A magyar választási rendszerben az alábbi esetekben van szükség az időközi választás kiírására és lebonyolítására. 

1. Országgyűlési választás esetén:

Amennyiben az egyéni választókerületek valamelyikében nem volt jelölt, vagy az országgyűlési képviselőválasztás második fordulója is érvénytelen (tehát egyik jelölt sem szerez mandátumot), időközi választást kell tartani. 

Ugyancsak időközi választás kitűzésére van szükség, ha az egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt. 

Az időközi választás az országgyűlési képviselőválasztás általános szabályai szerint zajlik. 

2. Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása esetén:

Helyi önkormányzati képviselő-testület: 

a)      A 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket kislistán választják: 

Ha kevesebb jelölt indul, mint a lakosságszám alapján megválasztható képviselők száma, a választás nem tartható meg, és időközi választást kell kitűzni. 

Ugyancsak időközi választás megtartására van szükség, ha a törvényben maghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg. Ilyenkor a be nem töltött helyekre kell választást kitűzni. 

Amennyiben a következő általános önkormányzati választás előtt a kislistán megválasztott képviselők száma a képviselőtestület működéséhez szükséges létszám alá csökken, az üres helyekre időközi választást kell kitűzni. 

b)      A 10.000-nél több lakosú településeken a képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, a másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz. 

Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal érte el, időközi választást kell kitűzni. 

Ha az egyéni választókerület képviselőjének megbízatása megszűnik, a megüresedett mandátumot időközi választás útján kell betölteni. 

a) és b) pontra egyaránt vonatkozik: 

-               A jelöltek hiányában elmaradt választások esetén a képviselőtestület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig.

-               A képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt kimondhatja feloszlását. Ebben az esetben 75 napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig ellátja feladatát, gyakorolja hatásköreit. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül.

-               Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes. Egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást. 

Helyi kisebbségi önkormányzat: 

Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét feloszlatták vagy feloszlott, illetőleg, ha a képviselők száma a működéshez szükséges létszám alá csökken, időközi választást kell tartani. 

Polgármester, főpolgármester választása: 

Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, időközi választást kell tartani. 

Ugyancsak időközi választás megtartására van szükség, ha a megválasztott polgármester megbízatása a következő általános önkormányzati választás előtt megszűnik (pl.: lemond, választójogát elveszíti, meghal, illetve a képviselőtestületet feloszlatták vagy feloszlott).