Az Országos Választási Bizottság
103/2008. (III. 5.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 115/P. § (5) bekezdésének e) pontjában megállapított hatáskörében eljárva a dr. Sz. G. és Cs. B. magánszemélyek által előterjesztett fellebbezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság a fellebbezésnek helyt ad, és a Fővárosi Választási Bizottság 6/2008. (III. 3.) FVB határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja.

Az Országos Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete 83/2008. (II. 27.) határozatában foglaltakkal megsértette a Ve. 3. §-ának a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, és a választási csalás megakadályozására, és a Ve. 3. §-ának d) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelveket.

Az Országos Választási Bizottság a Ve. 78. §-ának (1) bekezdése b) pontjában foglalt jogával élve felhívja Budapest Józsefváros Önkormányzatának képviselő-testületét, hogy tartózkodjon a további jogsértéstől.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-235-5555). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2008. március 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Indokolás

I.

Dr. Sz. G. és Cs. B. 2008. február 29-én kifogást nyújtottak be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. Beadványukban előadták, hogy a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 83/2008. (II. 27.) számú határozatával elfogadott egy előterjesztést, a „Lakosság tájékoztatása a népszavazásról” tárgyban. A képviselő-testület arról döntött, hogy a „népszavazást népszerűsítő kiadványokkal (szórólap, plakát) és telemarketing keretében hívja fel a választópolgárok figyelmét erre az eseményre”. Ennek indokaként az előterjesztés azt jelölte meg, hogy „a népszavazás a közvetlen demokrácia legfőbb alkotmányos eszköze, a benne való részvétel hangsúlyozottan állampolgári jog, feltétele pedig, hogy a választópolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak róla, és felismerjék fontosságát”.

A beadványozók álláspontja szerint a fenti tényállás, illetve a csatolt bizonyítékok (jegyzőkönyv, plakát-, szórólapminta, valamint a tervezett telemarketing leírását tartalmazó megrendelő) egyértelművé teszik, hogy az önkormányzat határozatának tartalmával „megsértette a választási törvény alapelveit”, hiszen „a részvételre való buzdítás kampánycselekmény, és az önkormányzat az egyik párt által kezdeményezett népszavazás mellett nem kampányolhat”. Alapelvsértő továbbá a „népszavazást kezdeményező pártnak kedvező kampányrészvétel”. Sérti álláspontjuk szerint az esélyegyenlőség elvét is a részvételre való felhívásról való döntés, hiszen „van olyan párt, mely a népszavazásról való távolmaradásra biztat”. Sérti továbbá a választási eljárás tisztaságát, hogy a „telemarketing által olyan következtetésekre alkalmas adatbázist hoz létre, melyből telefonszámhoz – és ebből következően névhez – köthetően megállapítható, hogy ki rokonszenvez a népszavazással (végighallgatja) és ki nem (leteszi)”.

Mindezekre tekintettel a beadványozók kérik a Ve. 3. §-ában foglalt alapelvek, valamint a plakátok közintézményben való elhelyezése miatt a Ve. 42. § (4) bekezdése sérelmének megállapítását. Kérik továbbá a további jogsértéstől való eltiltást.

A Fővárosi Választási Bizottság 6/2008. (III. 3.) FVB számú határozatával a kifogást hatáskörének hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az OVB 5/2002. (II. 7.) állásfoglalására tekintettel az önkormányzatok nem tartoznak a Ve. szervi hatálya alá tartozó szervek közé, nem résztvevői a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választási eljárásnak. A Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskörgyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Ezért az állami szervek hatáskörének és feladatkörének gyakorlása, működése nem sorolható a Ve. 149. § o) pontban meghatározott és 40-45. §-ban szabályozott választási kampány körébe, s kampánycselekménynek sem minősíthető. Az FVB megállapította továbbá, hogy a képviselő-testület határozatának felülvizsgálatára sem a választási, sem pedig egyéb jogszabályokból eredően hatáskörrel nem rendelkezik.

II.

A határozat ellen a beadványozók 2008. március 5-én nyújtottak be fellebbezést. Ebben kérték az FVB határozatának megváltoztatását. Álláspontjuk szerint az FVB „döntésével megsértette a Ve. 21. § (1) bekezdését, amennyiben kellő alap nélkül állapította meg hatáskörének hiányát, és ezzel nem tett eleget alapvető feladatának (a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása)”.

Ennek indokául előadják, hogy „az Országos Választási Bizottság hivatkozott állásfoglalását a Fővárosi Választási Bizottság kiterjesztően értelmezte, amennyiben – az ülésen elhangzott érvelés szerint – az állami szervek valamennyi cselekménye kívül esik a Ve. hatályán, ezáltal azok a Választási Bizottságok által nem megítélhetők. Az állásfoglalás ilyen értelmezése azonban nyilvánvalóan téves, hiszen az kizárólag az állami szervek feladat- és hatáskörének gyakorlásáról állapítja meg, hogy azok nem tartoznak a Ve. által szabályozott kampány körébe”. Kifejtik, hogy „az országos népszavazás nem tartozik a helyi közügyek köré, így az abban való részvétel nem tekinthető az önkormányzat feladat- és hatáskörgyakorlásának, tehát a Fővárosi Választási Bizottság álláspontjával szemben a kifogásunkban érintett önkormányzati cselekvések a Ve. hatálya alá tartoznak”. Mindezekre tekintette kifogásukat fenntartják.

III.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

Az Országos Választási Bizottság a fellebbezés elbírálásakor elsősorban azt vizsgálta, hogy a Fővárosi Választási Bizottság jogszerűen hivatkozott-e hatáskörének hiányára az alapügy elbírálásakor. Az OVB megalapozottnak találta a beadványozók azon hivatkozását, amely szerint az 5/2002. (II. 7.) állásfoglalás csak akkor alkalmazható, ha az ott említett szervek feladat- és hatáskörgyakorlása során végzett tevékenysége kerül vizsgálat alá. Jelen ügyben az idézett állásfoglalás alkalmazását egyértelműen kizárja az a tény, hogy az országos népszavazás nem tekinthető az Ötv.-ben meghatározott helyi közügynek, így az ebben a tárgykörben történő bármilyen önkormányzati cselekmény kívül esik a képviselő-testület hatáskörén, ezért a Ve. és más választásra irányadó jogszabályok alapján a választási bizottságok számára vizsgálható és vizsgálandó. Ennek alapján a Fővárosi Választási Bizottság 6/2008. (II. 3.) FVB határozata törvénysértő, és a kifogás érdemi vizsgálata szükséges.

A kifogás elbírálása során az Országos Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy a képviselő-testület sérelmezett határozata milyen hatással volt a választási eljárásra. Az OVB a „Lakossági tájékoztatás a népszavazásról” című előterjesztéssel kapcsolatban megállapította, hogy az egyértelműen a választók befolyásolására irányul, mert kifejezett célja a népszavazáson való részvételre történő felhívás. A beadványhoz mellékelt jegyzőkönyvből kiderül, és az OVB előtt a jelenlévő Budapest VIII. kerületi alpolgármester nyilatkozatával megerősítette, hogy az előterjesztésben foglalt feladatok közül két feladat végrehajtásáért a kerületi jegyző felelős. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a jegyzőre ruházott feladatok egyike, amelynek során a választópolgárokat a jegyző – egy előre felvett hangüzenettel – telefonon hívja fel, és a szavazáson való részvételre buzdít, ellentétes a Helyi Választási Iroda vezetőjének Ve.-ben meghatározott szerepével. Tekintettel arra, hogy a jegyző felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja, az a határozat, mely a jegyzőt hívja fel a hangüzenet létrehozására, a Ve. 3. §-ának a) pontjában megfogalmazott, a választás tisztaságának megóvása alapelvébe ütközik, mert a HVI vezetőjét a népszavazási kampány résztvevőjévé teszi. Tekintettel a függelmi viszonyra, az OVB nem fogadta el az alpolgármester azon védekezését, mely szerint a képviselő-testület nem utasította, hanem csupán felkérte a jegyzőt e feladat végrehajtására. Mindezek alapján nem a HVI vezetőjének, hanem a képviselő-testület elmarasztalásának van helye.

Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a képviselő-testület határozata megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 3. §-ának d) pontjában meghatározott alapelvét is. Ennek indoka, hogy a képviselő-testület határozatának 3. számú melléklete a jegyző hangüzenetének szövegét is rögzítette. E szövegben szerepel az a mondat, hogy „Tudnia kell, hogy a népszavazás eredménye a Parlamentet kötelezi a nép akaratának végrehajtására”. Ez a megfogalmazás félrevezető, mert csak az eredményes népszavazás kötelezi az Országgyűlést a kezdeményezésben foglaltak teljesítésére. Tekintettel arra, hogy a hangüzenet szövegét a képviselő-testület határozta meg, a jogsértést szintén a képviselő-testület követte el.

Az Országos Választási Bizottság nem találta alaposnak a kifogást a Ve. 42. § (4) bekezdésének megsértésére vonatkozóan. Az OVB álláspontja szerint az előterjesztésben szereplő „kerületi közintézmény” meghatározás nem azonosítható a Ve. 42. §-ának (4) bekezdésében foglalt, „állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épület” fogalmával. A közintézmény fogalmát ugyanis pl. az Ötv. a közszolgáltatások nyújtására létrehozott önkormányzati szervezetekre használja. [Ötv. 9. § (4) bek.]

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban sérelmezett telemarketing tevékenység, illetve ennek során az „adatbázis létrehozása” a választási eljárás alapelveit és adatvédelmi rendelkezését nem sérti ugyan, de felveti a jogosulatlan adatkezelés lehetőségét. Erre tekintettel az Országos Választási Bizottság a Ve. 124/A. §-a (3) bekezdésének k) pontja alapján külön kezdeményezi az adatvédelmi biztos eljárását.

IV.

A határozat a Ve. 3. §-ána a) és d) pontjain, 35. §-án, 38. §-án, 78. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. §-ának (1) bekezdésén, 83. §-ának (1), (2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Budapest, 2008. március 5.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke