A választójog alkotmányos alapjog. A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen [Alkotmány 70. § (1) bek.]. A választójogot az összeférhetetlenség szabályai korlátozzák.

Az összeférhetetlenség szabályait többféleképpen lehet csoportosítani. Ez az összeállítás a jelölt által elnyerni kívánt tisztség, és a foglalkozási csoportok szerint tekinti át az összeférhetetlenségeket.

A jelölt által elnyerni kívánt tisztség alapján különbség tehető:

- települési (fővárosi kerületi), illetve megyei, fővárosi önkormányzati képviselőre, valamint helyi kisebbségi önkormányzati képviselőre (a továbbiakban együtt: képviselő)
- polgármesterre, alpolgármesterre, főpolgármesterre, főpolgármester-helyettesre, megyei közgyűlés elnökére, alelnökére (a továbbiakban együtt: polgármester),

vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok között.

A foglalkozási csoportok szerint pedig:

-         bírákra, ügyészekre, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra,
-         a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira,
-         a köztisztviselőkre,
-         a közalkalmazottakra,
-         egyéb tisztségekre, megbízatásokra

vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szerint.

E fejezetben a 2002-ben sorra kerülő önkormányzati választás idején hatályos jogi szabályozást ismertetjük. Ezt fontos leszögezni, mert a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény (mely a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvényt is módosítja) a 2002. évi önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

Döntően az összeférhetetlenségi szabályokat ismertetjük, de a gyakorlatban felmerülő kérdésekre (értelmezési igényekre) tekintettel utalunk egyes olyan helyzetekre is, amikor nincs összeférhetetlenség, illetőleg egy összeférhetetlenségi főszabályból következő összeférhetetlenségre is.

1. A képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

1/1.Bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak

Ha a bíró önkormányzati képviselői választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül [1997. évi LXVII. tv. 56/A. § (1) bek.].

A bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha a bírót önkormányzati képviselőnek megválasztották [1997. évi LXVII. tv. 57. § (1) bek. g) pont].

Ha az ügyész önkormányzati képviselői választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - a jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.

Az ügyész szolgálati viszonya az önkormányzati képviselővé történő megválasztásával megszűnik [1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) - (2) bek.].

Az igazságügyi alkalmazott (bírósági fogalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő, írnok, fizikai dolgozó):

- képviselőjelöltként indulhat, a jelöltség időszakára vonatkozó, a fentiekhez hasonló szabály nincs;

- megválasztásuk esetére pedig az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, miszerint: igazságügyi alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné [1997. évi LXVIII. tv. 36. § (2) bek. a) pont]. Ennek mérlegelése a munkáltatói jogkör gyakorlójára tartozik.

Az ügyészségi alkalmazottra vonatkozó szabályok két körre bonthatóak.

- Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó összeférhetetlenségi szabályai megegyeznek az ügyészével [1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) és (2) bek.].

- A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott önkormányzati képviselői választáson jelöltként indulhat. Képviselővé történő megválasztásával szolgálati viszonya megszűnik. A szolgálati viszony szünetelésével kapcsolatos szabályok rá nem vonatkoznak [1994. évi LXXX. tv. 87. § (2) bek.].

1/2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

a) A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai:

- lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk nem szünetel (1996. évi XLIII. tv. 51. §);

- megválasztásuk esetén nem keletkezik összeférhetetlenség [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

b) A határőrség, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai:

- lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelötségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §);

- megválasztásuk esetén összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

c) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. Helyi önkormányzati képviselővé, helyi kisebbségi önkormányzati képviselővé választásuk esetén szolgálati viszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik [2001. évi XCV. tv. 62. § (1) bek. c) pont].

1/3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

- lehet képviselőjelölt, a képviselőjelöltség időtartamára – közigazgatási és helyettes államtitkár kivételével – közszolgálati jogviszonya nem szünetel. A közigazgatási és helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a jelöltségre vonatkozó szándéknak az illetékes választási bizottsághoz történt bejelentésétől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátum igazolásáig szünetel [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (5) bek.];

- megválasztása esetén:

a) a köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik [1992. évi XXIII tv. (Ktv.) 21. § (1) bek.],

b) az önkormányzati képviselő nem lehet központi államigazgatási szerv köztisztviselője [2000. évi XCVI. tv. 5. § a) pont],

c) az önkormányzati képviselő nem lehet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed [2000. évi XCVI. tv. 5. § b) pont],

d) az önkormányzati képviselő nem lehet jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője [2000. évi XCVI. tv. 5. § c) pont].

A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik [Ktv. 22. § (1) bek.].

1/4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

- - lehet képviselőjelölt, a képviselőjelöltség idején szolgálati jogviszonya nem szünetel;

- - megválasztása esetén nem keletkezik összeférhetetlenség, lehet önkormányzati képviselő.

1/5. Egyéb tisztségek, megbízatások [1]

a) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással [Alkotmány 30. § (1) bek.].

b) Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet … tanácstag (helyi önkormányzati képviselő) [1989. évi XXXII. tv. 9. § (1) bek.].

c) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízatást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el [1989. évi XXXVIII. tv. 10. § (2) bek.].

d) Az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa nem lehet helyi önkormányzati képviselő-testület tagja [1993. évi LIX. tv. 5. § (1) bek. és 1993. évi LXXVII. tv. 20. § (2) bek.].

e) a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselővé történő megválasztásával megszűnik [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (6) bek.],

f) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának elnöke és tagjai nem lehetnek önkormányzati képviselők [1995. évi XXXIX. tv. 12. § (3) bek.].

g) Az önkormányzati képviselő nem lehet a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója [2000. évi XCVI. tv. 5. § d) pont].

h) Önkormányzati képviselő nem lehet az, aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el [2000. évi XCVI. tv. 5. § e) pont].

i) Az önkormányzati képviselő nem lehet, kuratóriumi tagság kivételével, a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője [2000. évi XCVI. tv. 5. § f) pont].

j) Az önkormányzati képviselő nem lehet a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja [2000. évi XCVI. tv. 5. § g) pont].

k) Az önkormányzati képviselő nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) [2000. évi XCVI. tv. 5. § h) pont].

l) Az önkormányzati képviselő nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja [2000. évi XCVI. tv. 5. § i) pont].

m) Az önkormányzati képviselő nem lehet helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja [2000. évi XCVI. tv. 5. § j) pont].

n) A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként, így önkormányzati képviselő sem lehet [1991. évi XLI. tv. 7. § (1) bek.].

Az a)-n) pontban említett személyek képviselőjelöltek lehetnek, de megválasztásuk esetén összeférhetetlenség keletkezik.

o) Az ügyvéd lehet helyi önkormányzati képviselőjelölt és megválasztása esetén sem keletkezik összeférhetetlenség [1998. évi XI. tv. 6. § (2) bek. e) pont].

p) Ha az önálló bírósági végrehajtót helyi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel [1994. évi LIII. tv. 240/B. § (2) bek.].

A megyei bírósági végrehajtóra az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, hogy a végrehajtó tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként [1994. évi LIII. tv. 227. § (1) bek.]

1/6. Az helyi önkormányzati képviselővel szembeni összeférhetetlenségi eljárás az önkormányzati általános választás napján hatályba lépő 2000. évi XCVI. tv. 8-9. §-a alapján

8. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

9. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

2. A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

2/1. Bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak

A polgármester nem lehet bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 33/A. § (1) bek. e) pont.

Ha a bíró polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül [1997. évi LXVII. tv. 56/A. § (1) bek.]. A bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha a bírót polgármesternek megválasztották [1997. évi LXVII. tv. 57. § (1) bek. g) pont].

Ha az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, rá ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bíróra [1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) - (2) bek.]. A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott szolgálati viszonya is megszűnik polgármesterré választásával, a szolgálati viszony szünetelésével kapcsolatos szabály azonban rá nem vonatkozik [1994. évi LXXX. tv. 87. § (2) bek.].

Az igazságügyi alkalmazott [bírósági fogalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő, írnok, fizikai dolgozó] képviselőjelöltként indulhat, a jelöltség időszakára vonatkozó, a szolgálati viszony szünetelésével kapcsolatos szabály nincs. Megválasztása esetére pedig az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, miszerint: igazságügyi alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné [1997. évi LXVIII. tv. 36. § (2) bek. a) pont]. (E szabálynak nyilván csak a társadalmi megbízatású polgármesterség esetén van jelentősége.) A szabály alkalmazhatóságának a mérlegelése a munkáltatói jogkör gyakorlójára tartozik.

2/2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

A polgármester nem lehet a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. f) pont].

a) A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai lehetnek polgármester- és főpolgármester-jelöltek, a jelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §). Megválasztásuk esetén – a társadalmi megbízatású polgármester és alpolgármester kivételével – összeférhetetlenség keletkezik (1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont).

b) A határőrség, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai lehetnek polgármesterjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §). Megválasztásuk esetén – beleértve a társadalmi megbízatású polgármestert és alpolgármestert is – összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

c) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái lehetnek polgármester, főpolgármester jelöltek, a jelöltség időtartama alatt szolgálati viszonyuk szünetel. Polgármesterré, főpolgármesterré választásuk esetén szolgálati viszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik [2001. évi XCV. tv. 62. § (1) bek. c) pont].

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonája nem lehet főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke és alpolgármester sem [2001.évi XCV. tv. 62. § (1) bek. c) pont].

2/3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

- lehet polgármesterjelölt, a képviselőjelöltség időtartamára – közigazgatási és helyettes államtitkár kivételével – közszolgálati jogviszonya nem szünetel. A közigazgatási és helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a jelöltségre vonatkozó szándéknak az illetékes választási bizottsághoz történt bejelentésétől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátum igazolásáig szünetel [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (5) bek.];

- megválasztása esetén:

a) a polgármester nem lehet központi államigazgatási szerv köztisztviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. c) pont],

b) a polgármester nem lehet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed [Ötv. 33/A. § (1) bek. i) pont],

c) a polgármester nem lehet jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. j) pont],

d) a főállású polgármester nem lehet köztisztviselő, mivel tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet [Ötv. 33/A. § (2) bek. a) pont].

2/4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

- lehet polgármesterjelölt, a képviselőjelöltség idején jogviszonya nem szünetel;

- megválasztása esetén:

a) a polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja [Ötv. 33/A. § (1) bek. l) pont],

b) a főállású polgármester nem lehet közalkalmazott, mivel tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet [Ötv. 33/A. § (2) bek. a) pont].

2/5. Egyéb tisztségek, megbízatások

a) A polgármester nem lehet a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa [Ötv. 33/A. § (1) bek. a) pont].

b) A polgármester nem lehet az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője [Ötv. 33/A. § (1) bek. b) pont].

c) A polgármester nem lehet a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár [Ötv.33/A. § (1) bek. c) pont].

d) A polgármester nem lehet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója [Ötv. 33/A. § (1) bek. d) pont].

e) A polgármester nem lehet közjegyző és bírósági végrehajtó [Ötv. 33/A. § (1) bek. e) pont].

f) A polgármester nem lehet, aki más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek. g) pont].

g) A polgármester nem lehet, aki más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. h) pont].

h) Polgármester nem lehet, aki a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója [Ötv. 33/A. § (1) bek. k) pont].

i) Polgármester nem lehet az, aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el [Ötv. 33/A. § (1) bek. m) pont].

j) Polgármester nem lehet az, aki a kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. n) pont].

k) A polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. o) pont].

l) A polgármester nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) [Ötv. 33/A. § (1) bek. p) pont].

m) A polgármester nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. r) pont].

n) A polgármester nem lehet a helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja [Ötv. 33/A. § (1) bek. s) pont].

o) A főállású polgármester a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet.

A főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja; gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója); szövetkezet tisztségviselője; alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője [Ötv. 33/A. § (2) bek.].

p ) Az ügyvéd nem lehet főállású polgármester, csak társadalmi megbízatású

[1998. évi XI. tv. 6. § (1) bek. a) pont].

2/6. A polgármesterrel szembeni összeférhetetlenségi eljárás az Ötv. 33/A. §-ának (3)-(7) bekezdései alapján:

„(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. (Például a főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalat vezérigazgatója, ha ilyen összeférhetetlenség van, a képviselő-testület az eljárás során megadhatja a hozzájárulását. Ötv. 33/A. § (2) bek.) A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

(6) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

(7) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs."

3. Egymással összeférhetetlen önkormányzati képviselői és polgármesteri tisztségek

3/1. Összeférhetetlenség a képviselői megbízatások között

Egyidejűleg csak egy települési képviselői megbízatást lehet betölteni, mivel a 1990. évi LXIV. tv. (Övjt.) 25.§ (3) bekezdése értelmében a választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás jelölést, s ebből következően csak egy mandátumot szerezhet

A vegyes választási rendszerben, ha a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról, illetve a kisebbségi kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 45.§ (2) bek. és 50.§ (7) bek.]

A települési képviselő egyidejűleg a megyei közgyűlés tagja is lehet. A megyei jogú város azonban nem vesz részt a megyei közgyűlés tagjainak a megválasztásában. Ebből következik, hogy a képviselő nem lehet egyidejűleg tagja a megyei jogú város közgyűlésének és a megyei közgyűlésnek. Ha a jelölt a megyei listáról és a megyei jogú város képviselő-testülete (közgyűlése) tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell. [Övjt. 46/A. § (4) bekezdés]

Budapesten az egyéni választókerületekben megválasztott képviselő a fővárosi listás mandátumát is megtarthatja, a kerületi kompenzációs listás és fővárosi listás mandátum azonban összeférhetetlen [Övjt. 45.§ (3) bek.]

A települési képviselő a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

A megyei közgyűlés tagja egyidejűleg nem lehet más megyei/fővárosi közgyűlés tagja is, kettős jelölést el sem fogadhat [Övjt. 25.§ (3) bek.].

3/2. Összeférhetetlenség polgármesteri és képviselői tisztségek között

A polgármesternek választott személyt a kislistáról, illetve a kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 42. § (7) bek.], ugyanakkor az egyéni választókerületben megválasztott képviselő polgármesteri (Budapesten a főpolgármesteri) megbízatását is megtarthatja.

A polgármester

- nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek. g) pont]

- nem lehet más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. h) pont

Következésképpen a települési önkormányzat polgármestere tagja lehet a megyei közgyűlésnek, de nem lehet annak tisztségviselője (elnöke, alelnöke).

Budapesten a kerületi polgármesteri és a főpolgármesteri tisztség egymással összeférhetetlen: mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzat települési önkormányzatnak minősül [Ötv. 63. § (1) bek.].

Budapesten a kerületi polgármester tagja lehet a fővárosi közgyűlésnek [Ötv. 103. § (2) bek.].

A polgármester a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

A megyei közgyűlés elnökére és alelnökére, a főpolgármesterre és a főpolgármester-helyettesre a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadók.

E körülményre tekintettel a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, valamint a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes nem lehet más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, nem lehet más megyében megyei közgyűlés tagja és tisztségviselője [Övjt. 25. § (3) bek.; Ötv. 33/A. § (1) bek. és 103. § (2) bek.].

A megyei közgyűlés elnöke és alelnöke lehet más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, mivel a megyei önkormányzat nem minősül települési önkormányzatnak, az Ötv. 33/A. §-a pedig csupán a más települési önkormányzatnál elnyert képviselői mandátumot minősíti összeférhetetlennek tisztségükkel.

Megyei jogú városban a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke nem tölthet be képviselői tisztséget [Övjt. 46/A. § (4) bek.].

[1] Az összeférhetetlenségi eljárást nem részletezzük minden egyes esetben, azt általában a megjelölt külön törvények tartalmazzák.