Az Országos Választási Bizottság
1/1999. (I. 14.) OVB határozata
 

Az Országos Választási Bizottság T. T. székesfehérvári lakos kérelmére – amelyben országos népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését kérte – meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál.

INDOKOLÁS

I.

T. T., székesfehérvári lakos 1998. december 22-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: "Kérem, hogy az Országgyűlés a jogi feltételeket teremtse meg a halálbüntetés átmeneti visszaállítására?"

Az Országos Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ív, illetve az azon szereplő kérdés megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek.

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a fent megjelölt kérdéssel kezdődik, és tartalmazza mindazokat a kellékeket, amelyeket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések megkívánnak.

II.

Annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésben tartható-e népszavazás, az Országos Választási Bizottság a következő rendelkezéseket vette figyelembe:

Az Alkotmány 28/C. § (5) bek. b) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani "hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról".

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. tv. (a továbbiakban: Nt.) 13. § (1) bekezdése szerint: "A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni."

Az Országos Választási Bizottság a fenti rendelkezésekre figyelemmel megállapította a következőket:

Az Országgyűlés 57/1992. (X. 15.) OGY határozatával megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó kilenc kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyeket az 1993. évi XXXI. törvénnyel, illetve az 1994. évi LXXXVI. törvénnyel hirdettek ki. Az Egyezmény Hatodik kiegészítő jegyzőkönyvének 1. Cikke szerint: "A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni." A 2. Cikk szerint: "Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni." A Hatodik kiegészítő jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiktől az Egyezményben részes felek még háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén sem térhetnek el, a Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában fenntartással sem lehet élni (3-4. Cikk).

Az Országgyűlés a 70/1993. (IX. 16.) OGY határozattal ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Második Fakultatív Jegyzőkönyvét (kihirdette az 1995. évi II. tv.), amelynek 1. Cikke szerint "1. A jelen Jegyzőkönyv részes államainak joghatósága alá tartozó személyeken nem szabad halálbüntetést végrehajtani.

2. Joghatósága körében minden részes állam megteszi a szükséges intézkedéseket a halálbüntetés eltörlésére."

A 2. Cikk 1. bekezdése értelmében pedig: "Ezen Jegyzőkönyvhöz nem lehet fenntartást tenni, kivéve a megerősítéskor vagy csatlakozáskor tett azon fenntartást, amely a halálbüntetés alkalmazását háború idején, a háború alatt elkövetett legsúlyosabb katonai természetű bűncselekményekben való bűnösség megállapítása miatt lehetővé teszi."

A hivatkozott nemzetközi szerződésekre figyelemmel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés beleütközik az Alkotmány 28/C. § (5) bek. b) pontjába, ezért a halálbüntetés visszaállítása kérdésében nem lehet népszavazást tartani.

III.

Az Országos Választási Bizottság megállapította azt is, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni.

Mivel az Alkotmány 28/C. § (3) bekezdése és az Nt. 8. § (1) bekezdése szerint az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező, az Országgyűlés csak a népszavazás eredményének megfelelő további döntéseket hozhat. Amennyiben népszavazást lehetne tartani a halálbüntetés visszaállításáról, az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés "igen"-nel történő megválaszolása esetén az Országgyűlés dönthetne úgy is, hogy hatályos nemzetközi szerződéseket mond fel, de dönthetne úgy is, hogy csak a nemzetközi egyezményekben biztosított szűk körben állítja vissza a halálbüntetést. Mindkét esetben fennáll azonban annak lehetősége, hogy a népszavazáson résztvevő választópolgárok valós, de a népszavazás során tulajdonképpen ki nem fejezhető akaratával ellentétes döntést hoz.

Az Országos Választási Bizottság megállapította tehát, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg az Nt. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, mert a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.

Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá azt is, hogy az aláírásgyűjtő íven kérdésként megfogalmazott mondat tartalmilag nem kérdés, hanem kérés, ily módon az indítványt csak népi kezdeményezésként lehetne kezelni.

A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság a halálbüntetés átmeneti visszaállítása céljából indítványozott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének b) pontján, a Ve. 117. §-án, 118. § (2)-(4) bekezdésén, az Nt. 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén és a Ve. 116. §-a által alkalmazni rendelet 78. §-án, továbbá a 28/1998. (VI.16.) AB végzésen alapul.

Budapest, 1999. január 14.
 

Dr. Jutasi György sk.
az Országos Választási Bizottság
elnökhelyettese