4. EGYÉB TUDNIVALÓK

4.1. Kifogások, jogorvoslatok

A Ve. a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. Kifogással a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása), panasszal más szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése). Mind a két jogorvoslati eszköz csak a törvénysértés bizonyítékaival együtt terjeszthető elő. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.

a) A választási törvények megsértésére hivatkozva az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok panasszal élhetnek.

A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választás eredménye elleni kifogás esetén a határidő rövidebb, mindössze egy nap.

b) Előadódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottsággal közöl valamely olyan észrevételt, mely a választás törvényes rendjével áll összefüggésben. (Pl. szót emel az ellen, hogy a választópolgárok a szavazat leadása után a szavazóhelyiségben csoportosulnak, közli, hogy választási kampányt szolgáló plakátot észlelt a szavazóhelyiség előterében, stb.) Ilyen esetben a szavazatszámláló bizottság nyomban intézkedik a jogsértő helyzet azonnali felszámolása iránt. Amennyiben a szavazatszámláló bizottság az észrevétellel nem ért egyet, akkor tartalmilag érdemi döntést hozott, ezt jegyzőkönyvben rögzíti, közli a választópolgárral és egyben tájékoztatja az a) pont szerinti jogorvoslati lehetőségről.

c) Amennyiben a kifogás az egyéni jelölt választási eredményével függ össze, akkor annak elbírálására az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság, ha a listás választással kapcsolatos, akkor az elbírálásra a Területi Választási Bizottság jogosult.

A területi választási bizottság döntése elleni jogorvoslatokat a megyei (fővárosi) bíróság bírálja el. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

4.2. A választás második fordulója

a) A választójogi törvény értelmében előfordulhat, hogy a választás első fordulója érvénytelen, illetve eredménytelen. Ilyen esetben második fordulóra kerül sor.

b) A második fordulóban a szavazatszámláló bizottságok feladatai és jogosítványai nem változnak. A szavazás lebonyolításának rendje azonos az első forduló előírásaival, legfeljebb egyes mozzanatok értelemszerűen elmaradnak. (Pl.: ha csak az egyéni jelölt megválasztása érdekében kell második fordulót tartani, akkor a választópolgár nyilvánvalóan csak egyféle szavazólapot kap, nem kell a listás választásról szóló jegyzőkönyvet kiállítani, stb.)

4.3. Az országgyűlési választások büntetőjogi védelme

Az országgyűlési választások tisztaságát a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) is védi. A Btk. 211. §-a választás-, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről szól.

„Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz,

f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”