2000. ÉVI XCVI. TÖRVÉNY A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL
Az
Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának további előmozdítása,
a helyi önkormányzás gyakorlásában a közérdek érvényesülése, a helyi
önkormányzati képviselőknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége
biztosítására a következő törvényt alkotja:
A
megbízatás keletkezése és megszűnése
1.
§ (1) A helyi önkormányzati
képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai
és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei
a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2)
Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, a közgyűlés (a továbbiakban
együtt: képviselő-testület) alakuló ülésén, időközi választás esetén
a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei
közgyűlési listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevelének
átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a
jogorvoslati eljárás befejezését - követő ülésen esküt tesz a képviselő-testület
előtt. Az eskü letételéig az önkormányzati képviselő nem gyakorolhatja
jogait.
2.
§ Az önkormányzati képviselő
megbízatása megszűnik:
a)
a megválasztását követő
helyi önkormányzati általános választás napján,
b)
a választójogának elvesztésével;
c)
az összeférhetetlenség
kimondásával,
d)
lemondással,
e)
ha az önkormányzati képviselő
egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
f)
a képviselő-testület
feloszlatásával,
g)
a képviselő-testület
feloszlása esetén,
h)
az önkormányzati képviselő
halálával.
3. § (1)
Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be
lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az
ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(2)
Az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli
nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a közgyűlés
elnökének (a továbbiakban együtt: polgármester) ad át vagy juttat el. Az
írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén
ismertetni kell.
(3)
A lemondás nem vonható vissza.
(4)
Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a)
a képviselő által meghatározott,
a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában
b)
a lemondás bejelentésének,
illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.
4.
§ (1) Az önkormányzati képviselői
megbízatás megszűnését a 2. § c) és
e) pontja esetén a képviselő-testület
a határozatában állapítja meg.
(2)
A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti határozatát az ülést követő
munkanapon kézbesíteni kell:
a)
az érintett önkormányzati
képviselőnek,
b)
a választási bizottságnak,
c)
a fővárosi, megyei közigazgatási
hivatal vezetőjének.
Összeférhetetlenség
5.
§ Az önkormányzati képviselő
nem lehet:
a)
központi államigazgatási
szerv köztisztviselője,
b)
a fővárosi, megyei közigazgatási
hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási
szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot
érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
c)
jegyző (főjegyző, körjegyző),
aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület
hivatalának köztisztviselője,
d)
a területileg illetékes
területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
e)
aki, illetve akinek a személyes
közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot
a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási,
megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
f)
kuratóriumi tagság kivételével
a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének
tisztségviselője,
g)
a képviselő-testület által
alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese,
igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének
tagja,
h)
az önkormányzat tulajdoni
részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint
a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más
jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
i)
az önkormányzat tulajdoni
részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
j)
helyi és körzeti műsorszolgáltató,
lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője,
ezek vezető állású alkalmazottja.
6.
§ Az önkormányzati képviselő
tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével -
nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú
társaságban végzett tevékenységéért.
7.
§ (1) Az önkormányzati képviselő,
a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként
nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével
- nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület
hivatalával szemben.
(2)
Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői
minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának
felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és
nem használhat fel.
Összeférhetetlenségi
eljárás
8.
§ (1) Az önkormányzati képviselő
a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul
bejelenteni a polgármesternek.
(2)
Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen
helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására
jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi
okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban
benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.
9.
§ (1) Az önkormányzati képviselő
összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(2)
A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést
a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át
kivizsgálásra.
(3)
A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület
a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának
kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
Jogorvoslat
10.
§ (1) Az érintett önkormányzati
képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása
megszűnését a 2. § e) pontja alapján
kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti -
jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított
8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.
(2)
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál
kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a
kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről
vagy döntése jogszabálysértő.
(3)
A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül
- nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a
keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét,
illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése
ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
A
képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó
rendelkezések
11.
§ (1) A képviselő-testület
bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a
megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt.
Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.
(2)
A bizottság tagja nem lehet az 5. §-ban meghatározott köztisztviselő,
tisztségviselő vagy egyéb személy.
(3)
A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles
haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az
önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására
jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek
bejelentheti.
(4)
Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát
követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.
Képzés,
továbbképzés
12.
§ Az önkormányzati képviselők
képzéséről, továbbképzéséről a feladataik eredményes ellátása érdekében
a képviselő-testület gondoskodik.
Hatálybalépés
13.
§ E törvény a kihirdetését
követő önkormányzati általános választás napján lép hatályba.
Módosuló
rendelkezések
14.
§ A helyi önkormányzati képviselők
és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 46/A.
§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4)
Ha a jelölt a listáról és a megyei jogú város képviselő-testülete
tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket
fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell."
15.
§ A helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-a az l)
pontot követően az alábbi rendelkezéssel egészül ki, és egyidejűleg
az eredeti m) pont megjelölése n) pontra
változik:
(A
képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:)
"m)
a települési képviselő,
a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2)
bekezdésének b) pontjában meghatározott
hozzájárulással kapcsolatos döntés;"
16.
§ Az Ötv. 33/A. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
"33/A.
§ (1) A polgármester nem lehet:
a)
köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a
nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
b)
az Állami Számvevőszék
elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
c)
a Kormány tagja, államtitkár,
helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
d)
az Állami Privatizációs
és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő
bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
e)
bíró, ügyész, közjegyző,
bírósági végrehajtó,
f)
a fegyveres erők, a rendvédelmi
szervek hivatásos állományú tagja,
g)
más önkormányzatnál polgármester,
alpolgármester,
h)
más települési önkormányzat
képviselő-testületének tagja,
i)
a fővárosi, megyei közigazgatási
hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási
szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot
érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
j)
jegyző (főjegyző, körjegyző),
aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
k)
a területileg illetékes
területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
l)
a képviselő-testület által
alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági
vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől
kapja,
m)
aki, illetve akinek a személyes
közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot
a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási,
megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
n)
kuratóriumi tagság kivételével
a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének
tisztségviselője,
o)
a képviselő-testület által
alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese,
igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének
tagja,
p)
az önkormányzat tulajdoni
részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint
a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más
jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
r)
az önkormányzat tulajdoni
részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
s)
helyi és körzeti műsorszolgáltató,
lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője,
ezek vezető állású alkalmazottja.
(2)
A főállású polgármester:
a)
a tudományos, oktatói,
lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési
képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet;
b)
a képviselő-testület hozzájárulása
nélkül nem lehet
ba)
vállalatnak vezérigazgatója,
vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának,
vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,
bb)
gazdasági társaság vezető
tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének,
felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
bc)
szövetkezet tisztségviselője,
bd)
alapítvány kezelő
szervezetének tagja, tisztségviselője.
(3)
A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve
az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles
megszüntetni.
(4)
Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett
eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község
kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság
javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb
az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30
napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául
szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget,
illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé
teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a
polgármesternek kézbesíteni kell.
(5)
A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését
megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti -
jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított
8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.
(6)
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál
kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha
a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése
jogszabálysértő.
(7)
A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül
- nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület
képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság
döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs."