Mielőtt valaki jelöltként elindulna az önkormányzati választásokon, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályok fognak rá vonatkozni, le kell-e majd mondania más megbízatásairól. Az alábbiakban a települési, a megyei/fővárosi és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselőkre irányadó összeférhetetlenségi szabályokat ismertetjük.

Az összeférhetetlenségi szabályok egy része a jelöltekre vonatkozik, többségüket azonban csak akkor kell alkalmazni, ha valakit képviselőnek választanak.

a) A jelöltekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a következők:

- a választópolgár választástípusonként csak egy jelölést fogadhat el, ezért ha pl. több helyen is gyűjtött ajánlást, vagy kisebbségi kompenzációs listán és egy jelölő szervezet kompenzációs listáján is szerepel, 2002. október 1-ig nyilatkoznia kell, hogy melyik jelölést fogadja el (csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, egy polgármesteri, továbbá egy megyei közgyűlési és egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést; Budapesten a választópolgár egy egyéni választókerületi, egy fővárosi kerületi kompenzációs listás, egy polgármesteri, egy fővárosi listás, egy főpolgármesteri, valamint egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést fogadhat el),

- a közigazgatási és a helyettes államtitkár, a bíró, az ügyész (ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó is), az önálló bírósági végrehajtó, a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja közszolgálati, szolgálati viszonya szünetel képviselő-jelöltsége alatt.

b) Szélesebb azoknak a megbízatásoknak a köre, amelyekről csak akkor kell lemondani, ha képviselővé választanak valakit. A lemondásra azonban a jelöltnek már a bejelentésekor kötelezettséget kell vállalnia egy – a bejelentő nyomtatványon szereplő – nyilatkozat aláírásával: „Nincs olyan tisztségem, amely összeférhetetlen a … képviselői megbízatással, illetőleg megválasztásom esetén a … képviselői megbízatással összeférhetetlen tisztségemről lemondok.” Megválasztását követően a képviselő az összeférhetetlenségi okot a polgármesternek köteles bejelenteni, az összeférhetetlen helyzetet pedig 30 napon belül meg kell szüntetnie.

Az önkormányzati képviselő nem lehet:

- köztársasági elnök, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese, vezetője és számvevője, ombudsman, az ÁPV Rt. Igazgatóságának elnöke és tagja, közigazgatási és helyettes államtitkár, bíró, ügyész és ügyészségi alkalmazott, bírósági végrehajtó, közjegyző, a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja;

- központi államigazgatási szerv köztisztviselője, olyan közigazgatási szerv köztisztviselője, amelynek illetékességi területén az önkormányzat működik;

- a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed;

- jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője;

- a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója;

- aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el;

- kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője;

- a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja;

- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja;

- helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

Az önkormányzati képviselőre vonatkozó további korlátozások:

- Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért;

- Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben;

- Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.

A polgármesterekre az önkormányzati törvény a képviselőkre vonatkozóknál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.