|
1999. évi XLI. törvény
a területszervezési eljárásról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban:
Ötv.) meghatározott területszervezési ügyek intézéséről a következő
törvényt alkotja:
A törvény alkalmazási köre
1. § E törvényt kell alkalmazni az állam területi tagozódását érintő
következő területszervezési ügyekben:
a) település átcsatolása másik megyéhez,
b) új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
c) településegyesítés,
d) várossá nyilvánítás,
e) területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok
között,
f) megyei jogú várossá nyilvánítás,
g) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,
h) a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének
más fővárosi kerülethez való csatolása,
i) fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból
való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,
j) települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása.
Közös szabályok
2. § Az állami területi tagozódást érintő területszervezési
kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - az
országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás
évének kivételével - évente egy alkalommal dönt.
3. § (1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés
megalapozott előkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a
belügyminiszterhez az országgyűlési képviselők általános
választásának éve kivételével minden év április 30-áig lehet
felterjeszteni.
(2) A Kormány - a belügyminiszter augusztus 30-áig tett
előterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetőleg saját
kezdeményezését szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek,
amely arról december 31-éig dönt.
(3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását
érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás
kitűzésének napján, az önkormányzati választást érintően a következő
önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba;
erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel
egyidejűleg határoz.
4. § (1) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá
nyilvánítás kivételével - a kezdeményezést a belügyminiszterhez a
helyi önkormányzati általános választás évének kivételével minden év
április 30-áig lehet felterjeszteni.
(2) A belügyminiszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a
köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar
Közlönyben közzéteszi.
(3) A döntés az önkormányzati általános választás napján lép
hatályba.
5. § A területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett
önkormányzat területén helyi kisebbségi önkormányzat működik - a
polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi kisebbségi
önkormányzat véleményét, és erről a képviselő-testületet
tájékoztatja.
6. § (1) A polgármester, a főpolgármester a kezdeményezést az
előkészítő iratokkal együtt a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetője útján terjeszti fel a belügyminiszternek.
(2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi az
eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi
feltételeinek a teljesítését. A fővárosi, megyei közigazgatási
hivatal vezetője az iratokat az érkezést követő nyolc napon belül
véleményével együtt felterjeszti a belügyminiszternek.
Település átcsatolása másik megyéhez
7. § (1) A települési képviselő-testület a településnek a
területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló
kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy
az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára
milyen előnyökkel jár.
(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási
területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet
tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes
határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.
(3) A települési képviselő-testület a kezdeményezés
felterjesztéséhez mellékeli a földhivatal által készített határvonal
leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés
esetén az új megyehatárt jelenti.
(4) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései
- a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését
követő ülésükön, legkésőbb 3 hónapon belül - állást foglalnak, abban
részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.
Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése
8. § (1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését
(a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményező
előkészítő bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt
feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a
választópolgárok számára.
(2) A tájékoztató tartalmazza az előkészítő bizottság javaslatát az
új község területére, szakértői vélemény alapján a község
elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek
megosztására, a költségek viselésére.
(3) Az előkészítő bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelő
döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási
anyagát.
9. § (1) Az előkészítő bizottság a javaslatáról kéri a
képviselő-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés
számítási anyagával együtt a helyi népszavazás előtt ismerteti a
választópolgárokkal.
(2) A helyi népszavazás előkészítése körében a képviselő-testület
által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a
képviselő-testület állásfoglalásait az előkészítő bizottság
kezdeményezéséről, javaslatairól.
10. § (1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30
napon belül a képviselő-testület a határozatába foglalja a helyi
népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az előkészítő
bizottság javaslatairól.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatát az előkészítő
iratokkal együtt az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a
belügyminiszternek.
11. § (1) A belügyminiszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel
az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás
esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még
előterjeszthető.
(2) A belügyminiszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem
terjeszti elő a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi
feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt
nem tartottak meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától
számított 3 napon belül az előkészítő bizottságnak és az érdekelt
önkormányzat polgármesterének küldi meg.
12. § (1) Az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a
belügyminiszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől
számított 30 napon belül a belügyminiszternek benyújtott kérelemben
a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A belügyminiszter az iratokat a
kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.
(2) A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított 30 napon belül nem
peres eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a
belügyminiszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen
fellebbezésnek helye nincs. A belügyminiszter a határozat hatályon
kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a
köztársasági elnöknek.
13. § Községgé nyilvánítás esetén a választást követően legkésőbb 6
hónapon belül az érdekelt képviselő-testületek állapodnak meg a
vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási
határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt
képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt.
|
|