1. Az országos kisebbségi önkormányzat megválasztása

A törvény értelmében a kisebbségek – a törvényben meghatározottak szerint – országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg.

1.1. A kisebbségi elektor

Kisebbségi elektor:

a) a 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás választáson kisebbségi jelöltként megválasztott képviselő;

b) a 10.000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben egyéni választókerületben kisebbségi jelöltként megválasztott képviselő, valamint a kisebbségi kompenzációs listáról megválasztott képviselő;

c) a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat és a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat tagja;

d) az elektorválasztó gyűlésen választott elektor;

e) az országos kisebbségi önkormányzat választásán az a)-d) pontban foglaltakon túl a szószóló és a fővárosi kisebbségi önkormányzat választói gyűlésen megválasztott tagja is.

1.2. A szószóló

Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.

A helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti és etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény tartalmazza.

Ha egy települési önkormányzat képviselő-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselője vagy szószólója, illetőleg a településen érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élő – magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló – három választópolgár kezdeményezheti.

1.3. A jelölt

Az elektorválasztó gyűlésen részt vevő választópolgárok ajánlhatnak jelöltet. A jelöltnek nem kell az adott településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznie. A jelöltnek ajánlott személy nyilatkozik arról, hogy a jelölést elfogadja-e. Az elektorválasztó gyűlésen jelen nem lévő választópolgár akkor ajánlható jelöltnek, ha választójogosultságáról és a jelölés elfogadásáról szóló írásos nyilatkozatát csatolják a jegyzőkönyvhöz.

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet. Az a jelölt lesz elektor, aki a legtöbb szavazatot kapja.

1.4. Elektorválasztó gyűlés

Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére elektorválasztó gyűlést kell összehívni. Az elektorválasztó gyűlést a helyi választási bizottság hívja össze. A gyűlést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. Az elektorválasztói gyűlés végső időpontja 1998. december 17. (beleértve a megismételt elektorválasztó gyűlést is). Az elektor megválasztására a településen élő ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyűlése jogosult. A résztvevők nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerű többséggel döntenek az elektor megválasztásáról. Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat.

A helyi választási bizottságok az elektori gyűléseket követően 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal a megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.

1.5. Az elektorok gyűlése

Az Országos Választási Bizottság (továbbiakban: OVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjától számított 60. és 120. nap közötti időpontra összehívja az elektorok gyűlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 főt. Az elektorok gyűlése megtartásának végső időpontja 1999. február 15. (beleértve a megismételt gyűlést is). A megválasztható képviselők számát a vonatkozó törvény alapján az elektorok gyűlése határozza meg nyílt szavazással, egyszerű többséggel 13 és 53 fő között, de ez nem érheti el a jelenlévő elektorok számát. Az OVB az elektorok gyűlésének összehívásával egyidejűleg dönt az elektorok gyűlésének helyszínéről.

Az elektorok gyűlésén részt vevő elektorok maguk közül ajánlhatnak jelöltet. A jelöltnek ajánlott személy nyilatkozik arról, hogy a jelölést elfogadja.

Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat. Az országos önkormányzat közgyűlésének tagjait saját körükből, a törvényben meghatározott szavazás szabályainak betartásával választják meg.

Az országos önkormányzati közgyűlés tagjainak megbízatása az új közgyűlés első összehívása ülésének napjáig tart.