A fővárosi kisebbségi önkormányzat megválasztása
A kisebbség fővárosi
önkormányzata létrehozásának módja attól függ, hogy valamelyik fővárosi
kerületben sikerül-e helyi kisebbségi önkormányzatot alakítani.
Az elektorok gyűlése
Ha a kisebbségnek
legalább egy kerületben létrejön helyi kisebbségi önkormányzata, akkor a
fővárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják
meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselő, akit
kisebbségi képviselőként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi
önkormányzati képviselő, valamint a külön erre a célra választott
elektorok (lásd Az elektorválasztás című fejezetet!).
A választásra az
elektorok gyűlésén kerül sor, amelyet a Fővárosi Választási Bizottság
hivatalból hív össze, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 10 főt. A
gyűlést 2002. december 19. és 2003. február 17. között kell megtartani.
A fővárosi
kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektorok gyűlése akkor határozatképes,
ha legalább az elektorok fele (de legkevesebb 10 elektor) megjelenik. (Korábban
75 %-os részvétel volt a határozatképesség feltétele, de egy 2000-ben
elfogadott törvénymódosítás enyhítette ezt a követelményt.) Ha a gyűlésen
ennél kevesebben jelennek meg, a Fővárosi Választási Bizottság egy
alkalommal ismételten összehívja a gyűlést.
Az elektorok gyűlése
először levezető elnököt és szavazatszámláló bizottságot választ.
A gyűlésen jelen
lévő elektorok maguk közül ajánlhatnak jelöltet, akinek jelöléséről rögtön
nyílt szavazással dönt a gyűlés: az kerülhet fel a szavazólapra, aki a
jelenlévő elektorok legalább 10 %-ának a támogatását megkapja. A jelölés
akkor eredményes, ha legalább 9 jelölt van.
A jelöltek neve
mellett jelölő szervezetként azt a szervezetet kell feltüntetni, amely a jelöltet
a 2002. október 20-i választáson (vagy az elektorválasztó gyűlésen) állította.
Aki akkor független jelölt volt, az most is független jelöltként kerül a
szavazólapra, vagy vállalhatja valamelyik kisebbségi szervezet képviseletét
(a szervezet hozzájárulásával) ha az erről szóló nyilatkozatot a gyűlést
megelőző 3. napig benyújtja a Fővárosi Választási Irodához. Két vagy több
kisebbségi szervezet ugyancsak a gyűlést megelőző 3. napig kérheti, hogy közös
név alatt szerepeljenek a szavazólapon.
Az elektorok több
jelöltre is szavazhatnak, de legfeljebb 9-re.
A legtöbb
szavazatot elérő jelöltek kerülnek be a fővárosi kisebbségi önkormányzatba
(az a 9 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta). Szavazategyenlőség esetén
sorsolás dönt.
A fővárosi
kisebbségi önkormányzat elnökét nem az elektorok gyűlése választja meg,
hanem az önkormányzat közgyűlésének alakuló ülésén a közgyűlés
tagjai.
A választói gyűlés
Ha valamely kisebbségnek
egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát
az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel
rendelkező legalább 10 választópolgár 2002. november 29-ig kezdeményezheti
a Fővárosi Választási Bizottságnál választói gyűlés összehívását.
A kezdeményezés
alapján a Fővárosi Választási Bizottság legkésőbb 2002. december 19-re hívja
össze a választói gyűlést, és erről hirdetményben tájékoztatja a fővárosi
választópolgárokat.
A fővárosi
kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektorok gyűlése akkor határozatképes,
ha legalább 100 budapesti választópolgár megjelenik. Ha a gyűlésen ennél
kevesebben jelennek meg, a Fővárosi Választási Bizottság egy alkalommal ismételten
összehívja a gyűlést.
A gyűlésen jelen
lévő választópolgárok maguk közül ajánlhatnak jelöltet, akinek jelöléséről
rögtön nyílt szavazással dönt a gyűlés: az kerülhet fel a szavazólapra,
aki a jelenlévő választópolgárok legalább 10 %-ának a támogatását
megkapja. A jelölés akkor eredményes, ha legalább 9 jelölt van.
Az választópolgárok
több jelöltre is szavazhatnak, de legfeljebb 9-re. Akkor érvényes a választás,
ha legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott.
A legtöbb
szavazatot elérő jelöltek kerülnek be a fővárosi kisebbségi önkormányzatba
(az a 9 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta). Szavazategyenlőség esetén
sorsolás dönt.