55. Az 1994. május 8-i országgyűlési választások eredményességében, a választások tisztaságában az egész társadalom és valamennyi párt érdekelt. Elősegítené ennek elérését, ha akár az Országos Választási Bizottság, vagy vezető állami szervek, akár a pártok megfigyelőket hívnának meg a választások napjára. E kérdésben az Országos Választási Bizottság nyilvánítsa ki véleményét, s egyetértése esetén tegyen javaslatot külföldi megfigyelők meghívására.

Ha az Országos Választási Bizottság a fentieket nem tartja indokoltnak vagy hatáskörébe tartozónak, úgy nyilvánítson véleményt abban a kérdésben, hogy a pártok hívjanak meg külföldi megfigyelőket.

56. Néhány kérdés a választásokkal kapcsolatban: A médiák - hivatkozva különféle közvélemény-kutatás eredményeire - jósolják és szinte sugalmazzák a “legkedveltebb” párt 25-30 %-os győzelmét. Mi lesz akkor, ha a jóslat beválik? Egyes pártok vagy nem, vagy csak igen nehezen tudják összegyűjteni a 750 db. szelvényt. Elvileg 60 ezres választókerületben akár 80 jelölt is indulhatna az első fordulóban. A pénzesebb, gyorsabb, ügyesebb és “kedveltebb” pártok jelöltjei, vagy megbízottjai nem kell, hogy 750 szelvénynél megálljanak, a többletet a riválisoktól veszik el, növelik esélyüket és még csak nem is követnek el törvénysértést. Nem szabálytalan, ha Budapest választókerületeiben vidéken lakó jelölt indul. De ha az állampolgár olyan párt jelöltjére szeretne szavazni, amely ott nem indít egyéni jelöltet, miért nem szavazhat az adott választókerületben másik választókerület jelöltjére? A 90-es adatok alapján Budapest 18-as választókerülete választópolgárainak száma: 58.774, ugyanakkor Veszprém 6-os választókerületében csak 26.094 fő. A jelöléshez szükséges ajánlószelvények száma sajnos nem követi a fenti arányokat. Ha Budapest 18-as választókerületében 750 ajánlás kell, akkor Veszprém 6-os választókerületében mindössze 333 kellene, ha pedig Veszprém 6-osban 750 ajánlószelvény szükséges, akkor Budapest 18-as választókerületében minimum 1.684 ajánlással indulhatna a jelölt. Hol az esélyegyenlőség? Ha csupán az egyéni első nyerné el a mandátumot, rendben lenne, de mivel a töredék szavazatok is tovább mehetnek, már ismét nincs rendben a fenti aránytalanság. Országos listát állíthat az a párt, amely legalább 7 területi választókerületben indított listát. Ha egy párt nem tud országos listát állítani, töredékszavazatai elvesznek. Az ajánlási rendszer rossz, és mivel a jelölés a titkosság, az esélyegyenlőség feladásával oldható meg, ezért a vegyes választási rendszer nem demokratikus. Legyen a választópolgárnak csak egy szavazata és akkor egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb és demokratikusabb lesz a választás.

57. Községünkben az 1991. évi időközi választáson társadalmi megbízatású polgármesternek választottak 5 jelölt közül. Az 1994. december 11-i önkormányzati választáson ismét elindultam, és megválasztottak társadalmi megbízatású polgármesternek. 1971. augusztus 20. óta dolgozom a községben körzeti ill. háziorvosként. Orvosi tevékenységemet az önkormányzat orvosaként látom el. Intézményem nincs, a településen egyedüli orvos vagyok (1350 fő a lakosság száma). Kérem állásfoglalásukat, hogy az 1990. évi LXV. módosított törvény alapján az összeférhetetlenség fennáll-e vagy sem?

58. A helyi választási bizottság tagjai a képviselőtestület választása és a jegyző javaslata alapján: a polgármesteri hivatal egy dolgozójának házastársa, a további személyek az önkormányzat irányítása, illetve fenntartása alatt működő intézmények: pl. orvosi rendelő, óvoda, iskola dolgozói és azok közvetlen hozzátartozói. Szerintünk ez összeférhetetlen a demokratikus választásokkal, mivel befolyást gyakorolnak felettük. Pártoktól, önkormányzattól, közalkalmazottaktól független választási bizottság felelne meg a demokratikus jogoknak. A bizottság működését a pártok által delegált személyek ellenőrizhetnék.

59. Az önkormányzati választáson résztvevő összes kerületi párt és két egyesület személyiségi jogait megsértve támadták meg az Egyesületünk polgármesterjelöltjét, a működő alpolgármestert. A nyilatkozatot megjelentették egy kampányban. Az állításra bizonyítékot nem hoztak fel. A sajtótámadás egyértelmű célja az alpolgármester választási esélyeinek csökkentése volt. A kerületi választási bizottság kifogásunkat - a becsatolt bizonyítékok ellenére - érdemben nem vizsgálta, mint ahogyan a Fővárosi Választási Bizottság is hasonlóan járt el (az ügy jelenleg a Fővárosi Bíróságon van jogorvoslati szakaszban). A kerületi választási bizottság nem értesítette az Egyesületünket, hogy kérésünknek megfelelően továbbította-e az OVB számára beadványként, s mivel válasz a háromnapos kitűzési és döntési nap után sem érkezett, így arra kell következtetnünk, hogy a kerületi választási bizottság elmulasztotta az OVB illetékességébe tartozó kérés továbbítását. Kérjük hogy az Országos Választási Bizottság az 1990. LXIV. tv. 21. §. b. pontja alapján állapítsa meg, hogy a Nyilatkozatot aláíró kerületi pártok és egyesületek a Ptk. 78. §. (2) bekezdésének megsértésével a választások tisztasága elleni cselekményt követtek el. Egyesületünk a kerületi választási bizottságnál óvást terjesztett elő a polgármester-választás eredménye ellen, mivel jelöltünk minimális különbséggel (mindössze 79 szavazattal, 0,36 %-kal) lett második. Ez a kérelem elsősorban a szavazatok átszámlálására és az érvénytelen szavazatok megvizsgálására irányul, illetve másodlagosan (ha az eredményt az újraszámolás nem változtatja meg) az eredmény megsemmisítésére a kampányban elkövetett törvénysértés miatt. Ez utóbbi kérelmet az indokolja, hogy a fenti Nyilatkozatot a kerület összes postaládájába bedobva terjesztették, így bizonyos, hogy hatása befolyásolta a szavazás kimenetelét.

60. A Fővárosi Bíróság határozata ellen óvást jelentek be, mivel az engem ajánló szelvényeket nem fogadták el hitelesnek. A Fővárosi Bíróság határozatából nem tűnik ki egyértelműen, hogy honnan származik, a bélyegző lenyomata maszatolmány. A Fővárosi Bíróság nem tisztázta, hogy mit ért a személyazonosító jel fogalma alatt. Személyi igazolvány számot? Az Övjt. nem határozza meg, hogy ajánlás esetén csak személyi számot lehet alkalmazni. A választási törvény sehol sem mondja ki, hogy ki kell zárni azt a választópolgárt az ajánlásból, aki csak a személyi igazolvány számát adta az ajánláshoz.

61. Ellenőrzést kérek a községünkben lefolytatott helyhatósági választások polgármesterünkre vonatkozó szavazatával kapcsolatban. Az egyik lakos szavazata érvénytelen, ugyanis szellemi fogyatékos, mégis az 1994. december 11-én történt helyhatósági választáson mint szavazattal rendelkező állampolgár részt vett, és szavazott.

62. A bejelentőt a szavazás napján nem engedték szavazni, arra való hivatkozással, hogy a közügyektől el van tiltva. Eltiltása 1992. augusztusban lejárt, mégsem szerepel a névjegyzéken. Segítséget kér, mert sem a fia, se ő nem vehet részt a második fordulóban.

63. Az Országos Választási Bizottsághoz a Megyei Választási Bizottság 24/1994. MVB határozata ellen. Az MVB az említett határozatban jóváhagyta a városi Választási Bizottság 9/1994. (XI. 24.) számú határozatát, mely elutasította egy párt városi szervezetének azt a kérését, hogy a 8. sz. választókerületben egy másik párttal közös jelöltként induló jelölt esetleges töredékszavazatait a pártot illető négypárti kompenzációs listára számítsa be.

64. A bejelentés szerint házról-házra járt egy személy, aki arra hivatkozott, hogy a Polgármesteri Hivataltól jött, és a szavazással kapcsolatban adategyeztetés céljából fel kell írni az adatokat. A bejelentő otthon tartózkodó családtagja az adatokat leadta. Ezt követően a postával érkezett egy párttól egy köszönő-levélszerűség, valamint egy regisztrált támogatói kártya.

65. A bejelentő tiltakozott a szavazatszedő bizottságban az egyik tag részvétele ellen, mert ellene büntetőpert indított. Kéri az Országos Választási Bizottságot, hogy Legfelsőbb Bírósági szinten folyó per alapján a tagot a Szavazatszedő Bizottságból a május 29-i fordulóban már zárják ki.

66. A bejelentő kifogásolja és etikai vétségnek tartja azt, hogy egy képviselőjelölt továbbra is használja egy párt nevét és emblémáját, mint ahogyan azt a mellékelt szórólap bizonyítja, holott már nem a párt jelöltje.

67. Elég széles körben vált ismertté, hogy egy vállalkozó az egyik párt támogatására 15 millió forintot utalt át, s ezzel listás képviselőhelyet vásároltak. A magyar választójogi törvényben a listás képviselői helyeket létrehozó törvényhozói szándék arra irányult, hogy a pártok által listán delegálható képviselők révén kisebbségi választói szavazatok ne vesszenek el, ellenkezőleg - arányos képviselethez jussanak. E törvényhozói szándékkal nem férhet össze, hogy a pártok listás képviselői mandátumai párt-támogatási pénzekkel összefüggésbe hozhatók, megvásárolhatók, kiárusíthatók legyenek.

68. Egy párt megyei nagygyűlése 1994. március 30-án állította össze a megyei területi listát, és azon meghatározta a személyek sorrendjét, a megyei elnök szerepelt az első helyen. A listán második helyezett jelölt a listát megváltoztatta. A párt megyei nagygyűlése - a mellékelt bizonyítékok alapján - kéri az Országos Választási Bizottságot, hogy az eredeti megyei lista első helyezettjét, a megyei elnököt, a megyében elért választási eredmények alapján ismerje el parlamenti képviselőnek.

69. A bejelentők a helyi piac átépítésével kapcsolatban a polgármester ellen feljelentést tettek hatáskör túllépése miatt. A vizsgálat elhúzódása miatt az ügy a mai napig nem került lezárásra. Az egyik párt kerületi szerve az említett körzetben a polgármestert jelölte országgyűlési képviselői jelöltségre. Az előírt törvényi feltételeket (ajánlási szelvények) teljesítette, így a polgármester 1994. április 8-val hivatalos jelöltté vált. Csatolják a kerületi Rendőrkapitányság határozatát, melyben a nyomozás felfüggesztéséről értesít, tekintettel arra, hogy a polgármester a párt országgyűlési képviselő jelöltje lett. A bejelentők a nyomozás felfüggesztését és a mentelmi jog megadását nem találják megalapozottnak, tekintettel arra, hogy a feljelentés tárgyát képező cselekmény jóval a képviselői választások megkezdése előtt történt.

70. A bejelentő Magyarországon született, 1976-ban nyert ausztrál állampolgárságot. 1984 óta folyamatosan Magyarországon él mint “külföldön élő magyar állampolgár”. Vegyesvállalata van Budapesten, melyet vezet. Adóköteles állampolgár, érvényes magyar útlevéllel rendelkezik, melyet minden hivatal elfogad. Nehezményezi, hogy egyik legfontosabb jogától, a szavazás jogától viszont megfosztják. Úgy érzi, nem egyedi esetről van szó, s kéri vizsgálják felül helyzetét, és tegyék lehetővé, hogy élhessen szavazati jogával.

71. Tartható-e választási gyűlés, a választással összefüggő politikai rendezvény, városunk "Polgárok Házának" földszinti tanácstermében? Az épület közhasználati jellegű. Itt található az Állami Közjegyző, itt tartja hetenkénti ügyfélfogadását az APEH Pestmegyei Igazgatóságának kihelyezett ügyfélszolgálata ,itt van a Családi Rendezvényeket Szervező Iroda.

Az épületben lévő tanácsterem funkciói:

• az önkormányzati képviselő testület üléseinek helye,
• hétvégén házasságkötő terem,
• állampolgársági eskük letételének helyszíne,
• önkormányzati rendezvények, értekezletek helyszíne.

72. “Szórólapot” kaptam a kerületemben lakó valamennyi állampolgárral együtt. Ez a nyomtatvány a képviselőjelöltet az országgyűlésben végzett tisztsége alapján mutatja be. Ezzel olyan látszatot kelt a bemutatás, mintha az említett aspiránsokat maga az Országgyűlés javasolná az említett pozíciókba. Szerintem ez az eljárás etikátlan és nem biztosítja az esélyegyenlőséget.

73. Kérjük az Országos Választási Bizottságot, választókerületünkben érvényesítsék az 1989. évi XXXIV. törvény 10. §. 5 bekezdését, illetve az abban foglaltakat, miután olyan negatív jelenségeket észleltünk, amelyeket az aláírások hitelességének ellenőrzésével lehetett volna csak hitelérdemlően elbírálni. Az Önkormányzat több héten át megtagadta az ajánlószelvények pótlását az állampolgároknak, az első héten viszont bárki bármennyit vihetett üresen; elfogadták a fénymásolt üres ajánlószelvények használatát is, a kétszeres jelöléseket (ajánlásokat) nem vizsgálták. A választókerületben 21 párt jelöltje indult számtalan más független jelölttel, az értesítést, ajánló szelvényt egész háztömbök hiányosan, vagy egyáltalán nem kapták meg, a választási hirdetményekkel kapcsolatban más pártok és szervezetek részéről igen etikátlan lépések történtek, stb. Ez az állapot oda vezetett, hogy több induló egyszerűen nem tudta összegyűjteni önhibáján kívül a szükséges ajánlószelvényeket, de akik össze is gyűjtötték, azoknál igen nagy mennyiségű érvénytelen szelvény volt. Szerintünk lenne idő rá, hogy az Országos Választási Bizottság a hátralévő időben tételesen ellenőrizze le az összes ajánlószelvényt, bekérve a kerületből; mégis azt tartom fontosnak, hogy intézkedjenek a választási törvény módosításáról, ne tartalmazzon olyan ellenőrzési feladatokat, melynek elvégzésére nincs lehetőség.

74. Véleményünk szerint nagy gondot jelent az, hogy az ajánlási szelvények nem titkosak. Eltüntették a levélszekrényből, az állampolgárok letagadták, hogy egyáltalán megkapták, vagy olyannak adták oda, akik egy népszerűbb párt nevében a maguk számára gyűjtötték. Sokan féltik nevüket, lakcímüket, személyi számukat közölni. Az a javaslatunk, hogy kétféle ajánlási szelvény legyen, az egyik fajta a nagy pártoké, a másik pedig a független jelölteké és kis pártoké, hogy az utóbbiak a második fordulóban szövetkezhessenek.

75. Büntető- és alkotmányjogi feljelentés: Az országgyűlési választásokon csak azok vehettek részt képviselőjelöltként, akik 750 jelölőlapot illetve “kopogtató cédulát” gyűjtöttek össze. Ez a jelölőlap-rendszer, annak tartalma, mint a választás és képviselőjelöltség érvényességi feltétele, nem adja meg az Alkotmányban előírt és törvényileg védett esélyegyenlőséget a nagy és a kis pártok, az egyéni és független jelöltek között, valamint kényszeríti a jelölteket jog- és törvényellenes politikai-ideológiai véleménynyilvánításra a jelölőlapokon kötelezően szereplő személyi adatok kötelező megadásával, tekintve, hogy nélkülük a jelölőlap érvénytelen, így a képviselők jelölése is. A nyugati demokráciákban az alkotmányban vagy az alaptörvényben szigorúan tiltják magánszemély, intézmény vagy állam minden olyan tevékenységét, mely az állampolgárok faji, vallási, ideológiai és politikai nyilvántartásával kíván foglalkozni. A választójogi törvény kötelezi az állampolgárokat törvényellenes cselekedetre. Egyrészt kényszerít több millió magyar állampolgárt arra, hogy kiadja magát személyi adataival és ideológiai-politikai véleményével, állásfoglalásával, ha részt kíván venni eme össznemzeti társadalmi megmozdulásban, másrészt kényszerít több ezer vagy tízezer állampolgárt törvénytelen emberi, állampolgári és alkotmányos jogokat sértő szervezett tevékenységre, arra, hogy az állampolgárok párt- és ideológiai hovatartozását, véleményét, sok esetben vallását és hitvilágát is gyűjtsék, pártoknak, szervezeteiknek, az önkormányzatoknak s végül az államhatalomnak átadják számítógépes feldolgozásra. Egy ilyen és hasonló adatbázis nemcsak politikailag de gazdaságilag is igen értékes, és kéthónapos választási periódus alatt nagy a lehetőség arra, hogy az illetéktelenek kezére kerüljön. Elég már az is, hogy az illetéktelen BM kezére került helytelen választási törvények és jogszabályokon keresztül. Másrészről a fenti tények súlyosan és negatívan befolyásolták és befolyásolják a választások törvényességét, hitelességét és annak eredményét. Felmerül az alapos gyanú, hogy az 1994. évi választások a helytelen jelölési rendszer, a kopogtató cédulák nyilvánossága, a választások kezdeti titkosságának megszegése, az esélyegyenlőtlenség miatt jogsértőnek, tehát érvénytelennek minősíthető. Az Alkotmánybíróság az illetékes hatóságokat és törvényalkotókat a jelen választási törvény módosításával akadályozza meg abban, hogy a következő választási periódusra (négy év múlva) személyi jogokat sértő módszert alkalmazzon újra, a választások minden szakaszában teljes anonimitásra kell törekedni. A jelölőlapok e rendszerét az alkotmányos jog- és esélyegyenlőség érdekében meg kell szüntetni.

77. Az Észak-magyarországi képviselőjelölt panasza: Független jelöltként indult az egyik választókerületben, önmaga és megbízottai megfelelő számú jelölőcédulát gyűjtöttek össze. A Választási Bizottság vizsgálata alapján több érvénytelen ajánlás volt a csomagban, a jelölt azonban egy napon belül pótolta a hiányosságokat. Mégis a helyi lap azonnal közölte a hírt, miszerint a megfelelő mennyiségű ajánló cédulát nem sikerült összegyűjtenie, míg azt a tényt, hogy a hiányok pótlása megtörtént, elhallgatta, így a választópolgárokat félrevezette. Ezzel szemben egy másik képviselőjelölt, aki szintén hiányosan nyújtotta be az ajánlócédulákat (az ajánlások között rengeteg névhiba, helytelenül kitöltött adatok), lehetőséget kapott a javításra. A helyi sajtó még a pótlás előtt megelőlegezte a bizalmat neki, s a jelölőlistát az ő esetében sikeresnek nevezte. Ez a pozitív diszkriminációban részesülő képviselőjelölt az ajánlások gyűjtése során is követett el szabálytalanságokat: pénzt adott a cédulákért, s a panasztevő képviselőjelölt megbízottjától is mintegy 100 db-ot vett át térítésért. Ezt a helyi Választási Bizottság és sajtó elleni panaszt a OVB-hez és a helyi bírósághoz küldte el az illetékes jelölt.

78. Az egyik párt vidéki városi szervezete az alábbiakat panaszolja: a helyi cigány etnikum tekintélyes tagjai segítettek az ajánlószelvények begyűjtésében. Tevékenységüket azonban megakadályozta a másik párt fellépése, mert tagjai révén segélyek adásával, illetve segélyek megvonásának felemlítésével, végül jelöltjei megválasztása esetén nagyobb segélyek ígérésével a cigány lakosságot a jelölő cédulák kitöltésénél befolyásolták.

79. A jelenlegi polgármester, egyúttal polgármesterjelölt, két év után először falugyűlést hívott össze, ezt a helyi televízió egyenes adásban közvetítette. Hasonlóképpen 20 napon keresztül adta a helyi televízió a polgármester választási levelét a képújság hasábjain. A többi jelölt megközelítően sem jutott ilyen esélyekhez. Milyen lehetőség van a választási esélyegyenlőség korrigálására a választási eredmény megsemmisítésén kívül?

80. Egy párt panasza az, hogy a választási éjszakán, 1994. május 8-án a Magyar Televízió nem sugározta a lakosságnak a párt székházában felvett riportot. A pártra nézve sérelmes, hogy a párt tagságához és szimpatizánsaihoz képest alig szerepel az élő közvetítésben. Számtalan kisebb párt viszont az eredményeihez képest nagyobb szerepet kap. A Magyar Televízióban és a különböző médiákban nem uralkodik pártatlanság.

81. Az egyik napilap újságcikke egy polgármester jelölt nyilatkozatát tartalmazza. A bejelentő szerint a hivatkozott nyilatkozat számos valótlanságot közöl, köztük olyanokat is, amelyek tételes cáfolata nagy nyilvánosság előtt már bizonyíthatóan elhangzott. A cikk állításait, hangvételét, a megjelentetés időpontját a választópolgárok szándékos megtévesztésének, félrevezetésének, ilyen módon a választási etikai szabályok súlyos megsértésének, illetve a Vjt-n kívüli törvénysértésnek tartja, kéri a törvénysértés megállapítását.

82. A bejelentő szerint az eddigi többpártrendszerű választásokon a hatalmon lévő polgármesterek a választások előtt a községekben segélyeket osztogattak, nyilvánvaló választási kampányként a saját választóik számának növelésére, s ezzel az esélyegyenlőség törvényét megsértették. Kéri, hogy az Országos Választási Bizottság a választások előtti bármilyen segélyek osztogatását tiltsa, vagy tiltassa meg.

83. 1994 márciusában a helyi hetilapban, a választási hírekben közzétették, hogy visszaléptem országgyűlési képviselő jelölésemtől. Ez a téves - rosszindulatú, alaptalan - újságbejelentés számomra azt jelentette, hogy az ajánlószelvény gyűjtésem három hétre ellehetetlenült. A lap kezdeményező és vezetői tevékenységemet gúnyosan jellemzi, személyemet a választópolgárok előtt lekicsinylő módon mutatja be. Mindkét esetben helytelenül befolyásolja személyemről a közhangulatot.

84. A független képviselőjelölt bejelentése szerint az egyik újpesti postáról elloptak több száz ajánlási szelvényt. Különböző pártok eleve túlszedik magukat jelölési szelvénnyel, az egyik pártnál 5 000 az alsó határ, míg egy másik párt aktivistája azzal dicsekedett, hogy nekik már 4 600 ajánlási szelvényük van. Voltak olyan pártok, amelyek már kilencedike előtt elkezdték a gyűjtést. Ismeretlen személyek az önkormányzati hivatal nevében elkérték a jelölő cédulákat. A jelölőcédula-gyűjtők eleve pénzt (300 Ft/db) ajánlottak fel egy ajánlószelvényért.

