Az Országos Választási Bizottság
15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalása
a választójoggal rendelkező fogvatartottak választójogának gyakorlásáról

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi

 állásfoglalást

adja ki:
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Vjt.) 2. §-a szerint:

(1) A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van – a (2) bekezdésben említettek kivételével – minden nagykorú magyar állampolgárnak (a továbbiakban: választópolgár).
(2) Nincs választójoga annak:
a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
c) aki szabadságvesztés büntetését tölti,
d) aki büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
(3) Mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakóhelye Magyarországon van.
(4) A szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.

A Vjt. 3. § értelmében a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 12. §-a alapján a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.

A Ve. 13. §-a a következők szerint rendelkezik:

(1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.
(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:
a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),
b) személyi azonosítóját,
c) lakcímét,
d) névjegyzékbeli sorszámát,
e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.


A Ve. 61. § előírja, hogy a mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi.

A Ve. 66. § alapján:

(1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz.
(2) A szavazatszámláló bizottság – a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki
a) igazolással rendelkezik,
b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki – törvényi feltételek hiányában – nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

A Ve 89. § az alábbiakat rendeli:

(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől – vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától – kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik.
(2) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban – a választópolgár nyilatkozata alapján – meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.
(3) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
(4) Igazolást legkésőbb az első fordulót megelőző második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.
(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 36-37. §-ai szerint a szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni. Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a értelmében:

(1) A fogvatartottról a fogvatartó bv. szerv helyi, az Országos Parancsnokság központi nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás kiterjed
a) a fogvatartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;
b) lakcímére;
c) a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítójára;
d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;
e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény (a továbbiakban: Rtv.) 76. § (1) szerint a Rendőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához – központi, területi és helyi szinten – a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetőleg más adatokat kezeli.

Az Rtv. 79. § (1) bekezdése és (2) a) pontja a következőket írják elő:

(1) A rendőrségi adatot kezelő szerv az érintett természetes személyazonosító adatait – külföldi állampolgár esetében annak állampolgárságát is –, lakcímét, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatait kezeli. Törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

(2) A Rendőrség nyomozó hatósági feladatai ellátása során:
a) e törvény 84. § b)-n), valamint p)-r) pontjában meghatározott bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 17. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat személyi azonosító alkalmazásával is igényelheti, e célból az érintettől azt kérheti, illetőleg az érintettel kapcsolatos iratból átveheti, valamint más nyomozó hatóságnak továbbíthatja, ha az adatkezelés jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál is fennállnak,

Az Rtv. 84. § e) és n) pontjai az alábbiak:

A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti
e) a Rendőrségen fogvatartott, a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akiknek a biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;
n) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a választójoggal rendelkező fogvatartottak akkor gyakorolhatják a választásra vonatkozó jogukat, ha – amennyiben szükséges – rendelkeznek a Ve. 89. §-ában meghatározott igazolással, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló, a Ve. 66. § (2) bekezdése szerinti igazolvány a fogvatartó intézménynél rendelkezésre áll, illetőleg a szavazni kívánó személyazonossága a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrség által a fentiekben hivatkozott jogszabályok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható.


Budapest, 2002. április 7.

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke