A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

Kvk.IV.37.315/2004/2. szám


A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. Király Gábor ügyvéd által képviselt Magyarok Világszövetsége /1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3./ kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, pf. 81./ kérelmezett ellen a 196/2004. /XII. 11./ OVB határozat felülvizsgálata iránt benyújtott kifogás elbírálása során az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

végzést:

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 196/2004. /XII. 11./ számú határozatát megsemmisíti, és a 2004. december 5. napjára kitűzött országos népszavazás eredményének megállapítására vonatkozó eljárást megismételteti.

E Végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k l á s

A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett 2004. december 5. napjára kitűzött országos népszavazás eredményét az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ a 2004. december 11. napján kelt 195/2004. /XII. 11./ és a 196/2004. /XII. 11./ számú határozatával megállapította. Eszerint a népszavazás eredménytelen, mert az összes választópolgár több mint egynegyede nem adott a megfogalmazott kérdésekre azonos választ.

Az OVB 196/2004. /XII. 11./ számú határozata ellen a népszavazást kezdeményező kérelmező nyújtott be kifogást, amelyben a népszavazás eredménytelenségét megállapító határozat megsemmisítését kérte, azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelje el a kifogás mellékleteiben és az ahhoz csatolt listában tételesen megjelölt 1139 szavazókörben a szavazatok újraszámlálását, és annak eredményeként a törvénysértő módon megállapított szavazóköri eredmény, illetve az eredményről kiállított jegyzőkönyv módosítását.
Kérte a jogorvoslati eljárások befejeződéséig az eljárás felfüggesztését.
Arra hivatkozott, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazás napján elvégzett szavazat-összeszámlálás, szavazási eredmény-megállapítás és annak jegyzőkönyvezése során a kifogáshoz csatolt mellékletekben megjelölt szavazókörökkel érintett szavazatszámláló bizottságok egyes bizottsági tagjaitól kapott tájékoztatás, ezen tagok saját feljegyzései és emlékezete szerint népszavazási kérdések tekintetében az eredmény megállapítása és jegyzőkönyvezése törvénysértő módon történt.
Az egyes szavazókörökben felmerült törvénysértő eredmény-megállapítást és jegyzőkönyvezést az 1-19. számú mellékletként csatolt iratokban részletezte, a bizonyítékok megjelölésével együtt. A kérelmező álláspontja szerint ezek a körülmények jelentősen kihathattak a szavazóköri eredményekre, és ez által a népszavazás támadott határozattal megállapított végeredményére.
E körben a választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 26. § /2/ bekezdésének és 3. § a/, illetve f/ pontjának sérelmére hivatkozott. A kérelmező kifogásában részletesen ismertetett öt – már bizonyított, eredményre kiható – törvénysértő /a szegedi, a baracsi, a tárnoki, az újpest és a budaörsi/ esetet. Ezekben az esetekben – ahol a szavazatok újraszámlálására sor került – az eredmény megváltozott.
Álláspontja szerint ezekhez hasonló esetek fordulhattak elő a szavazatköri adatok értékelése alapján, a csatolt lista szerinti több mint 1100 szavazókörben. A vélhetően felcseréléssel érintett szavazókörökben megítélése szerint legalább több tízezer második kérdésre adott „igen” szavazat kerülhetett „nem” szavazatként a jegyzőkönyvbe.
Előadta a kérelmező, hogy 2004. december 8-án az ország húsz Területi Választási Bizottságához /a továbbiakban: TVB/ kifogást nyújtott be. Kérte annak az 1139 szavazóköri jegyzőkönyvnek a felülvizsgálatát, amelyek esetében vélhető, hogy az „igen” és a „nem” szavazatok számát fordítva jegyzőkönyvezték, minden esetben az „igen” szavazok rovására.
A megkeresett TVB-k közül a kifogást tevő tudomása szerint hat bizottság nem hozott még alakszerű határozatot, illetve
semmilyen választ nem adott, a többi TVB áttételt elrendelő, vagy a kifogást elutasító döntést hozott.
A kérelmező álláspontja szerint a folyamatban levő jogorvoslati eljárások eredményeként számos szavazókörben megváltozhat az eredményt rögzítő jegyzőkönyv tartalma, ez pedig a Ve. 190. § /2/ bekezdése alapján, értelemszerűen, kihathat az OVB eredmény-megállapításáról szóló határozatára.

