gondolati műveletet nekünk nem szabad megspórolni. Ezt a magyar Parlament is el fogja tudni végezni, de hát ez csak egy feltételezett helyzet.
A másik dolog az, hogy teljesen egyértelmű, hogy az egyidejűleg érkezett beadványokkal kapcsolatban, illetőleg a különböző időben érkezett beadványokkal kapcsolatban is komoly szabályozási hiátus van, mert egyetlenegy esetet tisztázott a jogalkotó, amire Fazekas Mariann is utalt, ez az egy tényállás van a 12. §-nak a hitelesítési záradékkal ellátott kérdés védettséget élvez 4 hónapon át. Semmilyen más reláció nincs tisztázva. Tehát támogatnám magam is a mulasztásos alkotmányellenesség megállapítását, de ebben a tekintetben, és nem a jogalkotás számára törvényalkotói egyértelműség hiánya problémájában.
Végül még egy nagyon rövid észrevétel. A Fidesz ismételt kérdés benyújtásával kapcsolatban az alapelv a jóhiszeműség, rosszhiszeműség. Figyelmesen hallgattam a kollégák érvelését. Amit elmondtak, arra bizonyos fokig azt gondolom, hogy nagyjából ül, de mégis egyoldalú, mert azt viszont nem veszik figyelembe, hogy 2004. október 24-én ezek a kérdések alapvetően együtt szerepeltek. Két változtatás van, a vizitdíj I-ből vizitdíj II lett és a napidíj csatlakozott hozzá, de alapvetően az eredeti 7 kérdésben szerepelt ez a 3, és tulajdonképpen a polgári demokratikus jogállami jogorvoslati rendszernek a bonyolult mechanizmusa, felülvizsgálási eljárásai azok elválasztották ezeket a kérdések időbelileg. Bizonyos értelemben azt gondolom, hogy ez is belejátszik abba a kérdésbe, hogy egy magatartásnak van-e ésszerű indoka és azt gondolom, hogy itt volt ésszerű indoka. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy mindenképpen abba az irányba mutat, hogy itt ezt az alapelvi minősítést ezt nem kellene alkalmaznunk, legalábbis a magam részéről én ezt nem tartom summa summárum, pozitívumot és negatívumot mérlegre nézve tarthatónak. Ezt a három dolgot szerettem volna elmondani, mert ezek nem hangzottak el.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Nem akarok hosszasan beszélni, mert úgy látom, hogy kialakult az eredmény. Azért azt, amit Szigeti Péter a jogalkotói egyértelműséggel kapcsolatban mondott, azt messzemenően nem osztom. Tudniillik azt, hogy ez az Országgyűlési hatáskör elvonása lenne. Az egyértelműség az Országos Választási Bizottság törvényben adott vizsgálati szempontja. Kétségtelen, hogy jogalkotói egyértelműtlenség akkor áll fenn, hogyha az eredményes népszavazást követően a törvényhozó nem fogja tudni, hogy milyen törvényt kell hozni. Nem az a probléma tehát, hogyha mi kimondanánk az egyértelműség hiányát, akkor elvonnánk az Országgyűlés hatáskörét, mert ezt a hatáskört az Országgyűlés egy törvényben nekünk adta. Tehát mi a hatáskörünket gyakoroljuk. A probléma az, amiről beszéltünk, hogy az együttes elbírálás nem lehetséges. Magyarul a törvény nem adja meg nekünk azt a lehetőséget, hogy két vagy több népszavazási kérdést együtt bíráljunk el és az együttes elbírálás nyomán jussunk arra a következtetésre, hogy egyértelműséget kizáró helyzet van. Ezt csak egyetlen kérdés vonatkozásában tehetjük meg, összekapcsolva nem. Én csak azért vagyok a jogalkotói egyértelműség kimondása ellen, mert ezt csak a kérdések összevonásával tudnám kimondani, de azt meg nem tehetem. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