85. Jogorvoslati kérelmet terjesztek elő – a részemre f. hó 28-án kézbesített – Megyei Választási Bizottság határozata ellen, amely elutasította a polgármesteri hivatalban észlelt választójogi és államigazgatási eljárás jogi törvénysértés miatt előterjesztett kifogásomat. Az elutasítás indoka a bizonyítási indítvány hiánya volt. Ezt sérelmezem, mivel saját szememmel láttam, hogy a hivatalban két ajánlólevelet írattak alá, és a kifogásomban megjelölt tanúk meghallgatására nem került sor az eljárás keretében. Mindezek alapján indítványozom, hogy a megnevezett tanúkat meghallgatni, és a törvénysértés megállapítása esetén a sérelmezett határozatot megsemmisíteni szíveskedjen.

86. Egy független országgyűlési képviselőjelölt az italboltokban, cukrászdákban, sörözőkben szedette az ajánló cédulákat (6 vendéglátóhely). Félrevezette a hiszékeny falusi állampolgárokat, mert nem is a megyénkben él. Az ittas emberektől a kocsmákban és különböző szórakozóhelyeken kérte a kopogtató cédulákat.

87. Bizonyíték van arra, hogy az egyik párt az önkormányzat polgármesteri hivatalával összejátszva súlyosan etikátlan magatartást tanúsított az ajánlási szelvények és az értesítők kézbesítésekor. A választópolgárok felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy a polgármesteri hivatal kézbesítője a mellékelt párthirdetményt,. az ajánlási szelvénnyel és az úgynevezett értesítőkkel együtt adta át az állampolgároknak, ezzel természetesen befolyásolva azokat.

88. Ajánlószelvények kopogtatás nélkül: a képviselőjelölt a Takarékszövetkezet helyi kirendeltségében helyezett el egy dobozt, hogy abba gyűjtsék az állampolgárok ajánlásait. A doboz egy napig volt kint, propagandát nem fejtettek ki annak érdekében, hogy bárki ide dobja ajánlási szelvényét.

89. A megyei lap megjelentette a rivális párt kampányindítási tevékenységéről az alábbiakat: a párt vezető személyisége bejelentette, pártjuk 3 nap alatt megfelelt az országos listaállítás feltételeinek. Egyéni jelöltjük például 1994. március 8-án 12 órakor 1300 ajánlócédulával jelezte, hogy megfelelt a jelöltség feltételeinek. Törvénysértés történt-e?

90. Egy kábeltelevíziót üzemeltető vállalkozó az 1994. március 26–április 3-ig terjedő időszakban, az MTV 1 adását megszakítva, főműsoridőben, a TV híradó követően, helyi választási, politikai reklámot közvetített a helyi nézőkhöz, mellőzve azt a tájékoztatást, hogy nem az MTV 1 műsoráról van szó. Álláspontunk szerint a nevezett vállalkozó ismertetett eljárása sérti a Választási Etikai Kódexben foglaltakat.

91. Személyemet és pártomat propagáló röplapokat dobáltak be postaládákba a főváros különböző pontjain a kampánycsend idején. Elhatárolom magam ettől a provokatív célú röpcédulázástól és kérem Önöket, hogy vizsgálják ki az ügy hátterét, és tegyék közzé a nyilatkozatomat.

92. Kérelmem ellenére a polgármester nem bocsátotta rendelkezésemre a helyi kultúrotthont kultúrműsorral egybekötött választási maggyűlés megtartására. Erről csak a hivatali idő letelte után tájékoztatott. A kultúrműsorban a jelenleg legjobb nemzetiségi néptáncegyüttes szerepelt volna. A történteket a választási kampány durva megsértésének, a nemzetiségi szövetség elleni ellenszenves megnyilvánulásnak tekintem.

93. A polgármester- és képviselőjelölt bejelentése: A polgármesteri hivatal az Önkormányzati Híradó c. helyi lapban közzétette a jelöltek névsorát. Független képviselőjelöltként kihagytak a felsorolásból, csak mint polgármester-jelöltet tüntettek fel, ezzel a lakosságot félreinformálták. Egy másik szórólapon sem szerepel a nevem mint független képviselőjelölt.