A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

Az Alkotmány rendelkezik az országgyűlési választások időpontjáról is: az országgyűlési képviselők általános választását az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény kétfordulós, vegyes választási rendszert honosított meg Magyarországon, mely ötvözi az egyéni választókerületi és listás rendszer elemeit.

A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán kerül megválasztásra.

Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:

-        176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.

-        20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.

-        Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra. 

A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

A választási rendszer fontos eleme a mandátumszerzési küszöb, melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi listákra országosan leadott érvényes szavazatok több, mint 5%-át.

Jelentős szűrő szerepet lát el a jelölési rendszer is, mely lehetővé teszi, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erők jussanak a parlamentbe.


A jelölés

1.      Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni.

2.      Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat.

3.      Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult. 

A mandátumkiosztás rendszere

Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapja.

A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben (kötött lista) jutnak mandátumhoz. A mandátumkiosztás a Hagenbach-Bischoff módszerrel történik, azonban nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 5%-át nem érte el.

Az országos listán (kompenzációs listán) a pártok a töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősül: az egyéni választókerületekben az olyan jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, valamint a területi választókerületben –a választás érvényes fordulójában– leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A mandátumkiosztás d’Hondt módszerrel történik, azonban az országos listán sem szerezhet mandátumot az a párt, amely az 5%-os parlamenti küszöböt nem érte el.

Az országgyűlési képviselőválasztás eredménye 1998-ban

A parlamenti mandátumok megoszlása az 1998-as országgyűlési választások eredményeként

Az országgyűlési képviselők száma : 386

Az országgyűlési képviselőválasztások I. és II. fordulójának részvételi adatai
1994. és 1998.