A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga, amely nem más, mint a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők, akiknek sok egyéb mellett joguk van helyi és országos önkormányzatok létrehozására.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának értelmében a képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását négyévente október hónapban kell megtartani. A választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Az önkormányzati választás célja az, hogy az ország településein és megyéiben, valamint a fővárosban létrejöjjenek az új önkormányzatok és megválasztásra kerüljenek a helyi kisebbségi önkormányzatok.

Az önkormányzati választás egyfordulós, amely az ország település szerkezetéhez igazodva település típusonként más-más elemekből áll össze.

A helyi önkormányzati képviselők választása

a)      A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai ún. kislistán választják meg. A szavazáskor a szavazólapon az összes jelölt neve ábécé sorrendben szerepel, és a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma (a szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz!). A megválasztható képviselők számát a szavazólapon feltüntetik.

Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha a mandátumkiosztás során szavazategyenlőség miatt nem osztható ki az összes mandátum, a jelöltek mandátumhoz jutását sorsolás dönti el. Ha kevesebb képviselőt választanak, mint a megválasztható képviselők száma, a be nem töltött helyekre időközi választást kell kitűzni.

b)      A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken, valamint a fővárosi kerületekben a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes választási rendszerben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 60%-át egyéni választókerületekben, kb. 40%-át kompenzációs listáról osztják ki.

A település területe a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületben egy képviselő választható. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.

Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek a kompenzációs listákról. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított.

A polgármester választása

A polgármestert minden településen többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. A választópolgár egy polgármester jelöltre szavazhat.

A megyei közgyűlés tagjainak választása

A megyei közgyűlés választása két választókerületben történik. Az egyik választókerületbe a megye 10 000 vagy annál kevesebb, a másikba a 10 000-nél több lakosú települései tartoznak. A megyei jogú városok választópolgárai – mivel településük jogállása a megyével azonos – nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában. A megyei listán megszerezhető mandátumok számát a megye lakosságszámától függően, mindkét választókerület vonatkozásában a törvény állapítja meg.

A választópolgár egy listára adhatja le szavazatát.

Az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át, nem vesz részt a mandátumok kiosztásában.

A fővárosi közgyűlés tagjainak választása

A 66 tagú fővárosi közgyűlést a budapesti választópolgárok listán választják meg. A választópolgár egy listára adhatja le szavazatát.

Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át.

 A főpolgármester jelölése és választása

A főpolgármestert a fővárosi választópolgárok többségi módszerrel választják, azaz az lesz a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.

A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatainak választása

Az egyes nemzeti és etnikai kisebbségek helyi kisebbségi önkormányzata két egyéb eset mellett megalakulhat közvetlen módon is, amikor is a választópolgárok választással hozzák létre. A helyi kisebbségi önkormányzati választás, amely csak azokon településeken kerül lebonyolításra, ahol ezt kezdeményezték, egybeesik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjával. A nemzeti és etnikai kisebbségek részvételét a helyi közélet alakításában - a választáshoz - kapcsolódó kedvezmények is biztosítják.

Részvételi adatok 1998-ban és 2002-ben

Mandátumok megoszlása a 2002. évi önkormányzati választásokon