Az Országos Választási Bizottság
2/2000. (I. 18.) OVB határozata
 

Az Országos Választási Bizottság a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség kérelmére - amelyben országos népszavazás aláírásgyűjtő íve hitelesítését kérte - meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítését megtagadja.


A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2000. január 21-én 16.00 óráig megérkezzen.

INDOKOLÁS


I.

A Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség képviseletében Vásárhelyi Árpád elnök 2000. január 3-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A kérelmező országos népszavazást kíván kezdeményezni a következő kérdésben: "Támogatja-e, hogy törvény mondja ki: a Magyar Köztársaság területén és légterében nukleáris és más tömegpusztító fegyvereket sem tárolni, sem szállítani, sem alkalmazni nem lehet?"

II.

A benyújtott aláírásgyűjtő ívvel és az azon szereplő kérdéssel kapcsolatban az Országos Választási Bizottság a következő jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta:


Az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése szerint "országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet."


Az Alkotmány 28/C. § (1) bekezdése szerint "országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor."

Ugyanezen § (5) bekezdésének b) pontja szerint "nem lehet országos népszavazást tartani:

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról".


Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a köztársasági elnök "kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját".


Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (Nsztv.) 2. §-a szerint "az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz."


Az Nsztv. 10. §-a szerint "az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,

b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,

c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek."


Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése szerint "a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni."


Az Nsztv. 15. §-a értelmében "a népszavazás időpontját a köztársasági elnök az Országgyűlés elnökének a 14. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatásának kézhezvételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki."


A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-a szerint "az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti".


A Ve. 118. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint "(2) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(3) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

(4) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el."

III.

Az Országos Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ív, illetve az azon szereplő kérdés megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek.


Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a Ve. 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt alaki feltételeknek.

Az aláírásgyűjtő ívről hiányzik az aláírást gyűjtő polgár aláírására szolgáló rovat, amely - a Ve. 118. § (4) bekezdése szerint - kötelező érvényességi kellék.


Ezen túlmenően a személyi azonosító feltüntetésére szolgáló rovatban a személyi azonosító első és utolsó négy számjegyének helyét a többitől eltérő, sötétebb színnel jelölték. Ez a fajta megjelölés alkalmas arra, hogy a választópolgárokban azt a képzetet keltse, hogy a személyi azonosító első és utolsó négy számjegyét nem kell megadnia.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. számú mellékletének I. 1. és II. 1. pontja szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám, amelyet - ugyanezen törvény 34. §-a értelmében - a polgár a népszavazási kezdeményezés támogatására aláírást gyűjtő szervnek és polgárnak kezdeményezési jogának gyakorlásakor köteles átadni. A személyi azonosító átadása a teljes személyi azonosító átadását jelenti, valamely részének átadása az aláírás érvénytelenségét vonja maga után.

IV.

A népszavazásra bocsátandó kérdéssel kapcsolatban az Országos Választási Bizottság - szakértő bevonásával - a következőket állapította meg.


A Magyar Köztársaság a következő - a népszavazásra bocsátandó kérdéssel kapcsolatos - nemzetközi szerződéseknek a részese:


A. A "más tömegpusztító fegyverek" kategóriájába tartozó biológiai és vegyi fegyverek tekintetében


Az 1955. évi 20. törvényerejű rendeletben kihirdetett - a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt - jegyzőkönyv szerint a részes államok nem használnak a jegyzőkönyv címében megjelölt fegyvereket.


Az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett - a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott - egyezmény I. Cikke szerint: "Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy soha semmilyen körülmények között nem fejleszt, nem gyárt és nem tárol, továbbá semmilyen módon nem szerez meg és nem tart:

1. olyan mikrobiológiai vagy egyéb biológiai hatóanyagot, valamint toxint, amely nem kórmegelőzési, védekezési vagy más békés célokat szolgál, bármilyen is legyen eredete vagy előállítási módja, fajtája és mennyisége;

2. az ilyen hatóanyagnak, valamint toxinnak ellenséges célokra, vagy fegyveres összeütközés esetén való alkalmazására szolgáló fegyvereket, felszereléseket, vagy szállítóeszközöket."

Ugyanezen szerződés IV. Cikke szerint: "Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy saját alkotmányos előírásainak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a saját területén, a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely más területen megtiltsa és megakadályozza az Egyezmény I. Cikkében meghatározott hatóanyagok, toxinok, fegyverek, felszerelések és szállítóeszközök fejlesztését, gyártását, tárolását, megszerzését vagy tartását."


Az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett - a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt - egyezmény I. Cikkének rendelkezései szerint:

"1. A jelen Egyezmény minden Részes Állama vállalja, hogy soha semmilyen körülmények között sem:

(a) fejleszt ki, gyárt, szerez meg bármely más módon, halmoz fel, vagy tart meg vegyifegyvert, vagy ad át közvetlenül vagy közvetve vegyifegyvert bárkinek;

(b) használ vegyifegyvert;

(c) kezdeményez vegyifegyver alkalmazására irányuló semmiféle katonai előkészületet;

(d) működik közre, kezdeményez, vagy bátorít bármilyen módon, senkit bármely, a jelen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott tevékenység folytatására.

2. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti a tulajdonában álló, vagy általa birtokolt vegyifegyvereket, vagy azokat, melyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

3. Minden Részes Állam vállalja, hogy az általa más Részes Állam területén hagyott minden vegyifegyvert megsemmisít összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

4. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti minden tulajdonában levő vagy birtokában álló vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat, melyek bármely joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

5. Minden Részes Állam vállalja, hogy hadviselési módszerként nem alkalmaz vegyi kényszerítő eszközt."


B. A nukleáris fegyverek tekintetében a Magyar Köztársaság a következő nemzetközi szerződések részese


Az 1963. évi 26. törvényerejű rendeletben kihirdetett - a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltása tárgyában Moszkvában, 1963. augusztus 5-én létrejött - szerződés.


Az 1970. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett - az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló - szerződés 2. Cikke szerint "a Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkitől sem fogad el nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem vállalja ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek ellenőrzését; hogy nem állít elő és más módon sem szerez nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, és hogy nem kér és nem fogad el semmiféle segítséget nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához". A szerződés nem zárja ki, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező államok harmadik államok területén, azok beleegyezésével, nukleáris fegyvereket telepítsenek, vagy ilyen fegyvereket a harmadik állam területén átszállítsanak.


Az 1999. évi I. törvényben kihirdetett Észak-atlanti Szerződés 3., 5. és 9. cikkelye alapján a Magyar Köztársaságot az a nemzetközi jogi kötelezettség terheli, hogy végrehajtja a NATO szervei által hozott határozatokat. Ebbe beletartoznak a Szövetség biztonsági és védelmi politikáját meghatározó döntések is akár békeidőben, akár háborús helyzetben. Ezeknek a kötelezettségeknek a vállalását a Magyar Köztársaság a csatlakozást megelőzően teljes mértékben elfogadta.


A Magyar Köztársaságnak a NATO-ba való belépés alkalmával vállalt nemzetközi kötelezettségeivel tehát ellentétes lenne egy olyan törvény meghozatala, amely általános jelleggel kizárná nukleáris fegyverek "tárolását, szállítását vagy alkalmazását" a Magyar Köztársaság területén.

V.

A fentiekre figyelemmel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy


egyrészt az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a Ve. 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt formai követelményeknek,


másrészt a népszavazásra javasolt kérdés olyan tárgyköröket érint, amely az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontja értelmében nem lehet országos népszavazás tárgya,

ezért az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 10. § b) és d) pontja alapján megtagadta.


A határozat az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésén, 28/C. § (5) bekezdés b) pontján, az Nsztv. 2. §-án és 10-11. §-ain, 13. § (1) bekezdésén, a Ve. 117. §-án, 118. § (2)-(4) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén, valamint a 116. §-a által alkalmazni rendelt 4. § (3) bekezdésén és 78. § (1) bekezdésén alapul.

 

Dr. Máthé Gábor s. k.
az Országos Választási Bizottság
elnöke