A kérelmező álláspontja szerint az OVB kifogással támadott határozata az Alkotmány 57. § /5/ bekezdésébe, 2. § /1/ bekezdésébe és 7. § /1/ bekezdésébe ütközik, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményének 13. Cikkébe.

A kifogás alapos.

A Ve. 116. §-a értelmében a I-X. Fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Ve. 127. § /1/ bekezdése szerint a 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.
A /2/ bekezdés kimondja, hogy ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e szavazatai érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap érvényességét. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként – és azon belül válaszonként – külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

A Ve. 128. §-a alapján a népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően, az Országos Választási Bizottság állapítja meg.

A Ve. 73. § /1/ bekezdése akként rendelkezik, hogy a szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
A /2/ bekezdés szerint az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján – legkésőbb a szavazást követő napon – összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választási eredményt.

A Ve. 85. § /1/ bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése ellen
a/ a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b/ a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.

Ezen törvényi rendelkezésből következően az OVB-nek a népszavazási eredményt megállapító döntése a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvein alapult.
A szavazatok megszámlálását követően készült, a szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyvek ellen a Ve. külön jogorvoslati lehetőséget nem biztosít.

A Ve. 84. §-a kimondja, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése (73. § /1/ bekezdés) ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.

Az OVB hatáskörébe tehát kizárólag a becsatolt jegyzőkönyvekben foglalt adatok alapján a szavazás eredményének megállapítása tartozik. A szavazóköri jegyzőkönyvekben foglalt adatok helyességét a szavazás eredménye ellen benyújtott kifogás alapján – a becsatolt bizonyítékokra figyelemmel - csak a Legfelsőbb Bíróság vizsgálhatja, ezért az OVB eljárásának törvénysértésére vonatkozóan előterjesztett kifogás nem megalapozott.

A kérelmező az OVB eredményt megállapító döntése ellen előterjesztett kifogás keretében támadta a szavazatszámláló bizottságok eljárását, a szavazatok számlálásának mikéntjét és a szavazóköri eredményt megállapító döntéseket.

A Legfelsőbb Bíróság a kifogás elbírálása során határozatának alapjául a következő bizonyítékokat fogadta el:
A kérelmező által becsatolt mellékeltek pontosan tartalmazzák azokat a szavazóköröket, ahol észlelték, hogy a szavazatok számlálása eltér az OVB által kiadott ajánlásban foglaltaktól, melynek következtében az „igen” és „nem” szavazatok felcserélődtek. Tartalmazzák továbbá azoknak a személyeknek a megjelölését is, akik a szavazatszámláló bizottság tagjaiként a szabálytalanságokat észlelték, és azokat jegyzőkönyvben, vagy más módon rögzítették.
Ezekben a szavazókörökben ezért a szavazás tényleges eredménye csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett szabálytalanságok kivizsgálása a szavazatok ellenőrzésével megtörténik.
A Legfelsőbb Bíróság ezért – mint a szavazás eredménye ellen benyújtott kifogás elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező szerv – nem tekinthet el attól a törvényes követelménytől, hogy a bizonyítékokkal alátámasztott szabálytalanságokat kivizsgálják.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB kifogással támadott határozatát a Ve. 79. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján megsemmisítette, és a népszavazás eredményének megállapítására vonatkozó eljárást megismételtette.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint szükséges, hogy az OVB megismételt eljárásában ezen, már előterjesztett konkrét bejelentések alapján tisztázza a szavazatszámlálások törvényességével kapcsolatosan felmerült aggályokat a megjelölt szavazókörökben.

Az OVB-nek a szavazás végleges eredményéről a kifogásolt szavazóköri eredmények újbóli megállapítását követően kell határoznia.

A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni jogorvoslatot a Ve.
79. § /2/ bekezdése zárja ki.


Budapest, 2004. december 14.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök

Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró

Dr. Hajnal Péter sk. bíró

 

Vissza a főoldalra