A jogalkotási egyértelműséggel nekem is gondjaim vannak. Ketten voltunk, Fazekas Mariann és jómagam, amikor kérdések felvetésekor, a 6 kérdés felvetésekor, benyújtásakor azzal érveltünk, hogy itt nem egyenként kell vizsgálnunk a kérdéseket, mert a kérdések mögött van egy politikai kimondott, tehát nem rejtett, van egy kimondott politikai cél, a Kormány megbuktatása. Ez teljesen egyértelmű volt, ez vallott cél volt, nyilvános cél volt. Ebből következően a népszavazásnak egy olyan fajta alkalmazásáról volt szó, ami nem rendeltetésszerű. A népszavazás a népakarat megnyilvánítása valamely konkrét kérdésben, de ha összefoglalok 6 kérdést és kimondom azt, hogy nem tudom a Kormányt megbuktatni alkotmányos eszközökkel, ezért népszavazást kezdeményezek a Kormánnyal szemben olyan kérdések tekintetében, ahol elvárható az, hogy a polgár hogy fog dönteni, ez vélelmezés, nem biztos, hogy valós alapokon álló vélelmezés, akkor úgy gondoltuk, hogy legitim az az eljárás, hogy a kérdéseket összekapcsolva vizsgáljuk. Együttes hatásukat vizsgáljuk. A parlamentáris demokrácia működéséről volt szó. A parlamentáris demokrácia a Magyar Köztársaság berendezkedése. A hatalomgyakorlás elsődleges formája. Ha ezt a berendezkedést elsődleges formájában támadom egy olyan eszközzel, ami a hatalomgyakorlás másodlagos formája, akkor vizsgálnom kell a kérdéssor egészének hatását. Nem politikai hatását, alkotmányjogi hatását. Ezért érveltünk amellett, hogy a kérdéseket együtt vizsgáljuk. Meggyőztek minket tagtársaink, hogy ezt nem tehetjük. Leszavaztak pontosabban, nem győztek meg. Innentől kezdve ránk egy testületi határozat érvényes. Innentől kezdve elfogadom azt, hogy a kérdéseket külön kell vizsgálnunk. De nem látom be, hogy véleményemben megrendítettek volna, mert nem rendítettek meg. Mert továbbra is áll az a politikai cél, hogy a népszavazás eszközét a Kormány megbuktatásának eszközeként használják, tehát a parlamentáris demokrácia kimondott, Alkotmányban lefektetett alapelvével szemben. Ezért gondolom azt, hogy ha formálisan döntünk, akkor természetesen a kérdéseket külön-külön kell megvizsgálnunk. Én a Szigeti Péter által elmondottakhoz mindenféleképpen hozzá szerettem volna fűzni azt, hogy itt az értelezésünk és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásban elfogadott álláspontunk, az messze távol áll egymástól. Egyébként az, hogy a kérdéseket annak idején együtt tették fel, az önmagában nem ok arra, hogy a 4 hónapos aláírási határidőt annuláljuk, és azt mondjuk, hogy nem ér a nevünk, mert egy másik politikai célt követünk. Nevezetesen továbbra is azt a politikai célt követjük, hogy a kérdéseket foglaljuk egybe és ezáltal a kérdések egybefoglalása által még hatékonyabban szolgáljuk az a nem legitim, nem alkotmányos célt, hogy a Kormányt ilyen eszközzel buktassuk meg. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Igazán nem akarom húzni az időt, de ha ilyen filozófiai magasságokba emelkedünk, akkor nekem vitatkoznom kell Szoboszlai Györggyel azzal a tekintetben, hogy a kérdések együttes vizsgálata vajon releváns-e egy olyan helyzetben, amikor a kimondott politikai cél a népszavazással a Kormány megbuktatása. Nekem az a véleményem, hogy még ha ez egyébként ez így is van, mert ez köztudomású, hogy ez a népszavazás mögötti kimondott politikai cél, a kezdeményezők maguk jelentették be, ennek önmagában megtagadási okként nem szabadna szerepelni, lévén egy népszavazásnak alkotmányjogi értelemben semmilyen módon nem lehet olyan kimenetele, hogy a Kormány lemondását, vagy időközi választások kiírását jogi kényszerítő eszközökkel elérje. Ezért a kérdéseknek az ilyen szempontból együttes vizsgálata az én véleményem szerint nem indokolt. Van azonban egy olyan lehetőség – ez egy elméleti lehetőség – amikor a kérdések együttes vizsgálata indokolt lehet, és ezért is fontos, hogy ezt az Alkotmánybírósági indítványt megtegyük, ugyanis az Alkotmánybíróság hozott egy olyan igen furcsa határozatot, miszerint a kormányprogramot egészében nem, de kormányprogram egyes elemeit tételesen népszavazási kezdeményezés tárgyává lehet tenni. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a kormányprogram elemeit aláírásgyűjtő ívenként külön-külön fel lehet tenni népszavazásra, majd 225 ilyen aláírásgyűjtő ívet együttesen benyújtva a kormányprogram egészét tulajdonképpen népszavazással meg lehet próbálni felülírni. Ez nyilvánvalóan az Alkotmányban védett tárgykörnek a sérelmét jelenti. Ebben a konkrét esetben az Országos Választási Bizottságnak és az Alkotmánybíróságnak igenis a kérdéseket összefüggésében kellene vizsgálnia. Ebben a konkrét helyzetben, amikor a Fidesz 7 kérdésben kezdeményezett népszavazást, akkor a kormányprogramban felismerhetően a 7 elemből csak egy szerepelt, nevezetesen az a tandíj. Sem a vizitdíj, kórházi napidíj, sem a gyógyszerek stb., Ezek a kormányprogramnak az elemeit nem alkották. A Fidesz eredeti 7 kérdése tekintetében még ez a kormányprogramnak a megbuktatása, mint a kérdések együttes vizsgálatának alapja sem lett volna értelmes. Nem is tettük meg egyébként. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Megköszönöm, amit Elnök Úr a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással összefüggésben elmondott, mert elmondta, amit én ezzel összefüggésben el szerettem volna mondani.
Amit Szoboszlai tagtársam a kérdéssel kapcsolatban a végén kifejtett, azzal kapcsolatban az a véleményem, hogy az már politika valahol. Szerintem nekünk nem az a feladatunk hogy egyes pártok politikai állásfoglalásai mentén és annak figyelembevételével döntsük. Egyes kérdések vannak ellőttünk, a mi feladatunk jogilag az, hogy abban döntsünk az Alkotmány, a népszavazási törvény és a Ve. rendelkezéseinek megfelelően. Halkan jegyzem meg, hogy megvan a megfelelő jogintézmény a kérdés kezelésére, hiszen a legvégén a Köztársasági Elnök Úr fogja kitűzni az egyes népszavazási kérdéseket s annak az időpontját. Majd ő eldönti, hogy ő azt mikor látja jónak és indokoltnak. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Nem hagyhatom szó nélkül a jegyzőkönyv miatt sem. Én hangsúlyoztam, hogy alkotmányjogi kérdésekről van szó. Az alkotmányos berendezkedés alapintézményeiről van szó. Engem nem érdekel, hogy milyen politikai eszközként használják bevallottan magát a népszavazást. Az viszont már érdekel, és érdekelnie kell bennünket, mint jogalkalmazókat, és az alkotmányos intézményrendszer keretében kell értelmeznünk, hogy a jogintézményt megfelelő alkotmányos célra használják-e. Nincs másról szó. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Döntésre érett a helyzet, látom a jelzéseket. Kérdezem a szóban forgó kérdésről: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban? Ki az, aki a hitelesítés mellett szavaz? Hatan szavaztunk mellette hárman ellene. A részletes és sokadszor megismételt vita feleslegessé teszi azt, hogy a különvéleményeket most valaki is jegyzőkönyvbe mondja, mert ezek már rögzítettek.
Áttérhetünk a következő kérdésre.


7. „Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket csak gyógyszertárban lehessen árusítani?”

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Van-e valakinek kérdése? Senki nem akar ehhez hozzászólni külön. Szavazzunk. Ki az aki a hitelesítést mellett van? Tegye fel a kezét. Heten szavaztak mellette és ketten ellene.

8. „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-ei állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény szerinti családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Nem mintha bárkit érdekelne az én szavaimnak a logikája, de szeretném a jegyzőkönyv számára világossá tenni. Ezt a kérdést meg fogom szavazni. Az előző kettőt, legalábbis az elsőnél azért nem szavaztam meg, mert nem szerepelt a kötőerőre vonatkozó szabály. Ebben a kérdésben sem szerepel, de itt nem is kell, hogy szerepeljen. Itt ugyanis nem egy tilalomról van szó, hanem egy bizonyos korlátozásról, az elővásárlási jog szabályozásáról. Ez önmagában nem jelent olyan tilalmat, hiszen a következő kérdés kapcsán látni fogjuk, hogy más elővásárlási szabályokat is elő lehet írni. Tehát itt a kötőerőre vonatkozó szempont nem érvényes.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Csatlakozom Halmai Gáborhoz a kötőerő értelmezésében, ha jól fogalmazok, szerzői jogokat szeretnék sérteni. Egyetértek vele, mert valóban a kötőerő nem mindig értelmes felvetés, ha a kérdés olyan jellegű, hogy önmagában a kérdésben benne van a kötőerő szabályozás, akkor nem kell erről külön megemlékezni. Viszont fenntartom azt a korábbi álláspontomat, hogy itt a kérdés nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének azáltal, hogy a 4 hónapos határidőt az aláírásgyűjtésre a kezdeményezők nem használták ki rendeltetésszerűen.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Úgy látom nincs több hozzászóló. Szavazhatunk. Ki az, aki az előbb elmondott kérdés hitelesítése mellett foglal állást? 8:1 arányban az Országos Választási Bizottság hitelesítette a Fidesz, KDNP termőföldről szóló kérdését.
Most áttérünk a párhuzamos, de nem feltétlenül azonos szándékot kifejező kérdések tárgyalására.


9. „Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?”

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Azt szeretném megemlíteni, hogy én amennyire látom, kizárólag ebben az egy kérdésben áll fenn az, ami a sajtóban rendszeresen elhangzik. Nevezetesen, hogy ezen kérdés tárgya teljesen ugyanaz, mint a Fidesz hasonló kérdéséé. A másik pedig az, hogy amennyiben az Országos Választási Bizottság elfogadja a Fazekas Mariann által elmondottakat a védettség problémájáról, akkor meg kell jegyeznem, hogy már az idei joggyakorlatunkat is ezzel teljesen megváltoztatjuk, ugyanis valamikor április tájékán hoztunk olyan határozatot, miszerint a védettség már az Országos Választási Bizottság határozat elfogadásakor bekövetkezik, és nem lehet ugyanazon tartalmú kérdésben másik kérdést hitelesíteni. Ha ezt felülírjuk az Alkotmánybírósági határozatra tekintettel, akkor azt tudomásul kell venni, hogy megváltozott az ezzel kapcsolatos véleményünk illetve joggyakorlatunk, amit eddig vittünk. Ehhez kapcsolódva meg kell említenem egy 1995-ös Alkotmánybírósági határozatot, ma ha jól emlékszem a földtörvénnyel illetve a földkérdéssel kapcsolatos volt, amely a kérdésben szintén irányadó lehet és amely a védettséget aszerint véli megállapíthatónak, hogy melyik kérdés került először benyújtásra. Ennyiben ugye lehet annak relevanciája, hogy valóban melyik kérdést nyújtották be először. A Fidesz nyújtotta-e be először a saját kérdését, vagy a magánszemély nyújtotta-e be a saját kérdését. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Az utóbbi fordulathoz szeretnék némi megjegyzést fűzni. 1997-ben nem ez volt a helyzet. 97-ben az volt a helyzet, hogy volt egy állampolgár által kezdeményezett népszavazás, és azt a Kormány megpróbálta a saját kérdéseivel mondjuk úgy, hogy ellehetetleníteni. Ekkor mondta ki az Alkotmánybíróság, hogyha egy állampolgár által név által kezdeményezett népszavazás már be van nyújtva, akkor abban a tárgyban a Kormány, a hatalom maga nem nyújthat be azonos, vagy hasonló tartalmú kérdést.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Tehát nem időbeliség körülménye alapozta meg az elsőbbséget, hanem az alanyok közötti differenciálás.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Nekem egy alapvető kérdésem lenne. Benyújtottnak minősül-e egyáltalán és ha igen, milyen kelettel? A következő jogi problémám van. Van a 2001. évi XXXV. tv. az elektronikus aláírásról. Ennek a célja az volt, hogy megteremtse jogszabályi feltételeit az üzlet …..
(kazettafordítás)
…. igazgatásban és az információs társadalom által érintett más életviszonyokban annak, hogy e-mailen keresztül lehessen bármilyen kérelmet benyújtani. Ennek azonban vannak bizonyos garanciális feltételei. Az elektronikus aláírásáról szóló törvény 1. § 15. és 16. pontja definiálja azt, hogy mi a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és mi az időbélyegző. Tudomásom szerint ez az irat, amelyet ez a népszavazási kezdeményezés, amit K.L. benyújtott, ez se nem fokozott biztonságú elektronikus aláírással, se nem időbélyegzővel nincs ellátva. Most csak a definíciókból levezetve, ugye a fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyet kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett módosítás érzékelhető. Ezek az alapvető biztonsági kellékek. Időbélyegző. Ugye elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, ami igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett. Az időbélyegzőnek még azért is volna különös jelentősége jelen ügyben, mert az az időpont, ami megjelölésre került – 2007. július 9. 16:01 – ez a küldőnek a számítógépén betáplált dátumot és időpontot jelenti. Tehát nem azt jelenti, hogy ez tényleges milyen időpont, mert bárki olyan dátumot, ha véletlenül elírja ez lehet augusztus 23-a is. Az időpont tekintetében is hogyha nincs időbélyegzővel ellátva egy szolgáltató által, akkor ez nem releváns. Tehát könnyen elképzelhető az is, hogy tekintettel, hogy sem elektronikus aláírással, sem időbélyegzővel nincs ellátva, hogy ez nem is 16:01-kor, hanem lényeges korábban, akár 15:03 perckor lett feladva, akkor pedig a 4 hónapos moratórium alá esik és el kell utasítani.
Annyit szeretnék még mondani, hogy létezik egy 2004. évi CL. törvény is, ami a közigazgatási eljárásnak az elektronikus rendszerét szabályozza, és annak a 160. § 1) bekezdése kimondja, hogy elektronikus dokumentum megérkezése a hatóság külön jogszabályban meghatározóan érkeztető számot tartalmazzon, automatikus értesítést küld a dokumentum feladójának. Kérdezem én, hogy van-e ilyen értesítés, ami ezt bizonyítja? Tudomásom szerint nincs. Továbbá a 2. bekezdés azt mondja, hogy az ügyfél beadványának megérkezéséhez fűződő jogkövetkezmények elektronikus beküldés esetén az érkeztetésről automatikus visszaigazolás az ügyfél részére való elküldésével állnak be. Tehát az e-mail beküldéséhez fűződő jogkövetkezmény csak akkor áll be, amikor megvan a visszaigazolás. Ilyen visszaigazolás viszont nincs. Ennyit szerettem volna elmondani. Ezért én a megtagadása mellett voksolok.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Egyetlen egy dologra reagáljak, így talán tudunk az idővel is gazdálkodni. Nevezetesen itt az elektronikus aláírás védettsége azért irreleváns, mert nem a polgári peres eljárás szabályai, hanem a választási eljárásjogi törvény szerint, aminek az a belső logikája, és nem kér aláírást, hogy faxon is és e-mail-en is lehet küldeni a gyors reagálások miatt, a jogorvoslatok miatt és a népszavazási eljárásra is a Ve.-nek is ezek a passzusai vonatkoznak. Tehát nem kritérium az aláírás. Nem az elektronikus aláírás problémája vetődik fel, hanem a Pt.-ben egyértelmű, az a Ve.-ben másként van. Feketén fehéren lehet faxon és e-mail-en, és nem kell hozzá aláírás. De ha ez egy bonyolultabb probléma, mint azt én gondolom, akkor természetesen lesz róla vita, és nem szeretném elvágni.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Én nem csak az általános elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt hívtam fel, hanem kifejezetten a közigazgatási eljárásról szóló (közbeszólás: nem közigazgatási, az külön eljárás, specifikus eljárás a választási eljárás. Se a Pt. se a Ket. nem mérvadó.)
Így van. Erre vonatkozóan álláspontom szerint akkor is fennáll, törvény, kormányrendelet, ez pedig a 160. § 1) bekezdés mondja ki: törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézheti. Így van. De mindezekhez szükséges, a hatóság az aláírás érvényességét köteles vizsgálni. Tehát köteles időbélyegzőt vizsgálni, és köteles az aláírás hitelesítést vizsgálni.

Dr. Ivancsics Imre OVB tag

Az utóbbihoz szeretnék hozzászólni. Kérem szépen, a Közigazgatási Hatósági Eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a választási eljárás kivett eljárás, ami azt jelenti, a Ket. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Mint ahogy a területszervezési ügyekben, mint ahogy a szabálysértési ügyekben ezek külön eljárások. Mariann utalt rá, hogy ez természetesen közigazgatási eljárás, de hangsúlyozom hogy kivett, tehát ezeknek a jogszabályhelyeknek a citálása az nem lényeges.
A másik az időbeliség. Én azt hiszem, itt meg kellene fogadni, amit Bordás úr tanácsolt, hogy ne térjünk vissza azokhoz a kérdésekhez, amit megtárgyaltunk. Ennek itt, ebben a relációban nincs jelentősége. Én természetesen részben erre tekintettel, részben amit korábban elmondtam, én az elfogadás mellett szavazok.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Ha elfogadjuk Bordás Vilmosnak azt a kritikáját, és egyetlen egy döntésünk vonatkozásában el kell fogadnunk, hogy már utasítottunk el kezdeményezést azon a címen, hogy hasonló tartalmú kezdeményezést magunk hitelesítettünk anélkül, hogy ez jogerőre emelkedett volna. Hozzáteszem, hogy az egy költői túlzás, hogy ez a gyakorlatunk lett volna. Egyetlen ilyen döntést hoztunk. Ez egy rossz döntés volt szerintem. Ez ellentétes az Alkotmánybíróság gyakorlatával, amire Bordás Vilmos is az elmúlt hetekben elég sokat hivatkozott. Ha tehát ezt elfogadjuk, akkor én azt gondolom, hogy nem nagyon tehetjük zárójelbe azt a nem egy, hanem több száz e-mail-en érkezett beadványt, amely nyomán mi határozatokat hoztunk, és aminek nyomán hitelesített kérdések kerültek eldöntésre. Tehát ha mi most kezdjük el azt vitatni, amit eddig sosem, akkor valóban egy gyakorlatot írunk felül.
Még egy megjegyzést. Azért azt mondani, hogy lehet, hogy az indítványozó számítógépe rosszul van beállítva, és ennek következtében esetleg 16 óra előtt érkezett vagy küldte, mert nem az az érdekes, hogy mikor küldte, hanem az az érdekes, hogy mikor érkezett meg, korábban érkezett meg. Ez részben ténybelileg sem igaz, mert a választási iroda tudja igazolni, hogy mikor érkezett meg és az érkezés a lényeges. De azért én arra a jogelvre szeretném felhívni a figyelmet, ha valaki arra hivatkozik, hogy az lehetett előbb is, akkor azt illik bizonyítani. Mindaddig, amíg nem tudjuk bizonyítani és én itt nem hallottam semmilyen arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ez valóban előbb érkezett volna, addig szerintem nekünk abból kell kiindulni, amit látunk. Amit látunk az az, hogy 16:01. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Ha jól értem, az álláspont, ami elhangzott itt előttünk a megelőzés elvének a tagadására irányul, illetve az azzal kapcsolatos érveket szedi sorba. Sokféle feltételezéssel élhetünk. Azzal a feltételezéssel is élhetünk, hogy vajon az a 16 óra az 16 óra volt? A sajtóban rengeteg fajta értelmezés megjelent. Nem hiszem, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkoznunk kell. Én ma hallottam az egyik rádióban egy olyan fajta jogászi érvelést, hogy a 16 óra az egy lejárati idő, és az még nem egy olyan időpont, amikor hatályosan elő lehet terjeszteni népszavazási kezdeményezést. Nem menjünk ebbe bele, mert azt mondja az illető jogász, választási szakértő, a fővárosi választási bizottságnak egykori elnöke, hogy amit 16 órakor nyújtottak be, az nem volt határidőben benyújtva, mert az a lejárati idő. Azt javaslom, hogy felejtsük el az ezzel kapcsolatos érveket. Egyébként is a beadványozó szándéka az volt, hogy 16 óra 1 perckor érkezzék meg, akkor azt olyan hatállyal adta fel, hogy akkor legyen érvényes az a ő közlése. Megírhatta volna levélben is és azt mondja, kérem ezt a beadványt tekintsék úgy, hogy 16 óra 01 perckor tartom hatályában, akkor válik érvényessé az én értelmezésem szerint. Ezzel igazából nem kell foglalkoznunk.
Azt a kérdést se tettük fel, és most már azért felteszem, ha már Vejkey úr ilyen szintekre emelkedett, hogy vajon megfelel-e a Fidesz kezdeményezése a Ve. 5. § első fordulatának, a Ve. 11. § 1. fordulatának. El lehetne gondolkodni ezeken a kérdéseken. Nem tesszük, mert van az Országos Választási Bizottságnak egy töretlen gyakorlata. Számtalan e-mailen, faxon bejuttatott beadványt bíráltunk el az elmúlt másfél évtizedben, és számtalan jogorvoslat e-mail-en, faxon benyújtott jogorvoslatot. Nem hiszem, hogy vissza kellene menni a történelem előtti időkre. Köszönöm.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Álláspontom szerint nem a történelem előtti időkre megyünk vissza, csak az elmúlt időkre, hiszen e-mail és információs társadalom ugye az utóbbi időkben kezdett igazán kibontakozni Magyarországon. Ezért úgy gondolom, hogy az időbeliségnek itt, és ennek a bizonyításának különös jelentősége van. Álláspontom szerint sajnos tévedésben vannak az OVB tagjai akkor, és a média is, amikor azt mondja, hogy 2007. július 9. 16 óra 1 perckor érkezett. Ugyanis magából a levélből egyértelműen kitűnik, hogy küldve. Az e-mail-eken soha nem az a dátum van rajta, amikor a mi gépünkre érkezett. Ha mi fél nappal később tekintünk egy e-mailt- vagy három héttel később tekintünk meg, akkor is a küldő számítógépe által felvitt dátumot fogjuk azon látni. Nem azt, hogy mikor vettük át, hogy mikor érkezett, azt soha nem látjuk. Tehát itt már egy alapvető probléma.
A következő probléma, és pont itt lenne ennek a kulcsa, az időbélyegzővel való ellátottság, és ugyan eddig nem ezt a gyakorlatot folytatta az OVB, de álláspontom szerint, hogyha ez nyilvánvalóvá válik, hogy kétesség teszi, márpedig a jelen esetben, ha egy percen múlhat a dolog, akkor igen is hogy kétessé teszi azt az Nsztv. 12. § c) pontját, azt, hogy a 4 hónapos moratóriumon belül nyújtották be. Az pedig, hogy így vagy úgy értelmezze ezt, 16 órán túl értelmezze a beadványt a tisztelt OVB, ezt le lehetett volna írni. De nincs leírva. Köszönöm szépen.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Most már muszáj, hogy megszólaljak. Egyrészt mert az én szakmai gyakorlati tapasztalatom alapján és 8 évet foglalkoztam informatikával, tehát egész mély ismereteim vannak egy átlag jogászhoz képest. A másik pedig az, hogy nekem az a bajom, hogy Vejkey Imre egymás után második megfogalmazásában önmagának mond ellent. Ha most az a helyzet, hogy az illető magánszemély 2007. július 9-én 16 óra 1 perckor küldte el, akkor az biztos, hogy ő a határidő lejárta után küldte el. Azt pedig már nagyon hosszan megbeszéltük, hogy az, hogy melyik érkezett előbb, az égvilágon semmi jelentősége nincsen. Az Alkotmánybíróság idézett 57/2004, számú határozata értelmében. Tehát az időbeliségnél én azt látom, és ez az én személyes véleményem, hogy itt legalább van egy időbélyegző, egy szerveridő, ami nyilván nem a brüsszeli atomóra, de hát még kevésbé – minden tiszteletem mellett – a Rytkó Emília karján lévő kedves kis karóra, illetve az átadáskor jelenlévő ezer újságíró karján lévő karórák. Úgyhogy minden további nélkül elméletben elképzelhető, hogyha a brüsszeli atomóra szerint megnéznénk, akkor a Fidesz népszavazási kezdeményezése is a 16 óra 00 perc 00 másodperces időpont előtt került érkeztetésre. De az a helyzet, hogy a választási bizottságnak van egy gyakorlata. Ez a gyakorlata egyfelől arról szól, hogy e-mailen érkezett beadványokat beadványnak fogadjuk el. Másodsorban arról szól, hogyha az Országos Választási Iroda, mint az Országos Választási Bizottságnak a titkársági feladatait ellátó szervezet által meghatározott érkeztetési időpontokat a választási bizottság tényként fogadja el. Hogyha ezen a érkeztetésen, mármint a Fidesz érkeztetésén, ami személyesen történt 16 óra 00 perc van, akkor ez 16 óra 00 perckor érkezett, se ezzel kapcsolatos ellenbizonyításnak akkor lenne helye, hogyha itt valaki egy nagyon komoly, megalapozott bizonyítékot terjesztene elő. Ugyanez a helyezet ezzel az e-maillel is, ami a választási iroda rendszerének szerveridejét tünteti fel. Gyakorlatilag ennyit akartam mondani. Mindezek alapján összefoglalásul, semmilyen sorrendiség problémával az OVB-nek nem kell foglalkozni. Mind a kettő határidő után érkezett meg, tehát legálisan beérkezettnek minősül. Egyenként kell a kérdéseket elvizsgálni. Tehát a kérdés egyedül az, hogy önmagában, sterilen vizsgálva ez a kérdés hitelesíthető-e. Én úgy látom, hogy igen. Ezért azt indítványozom, és amellett fogok szavazni, hogy az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet hitelesítse.

Rytkó Emília OVI vezető

Tisztelt Bizottság! Én nem az órám érintettsége kapcsán, de önök pontosan tudják, hogy a választási iroda titkársága és az a nagy terem, ahol átvettem az aláírásgyűjtő íveket, az egymásból nyílik. Én egy nagyon kellemes légkörben, 16 óra előtt 10 perctől, 16 óra néhány percig az előtérben tartózkodtam, majd azzal a mozdulattal beléptem a saját titkárságomra, ahol a választási információs szolgálat gépén állandó ügyelet van – előre mutató lesz ez a vita, mert ma még kb. 150 beadványról szeretnék beszélni, aminek 90 %-a elektronikus úton, méghozzá e-mailben érkezett – és amikor beléptem azt közölték, hogy érkezett ugyanakkor egy időben másik három beadvány is. Tehát ez a mi gyakorlatunk szempontjából, hogy hogyan viszonyulunk az elektronikus levélben megküldött beadványokhoz, amiből az Országos Választási Bizottság a jelen választási bizottság is fennállása óta is több százat vett már kézbe, ha belegondolunk a jogorvoslatokra és az összes kampány alatti beadványra, belegondolunk a Legfelsőbb Bíróság ilyen gyakorlatára, és az Alkotmánybíróságnak elektronikus úton beérkező beadványaira, eddig még nem képezte egyetlen egy esetben sem vita tárgyát, hogy a választási eljárásban ez elfogadható-e vagy nem. Köszönöm.
Egyebekben valóban, sem az eljárási törvény sem a népszavazásra vonatkozó törvény nem tartalmazza, hogy milyen kellékek kellenek egy beadvány átvételéhez. Nincsen atomóra, nincsen célfotó, nincsen egyéb más kellék. A dátumot azért írjuk rá, a beérkezés dátumát, mert az OVB-nek 30 napja van az ügy elbírálására. Tehát valamilyen szempont szerint tájékoztatnunk kell Önöket, hogy meddig van lehetőségük a beadvánnyal foglalkozni. Köszönöm.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Balázsra reagálva annyit mondanék, hogy kerültem magammal ellentmondásba, mert én konzekvensen mindig azt mondtam, hogy a küldve: 2007. július 9. 16 óra 1 perc, az nem az érkeztetés, hanem az a küldés időpontja, méghozzá K. L-nek saját szerverén, saját maga által beállított dátum szerinti küldés időpontja. Ezt mondtam. Ettől én nem tértem el. Tehát Balázsnak az a nyilatkozata miszerint az OVB szerverét tünteti fel, hiszen ezt mondta a jegyzőkönyvbe, ez nem felel meg a valóságnak. Mert nem az OVB szerverének az időpontját tünteti fel amikor megérkezett, hanem a küldési időpontot. Márpedig, ha van egy gyakorlata az OVB-nek és az eddigi gyakorlat az volt, hogy nem vette figyelembe, mert nem voltak ilyen problémák, mint amik most felmerültek, azt, hogy az az időpont, amikor feladták, az tényleg egy hitelesített időpont-e. És ez nem atomóra kérdése, ezek jogszabályok kérdései, amiket felhívtam, amik léteznek, és egy abszolút egyszerű dolog. Akkor álláspontom szerint nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy ez most 4 hónapon túl, vagy 4 hónapon belül érkezett. Sőt itt egy komolyabb vizsgálatnak volna helye, hogy milyen időpont volt akkor beállítva, milyen tartalmú közlemény, de horribile dictu még azt is mondanám, hogy az enyhébb fokozat az, hogy vizsgálatot javaslok a tisztelt OVB részére. Az alapvető véleményem pedig az, hogy el kell utasítani.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Tisztelt Kollégák! Amikor azt mondják, hogy töretlen a joggyakorlatunk a tekintetben, hogy az elektronikus beadványokat elfogadjuk, az nagyon kiforrott, ezt én a magam részéről azért kétségbe vonnám. A Ve. alapján a kifogásoknak és az arra adott értesítéseknek a joggyakorlatáról beszélhetünk, tehát amikor 1 meg 3 napos joggyakorlási határidőről van szó, ott említi a Ve. és ad lehetőséget arra, hogy elektronikus levelezés útján lehessen bizonyos problémákat megoldani, amennyire én jól látom a jogi helyzetet. Tehát itt már a Ve-ről beszélünk. Ehhez képest mondjuk a választási eljárásban, teszem azt a népszavazásban is egy alapvető kérdés, hogy az adott beadvány az valóban a beadványozótól származzon-e ne lehessen kvázi azt meghamisítani, és ezt valamilyen formában ellenőrizni tudjuk. Most Elnök Úr mondott példákat, hogy mi van a polgári eljárásban. Ott például minden további nélkül a telefaxot is elfogadják, hiszen az valamilyen módon alá van írva és az dokumentálható. Nyilvánvalóan a saját kezűleg aláírt beadványokat is minden további nélkül el lehet fogadni, mert az teljes bizonyító erejű magánokirat. Azért érdekes ez, mert a legjobb tudomásom szerint eddig népszavazási kezdeményezést elektronikus úton nem fogadtunk be, és nem is határoztunk benne amennyire én jól emlékszem. Kvázi ez precedens értékű, hogy valóban hitelesnek fogadunk el egy ilyen beadványt, vagy sem. Ezt követően felmerül az a kérdés, hogy mi van akkor, ha valóban egy beadványozó háttérben marad, és úgy ad elektronikus beadványokat felénk, amikor is valakinek a neve és a lakcíme a telefonkönyvből kiolvasható, és ezerszámra meg százszámra küldhető valakinek a nevében aláírásgyűjtő ív. Annak alapján akkor el fogunk járni minden esetben, anélkül hogy valóban tudnánk, és a legcsekélyebb ellenőrzési lehetőségünk lenne arról, hogy egyáltalán kivel állunk szemben? Hiszen leellenőrizhetjük azt hogy választójoga van, semmilyen más adatot nem kell megadnia a beadványozónak. Tehát koránt sincsen úgy, ahogy egyesek állítják, hogy ez ügyben nagyon kiforrott joggyakorlatunk lenne. Valóban van olyan, hogy a kifogásokat elfogadjuk, erre adunk értesítéseket, amennyiben az nevet és lakcímet tartalmaz. De az, hogy népszavazási kezdeményezést elfogadtunk volna ilyen formában, arról én nem tudok. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Nekem kérdésem lenne az iroda munkatársaihoz. Az egyik az a kérdés, hogy 16 óra előtt beérkezett-e e-mailen. Ugye állandó ügyeletei szolgálat van a gép előtt. Ezt hallottuk. Tehát még egyszer kérdezem, hogy beérkezett-e?
Nem érkezett be. Tehát akkor 16 óra után érkezett be. Innentől kezdve irreleváns, hogy mikor adták fel. Az az érdekes, hogy mikor érkezett, hiszen az összes beadványnál a beérkezés időpontját jelöljük meg jogorvoslatnál, mindenhol, ameddig be kell érkeznie.
A másik kérdésem – Bordás Vilmos azt mondta, hogy ez volt az első olyan népszavazási kezdeményezés, amit e-mailben küldtek nekünk – helytálló-e ez?
Azt mondtad, hogy ez volt az első. Én ezért kérdezem meg, mert én sem emlékszem, de nyilván a titkársági feladatokat ellátó iroda erre vonatkozóan egyértelmű információt tud adni. Köszönöm.

