IX.
A NÉVJEGYZÉK

1997. évi C. törvény
a választási eljárásról

A névjegyzék

12. § A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.

13. § (1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. 

9/2002. (III. 07.) OVB állásfoglalás
a Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok
névjegyzékbe történő felvételéről

A választójog - a vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás alapján - mint komplex politikai alapjog magában foglalja a választásra és a választhatóságra vonatkozó jogot. Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése a választhatóságra vonatkozó jog tekintetében három konjunktív feltételt határoz meg: magyar állampolgárság, nagykorúság, a Magyar Köztársaság területén élés. A választásra vonatkozó jog az említett három feltételen kívül megkívánja további feltételként a szavazás napján az ország területén tartózkodást is. Az Alkotmányban szabályozott választójog, azaz a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jog - az országgyűlési képviselők választására vonatkozó - konkrét tartalmát a Vjt. és a Ve. rendelkezései határozzák meg. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései alapján tehát a törvényalkotó határozta meg azt, hogy milyen konkrét feltételei vannak a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jognak az országgyűlési képviselők választásán.
A szavazásban való akadályozottság azt jelenti, hogy állandó vagy ideiglenes magyarországi lakóhely hiányában az országgyűlési képviselők választásán választójoggal egyébként rendelkező nagykorú magyar állampolgár nem szavazhat. A választójog ilyen tartalmú értelmezését támasztja alá az Alkotmánybíróság 3/1990. (III. 4.) AB határozatának indokolása is.
A Ve. 13. § (1) bekezdése előírja azoknak a választójoggal bíró személyeknek a névjegyzékbe történő felvételét, akik a szavazókörben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek. 
Az ideiglenes lakóhely, illetve a tartózkodási hely kapcsán sem a Vjt., sem a Ve. nem rendelkezik arról, hogy az ideiglenes lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezőnek hol van (állandó) lakóhelye. 
A lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát az Nytv. szabályozza. E törvény, valamint a Ve. - a korábbi tételes-jogi terminológiától eltérően - nem tesznek különbséget állandó és ideiglenes lakóhely között, hanem lakóhelyről és tartózkodási helyről rendelkeznek. 
Az Alkotmány korábbi 70. § (1) bekezdése az Alkotmányt módosító, 1994. október 7-étől hatályos 1994. évi LXI. törvény hatályba lépése előtt úgy rendelkezett, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen.
A jogalkotó az e rendelkezés helyébe lépő 1994. évi LXI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével váltotta fel az "állandó lakóhely" fogalmát a "Magyar Köztársaság területén élő" kifejezéssel. 
Az Nytv. szerinti lakóhely, illetve tartózkodási hely fogalmak a 15/1991. (IV. 13.) AB határozattal megsemmisített, az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet által szabályozott állandó, illetőleg ideiglenes lakóhely jogszabályi meghatározásokat váltották fel. 
Az Nytv. 5. §-a a polgár lakóhelyének, tartózkodási helyének és lakcím adatának fogalmait a saját alkalmazási körére szorítva határozza meg, nem érintve tehát sem a Vjt. és a Ve. egészét. 
A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az a magyar állampolgár, aki a vonatkozó alkotmányos és törvényi rendelkezések alapján választójoggal rendelkezik, és akinek Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően bejelentett tartózkodási helye van - és ezt az erre a célra szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja -, jogosult arra, hogy a névjegyzékbe felvételt nyerjen. 
A helyi választási iroda vezetője, illetve a szavazatszámláló bizottság köteles hitelt érdemlően meggyőződni arról, hogy a névjegyzékbe felvételét kérő ilyen személy vonatkozásában az Alkotmány 70. § (3) bekezdésében és a Vjt. 2. § (2) bekezdésében szabályozott kizáró okok nem állnak fenn.


    (2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:
        a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),
        b) személyi azonosítóját,
        c) lakcímét,
        d) névjegyzékbeli sorszámát,
        e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

A névjegyzék közszemlére tétele

14. § (1) A névjegyzéket a szavazás napja előtt 60 nappal - nyolc napra - közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

1. § (1) A névjegyzéket 2002. február 6-tól február 13-ig közszemlére kell tenni [Ve. 14. § (1) bek.].
       (2) A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt 2002. február 4. és február 8. között kell megküldeni a választópolgároknak [Ve. 14. § (1) bek.].

    (2) Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
    (3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.
    (4) A helyi választási iroda vezetője a névjegyzék, az értesítők és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének üzemeltetőjét vagy központi hivatalát. Az értesítő és az ajánlószelvény kiküldéséről a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. Az értesítő és az ajánlószelvény kiküldésével jelölő szervezet vezetője vagy tagja nem bízható meg.
    (5) Az értesítő és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási iroda vezetője ellenőrzi.
    (6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.

A névjegyzék módosítása

15. § (1) A helyi választási iroda vezetője
        a) a névjegyzékből törvénysértően kihagyott,
        b) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint
        c) a választójogát visszanyert
választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és erről a választópolgárt értesítő megküldésével tájékoztatja.
    (2) A helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből azt, aki meghalt, aki elvesztette választójogát, illetőleg akit lakcímének megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel.
    (3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelőző második napig megtekinthető.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

1. § (5) A módosított névjegyzék 2002. április 5-én 16.00 óráig, illetőleg április 19-én 16.00 óráig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban [Ve. 15. § (3) bek.].

16. § (1) Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja.
    (2) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár
        a) a névjegyzékben szerepelt, vagy
        b) a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy
        c) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy
        d) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.
    (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, illetőleg a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából.
    (4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, felveszi a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásába, és erről a polgárt értesíti.
    (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről a polgárt értesíti.
    (6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja meg.

Az igazolás

89. § (1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. 
    (2) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.
    (3) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
    (4) Igazolást legkésőbb az első fordulót megelőző második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni. 

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

1. § (4) Igazolást - a választás első és második fordulójára egyaránt - személyesen vagy meghatalmazott útján 2002. április 5-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2002. április 2-ig megérkezzen a választási irodához. Igazolást - a választás első és második fordulójára is - legkésőbb 2002. április 5-én 16.00 óráig lehet kiadni [Ve. 89. § (4) bek.].

    (5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása

17. § (1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával az alábbiak szerint:
        a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszüntetéséről,
        b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a bűntetteseket nyilvántartó szerv útján a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről,
        c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-büntetésüket töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:
        a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),
        b) személyi azonosítóját,
        c) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható időpontját.
    (3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.
    (4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a nyilvántartásból törölni kell. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.
18. § (1) A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az azt kezelő szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a névjegyzék kivételével - elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.
    (2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából a választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási eljárásban a polgármester részére teljesíthet adatszolgáltatást.
    (3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek választójogát a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi, és a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
    (4) A megválasztott képviselők választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrizheti; a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
19. § A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi, a területi, illetőleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással - a választással érintett választókerület lakosságát érintően - a választás kitűzésének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig a választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggő jogorvoslati határidők letelte után haladéktalanul meg kell szüntetni.
20. § A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.

A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat

82. § (1) A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékből a 16. § (4) vagy (5) bekezdése szerint töröltek, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

1. § (3) A névjegyzékből való kihagyás, vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2002. február 6-tól február 13-án 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani [Ve. 82. § (1) bek.].

    (2) A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított három napon belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el.
    (3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
83. § A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell. 


9/1998. (II. 20.) BM rendelet
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról
az országgyűlési képviselő-választásokon

1. számú melléklet a 9/1998. (II. 20.) BM rendelethez

B)

A választók nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

    A HVI vezetője fővárosi kerületenként, városonként, községenként, azon belül szavazókörönként elkészíti vagy elkészítteti a névjegyzéket, valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőket és az ajánlószelvényeket. A választójoggal nem rendelkező, nagykorú polgárok jegyzékét a BM Központi Hivatal a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések számára közvetlenül, a többi település számára a Közigazgatási Hivatal útján adja át. A HVI a jegyzék számítógépes adathordozón történő átadását is igényelheti.

I.
A névjegyzék

    1. A HVI vezetője a választás első fordulóján választójoggal rendelkezők névjegyzékét a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával 3 példányban, a második fordulóra választójogosulttá válók pótnévjegyzékét ezzel egy időben, 2 példányban készíti vagy készítteti el. A névjegyzék első (a választás első fordulójára szóló) és második (a választás második fordulójára szóló) példánya, valamint a pótnévjegyzék első (a választás második fordulójára szóló) példánya nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A névjegyzék harmadik és a pótnévjegyzék második példánya a választópolgárok személyi azonosítóját is tartalmazza. Az esetleges további munkapéldány(ok) saját költség terhére rendelhető(k), készíthető(k). A közszemlére tételre a névjegyzék és a pótnévjegyzék első példánya szolgál. (A közszemlére tett névjegyzékpéldányról másolatot kell készíteni, amelyet nem kell továbbvezetni, hanem meg kell őrizni a Ve. 45. § (2) bekezdése szerinti esetleges adatszolgáltatási igények kielégítésére.) A szavazókörökbe a választás első fordulójának napján a névjegyzék első, második fordulójának napján a második példánya kerül.
    2. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza az országgyűlési egyéni választókerület sorszámát, a település megnevezését és a szavazókör sorszámát.
    3. A HVI vezetője központilag biztosított zárt borítékban küldi meg a választópolgároknak a névjegyzékbe vételükről szóló értesítőt és az ajánlószelvényt.

II.
A névjegyzékek vezetése a szavazás napjáig

    4. Az elkészült névjegyzékeket a választás első fordulóját megelőző nap 16 óráig, majd ezt követően a második fordulót megelőző nap 16 óráig a 7. pontban leírtak szerint aktualizálni kell.
    5. A helyben készült névjegyzékből a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok - HVI vezetője által felülvizsgált - jegyzéke alapján a 7. pontban leírt továbbvezetési szabályok szerint ki kell húzni azokat a polgárokat, akik nem rendelkeznek választójoggal, és az értesítőjüket, valamint ajánlási szelvényüket meg kell semmisíteni.
    6. A HVI vezetője az okmányirodának továbbított adatváltozásokon kívül az érintett polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt értesíti a nála lakóhellyel - ennek hiányában tartózkodási hellyel - nem rendelkező polgár elhalálozásáról, kiskorú házasságkötéséről, nagykorú névváltoztatásáról. Továbbá értesítést küld az érintett polgár volt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek a hozzá új lakóhely - ennek hiányában új tartózkodási hely - létesítése miatt bejelentkező polgárról. A HVI vezetője akkor is a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti, ha a nála lakóhelyet bejelentő polgár a bejelentkezéskor csak tartózkodási hellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy azt egyidejűleg megszünteti-e vagy sem.
    7. A névjegyzékek aktualizálása
    7.1. A HVI vezetője a hozzá a BM Központi Hivataltól, illetve más jegyzőtől érkezett, a személyi adatokban és lakcímekben bekövetkezett változásokról, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkezett változásokról kapott értesítések alapján az első forduló és a második forduló névjegyzékpéldányát egyaránt továbbvezeti:
    a) felveszi a névjegyzékekre a nála lakóhelyet - ennek hiányában tartózkodási helyet - létesített, az időközben magyar állampolgárság megszerzése vagy házasságkötés révén választójogosulttá vált, valamint a választójogát időközben visszanyert polgárt;
    b) törli a névjegyzékről a nála lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - megszüntető választópolgárt, a lakóhellyel nem rendelkező polgárt tartózkodási helyének megszűnése esetén, az időközben elhalálozott, magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztő polgárt;
    c) átvezeti a nála lakóhellyel - ennek hiányában tartózkodási hellyel - rendelkező polgárok tekintetében a név- és a településen belüli lakcímváltozásokat. Az első fordulót követően a pótnévjegyzékről addig nem törölt választójogosult polgárokat a második forduló névjegyzékpéldányára folyamatos sorszámmal átvezeti, és a továbbiakban már csak a második forduló névjegyzékét és a munkapéldány(oka)t vezeti.
    7.2. A HVI vezetője - kérelemre - felveszi az illetékességi területén igazolással szavazni kívánó polgárt a megfelelő forduló névjegyzékére (egyidejűleg az igazolást elveszi és a polgárt az igazolással szavazók jegyzékére is felveszi). Törli a választópolgárt a megfelelő forduló névjegyzékéről, ha lakóhelyétől távol történő szavazás miatt igazolást ad ki. Ha a második fordulóra igazolást kérő a pótnévjegyzéken szerepel, akkor adatait erről a második forduló névjegyzékpéldányára át kell vezetni, majd onnan és a pótnévjegyzékről egyaránt törölni kell.
    7.3. A polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó jegyzői vagy bírósági döntés alapján - a döntésnek megfelelően - az érintettet a megfelelő forduló(k) névjegyzékére fel kell venni, abból adatait törölni, vagy abban adatait helyesbíteni kell, ha a kifogását az első forduló szavazás napja előtt jelentette be. A felvételről, helyesbítésről a választópolgárnak értesítést kell küldeni.
    7.4. A névjegyzék aktualizálását úgy kell elvégezni, hogy felvételeknél a felvenni kívánt személy adatait a felvétel okának feltüntetésével az utolsó sorszám után következő sorszámmal kell felvenni, törléseknél vagy helyesbítéseknél a törlendő személy adatait, illetve a helyesbíteni kívánt adatot - az eredeti adatok olvashatóságát nem érintő módon - a névjegyzék fordulónak megfelelő példányán át kell húzni. Törlésnél, felvételnél a törlés, felvétel okát csak a HVI vezetőjének munkapéldányán kell feltüntetni. A felvételt, a törlést és a helyesbítést dátummal és aláírással kell hitelesíteni.
    8. A névjegyzékek lezárása
    A HVI vezetője a szavazást megelőző nap 16.00 órakor az utolsó helyre felvett választópolgár adatai utáni sor áthúzásával, aláírásával és lebélyegzésével lezárja a névjegyzéket és megállapítja
    - az eredetileg a forduló névjegyzékében szereplők számát (induló adat),
    - a szavazást megelőző napon 16.00 órakor a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,
    - a névjegyzékből töröltek és a névjegyzékbe felvettek számát,
és az adatokat haladéktalanul jelenti az OEVI-nek.
    A jelentéshez kitölti:
    - 1 példányban a "Zárólap"-ot, és faxon haladéktalanul az OEVI-be továbbítja adatrögzítésre (az eredeti bizonylat a HVI vezetőjénél marad),
    - az "Összesítő lap" fejrészét, valamint 1-2-3. oszlopait, és a jelentési időpontok számának megfelelő példányszámban lemásolja (az okmányirodai HVI, valamint az adatlap-, jegyzőkönyv-ellenőrző rendszert használó HVI, az adatokat a számítógépes rendszerben rögzíti).

III.
A névjegyzék vezetése a szavazás napján

    9. A HVI vezetője a szavazás napján a megfelelő fordulóra szóló lezárt és hitelesített névjegyzéket az SZSZB elnökének adja át. A névjegyzéket az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább.
    10. A jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntése alapján
    a) törli a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján az elhalálozott polgárokat;
    b) felveszi a névjegyzékre azokat a polgárokat, akik azt a szavazókörben lévő lakcímük vagy igazolás alapján kérik.
A szavazókörben lévő lakcím alapján a névjegyzékre az a választópolgár vehető fel, aki személyazonosságát és lakcímét
    ba) a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal,
    bb) - a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: lakcímigazolvány), és
    - személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedéllyel vagy sorkatona esetén katonai igazolvánnyal
igazolja, a névjegyzékből korábban nem törölték, és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel.
    bc) Az igazolás és a személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély, vagy sorkatona esetében a katonai igazolvány egyidejű bemutatását követően kell felvenni a névjegyzékre azt a választópolgárt, akinek az igazolását a lakóhelyétől távol történő szavazás miatt állították ki (egyidejűleg az igazolást el kell venni, és a polgárt az igazolással szavazók jegyzékére is fel kell venni).

IV.
A névjegyzékkel kapcsolatos teendők a szavazás napja után

    11. A HVI vezetője a névjegyzékeket a választási iratok között megőrzi, majd a megőrzési idő lejártakor azokat megsemmisíti.

V.
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése

    12. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke a település nevét, ezen belül a szavazókör sorszámát, valamint a választójoggal nem rendelkező polgár személyi azonosítóját, családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét), anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, a választójogból kizárás okát, kezdetének és várható megszűnésének időpontját tartalmazza. A jegyzék rendezettsége szavazókörönként családi és utónév abc.
    13. A HVI vezetője a Közigazgatási Hivataltól, illetve a BM Központi Hivataltól kapott jegyzéket felülvizsgálja, majd a szükséges korrekciókat a 7.1. pont szerint elvégzi.
    14. Mindkét forduló esetében a Közigazgatási Hivataltól, illetve a BM Központi Hivataltól a szavazás napját megelőző 3. napig kapott változásjegyzék alapján a jegyző:
    a) törli a jegyzékből azokat, akik választójogukat visszanyerték, és egyidejűleg felveszi őket a névjegyzék(ek) soron következő sorszáma alá;
    b) felveszi a jegyzékbe azokat, akik választójogukat elveszítették, és egyidejűleg a névjegyzék(ek) megfelelő sorszámánál törli őket;
    c) ha a választójogát elveszített polgárnak ezt megelőzően a lakóhelytől távol történő szavazás miatt igazolást adott ki, értesíti az illetékes jegyzőt a polgár választójogának elvesztéséről.

1. számú melléklet 1. számú minta
Választójogosultak névjegyzéke

1. számú melléklet 2. számú minta
Értesítő a választók nyilvántartásába való felvételről

1. számú melléklet 3. számú minta
Igazolás a lakóhelytől eltérő helyen történő szavazáshoz

1. számú melléklet 4. számú minta
Zárólap a választójogosultak számának megállapításához