Választási információk vakok és gyengénlátók számára
Főoldal / Jog / Legfelsőbb Bíróság végzései A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kvk. III. 37. 316/2004/2.szám
végzést: A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 195/2004. (XII. 11.) és 196/2004. (XII. 11.) számú határozatát megsemmisíti és a népszavazás eredményének megállapítására vonatkozó eljárást megismételteti. Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 195/2004. (XII. 11.) számú OVB határozata az országos népszavazást eredménytelennek nyilvánította, mert az összes választópolgár több mint egynegyede nem adott a megfogalmazott kérdésre azonos választ. Ugyanezen okból hozta meg az OVB a 196/2004. (XII. 11.) számú határozatát is. A határozatok indokolása szerint az országos népszavazás eredményét az OVB a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján állapította meg és tette közzé. A határozatok ellen a kérelmező terjesztett elő kifogást, melyben kérte, hogy hogy a támadott határozatokat a Legfelsőbb Bíróság semmisítse meg és kötelezze az OVB-t arra, hogy végezze el újra a szavazóköri eredményekről kiállított jegyzőkönyvek összesítését, és a népszavazás eredményéről szóló határozatait mindaddig ne hozza meg, amíg a jelen kifogásban részletesen megjelölt jogorvoslati eljárások nem zárulnak le jogerősen. Kérelme alátámasztásaként előadta, hogy az OVB a szavazóköri jegyzőkönyvek megvizsgálását az eredmény megállapítása előtt nem végezte el, így csak ellenőrizetlen számítógépes adatok összesítése alapján történt a népszavazás eredményének a megállapítása. Kifogásához bizonyítékként mellékleteket csatolt annak alátámasztásául, hogy a szavazókörökben jelen lévő személyek bejelentéseket tettek az "igen" és a "nem" szavazatok összecseréléséről. A kifogással kapcsolatban az OVB észrevételt nem tett. A kérelmező kifogása az alábbiak miatt lett alapos. Az országos népszavazásról a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) XIII. fejezete tartalmaz előírásokat. A VE. 116. §-a szerint az országos népszavazáson a Ve. I-X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit a XIII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy eltérések hiányában az ügy megítélésénél a Ve. általános rendelkezései az irányadók. A Ve. 30. §-a /2/ bekezdésének c/ és e/ pontja szerint a szavazatszámláló bizottság megszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, valamint a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki. E jogkörök gyakorlását illetően is van helye jogorvoslatnak, mert a Ve. 85. §-ának /1/ bekezdése kimondja, hogy a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. Ugyanakkor a Ve. 84. §-a szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése (73. § /1/ bekezdése) ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazás eredményét a Ve. 128. §-a szerint a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően az OVB állapítja meg. Országos népszavazásnál tehát a választás egész országra kiható eredmények megállapítását az OVB végzi. A Ve. 84. §-a értelmében azonban a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. Ez a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a kifogás tárgyában a választási eredményt megállapító döntés ellen benyújtott jogorvoslat elbírálására a Legfelsőbb Bíróság hivatott (Ve. 80. § /4/ bekezdése), hiszen csak a választási eredményt megállapító döntés mellett terjeszthető elő a szavazatszámláló bizottság megállapítása ellen a jogorvoslat. A Ve. 116. §-a értelmében alkalmazandó általános szabályok szerint nem a szavazatszámláló bizottság dönt a helyi választási eredmény felől (Ve. 33. § /2/ bekezdésének f/ pontja), hiszen erre vonatkozóan hatásköre nincsen. Jelen ügyben a Ve. 128. §-a ad a népszavazás eredményének megállapítására hatáskört. Azonban e törvényhely nem rendelkezik a szavazatszámláló bizottság hatáskörébe nem tartozó döntés meghozatala felől. Ebben a kérdésben az OVB arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy a döntési kötelezettségének hiányában nem kell vizsgálnia az eredmény megállapítása előtt a tartalmi kérdéseket. Határozatából tényként megállapítható, hogy úgy tekintette, elegendő a jegyzőkönyvbe foglalt adatok összesítése a döntéshez. Az OVB hatáskörébe tehát kizárólag a becsatolt jegyzőkönyvekben foglalt adatok alapján a szavazás eredményének megállapítása tartozik. A szavazóköri jegyzőkönyvekben foglalt adatok helyességét a szavazás eredménye ellen benyújtott kifogás alapján - a becsatolt bizonyítékokra figyelemmel - csak a Legfelsőbb Bíróság vizsgálhatja, ezért az OVB eljárásának törvénysértésére vonatkozóan előterjesztett kifogás nem megalapozott. A kérelmező az OVB eredményt megállapító döntései ellen előterjesztett kifogás keretében támadta a szavazatszámláló bizottságok eljárását, a szavazatok számlálásának mikéntjét és a szavazóköri eredményt megállapító döntéseket. A Legfelsőbb Bíróság a kifogás elbírálása során határozatának alapjául a következő bizonyítékokat fogadta el. A kérelmező által becsatolt mellékletek pontosan tartalmazzák azokat a szavazóköröket, ahol észlelték, hogy a szavazatok számlálása eltér az Országos Választási Iroda által kiadott kiadott ajánlásban foglaltaktól, melynek következtében az "igen" és "nem" szavazatok felcserélődtek. Tartalmazzák továbbá azoknak a személyeknek a megjelölését is, akik a szavazatszámláló bizottságok tagjaiként a szabálytalanságokat észlelték, és azokat jegyzőkönyvben vagy más módon rögzítették. Ezekben a szavazóköröken ezért a szavazás tényleges eredménye csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett szabálytalanságok kivizsgálása a szavazatok ellenőrzésével megtörténik. A Legfelsőbb Bíróság ezért - mint a szavazás eredménye ellen benyújtott kifogás elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező szerv - nem tekinthet el attól a törvényes követelménytől, hogy a bizonyítékokkal alátámasztott szabálytalanságokat kivizsgálják. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB kifogással támadott mindkét határozatát a Ve. 79. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján megsemmisítette, és a népszavazás eredményének megállapítására vonatkozó eljárást megismételtette. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint szükséges, hogy az OVB megismételt eljárásában ezen, már előterjesztett konkrét bejelentések alapján tisztázza a szavazatszámlálások törvényességével kapcsolatosan felmerült aggályokat a megjelölt szavazókörökben. Az OVB-nek a szavazás végleges eredményéről a kifogásolt szavazóköri eredmények újbóli megállapítását követően kell határoznia. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni jogorvoslatot a Ve. 79. § /2/ bekezdése zárja ki. Budapest, 2004. december 14.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke Dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró |