XIX.
A VÉGLEGES SZAVAZATÖSSZESÍTÉS

1989. évi XXXIV. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról

4. számú melléklet [az 52. § d) pontjához]

A szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módja

I. Egyéni választókerület
1. Érvényes és érvénytelen választási forduló:
    a) Érvényes első választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott.
    b) Érvénytelen első választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.
    c) Érvényes második választási forduló
Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.
    d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede.
2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:
    a) Eredményes első választási forduló
Eredményes az az érvényes első választási forduló [1/a) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét.
    b) Eredménytelen első választási forduló
Eredménytelen az az első érvényes választási forduló [1/a) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét.
    c) Eredményes második választási forduló
Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második érvényes választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
    d) Eredménytelen második választási forduló
Eredménytelen az az érvényes [1/c) pont] második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont vagy 2/c) pont szerinti szavazatszámot.

II. Területi választókerület
1. Érvényes és érvénytelen választási forduló
    a) Érvényes választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott.
    b) Érvénytelen választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.
    c) Érvényes második választási forduló
Érvényes az az első érvénytelen fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott.
    d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen az első érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követő második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott.
2. A területi listás választási eredmény kiszámításának előfeltételei:
    a) területi listákra leadott érvényes szavazatok országos összesítése pártonként külön-külön,
    b) azon pártok körének megállapítása, amelyekre leadott szavazatok összege nem haladta meg a törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt.
3. A területi választókerületben az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása:
    a) A pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat).
    b) A választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó).
    c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
    d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ).
    e) A párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményenkénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 8. § (8) bekezdését is. Az osztás maradéka, továbbá a mandátumot nem eredményező szavazatok a töredékszavazatok.
    f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha a választókerületben minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet. A mandátumot nem eredményező töredékszavazatok - a törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott töredékszavazatok kivételével - az országos listára kerülnek.
    g) A területi választókerületben az f) pontban elvégzett számítás után még betöltetlenül maradó mandátumok felkerülnek az országos listára.

III. A töredékszavazatok alapján az országos listán elérhető mandátumok elosztása
1. Az egyén, a területi választókerületben keletkezett töredékszavazatokat [9. § (1) bekezdés], országosan pártonként külön-külön összesíteni kell, figyelemmel a törvény 8. § (4) bekezdésére is (a továbbiakban: a pártra leadott töredékszavazat).
2. A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (a továbbiakban: országos töredékszavazat).
3. Az országos listán elérhető mandátumok számához (58) hozzá kell adni a területi listán be nem töltött mandátumok számát [II./3 g)].
4. A töredékszavazatok alapján ki kell osztani az országos listán elérhető mandátumokat. Ennek eljárása a következő: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Minden párt töredékszavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.
5. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában találjuk meg azt, az a párt kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik párt oszlopában találjuk, az a párt kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg ki nem osztjuk az összes mandátumot.
Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számokat találunk, akkor a törvény 8. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.
IV. A %-os határ és a területi listán megszerezhető mandátumok kapcsolata
1. A területi listákra leadott szavazatok számát országosan, pártonként külön-külön összesíteni kell (a továbbiakban: a pártra leadott listás szavazatok száma).
2. A pártokra leadott listás szavazatokat összesíteni kell (a továbbiakban: listás szavazatok száma.)
3. Ki kell számítani a pártlistás szavazatok 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát.
4. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazatok száma alapján több szavazatot kapott mint a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalék, megszerzi a területi választókerületben és a töredékszavazatok alapján az országos listáról elért mandátumait.
5. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazataival nem haladja meg a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékot
    a) elveszti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait,
    b) nem szerez a területi választókerületben mandátumot,
    c) nem szerez mandátumot az országos listán.

1997. évi C. törvény
a választási eljárásról

160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetőleg párt választási listáján listát kell érteni.

Az eredmény megállapítása

73. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
    (2) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

5. § (1) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb 2002. április 8-án 24 óráig, illetőleg április 22-én 24 óráig összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt [Ve. 73. § (2) bek.].

98. § (1) A szavazóköri jegyzőkönyveket az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási bizottsághoz kell továbbítani.
    (2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani.
    (3) Az Országos Választási Bizottság a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően megállapítja a százalékos határt és azt, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz; erről haladéktalanul értesíti a területi választási bizottságokat, amelyek megállapítják a területi választókerületi választás eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzítenek.
    (4) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.

A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat

84. § A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése [73. § (1) bek.] ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.
85. § (1) A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése [73. § (2) bek.] ellen
        a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
        b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.
    (2) A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. 

Jegyzőkönyv

74. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a választási eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyv ceruzával nem készíthető.
    (2) A jegyzőkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.
    (3) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság - kérésükre - átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.
75. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.
    (2) A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.
    (3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.
    (4) A jegyzőkönyvek első példányát 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

5. § (2) A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában 2002. április 10-én 16.00 óráig, illetőleg április 24-én 16.00 óráig megtekinthető [Ve. 75. § (2) bek.].
  (3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2002. július 20-ig kell megőrizni. 2002. július 20. után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni [Ve. 75. § (3) bek.].
  (4) A jegyzőkönyveket 2002. július 22-én kell átadni az illetékes levéltáraknak [Ve. 75. § (4) bek.].

9/1998. (II. 20.) BM rendelet
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az országgyűlési képviselő-választásokon

6. számú melléklet a 9/1998. (II. 20.) BM rendelethez

A végleges szavazatösszesítés

1. A választások eredménye
    A választási eredmények megállapítása két, egymástól elkülönülő szakaszból áll:

- a szavazóköri jegyzőkönyvek számítógéppel támogatott összesítése a szavazást követő nap 16.00 óráig, az eredmény megállapítása 18.00 óráig,
- az országos eredmények megállapítása, a jogorvoslati eredmények figyelembevételével a forduló/választás jogerős eredményének megállapítása.

    A választás hiteles eredményének megállapításában az OVB-t, a TVB-t és az OEVB-t a mellettük működő választási irodák (OVI, TVI, OEVI) az országos számítógépes választási rendszer működtetésével támogatják. Ennek érdekében valamennyi szavazóköri és választókerületi összesítő jegyzőkönyvet számítógéppel kétszer, kontrollrögzítéssel fel kell dolgozni.
    A HVI-ket a helyi szinten működő, az adatlap, jegyzőkönyv számszaki ellenőrzését segítő szoftver támogatja.
    Az OEVB-k, a TVB-k és az OVB által kiállított hiteles jegyzőkönyvek alapján - a jogorvoslati határidők elteltével, a kifogások jogerős elbírálását követően - kialakuló végleges eredmény adatköre a következő:
    - a választók nyilvántartásával kapcsolatos adatok,
    - a szavazó választópolgárok száma,
    - a szavazatok megszámlálásával kapcsolatos adatok,
    - a forduló, illetve a választás eredményadatai,
    - a jogorvoslati eljárások eredménye.

2. Szervezési, ügyviteli feladatok

2.1. A jegyzőkönyvek előállítása, eljuttatásuk a szavazókörökbe
   
A jegyzőkönyvek központi előállítású nyomtatványok, melyeket a HVI-k - szavazókörönként, típusonként 3-3 példányban - a központi szállítódobozban kapnak meg a szavazás napját megelőző héten. A szavazóköri jegyzőkönyveken a megye neve és az országgyűlési egyéni választókerület sorszáma, a jelöltek és listák nevei és azonosítói nyomdailag előnyomottak. A nyomdából a TVI-kbe történő szállításért az OVI vezetője, a TVI-ből a HVI-khez történő szállításért, a jegyzőkönyvek tartalmi ellenőrzéséért a TVI vezetője felelős.
    Ellenőrzési szempontok:
        - a szállítódobozban a szavazókörnek megfelelő jegyzőkönyvek vannak-e,
        - a jegyzőkönyvek darabszáma,
        - az előnyomott adatok egyezősége.

2.2. A jegyzőkönyvek továbbításának, feldolgozásának megszervezése
   
A jegyzőkönyvek továbbítását és feldolgozását a helyi adottságokra figyelemmel kell megszervezni.

- A jegyzőkönyvek beszállítását a szavazókörökből - a többi választási irattal együtt - a HVI-k vezetője szervezi meg. A HVI vezetője dönt az adatlap, jegyzőkönyv számszaki ellenőrzését segítő szoftver használatáról.
- Az OEVI vezetője szervezi meg - a TVI vezetőjének döntésére is figyelemmel - az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését, feldolgozását és az OEVI-hez való beszállítását.
- A TVI vezetője szervezi meg a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését, feldolgozását és székhelyére való beszállítását, valamint az illetékességi területén keletkezett valamennyi, az OVI-hoz felküldendő jegyzőkönyv továbbítását.

    Az egyes munkafázisokat úgy kell ütemezni, hogy a szavazást követő nap 18.00 óráig befejeződjék

- a szavazóköri jegyzőkönyvek jogi ellenőrzése,
- a szavazóköri jegyzőkönyvek számítógépes feldolgozása,
- a hibás szavazóköri jegyzőkönyvek javítása.

    Biztosítani kell, hogy az említett 18.00 órás határidőig

- az illetékes választási bizottság igénye szerint a szavazóköri jegyzőkönyveken szereplő és a számítógépes rendszer által feldolgozott adatok összevetésére sor kerülhessen,
- az illetékes választási bizottság megállapíthassa a választókerületi eredményt,
- elkészülhessen a választási eredményt tartalmazó jegyzőkönyv az összes alaki követelményével együtt,
- az összesítő jegyzőkönyvet az illetékes választási iroda számítógépen feldolgozhassa.

    A TVI és az OEVI vezetője megszervezi a szavazóköri jegyzőkönyvek fogadását, jogi ellenőrzését, számítógépes feldolgozását, a jogi vagy számszaki okból hibás jegyzőkönyvek javíttatását az SZSZB-kkel.
    A jegyzőkönyveket és más bizonylatokat kísérőjegyzékkel együtt kell szállítani és átvételi elismervénnyel átvenni.
    Valamennyi egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvet a székhelyén működő számítógépes rendszerrel az OEVI dolgozza fel.
    Az OEVI vezetője az OEVB-vel előzetesen egyezteti, hogy az OEVB milyen időpontban kívánja megállapítani a választókerületi eredményt, s a feldolgozási, adattovábbítási módokat és határidőket ezzel összhangban alakítja ki. A kidolgozott ütemtervet a TVI-vel egyezteti az egyéni és listás szavazóköri jegyzőkönyvek szállításának összehangolása céljából.
    A TVI vezetője a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek feldolgozását, továbbítását két fő módszer szerint határozhatja meg:

- A listás szavazóköri jegyzőkönyvek feldolgozását az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek feldolgozásával analóg módon szervezi meg, tehát az adatbevitelt az OEVK-kban működő rendszerekkel végezteti el. A szavazóköri jegyzőkönyvek szállítását ennek megfelelően szabályozza. A szavazást követő második naptól a TVI végez el minden további adatfeldolgozást.
- A területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyveket székhelyére szállíttatja olyan ütemezésben, hogy a TVI az előírt határidőig valamennyi szavazóköri jegyzőkönyvet jogilag ellenőrizhessen, a rendelkezésére álló technikai háttér igénybevételével számítógéppel fel tudjon dolgozni, a hibásnak bizonyult jegyzőkönyveket az SZSZB-kkel javíttatni tudja. A területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek TVI-hez szállítását a helyi adottságokra figyelemmel az OEVK-n keresztül vagy közvetlenül is meg lehet szervezni.

    A TVI vezetője az TVB-vel előzetesen egyezteti, hogy a TVB milyen időpontban kívánja a választókerületi eredményt megállapítani, s a feldolgozási, adattovábbítási módokat és határidőket ezzel összhangban alakítja ki.
    A TVI vezetője szervezi meg a szavazóköri és összesítő jegyzőkönyvek OVI-hoz történő szállítását.
    A választáson induló jelöltek, listák körében beálló változásokat (pl. kiesés), a választókerületi összesítő jegyzőkönyveket az illetékes választási iroda a helyszínen haladéktalanul feldolgozza.

3. A választási irodák feladatai 

3.1. A HVI feladatai

3.1.1. A szavazás napja előtt
    Ellenőrzi a megkapott szavazólapok és szavazóköri jegyzőkönyvek, adatlapok tartalmának egyezőségét. A jegyzőkönyvekre (és adatlapokra) felvezeti a szavazóköri azonosítókat. 
    Megszervezi a szavazóköri szállítódobozok biztonságos őrzését. 

3.1.2. A szavazás napján és azt követően:
    Jogi és számszaki szempontból ellenőrzi a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvek rovatainak és a jegyzékeknek pontos kitöltését. A hibás jegyzőkönyveket javításra visszaadja az SZSZB-nek.
    A HVI az előírt ütemtervnek megfelelően beszállítja a jegyzőkönyvek 1. és 2. példányait az OEVI és a TVI vezetőjének rendelkezése szerinti feldolgozási helyre.
    A HVI vezetője a szavazóköri jegyzőkönyvek 3. példányait 90 nap, illetve kifogás esetén - a 90 napot követően - az ügy jogerős lezárása után a többi választási irattal együtt megsemmisíti.

3.2. Az OEVI feladatai

3.2.1. A szavazás napja előtt
    A szavazás napja előtt 3 nappal elkészíti a választás-előkészítő rendszerből a szavazóköri és a településazonosítókat tartalmazó listákat és a HVI-knek átadja.

3.2.2. A szavazás napján és azt követően
    Az OEVI átveszi a beérkező egyéni és - a TVI vezetőjének döntésével összhangban - területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyveket.
    Elvégzi az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek jogi, formai, számszaki ellenőrzését. A területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését a TVI vezetőjének rendelkezése szerint végzi el.

    A számszaki egyezőséget a OEVI a számítógépes feldolgozási menetben ellenőrzi. A hibásan vagy hiányosan kitöltött jegyzőkönyveket javításra visszaadja a HVI-n keresztül az SZSZB-nek.
    Számítógépes adatfeldolgozásra a szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példánya szolgál. 
    Az OEVI a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek számítógépes feldolgozását, a TVI székhelyére továbbítását a TVI vezetőjének rendelkezése szerint végzi el. 
    Az egyéni választókerületi szavazóköri és összesítő jegyzőkönyvek 1. és 2. példányait - a TVI vezetője által meghatározott rend szerint - legkésőbb a szavazást követő második nap 14.00 óráig a TVI-hez továbbítja. 
    Amennyiben az egyéni választókerületi eredmény megállapítása ellen kifogás érkezik, a kifogást haladéktalanul a TVI-hez továbbítja. A jogorvoslat kezdeményezését és jogerős eredményét - a jogorvoslat befejeződését követően az érintett jegyzőkönyvek TVI-től e célból visszakapott 2. példányai alapján - a számítógépes rendszerbe is be kell vinni. A jegyzőkönyvek 2. példányait a számítógépes rögzítést követően vissza kell szállítani a TVI-hez.
    Az OEVI a választás első fordulóját követő 8. napon az OVI tudomására hozza, hogy a második fordulóban indulásra jogosult jelöltek közül ki esett ki.
    Az OEVI vezetője az egyéni választókerületi összesítő jegyzőkönyv 3. példányát 90 nap - illetve kifogás esetén a 90. napot meghaladó elbírálásnál az ügy jogerős lezárása - után megsemmisíti.

3.3. A TVI feladatai

3.3.1. A szavazás napja előtt 
    A TVI vezetője kiadja a területi választókerületi jegyzőkönyvek feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos utasítását.

3.3.2. A szavazás napján és azt követően
    A TVI székhelyén, illetve az OEVI-khez kiküldött munkatársai útján ellenőrzi a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek kitöltését jogi, formai, számszaki szempontból. A hibásan kitöltötteket javításra visszaküldi a HVI útján az SZSZB-nek.
    A TVI vezetőjének döntése szerint fogadja a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 1. és 2. példányait, valamint a szavazást követő második napon 14.00 óráig az egyéni választókerületi szavazóköri és összesítő jegyzőkönyvek 1. és 2. példányait.
    A TVI vezetőjének döntése szerint a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példányait vagy azok egy részét számítógépen feldolgozza.
    A kifogással nem érintett egyéni választókerületi szavazóköri és összesítő jegyzőkönyvek 1. példányait, valamint az "I. Jegyzőkönyv a területi választókerület szavazatösszesítéséről" c. jegyzőkönyv 1. példányát és a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányait legkésőbb a szavazást követő harmadik napon 14.00 óráig az OVI-hoz szállítja.
    A kifogással érintett egyéni választókerületi összesítő jegyzőkönyvek 1. példányait a hozzájuk tartozó egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányaival a jogorvoslat jogerős elbírálását követően haladéktalanul az OVI-hoz szállítja.
    A jogorvoslat kezdeményezését és jogerős eredményét az egyéni választókerületi jegyzőkönyvben - szavazóköri eredmény megállapítása ellen érkezett kifogás esetén a szavazóköri jegyzőkönyvben is - rögzíteni kell.
    A jogorvoslat jogerős elbírálását követően a kifogással érintett egyéni választókerületi összesítő jegyzőkönyv 2. példányát a hozzá tartozó egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példányaival haladéktalanul az OEVI-hez kell szállítani.

    Amennyiben a területi választókerületi szavazatösszesítés ellen kifogás érkezik, az "I. Jegyzőkönyv a területi választókerület szavazatösszesítéséről" c. jegyzőkönyv 1. és 2. példányát és a hozzá tartozó területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 1. és 2. példányait a kifogással együtt legkésőbb a szavazást követő harmadik napon 14.00 óráig az OVI-hoz szállítja. A jogorvoslat elbírálását követően fogadja a jegyzőkönyvek 2. példányait.
    A jogorvoslat kezdeményezését és jogerős eredményét - a jogorvoslat befejeződését követően az érintett jegyzőkönyvek OVI-tól visszakapott 2. példányai alapján - a számítógépes rendszerbe is be kell vinni.
    Az OVB döntéséről szóló, a százalékos határt elért listákra (jelölő szervezetekre) és az egyéni választókerületben mandátumot nyert, területi listán is induló képviselőkre vonatkozó értesítés alapján adatokat szolgáltat a TVB számára a területi listás mandátumok és a töredékszavazatok megállapításához.
    A TVB megállapítja a területi választókerület választási eredményét, majd kiállítja a "II. Jegyzőkönyv a területi választókerület választási eredményéről" c. jegyzőkönyvet. 
    A jegyzőkönyv 1. példányát haladéktalanul az OVI-hez továbbítja. Jogorvoslat esetén a korábbiak szerint jár el.
    A TVI vezetője az egyéni választókerületi összesítő jegyzőkönyvek 2. példányait, a területi választókerület választási eredményét megállapító jegyzőkönyvek (I. és II.) 2. példányait, valamint az egyéni és a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példányait 90 nap - illetve kifogás esetén a 90. napot meghaladó elbírálásnál az ügy jogerős lezárása után - átadja a megyei levéltárnak. A területi választókerület választási eredményét megállapító jegyzőkönyvek (I. és II.) 3. példányait, valamint a területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 3. példányait megsemmisíti.

3.5. Az OVI feladatai
   
Az OVI figyelemmel kíséri az előírt előkészítési teendők végrehajtását és a jegyzőkönyvek minőségét, feldolgozásuk állását.
    Az OVI fogadja és ellenőrzi a területi és az egyéni választókerületi összesítő jegyzőkönyvek, valamint a szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányait. A hibásan kitöltött jegyzőkönyveket az illetékes választási bizottsággal javíttatja.
    Elvégzi az 5, 10, 15 %-ra vonatkozó számításokat, kigyűjti az egyéni választókerületben mandátumot szerzett, területi listán szereplő jelölteket, s az adatokat döntésre az OVB elé terjeszti.
    Az OVB megállapítja az 5, 10, 15 százalékos listás szavazat határokat, az előírt határt elért listák (jelölő szervezetek) körét.
    Az OVB értesíti a TVB-ket
        - a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt elért jelölő szervezetekről,
        - a jelölő szervezetek által bejelentett szavazatmegosztásról,
        - az egyéni választókerületben mandátumot szerzett területi listás jelöltekről.
    Fogadja a területi mandátumkiosztást is tartalmazó "II. Jegyzőkönyv a területi választókerületi választási eredményről" c. jegyzőkönyvek 1. példányait.
    Ellenőrzi az összesítő jegyzőkönyvek rovatainak pontos kitöltését. A hibásan kitöltött jegyzőkönyvet az illetékes választási bizottsággal javíttatja.
    Az OVB az OVI segítségével összesíti a jegyzőkönyvek eredményét és megállapítja az országos listákon elért mandátumokat.
    A jogorvoslat kezdeményezését és jogerős eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
    A területi választókerületi szavazatösszesítés, illetőleg eredménymegállapítás elleni jogorvoslat jogerős elbírálását követően a kifogással érintett területi választókerületi összesítő jegyzőkönyv 2. példányát a hozzá tartozó területi választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példányaival haladéktalanul a TVI-hez kell szállítani.
    Az OVB eredménymegállapítással kapcsolatos döntése elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslat kezdeményezését és jogerős eredményét a jogorvoslat befejeződését követően az érintett jegyzőkönyvek 2. példányai alapján a számítógépes rendszerbe is be kell vinni.
    Az OVI a hozzá beérkezett összes egyéni és területi választókerületi, valamint az OVB által hozott döntésekről szóló jegyzőkönyvek 1. példányait 90 nap - illetve kifogás esetén a 90. napot meghaladó elbírálásnál az ügy jogerős lezárása után - átadja az országos levéltárnak, az OVB által hozott döntésekről szóló jegyzőkönyvek 2. és 3. példányait megsemmisíti.

1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről

A választás-, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

6. számú melléklet 1. számú minta
Egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyv

6. számú melléklet 2. számú minta
Területi listás szavazóköri jegyzőkönyv

6. számú melléklet 3. számú minta
Jegyzőkönyv az egyéni választókerület választási eredményéről 

6. számú melléklet 4. számú minta
I. jegyzőkönyv a területi választókerület szavazatösszesítésről

6. számú melléklet 5. számú minta
II. jegyzőkönyv a területi választókerület szavazatösszesítésről

7. számú melléklet 3. számú minta
Átadás-átvételi jegyzőkönyv

7. számú melléklet 13. számú minta
Megbízólevél a megválasztott képviselőnek

1989. évi XXXIII. törvény
a pártok működéséről és gazdálkodásáról

A párt vagyona és gazdálkodása

5. § (2) A párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult.
Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.
    (3) A költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

2000. évi CXXXIII. törvény
a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről

35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
    (3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

2/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás
a választási eredményekre épülő, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges
elosztási arányok megállapításáról

… Figyelemmel a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre is, levonható az a következtetés, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltet, illetve közös területi és országos listát állító jelölő szervezetek (pártok) megőrzik önállóságukat, jogi és gazdasági értelemben is önálló pártok maradnak, vagyis a közös jelöléses listaállítás szervezeti integritásukat nem érinti.
Ve. 34. § (2) bekezdése n) pontja szerint az OVB a Ktv. 35. § (3) bekezdésében megállapított, a Ptv. 5. § (2) bekezdésében foglalt, hiteles számításokkal alátámasztott elosztási arányokat közli a Pénzügyminisztériummal.
Amennyiben több párt közös országos listát állít, és az Országgyűlésben a közös országos listán a közös országos listaállításban részt vevő bármelyik párt mandátumot szerez, úgy a mandátumot szerző párt a Ptv. 5. § (2) bekezdése szerint- figyelemmel a Ve. 95. § (4) bekezdésére is - a pártok támogatására fordítható összeg 25 %-ából költségvetési támogatásra jogosult.
A Ptv. 5. § (1) bekezdése előírja, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó 75 %-ának megfelelő összeg a pártokat az országgyűlési választási eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg.
Az OVB-nek - a Ptv. 5. § (2) bekezdésére figyelemmel - meg kell állapítania, hogy az országgyűlési választások eredménye alapján az egyes pártok és azok jelöltjei az első érvényes fordulóban milyen arányban kaptak szavazatokat.
A Ktv. 35. § (3) bekezdésében foglalt, hiteles számításokkal alátámasztott elosztási arányok meghatározásához viszont szükség van - kizárólag a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából - annak megállapítására, hogy közös jelölés esetén az egyes jelölteket melyik párt állította.
A közös lista vonatkozásában a Ve. 95. § (4) bekezdése kötelezővé teszi - a lista állításával egyidejűleg - annak bejelentését, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította. A közös egyéni választókerületi jelöltek tekintetében viszont a Ve. ilyen kötelezettséget nem állapít meg.
Ez utóbbi körülményre figyelemmel az OVB a Ktv. 35. § (3) bekezdése által meghatározott hatásköri kötelezettségét közös egyéni választókerületi jelöltek állítása esetén csak abban az esetben tudja teljesíteni, ha a közösen jelölő szervezetek - a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglaltakkal analóg módon - hivatalos bejelentést tesznek arról, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő szervezethez (párthoz) tartozik.
Az OVB tehát a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglaltak, valamint - közös egyéni választókerületi jelölt esetén - az előzőekben meghatározott bejelentés alapján tehet eleget a Ktv. 35. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköri kötelezettségének.
A fentiek alapján az OVB első lépésben azt állapítja meg, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltekre, illetve a közös területi listákra az első érvényes fordulóban leadott szavazatok milyen aránya esik.
Ezt követően kerülhet sor - kizárólag a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából - a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetve közös területi listákat állító pártok választási eredményének külön-külön történő megállapítására. A közös listára leadott szavazatok - listaállításban részt vevő pártok közötti - megoszlási arányának megállapításánál, figyelemmel a Vjt. 5. § (6) bekezdése első mondatára is, a közös listán szereplő összes jelöltet figyelembe kell venni. A közös jelöltekre, illetve közös listákra leadott szavazatok a közösen jelölő, illetve listát állító pártok és az azokhoz tartozó jelöltek közötti - az első érvényes fordulóra vonatkozó - megoszlási arányának meghatározása a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglalt, illetve az ezen állásfoglalás szerinti bejelentés alapján lehetséges.