Rytkó Emília OVI vezető

Ebben a pillanatban számszerűen nem tudom megmondani, de rengeteg olyan beadvány volt, ami elektronikus levélben érkezett. A ma Önök elé terjesztendő későbbi 87 közül 97%-uk elektronikus levélben érkezett. (… közbeszólás) Mind arról beszélek. Csak népszavazás. Nincsen előttem az összes dokumentum természetesen, de volt ilyen.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Sajnálom, hogy ilyen vitákba bonyolódunk, de szeretnék egy tételes jogi szabályra utalni és egy jogelvre utalni. A tételes jogi szabály arról szól, hogy a népszavazási eljárásnak nincs sajátos eljárása. Tehát történetesen, ha nem érkezett volna ilyen népszavazási kezdeményezés, mint ahogy halljuk ez nem igaz, de ha igaz lenne, az is indifferens lenne, mert az Országos Választási Bizottság eljárásait egyféleképpen szabályozza a választási eljárási törvény, legyen szó népszavazásról, népi kezdeményezésről, vagy választási kifogásról. Miután Bordás Vilmos maga is elismerte, hogy nyilván kifogások érkeztek, ettől kezdve a kérdés irreleváns.
A jogelv, amire szeretném felhívni tisztelt kollégáim figyelmét. Én azt gondolom, hogy egy jogi testület nem teheti meg azt, hogy komolyan vesz feltételezéseket. Itt két feltételezés hangzott el. Az egyik feltételezés az volt, hogy valójában az indítványozó manipulálta a saját számítógépét és egy korábbi időpontot állított be. A másik feltételezés az volt, hogy valójában nem is ettől az indítványozótól érkezett a beadvány, akinek a nevét ugyanez a tagtársunk továbbította jogellenesen. Én azt mondom, hogyha állítunk valamit, akkor legalább is valamiféle ésszerű kétséget, ezt az angol reasonable doubt-nak nevezi, valami ésszerű kétséget fogalmazzunk már meg azzal kapcsolatban, hogy miért gondoljuk, hogy az a számítógép nem jól volt beállítva? Miért gondoljuk azt, hogy az az illető nem az az illető, akit K.L-ként aposztrofálunk ebben az eljárásban. Ha nem tudunk ilyen kétséget megfogalmazni, akkor én azt javaslom, hogy ezeket a kérdéseket egyáltalán ne fogalmazzuk meg. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

A magam nevében visszautasítom azt, amit Halmai Gábor tagtársunk mond. Szó sincsen arról, hogy én bármiféle feltételezésbe bocsátkoztam volna. Én elvileg beszéltem végig, nem a konkrét ügyről. Elvileg mondtam azt, hogy a jövőben hogyan fogjuk ellenőrizni a beadványozó személyét, ha népszavazási kezdeményezések esetében is elfogadjuk azt, hogy e-mail-en is lehessen ezeket benyújtani. De ha már nálam van a szó, visszakérdezek Szoboszlai tagtársamhoz, hogy az jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás-e, ha valaki tudatosan azért nyújt be kérdéseket, hogy ezzel másnak az egyébként furcsa módon, pont a választási bizottság által is úgy ahogy kezelt kérdéseit ellehetetlenítse. Ez most a maga nevében jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás-e. Mert mindhárom kérdéssel kapcsolatban éppenséggel ez is felvethető a szerény véleményem szerint. Köszönöm.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Senki nem mondta azt, hogy manipulálva volt. Tévedésből is beállíthatja valaki rosszul a gépet. Aki beállítja a saját gépét, megnézi otthon az ő óráját, nekem 3 vagy 4 órám van otthon és mindegyik más időpontot mutat 5-10 percnyi eltérésekkel. Kérdés, hogy melyik órám alapján állítom be a számítógépet. Nem azért állítom be a számítógépemet más időpontra, mert én manipulálni akarom, hanem én azt az időpontot állítottam be. Tehát ezt senki állítja, hogy manipulálta volna. Csak azt mondom, hogy tévedésből más időpont is beállítható. És pont ezeknek a kétségeknek, az időponti kétségeknek az objektív elbírálására vannak ezek a jogszabályok. Ezért a törvényalkotó kitalálta azt, hogy ne legyenek már ilyen vitás kérdések, hogy milyen óra alapján állította be. Van egy szolgáltató, aki hitelesíti azt, hogy az én gépemről, függetlenül attól, hogy milyen dátum van az én gépemen, a szoláltatónak van egy hitelesített órája és dátuma, és annak alapján történt a továbbítás. És annak alapján történik a visszaigazolás, és így lehet eljárni. Tehát álláspontom szerint ezek fontos kérdések, és lehet hogy eddig nem érintették az OVB-t …
(kazetta csere)

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

7-en mellette, 2-en ellene. Köszönöm szépen. 7:2 arányban hitelesítette az Országos Választási Bizottság a kérdést.
Ezzel áttérhetünk a következő kérdésre.


10. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Én korábban egyértelműségi problémát láttam ennél a kérdésnél, és Fazekas Mariann felhívta a figyelmemet arra, hogy ez az önkormányzati törvényben szó szerint tartalmilag szabadon dönthessen fordulat szerepel. Úgyhogy ha a törvényben szerepel a fordulat, akkor ettől a megállapításomtól elállok.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Megint az egyértelműség és a tiszta forrásból idézés kedvéért idézném Szoboszlai György felvetésére az önkormányzati törvénynek a rendelkezését. Két helyen szól az önkormányzati feladatellátás mikéntjéről, a 8. § (2) bekezdésében azt mondja: az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ez nem jogi megfogalmazásban azt jelenti, hogy szabadon dönt arról, hogy milyen feladatokat, milyen mértékében, és milyen módon.
A második a 81. §, ami azt mondja, hogy az önkormányzat a helyi lakosság közszükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján más gazdálkodó szervezet támogatásával szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Az önkormányzat a feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. Köszönöm.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Mariannhoz csatlakozva teljesen egyetértek azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon döntsenek. Ennek megfelelően ez szerintem önkormányzati hatáskör, és nem az Országgyűlés hatásköre, hogy azt elrendezze. Szerintem ez a kérdés szabályozott, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe ennek a módnak a megalkotása. Szerintem ez egy olyan probléma, ami a kérdés hitelesítését megakadályozza. Köszönöm.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Én nem akarom senkinek az idejét húzni, ezért csak annyit mondanék, hogy az előző kérdéskörnél felvetett problémákat jelen kérdéskörben is fenntartom. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Én ennek a kérdésnek a megfogalmazását egy eredményes népszavazás esetében az Országgyűlés tekintetében egy tartózkodásra kötelező tartalmú népszavazási kezdeményezésnek tekintem, tehát az Országgyűlés jogalkotási feladatai ellátása körében nem hozhat olyan szabályt, amely az eredménye népszavazás esetén a helyi önkormányzatok egészségügyi ellátás megszervezésére vonatkozó szabad döntési jogait csorbíthatja. Köszönöm.

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Én csak Vejkey úrnak szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy miután itt nem azonos kérdésről van szó, az időbeliséggel kapcsolatos probléma úgy gondolom, hogy még inkább irreleváns. Az előbb már tisztáztuk, hogy irreleváns azért, mert a beérkezés a figyelembeveendő időpont, de miután itt nem azonos kérdésekről van szó, ezért az időbeliséget végképp nem kell vizsgálni. Köszönöm.

Dr. Ivancsics Imre OVB tag

A Poczkodi Balázs által felvetett gondolatot szeretném folytatni azzal, hogy az önkormányzatoknak kétfajta feladatköre van: van kötelező és van szabadon vállalható. Nagyon sok leágazása van ennek a problémakörnek. Például a települési önkormányzat a megyei önkormányzattól átvállalhat feladatot. Itt a jogi szabályozásnak abból a szempontból van szerepe, és azért kell, hogy előremutató legyen, hogy a törvényalkotó ezzel kapcsolatosan ne alakítson ki olyan gátakat, amelyek a szabad feladatellátást értelmezhetővé tegyék. Például okának, ha az iskolaügynél meghatározzák azt, hogy mennyi az osztálylétszám, mi egy tagiskola, mi egy másik iskola, stb., akkor ez természetesen befolyásolja az önkormányzat ténykedését. Itt arra kell vigyázni, hogy ahogy a kérdés elhangzott, a jövőben ennek ne legyenek korlátai. Köszönöm.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Csak a rend kedvéért mondom, hogy ezt a kérdést azért tartom hitelesíthetőnek ellentétben két korábbi kérdéssel, mert itt a kötőerő fogalmilag nem jön számításba. Ahogy Poczkodi Balázs mondta, nem egy törvényhozási tilalom keletkezik az eredményes népszavazás folytán, hanem éppenséggel a törvényhozás szabad kezet kap, és lényegében a status quo marad fenn. Én ezért nem vetem fel ennél és a következő kérdésnél sem a kötőerő problémáját. Köszönöm.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Mariann felvetésére válaszolva, ugye feltételezve, de érdemben el nem fogadva azt, hogy tartalmilag nem azonos kérdésről volna szó. Különös jelentősége van annak, hogy beérkezettnek minősíthető-e egyáltalán a kérelem, vagy nem. Álláspontom szerint mivel se időbélyegző, se elektronikus aláírással nincs ellátva, nem minősíthető hivatalosan beérkezettnek. Köszönöm szépen.

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Még egy mondat az elhangzottak alapján. Az is felvetődik mindazzal együtt, hogy a kérdés meglehetősen egyszerűnek tűnik a maga nemében, hogy feltétlenül egyértelmű-e? Nem sugallja-e azt a kérdés eleve, hogy itt valamiféle olyan törvényi szabályozás van, ami ezt meghatározza és megregulázza, és ezzel szemben kellene egy olyan kezdeményezéssel élni, hogy ez ne legyen. Köszönöm.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

A jegyzőkönyv érdekében és egy kicsi lazítva. Nincsen törvényi szabályozás, csak most készülnek kezdeményezni erre vonatkozó népszavazásokat. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Úgy látom döntésre érett a helyzet. Ezek után ki az, aki a kérdés hitelesítése mellett van? Tehát a 10. kérdés a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek. Tegye fel a kezét, aki a hitelesítés mellett van. 7:2 arányban határozott a kérdés hitelesítése mellett az Országos Választási Bizottság.
Ezzel napirendi pontunk utolsó kérdésére térünk át.

11. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?”

Dr. Bordás Vilmos OVB tag

Szerintem többek között a kérdés nem egyértelmű és ezért a hitelesítést meg kell tagadnunk. Nem tudom, hogy itt van-e a kezdeményező, aki nyelvész, megkérdeztem volna tőle, hogy ő kit tekint a föld megművelőjének? Ha hirtelen elindulunk ősszel, valaki a földterület tulajdonosa a helyi gépállomástól a kért kft. megrendeli, hogy a földet szántsa fel. De nem a kft. fogja felszántani, hanem Gipsz Jakab traktoros. Ezt követően más beleszórja a magokat a földbe, majd valamikor jön esetleg valaki a magokat megkapálja, mondjuk egy ukrán vendégmunkás, majd valamikor tavasszal, amikor mindenféle bogarak kezdik el támadni a vetést, akkor jön egy másik gépállomás, aki lepermetezi a növényeket valamiféle növényvédő szerrel, majd valamikor nyár elején pedig megint csak jön valamiféle kombájnos mester, aki meg learatja a gabonát, aki szintén lehet egy gazdasági társaság egy alkalmazottja. Nos ebben az összefüggésben én megkérdezném, hogy ki az, aki ennek a földnek a megművelője és ennek megfelelően akár egy állampolgár, egy választópolgár, akár a Parlament tudni fogja-e, hogy kit is kell itt a föld megművelőjének tekinteni, és egy eredményes népszavazás esetén ténylegesen kit fog megilletni az elővásárlási jog. Köszönöm.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Most már tényleg filozófiai magasságokba emelkedtünk és azt is előre kell bocsátanom, hogy soha életemben nem láttam elég közelről termőföldet és nem műveltem meg. Azt azért megjegyezném, hogy pusztán a nyelvtani logikai értelmezés alapján ez a kérdés még sokkal egyértelműbb, mint a Fidesznek a 3. kérdése, amit szintén átengedtünk. A Fidesz 3. kérdése úgy szól, hogy a családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén. Megkérdezem, hogy amennyire jól tudom vagy egy fél millió családi gazdálkodó Magyarországon. Nekem van egy tanyám, el akarom adni, mind a fél milliót külön megkeresem és az elővásárlási jogról lemondatom? Azért ha praktikusan belegondolunk ezekbe a kérdésekbe, eléggé messzire vezet. Én azt gondolom, hogy ha ebből valaha lesz egy eredményes népszavazás, majd a jogalkotó megoldja. Tehát a jogalkotói egyértelműség minimumát ezek a kérdések teljesítik. Mind a kettő egyébként, tehát a Fideszé is meg ez is, és a részletszabályokat meg majd a népszavazás szellemiségét tiszteletben tartva nyilván a jogalkotó majd megoldja. Mindenesetre én ennek a kérdésnek a hitelesítése mellett vagyok. Köszönöm.

Dr. Vejkey Imre OVB tag

Ezen kérdéskör tekintetében is fenntartanám az előbbiekben kifejtett kifogásaimat. Köszönöm.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Én csak arra szeretnék utalni, hogy az egyértelműség kérdésben az Alkotmánybíróság értelmezése ránk nézve kötelező. Ezek az Alkotmánybírósági határozatok, amelyekre most nem szám szerint hivatkozom, de többször került szóba a vitáink során, ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Nyilvánvaló a kérdésnek nem kell jogilag teljesen precíznek lennie, nem kell jogi fogalmakat használnia, a hétköznapi szóhasználat szerint egyértelműnek kell lennie, egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Azt is fel lehet tenni, hogy a családi gazdálkodó vajon nem alkalmazza-e Gipsz Jakabot és az ukrán bérmunkást, tehát ne menjünk ebbe bele. A kérdések önmagunkban nyelvtanilag a józan paraszti ész alapján a hétköznapi normális értékelés és megértés alapján értelesek, értelmezhetőek, ezért úgy gondolom, hogy egyértelműségi probléma nem merül fel. Köszönöm.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Úgy látom szavazhatunk. Ki az, aki a kérdés hitelesítése mellett van? Megállapítom, hogy 6:3 arányban döntött az OVB a döntés hitelesítése mellett. Ezzel első napirendi pontunk végére értünk.

Dr. Szigeti Péter OVB elnök

Megnyitom a második napirendi pontot, átadom a szót Rytkó Emília asszonynak.

Rytkó Emília OVI vezető

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Június 10-én az Országos Választási Bizottságnak 61 853 aláírást nyújtott be a Pedagógusok Szakszervezete, amelyben azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a közalkalmazotti előmeneteli pontrendszer kérdését. Ezzel egy igazságosabb és egy emberségesebb törvénykezést szeretne. A hitelesítésre 18-áig adott az Országos Választási Bizottság időt. A hitelesítést elvégezve tájékoztatom a testületet, hogy minimum 50 460, maximum 52 492 db aláírás egészen biztos, hogy jó ebben a tömegben. Ez alapján az Országos Választási Bizottság átadhatja a Parlamentnek az aláírásgyűjtés eredményét, és napirendre tűzhetik.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Köszönjük a tájékoztatót. Van-e valakinek az OVI vezetője által elmondottakhoz kapcsolódó kérdése, észrevétele? Amennyiben nincs, akkor kérem, szavazzuk meg, hogy a hitelesítést kiadjuk. Megállapítom, hogy egyhangú döntés született 9:0 arányban.

Rytkó Emília OVI vezető

Elnök Úr, kimaradt egy napirend, egy népi kezdeményezés.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Annyi eljárási baki hiba van, hogy most visszafordulunk a második napirendi pontból az iratjegyzék szerinti 9-re … Emike ismertetné?


II. Országos népi kezdeményezés
1. „KÖVETELJÜK A KORMÁNY AZONNALI LEMONDÁSÁT ÉS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK KIÍRÁSÁT!”

Rytkó Emília OVI vezető

Igen. A kérdés úgy szól, hogy: népi kezdeményezést kíván az Országgyűlésnek benyújtani. Követeljük a Kormány azonnali lemondását és országgyűlési választások kiírását. Az aláírásgyűjtő ív megfelel a követelményeknek, a testület előtt a döntés lehetősége.

Dr. Poczkodi Balázs OVB tag

Tisztelt Bizottság! Országos népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügy lehet. A Kormány lemondása nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ebből következően az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtagadását javaslom.

Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes

Ezzel teljesen egyetértek. Hozzáteszem, hogy a választások sem.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

Tehát a népi kezdeményezés azon feltételének, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet ilyet kezdeményezni, egyik kérdés sem felel meg. Ki az aki tehát a hitelesítés megtagadása mellett foglal állást az elhangzott indokok alapján? Megállapítom, hogy egyhangú döntés született. 9:0 arányban utasította el a hitelesítést az Országos Választási Bizottság.
Tisztelt Országos Választási Bizottság! Van még egy fontos témánk, amit írásban is megkaptunk, de tartok tőle, hogy keveseknek volt ideje elolvasni. Ezért átadnám a szót Rytkó Emíliának, hiszen a választási iroda kér szakmai segítséget a választási bizottságtól a népszavazási kérdések bizonyos problémáival kapcsolatban.

Rytkó Emília OVI vezető

Nagyon sajnálom, hogy ilyen késői órában még ezzel terhelem a bizottságot, de van egy kis apró megoldhatatlannak látszó, illetve könnyen megoldható, de nem biztos, hogy mindenki kielégítő eljárás lenne, amit az elektronikus úton, a postán és a faxon érkezett beadványok kezeléséről szeretném, ha Önök elé tárhatnék és a szakmai álláspontjuk kialakításával – hangsúlyozni kívánom, nem állásfoglalásról van szó – segítenék a választási iroda gyakorlatát. A lényeg az, hogy amikor beadványt – most maradjunk a népszavazás, népi kezdeményezésnél – juttatnak el az Országos Választási Bizottsághoz, akkor előfordul, hogy nincs rajta a cím, és nincs mögötte aláírásgyűjtő ív. Azt az abszurd esetet már nem emlegetem, amikor fogtündér33 küldi a beadványt és még a neve sem deríthető ki. Ezt az utóbbi két esetet szeretném, ha segítenének egységesen kezelni a jövőben. Minden beérkezett beadványra, ahol nem tartalmaz aláírásgyűjtő ívet a beadvány, vagy egy egyénileg barkácsolt hibás aláírásgyűjtő ívet tartalmaz, felhívjuk a beadványozó figyelmét, hogy az Interneten letölthető formában ott talál egy ívet, meg megírjuk neki, hogy milyen módon kell ezt kitölteni, megírni, egy lapon egy kérdés, stb., stb.. Erre az Országos Választási Bizottság buzdított bennünket, tehát készen állunk és meg is tesszük, hogy mindenkinek ilyen segítséget nyújtsunk. Ebben a pillanatban kb. 50 olyan beadvány van, amit nem tudunk a testület elé terjeszteni, mert éppen a válaszlevelet írtam a beadványozóknak megkérve, hogy vegyék figyelembe a szabályokat, és ennek megfelelően ismételjék meg, vagy egészítsék ki. Ezek az elmúlt 5-6 napban érkeztek. Van ezen kívül az az eset, amikor a felszólítás után sem érkezik meg az ív. Ugye ez esetben volt egy nem olyan régi gyakorlat, amikor az Országos Választási Bizottságnak nem volt mit elbírálni. Ténylegesen akkor még tudtunk levelet írni, mert volt a beadványozónak neve, címe, de van, amikor már címe sincs. Tehát ha még neve is van, de sem ívet nem küld a hiánypótlásra való felhívás ellenére, sem nem adja meg az adatait, akkor szeretnénk kérni a Tisztelt Bizottságtól, hogy segítsen kialakítani egy a Bizottság számára is elfogadható gyakorlatot, hiszen nem szeretnénk megelőzni, és a testület helyett bármilyen döntést meghozni. Így tehát az a három kérdés, ami a 2. oldalban összesen 8 sorban le van írva az a testületnek szánt kérdésünk. Hogyan járjunk el? Ugyanis ez utóbbi esetben igen nehéz pl. 30 napon belül az OVB-nek majdan meghoznia azt a döntést, hogy elfogadja-e a kezdeményezést, vagy elutasítja.

Dr. Szoboszlai György OVB tag

Én úgy gondolom, hogy a kérdésben benne a válasz, csak ez megerősítést kér. Úgy gondolom, hogy komolytalan vagy hiányos, abszolút hiányos beadványokkal nem kell foglalkozni. Ahol nincs aláírásgyűjtő ív, ott igazából nincs miről dönteni. Lehet tájékoztatni az OVB-t arról, hogy elmúlt időszakban X számú ilyen hiányos beadvány érkezett hozzánk. Így tájékoztatást kapunk erről, de szerintem ennél többet az Országos Választási Irodának nem kell tenni az ügyben. Így is már túl sokat tesz azzal, hogy külön felhívja a beadványozó figyelmét. Nem kellene külön felhívni. Ha annyira hiányos a beadvány, hogy nem tartalmazza a lényegét, akkor az egy olyan beadvány, ami nem értékelhető. Köszönöm.

Rytkó Emília OVI vezető

30 nap? És ahol nincs cím?

Dr. Fazekas Marianna OVB tag

Azt gondolom, hogy a 30 napos határidőt pedig egyszerűen úgy kell kezelni, hogy amint egy elbírálható beadvány érkezik az OVB-hez, akkortól számítódik a 30 nap. Az, hogy az Iroda nagyon nemes gesztusként ezt a hiánypótlásra való felhívást, egyebeket ott, ahol egyáltalán javítható a beadvány megteszi, ezt azt gondolom, hogy meg kell köszönni, de az elbírálási határidő az a Vejkey urat idézném „létező” beadványokra vonatkozik. Köszönöm.

Rytkó Emília OVI vezető

Azt ami nem jó, azt ne is hozzuk ide? Tessék ezt nekem kimondani.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

A 30 napos határidő tehát onnan ketyeg, hogyha megfelelően fel van szerelve lakcímmel, aláírásgyűjtő mintaívvel. Amin ez nincs, azt ne terjessze az iroda a testület elé, mert ilyesmiről fölösleges határozatot hozni. Ez akkor a javaslat, ezt jegyzőkönyvbe vettük, és eleget tettünk annak, hogy megpróbáltuk az OVI-nak ezt a problémáját megoldani.
Emike van-e még valami az Egyebekben?

Rytkó Emília OVI vezető

Igen. Elnök úr, Tisztelt Választási Bizottság! Szép lehetőség előtt áll a Tisztelt Bizottság. Ebben a pillanatban 87 db beérkezett népszavazási kérdés van. Ennek mindnek van neve, címe és aláírásgyűjtő íve. Tehát az összes egyebet már más dimenzióba helyeztük. Látható továbbra is a döntési határidő. Augusztus 10. általában, és a legutolsó is augusztus 17.

Dr. Szigeti Péter OVB elnöke

A következő időpont július 23. hétfő 17 óra. Az ülést lezárom.


Kmf.