5. JOGORVOSLATOK
5.1. A jogorvoslatok általános szabályai
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg.
Panasszal a választási törvény megsértése miatt, kifogással pedig a választási szerv döntése ellen lehet élni. A puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.
5.2. A jogorvoslati fórumok
A jogorvoslatok általános szabályai szerint a választási jogorvoslat – az OVB-nek nem
fellebbviteli fórumként hozott döntése elleni jogorvoslat kivételével – kétfokú, első fokon választási bizottság, másodfokon bíróság jár el. A választási eljárás jogorvoslati fórumai a következők:
– A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes
helyi, illetve területi választási bizottság dönt. Az eljáró fórumot az határozza meg, hogy a kifogásolt döntés a képviselő-, a polgármester-, a kisebbségi választással vagy a megyei/fővárosi közgyűlési, főpolgármesteri választással összefüggésben született. Az egy szavazókörrel rendelkező településeken a
szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottságok döntései ellen benyújtott kifogásokról a területi választási bizottság dönt
(első fok).
– A helyi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes
területi választási bizottság dönt (első fok).
– A területi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az
Országos Választási Bizottság dönt (első fok).
– A helyi választási bizottságnak, illetőleg a területi választási bizottságnak fellebbviteli fórumként hozott döntései ellen benyújtott kifogásról a
fővárosi, megyei bíróság dönt. A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs
(másodfok).
– Az Országos Választási Bizottságnak bármely ügyben hozott döntése ellen benyújtott ki-fogásról a
Legfelsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság döntése ellen további jogorvos-latnak helye nincs.
5.3. A kifogás benyújtása
A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására
jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
A választási bizottság a beérkezett kifogást az ügyhöz kapcsolódó iratokkal együtt legkésőbb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt.
A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja.
A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti.
A választási bizottság és a bíróság határozatát – annak meghozatala napján – az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvos-latnak helye nincs.
5.4. A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat
A jogorvoslat általános szabályait a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
– A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak (HVB vagy TVB) a választási eredményt megállapító döntése el-leni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni.
– A választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogás alapja a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán kívül az lehet, ha a választási bizottság (HVB vagy TVB) a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás szabályait megsértette.
– A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogások esetében. Itt
a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.
A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését köve-tő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az
legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási
bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.