Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (Vjt.) 47. §-ának (2) bekezdése szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy sem az első, sem a második forduló ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra.

A Vjt. 47. §-ának (2) bekezdése szerinti munkaszüneti napon a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkaszüneti napokat kell érteni.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 46. § (1) bekezdése értelmében jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 47. § (2) bekezdése^* szerint az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását, az ajánlott személy családi és utónevét, valamint a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

Az idézett rendelkezések úgy értelmezhetők, hogy az ajánlószelvény érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár által – indokolt esetben jelenlétében és felkérése alapján – más módon (pl. gépírással) is rávezethető az ajánlószelvényre.

A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengén-látó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.

A választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani.

A választási eljárási szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban Ve.) 47. § (2) bekezdése^* szerint az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását, az ajánlott személy családi és utónevét, valamint a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét.

A Ve. 52. § (2) bekezdése szerint a jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy van választójoga, a jelölést elfogadja, s nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

A Ve. 96. § (2) bekezdése szerint az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét; a (3) bekezdés szerint a területi listás szavazólapon – a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben – fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét.

Az Ve. 52. § (2) bekezdése és 96. § (2) és (3) bekezdése alkalmazásában a jelölt családi és utónevén azt a nevet kell érteni, amely a jelöltet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27. § (5) bekezdése alapján a születési, illetőleg a házasságban élő nők esetében a házassági anyakönyv szerint megilleti.

Az ajánlószelvény, illetőleg a jelölt bejelentése érvényességének nem feltétele, hogy az ajánlószelvényen, illetőleg a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól szóló 147/1993. (X. 20.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján a személyi igazolványba bejegyzett “dr.” megjelölést.

Az ajánlószelvény, illetőleg a jelölt bejelentésének érvényességét nem érinti, ha az ajánlószelvényen, illetőleg a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. § (2) bekezdése alapján viselt felvett nevet is. Ha a jelölt bejelentése a felvett nevet is tartalmazza, úgy azt a szavazólapon a jelölt neve mellett fel kell tüntetni.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. § (3) bekezdése szerint az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben – a törvény melléklete szerint meghatározott számban – az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.

A Vjt. 5. § (3) bekezdésében írt feltétel teljesülését nem érinti, ha a területi lista bejelentését követően a területi listát állító párt országgyűlési egyéni választókerületi jelöltje kiesik.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. § (1) bekezdése szerint két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet országgyűlési egyéni választókerületi jelöltet. Ugyanazon § (5) bekezdése kimondja, hogy a pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös területi listát, közös területi listák alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös országos listát állíthatnak. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 49. § (1) bekezdése szerint közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve. A (2) bekezdés szerint ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.

A Vjt. 5. § (1), illetőleg (5) bekezdése alapján állított közös jelöltek és közös területi, valamint országos lista bejelentése során a közösen jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezetek szabadon állapíthatják meg, hogy az egyes jelölő szervezetek milyen sorrendben szerepeljenek a választási bizottságok nyilvántartásában. Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a soron következő jelölt lép [Vjt. 5. § (8) bekezdés]. A szavazólapra a nyilvántartásban szereplő sorrendben kerülnek a jelöltek. Az ajánlószelvényeken, valamint a különböző egyéni, valamint területi választókerületekben a közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezeteket eltérő sorrendben is fel lehet tüntetni, amely eltérés a közös területi, majd közös országos lista állításának lehetőségét nem befolyásolja. A közös jelölt, illetőleg lista bejelentését követően a jelölő szervezetek az általuk megadott sorrendet nem változtathatják meg.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 25. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságoknak a választott tagokon felüli további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.

A Ve. 28. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fővárosi főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek.

A Ve. 55. § (2) bekezdése szerint az illetékes választási bizottság minden a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentést követő három napon belül – nyilvántartásba vesz.

A Ve. 25. § (1) bekezdése szerinti megbízási jogosultság a választási bizottság tagjának megbízására a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt számára a jelöltnek, illetőleg a listának a Ve. 55. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételével egyidejűleg nyílik meg. A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság döntéseinek meghozatalában a Ve. 28. § (1) bekezdés szerinti eskü letételét követően vehet részt.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban Ve.) 92. § (1) bekezdése szerint a független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a központi költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehető jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani, amely kimondja, hogy az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek, de legfeljebb a megszerezhető mandátumszámmal azonos számú jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán, illetőleg területi és országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően kell figyelembe venni.

A Ve. 92. (1) bekezdésének alkalmazásában a “választásra” fogalom azt jelenti, hogy a jelölő szervezet a választási kampányra a központi költségvetési támogatáson felül legfeljebb a szervezet által bármely jelölési formában állított jelöltek számának megfelelő és a Ve. által behatárolt összegű pénzeszközt fordíthat, tekintet nélkül a pénzeszköz forrására. A törvényben megszabott összegnek a kampány során történő felhasználásáról, így különösen a különböző jelölési fajták között, illetőleg az egy jelölési fajtán belül történő felhasználásáról és az egyes jelöltekre történő felosztásáról a jelölő szervezet szabadon dönthet.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 25. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságoknak a választott tagokon felüli további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.

Abban az esetben, ha valamely országgyűlési egyéni választókerületben két vagy több jelölő szervezet közös egyéni jelöltet állított és emellett a szervezetek az adott megyében önálló területi listákat állítottak, e jelölő szervezetek a Ve. 25. § (1) bekezdése alapján a közös jelölt egyéni választókerületében a szavazatszámláló bizottságokba egy tagot bízhatnak meg a közös egyéni jelölés jogán, emellett további egy-egy tagot az általuk önállóan állított területi listák jogán.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 6. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.

A Ve. 6. § (1) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy a választási bizottságok működése során érvényesüljön az állampolgárok alkotmányos joga személyes adataik védelméhez. Ennek megfelelően a határozat nyilvánosságra hozatala során az eljárást kezdeményező személyes adatai (neve, lakcíme stb.) akkor tehetők közzé, ha ehhez kifejezetten hozzájárult. Közszereplő esetében a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

A Fővárosi Választási Iroda vezetője a 71-201/1998. sz. körlevelében kérte, hogy a szavazólapon a pecsét mellett a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy az általa felkért legalább egy személy kézjegye (szignója) is szerepeljen.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 67. § (1) bekezdés és a 69. § (3) bekezdés a) pontja szerint a szavazólap érvényességi kelléke – egyebek mellett – a hivatalos bélyegzőlenyomat.

Ennek megfelelően a kézjegy nem törvényességi feltétel, ezért a szavazólap érvényességét kizárólag a Ve. rendelkezései alapján kell vizsgálni és megállapítani. Így a szavazólap érvényességét nem érinti a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy tagja által az azon elhelyezett kézjegy (szignó) léte vagy annak hiánya.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 40. § (2) bekezdése szerint “a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend)”.

A Ve. 41. §-a értelmében a kampánycsend megsértésének minősül egyéb cselekmények mellett “választási plakát elhelyezése, választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton”.

Fentiekre tekintettel a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet, a jelöltek számáról és összetételéről, az esetleges visszalépésekről stb. információt szolgáltat. Ez a követelmény irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is. A kampánycsend idején a kiesett jelöltről szóló tájékoztatásra a Ve. 67. § (3) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság jogosult.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 8. § (7)

bekezdése szerint az (5) bekezdés bb) pontja szerint százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. § (3) bekezdés alapján érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között. Ugyanazon törvény 9. § (3) bekezdése szerint a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira.

Az “országosan egységesen” fogalom azt jelenti, hogy a közösen jelöltet, illetőleg listát állító pártok valamennyi közös jelölt, illetőleg lista esetén a pártok előzetes megállapodásában rögzített, minden alkalmazási szintre azonosan érvényes százalékos arányban részesülnek a szavazatokból és töredékszavazatokból.