Az Országos Választási Bizottság a dr. T. M. által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2000. január 8-án 16.00 óráig megérkezzen.

Dr. T. M. (5091 Tószeg, Széchenyi u. 1/C. sz. alatti lakos) 1999. december 7-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A kérelmező országos népi kezdeményezést kíván benyújtani a következő kérdésben: "Az 1998. évi III. törvénynek megfelelően népikezdeményezést indítunk Rácz Sándor az 1956-os Nagy Budapesti Munkástanács elnökének Köztársasági elnökké történő jelölésére.

Ezért aláírásunkkal kérjük a Magyar Országgyűlést kezdeményezésünk elfogadására és Rácz Sándor megválasztására."

Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."

Az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontja értelmében az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva megválasztja a Köztársaság elnökét.

Az Alkotmány 28/D. §-a szerint "Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni."

Az Alkotmány 29/B. §-a szerint "(1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni."

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (Nsztv.) 2. §-a szerint "Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz."

18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 117. §-a szerint "Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti."

A Ve. 118. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint "(2) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(3) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

(4) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el."

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a Ve. 131. §-a által alkalmazni rendelt 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt alaki feltételeknek.

A népi kezdeményezés tárgyául megjelölt kérdés nem egyértelmű: egyaránt tartalmazza Rácz Sándornak a köztársasági elnökké történő jelölésére vonatkozó indítványt, illetve a megválasztására vonatkozó kérést.

Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése a hatalomgyakorlás két formájaként a képviseleti és a nép általi közvetlen hatalomgyakorlást ismeri. A képviseleti hatalomgyakorlás az Országgyűlés mint testület működése, döntései révén valósul meg, a közvetlen demokrácia eszközei pedig az ezen értelemben vett képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, befolyásolására szolgálnak. Az egyes országgyűlési képviselőket vagy az országgyűlési képviselők egy csoportját megillető jogosítványok gyakorlása nem minősül képviseleti hatalomgyakorlásnak, így annak befolyásolására a népi kezdeményezés nem is vonatkozhat.

A köztársasági elnök megválasztása az Alkotmány 19. § (3) bekezdés k) pontja értelmében az Országgyűlés hatásköre. E kérdésben tehát az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdése és 28/D. §-a értelmében nem kizárt országos népi kezdeményezés benyújtása. Ugyanakkor – a fentebb kifejtettek szerint – az Országgyűlés a népi kezdeményezés megtárgyalása esetén sem hozhatna olyan döntést, amellyel köztársasági elnök-jelöltté minősítené a kezdeményezésben megjelölt személyt.

A fentiekre figyelemmel az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 18. § b) pontja, részben pedig az Nsztv. 18. § a) alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.