Választási információk vakok és gyengénlátók számára

Aláírás-ellenőrzés: 

A választópolgárok által aláírt népszavazási aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottsághoz kell beterjeszteni. Az aláírások ellenőrzését az Országos Választási Iroda végzi el. Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható. Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni. Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az OVB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Aláírás-gyűjtés: 

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására az Országos Választási Bizottság által jóváhagyott aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni. Ennek érdekében mindenki jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg e célból szervező munkát végezni.
Nem lehet aláírást gyűjteni az országgyűlési képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását megelőző és az azt követő 41 napon keresztül. Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközökön, továbbá állami vagy helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben.

Az elsőként szavazó választópolgár: 

A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

Eredményesség: 

Alkotmányunk szerint a népszavazás eredményes, ha azon az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Értesítő: 

A választópolgár az értesítő megküldésével kap tájékoztatást arról, hogy felvételre került a választói névjegyzékbe. Az értesítő tartalmazza a szavazatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatást, valamint a személyazonosság és a lakcím igazolására szolgáló okmányok megnevezését is. Az értesítő megléte nem feltétele a szavazásnak, azonban megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választópolgár magával viszi azt a szavazókörbe.

Fakultatív népszavazás: 

A fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlés arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását. Mérlegelés alapján az Országgyűlés a következők kezdeményezésére rendelheti el az országos népszavazást:

a) 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány,

d) az országgyűlési képviselők legalább egyharmada. (Ld. még: kötelező népszavazás)

Igazolás: 

Ha a választópolgár a szavazás napján lakóhelyétől távol, de az ország területén tartózkodik, igazolással szavazhat. Igazolást igényelni a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőtől lehet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető oly módon, hogy az legkésőbb a szavazás előtt öt nappal megérkezzen a jegyzőhöz.

Jegyzőkönyvvezető: 

A népszavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a választói névjegyzék kezelése és a különböző jegyzőkönyvek kitöltése a szavazatszámláló bizottság utasításának megfelelően.

Jogorvoslat:

A/ Jogorvoslatok a népszavazás-kezdeményezés folyamatában

- Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő 15 napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani;

- Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Eljárásának eredményeként az Országos Választási Bizottság, illetve az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.

B/ Jogorvoslatok a népszavazás kitűzését követően

- A választási törvények megsértésére hivatkozva panaszt lehet benyújtani az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A panasznak a törvénysértőnek vélt cselekmény megtörténtétől számított három napon belül kell megérkeznie.

- A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. A kifogásnak a törvénysértőnek vélt döntés meghozatalától számított három napon belül kell megérkeznie.

- (A névjegyzékkel és a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos, továbbá a választás eredménye elleni jogorvoslat szabályai a megfelelő tárgyszavaknál találhatók)

Kampánycsend: 

A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos.

Képviseleti (közvetett) demokrácia: 

A képviseleti vagy közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a közhatalmat és népszuverenitásból fakadó egyéb jogait. A képviseleti demokrácia a mai modern demokratikus államok általánosan elterjedt hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia)

Kötelező népszavazás: 

Legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie – függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Az ilyen népszavazás mindig ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre nézve kötelező. (Ld. még: ügydöntő népszavazás).

Közszemlére tétel: 

A választói névjegyzéket a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában, 29 nappal a szavazás előtt közszemlére teszi, ahol azt 8 napon keresztül bárki megtekintheti. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a települési jegyzőnél. Ha a jegyző helyt ad a kérelemnek, akkor kijavítja a választói névjegyzéket. Egyet nem értése esetén azonban legkésőbb a beérkezést követő napon továbbítja azt a helyi bírósághoz.

Közvetlen demokrácia: 

A közhatalom gyakorlásának kivételes formája. Lényege, hogy az állampolgárok nem választott képviselőik útján, hanem személyesen vesznek részt a közügyek eldöntésében. A közvetlen hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia)

Közvélemény-kutatás: 

A népszavazás napját megelőző nyolcadik naptól a népszavazás napján a szavazókörök bezárásáig a közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A népszavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

- a közvélemény-kutatás csak névtelen és önkéntes lehet;

- a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe nem léphet be;

- a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg;

- a választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani.

Mozgóurna: 

A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja - kérésére lakásán, illetőleg a szavazókör területén lévő tartózkodási helyén - felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnát a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni.

Népi kezdeményezés: 

A népszavazás mellett a közvetlen demokrácia másik fontos intézményét képezi. Népi kezdeményezésnél a cél az, hogy az Országgyűlés tűzzön napirendjére egy kérdést, és tárgyalja meg, és ha szükségesnek tartja, hozzon döntést az ügyben. Az országos népi kezdeményezéshez legalább 50 000 választópolgár támogató aláírása szükséges.

A népszavazás elrendelése: 

Az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

A népszavazási tilalmi idő: 

Országos népszavazást nem lehet kitűzni az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és az azt követő 41 napon belüli időpontra.

A népszavazás kezdeményezése: 

Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik: 

a) a választópolgárok (ha 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ /fakultatív népszavazás/; ha viszont a kezdeményező választópolgárok száma eléri a 200.000-et, az országos népszavazást el kell rendelni /kötelező népszavazás/),

b) a köztársasági elnök, 

c) a Kormány, 

d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada. 

A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ (fakultatív népszavazás). Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.

A népszavazás kitűzése: 

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatával szemben lehetséges jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni, úgy, hogy a kitűzés napja és a szavazás napja között legalább 43 napnak kell lennie.
A népszavazás időpontja:

- nem eshet nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra,

- nem eshet az országgyűlési képviselők, illetve helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra.

Amennyiben a népszavazást az országgyűlési, illetve általános önkormányzati választások miatt nem lehet az országgyűlés általi elrendelésétől számított 90 napon belülre kitűzni, úgy a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.

A népszavazásra feltett kérdés: 

A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségéhez és eldönthetőségéhez alkotmányos érdek fűződik, ezért azt úgy kell megfogalmazni, hogy arra valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni, továbbá az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy eredményes népszavazás esetében milyen kötelezettség terheli. A kérdést az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor vizsgálja az Országos Választási Bizottság. Döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően a kérdést megváltoztatni nem lehet.

A nyilvánosság elve: 

A nyilvánosság elve az országos népszavazás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A nyilvánosság elvéből fakadnak például a következő, törvényben rögzített szabályok:

- a választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános,

- az aláírások ellenőrzésénél a kezdeményező képviselői jelen lehetnek,

- választási bizottságok munkájában részt vehet a kezdeményezők közös megbízottja és az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok közül a kezdeményezésben részt nem vevők megbízottjai, továbbá ugyanezen szervezetek a külképviseletekre egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg,

- a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják

A szavazatszámláló bizottság tagjai: 

A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által 2002-ben megválasztott tagokból, másrészt a népszavazást kezdeményezők közös megbízottjából és az országgyűlési képviselettel rendelkező, de a kezdeményezésben részt nem vevő pártok által megbízott tagokból állnak.

Szavazás: 

A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe igazolás alapján felvették. Szavazni a Magyar Köztársaság nagykövetségein is lehet abban az esetben, ha a választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben.
Érvényesen szavazni kérdésenként IGEN vagy NEM válasszal lehet, a válasz alatt elhelyezett körbe tollal írt egymást metsző két vonallal. ("X" vagy "+" jellel). A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, továbbá a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bélyegzőlenyomattal lássa el. (Ld. még: igazolás)

A szavazás ideje: 

Szavazni a Magyar Köztársaság területén 2004. december 5-én 6.00 órától 19.00 óráig lehet.
A külképviseleteken fő szabály szerint a szavazásra a magyarországi szavazás napján kerül sor. Ettől eltérnek az amerikai kontinensen található nagykövetségek, ahol a szavazás a magyarországi szavazás napját megelőző napon történik.
Fő szabály szerint a szavazás a nagykövetség fogadó államában helyi idő szerint 6.00 órától 19.00 óráig tart. Ez alól kivételnek számítanak a greenwich-i időzónában található nagykövetségek: a szavazás helyi idő szerint 18 órakor fejeződik be Írországban (Dublin), az Egyesült Királyságban (London), Portugáliában (Lisszabon) és Marokkóban (Rabat).

A szavazás titkossága: 

A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A szavazat tartalma tehát a választópolgár akaratán kívül álló okból nem kerülhet nyilvánosságra.

Szavazófülke: 

Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek célja annak biztosítása, hogy a választópolgárok a szavazatukat titkosan adhassák le. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A választópolgárok a szavazófülkén kívül is kitölthetik a szavazólapot.

Szavazóhelyiség: 

Szavazásra szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőben tájékoztatást kapnak. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van.

Szavazókör: 

A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.

Szavazólap: 

A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést - sorszámozva - egy szavazólap tartalmazza. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőlenyomattal, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő elhelyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.

Tiltott népszavazási tárgyak: 

Nem lehet országos népszavazást tartani:

- az ország költségvetéséről,

- a költségvetés végrehajtásáról,

- a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,

- az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,

- a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról

- az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (átalakítási, megszüntetési) kérdésekről,

- az Országgyűlés feloszlatásáról,

- a Kormány programjáról,

- a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,

- a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről, illetőleg e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

- a közkegyelem gyakorlásáról.

Urna: 

Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

Ügydöntő népszavazás: 

Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: a véleménynyilvánító népszavazás és az ügydöntő népszavazás. Az ügydöntő népszavazás esetében a népszavazás eredménye kötelező az Országgyűlésre. Ügydöntő az országos népszavazás, ha

- azt legalább 200 000 választópolgár kezdeményezte, vagy

- a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendel el.

(Ld. még: véleménynyilvánító népszavazás)

Választási alapelvek: 

A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.

Választási bizottság: 

Az országos népszavazáson

- szavazatszámláló bizottság,

- az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatát ellátó helyi választási bizottság,

- területi választási bizottság és

- az Országos Választási Bizottság működik.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

Választási iroda: 

A népszavazás előkészítését, szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási szervek. Az országos népszavazáson az alábbi választási iroda működnek:

– helyi választási iroda,

– külképviseleti választási iroda,

– országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

– területi választási iroda,

– Országos Választási Iroda.

Választási szervek: 

A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak. 

A választói névjegyzék: 

Az országos népszavazáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása közhitelű nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik.

Választójog(osultság): 

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országos népszavazásban részt vegyen. Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választójog egyenlősége: 

A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie, továbbá a szavazatoknak megközelítőleg azonos súlyúaknak kell lenniük.

Véleménynyilvánító népszavazás: 

Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: az ügydöntő népszavazás és a véleménynyilvánító népszavazás. Utóbbi esetében a népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlés. Véleménynyilvánító népszavazásra akkor kerül sor, ha a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendel el.
(Ld. még: ügydöntő népszavazás)

Visszautasítás: 

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a polgárt, aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik Szintén vissza kell utasítani azt, aki nem tudja személyazonosságát vagy lakcímét megfelelően igazolni. (Ld. még: igazolás)