Az Országos Választási Bizottság
9/2002. (III. 07.) OVB állásfoglalása
a Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékbe történő felvételéről 

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. A (3) bekezdés alapján nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van - a (2) bekezdésben említettek kivételével - minden nagykorú magyar állampolgárnak.

A (2) bekezdés alapján nincs választójoga annak:
a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
c) aki szabadságvesztés büntetését tölti,
d) aki büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

A (3) bekezdés alapján mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakóhelye Magyarországon van. A (4) bekezdés értelmében a szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.

A Ve. 12. § alapján a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét és azon a változásokat folyamatosan átvezeti. A Ve. 13. § (1) bekezdése szerint a névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. A (2) bekezdés alapján a névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. 


A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:
a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is)
b) személyi azonosítóját,
c) lakcímét,
d) névjegyzékbeli sorszámát,
e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát. 

A Ve. 15. § (1) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője 
a) a névjegyzékből törvénysértően kihagyott,
b) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint
c) a választójogát visszanyert
választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és erről a választópolgárt értesítő megküldésével tájékoztatja.

A (2) bekezdése értelmében a helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből azt, aki meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg akit lakcímének megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel. A (3) bekezdés alapján a módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelőző második napig megtekinthető.

A Ve. 66. § (1) bekezdése szerint a szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz. A (2) bekezdés alapján a szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki
a) igazolással rendelkezik,
b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában. 

A (3) bekezdés alapján a szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki - a törvényi feltételek hiányában - nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdése szerint a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

A (3) bekezdés alapján a polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. A (4) bekezdés értelmében a polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. A lakcím bejelentésére és nyilvántartására a hivatkozott törvény 26-28. §-ai vonatkoznak, amelyek szerint a tartózkodási helyet az illetékes jegyzőnél nyilvántartásba vétel szempontjából be kell jelenteni.

A Ve. 34. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében ad ki állásfoglalást. Az OVB nem rendelkezik sem jogalkotói, sem jogszabály alkotmányosságának vagy alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó hatáskörrel. Az OVB-nek továbbá nincs hatásköre az Alkotmány értelmezésére sem.

A választójog - a vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás alapján - mint komplex politikai alapjog magában foglalja a választásra és a választhatóságra vonatkozó jogot. Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése a választhatóságra vonatkozó jog tekintetében három konjunktív feltételt határoz meg: magyar állampolgárság, nagykorúság, a Magyar Köztársaság területén élés. A választásra vonatkozó jog az említett három feltételen kívül megkívánja további feltételként a szavazás napján az ország területén tartózkodást is. Az Alkotmányban szabályozott választójog, azaz a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jog - az országgyűlési képviselők választására vonatkozó - konkrét tartalmát a Vjt. és a Ve. rendelkezései határozzák meg. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései alapján tehát a törvényalkotó határozta meg azt, hogy milyen konkrét feltételei vannak a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jognak az országgyűlési képviselők választásán.

A Vjt. 2. § (1) bekezdése határozza meg az országgyűlési képviselők választására vonatkozó választójog feltételeit, amelyek a következők: magyar állampolgárság és nagykorúság. A Vjt. 2. § (3) bekezdése a választójogtól megkülönbözteti a választhatóságot, amelynek feltétele: az országgyűlési képviselők választására vonatkozó választójog és magyarországi állandó lakóhely. 

A Vjt. 2. § (4) bekezdése intézményesíti a szavazásban akadályozottság fogalmát, amely szerint a szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon. 

A szavazásban való akadályozottság azt jelenti, hogy állandó vagy ideiglenes magyarországi lakóhely hiányában az országgyűlési képviselők választásán választójoggal egyébként rendelkező nagykorú magyar állampolgár nem szavazhat. A választójog ilyen tartalmú értelmezését támasztja alá az Alkotmánybíróság 3/1990. (III. 4.) AB határozatának indokolása is.

A Ve. 13. § (1) bekezdése előírja azoknak a választójoggal bíró személyeknek a névjegyzékbe történő felvételét, akik a szavazókörben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek. 

Az ideiglenes lakóhely, illetve a tartózkodási hely kapcsán sem a Vjt., sem a Ve. nem rendelkezik arról, hogy az ideiglenes lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezőnek hol van (állandó) lakóhelye. 

A lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát az Nytv. szabályozza. E törvény, valamint a Ve. - a korábbi tételes-jogi terminológiától eltérően - nem tesznek különbséget állandó és ideiglenes lakóhely között, hanem lakóhelyről és tartózkodási helyről rendelkeznek. 

Az Alkotmány korábbi 70. § (1) bekezdése az Alkotmányt módosító, 1994. október 7-étől hatályos 1994. évi LXI. törvény hatályba lépése előtt úgy rendelkezett, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen.

A jogalkotó az e rendelkezés helyébe lépő 1994. évi LXI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével váltotta fel az "állandó lakóhely" fogalmát a "Magyar Köztársaság területén élő" kifejezéssel. 

Az Nytv. szerinti lakóhely, illetve tartózkodási hely fogalmak a 15/1991. (IV. 13.) AB határozattal megsemmisített, az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet által szabályozott állandó, illetőleg ideiglenes lakóhely jogszabályi meghatározásokat váltották fel. 

Az Nytv. 5. §-a a polgár lakóhelyének, tartózkodási helyének és lakcím adatának fogalmait a saját alkalmazási körére szorítva határozza meg, nem érintve tehát sem a Vjt. és a Ve. egészét. 

A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az a magyar állampolgár, aki a vonatkozó alkotmányos és törvényi rendelkezések alapján választójoggal rendelkezik, és akinek Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően bejelentett tartózkodási helye van - és ezt az erre a célra szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja -, jogosult arra, hogy a névjegyzékbe felvételt nyerjen. 

A helyi választási iroda vezetője, illetve a szavazatszámláló bizottság köteles hitelt érdemlően meggyőződni arról, hogy a névjegyzékbe felvételét kérő ilyen személy vonatkozásában az Alkotmány 70. § (3) bekezdésében és a Vjt. 2. § (2) bekezdésében szabályozott kizáró okok nem állnak fenn.


Budapest, 2002. március 7.

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke