3.2.3. A szavazás lebonyolításának szabályai
A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget.
A szavazatszámláló bizottság tagjai abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. A szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság elnöke – a határozatképesség fenntartása mellett – szabadidőt biztosít. Lehetőség van arra is, hogy az igazolással való szavazás szabályainak betartásával a bizottsági tag abban a szavazókörben szavazzon, ahol szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedik.
A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.
A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják.
A szavazás napján a közvéleménykutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat. A közvéleménykutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg.
A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük és megfigyelő minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk.
A nemzetközi választási megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalókról az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése az irányadó.
3.2.3.1. A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor
A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását,
illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:
– rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához,
– tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben,
– tettlegesen bántalmazzák vagy megfenyegetik a szavazatszámláló bizottság tagját,
– Választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben,
– kábítószeres vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban,
– kábítószeres vagy ittas személy inzultálja az szavazatszámláló bizottság tagjait,
– bombariadó,
– haláleset történik a szavazóhelyiségben,
– rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét.
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből).
Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult!
Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
– ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken
– ha haláleset történik;
– ha bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.
A rendkívüli események tényének rögzítésére a 1. számú nyomtatvány minta áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének.
3.2.3.2. A választójog gyakorlása
Szavazni kizárólag személyesen és a törvényben előírt kivételekkel csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, vagy abba a szavazatszámláló bizottság a 3.2.3.4. pontban felsorolt esetekben felveszi.
A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya – egyéb törvényes feltételek megléte esetén – nem akadályozhatja a szavazati jog gyakorlását. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére vissza kell adni külön kérés nélkül is.
3.2.3.3. A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok
A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Az említett adatok igazolására többféle okmány alkalmas, melyek a következők.
FIGYELEM!
Azon választópolgárok, akik a d) pontban felsorolt igazolványok egyikével sem rendelkeznek és új személyazonosító igazolványt igényeltek melynek előállítása folyamatban van, az ezt tanusító – az okmányirodától kapott – irattal igazolhatják személyazonosságukat. A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanusítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény.
3.2.3.4. Névjegyzékben nem szereplők szavazása
Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel. Amennyiben a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokkal igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, akkor a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi.
Amennyiben a Magyarországon élő választópolgárnak lakóhelye nincs, csak tartózkodási hellyel rendelkezik, úgy a névjegyzékbe ennek alapján felvehető.
Azon személyek, akiknek lakcíme a település, (hajléktalanok) kizárólag a számukra kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Őket a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékre felveszi, ha személyazonosságukat és azt, hogy lakóhelyük a település igazolják.
Ha az ilyen személy másik szavazókörben kíván szavazni e szavazókör szavazatszámláló bizottsága őt a kijelölt szavazókörbe irányítja.
A névjegyzékbe való felvétel előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e – igazolás kiadása miatt – a névjegyzékből.
A következetes ellenőrzés biztosítja, hogy ne szavazhasson akinek nincs választójoga, illetve el lehessen kerülni, hogy egy személy kétszer vagy többször szavazzon.
A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei a következők:
– házasságkötés következtében az állampolgár nagykorúvá lett.
– a névjegyzék elkészítésekor hiba történt, a választópolgár kimaradt a névjegyzékből és ez a tény csak a szavazóhelyiségben derül ki.
– A választópolgár igazolással kíván szavazni.
A jegyzőkönyvvezető feladata, hogy a névjegyzékben rögzítse a pótlólag felvett választópolgár adatait.
3.2.3.5. Szavazás igazolás alapján
A lakóhelyen történő szavazás szabálya alól csak az igazolással való szavazás jelent kivételt, melyet a következőkben részletesen ismertetünk.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti, hogy azt az első, a második, vagy mindkét fordulóra adta ki és azt, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni ( 10. számú nyomtatványminta).
Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél – előzetesen nem kérték felvételüket egy meghatározott szavazókör névjegyzékére –,a szavazás napján a település bármely szavazókörébe mehetnek szavazni, és ott az igazolás átadását és a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően szavazhatnak.
A szavazatszámláló bizottságnak ekkor ellenőriznie kell, hogy az igazolást az aktuális választási fordulóra adták-e ki, illetve azon a szavazás helyeként az a település szerepel, ahol a szavazókör van.
Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni.
Az a választópolgár, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről eltávozást nem kap a szavazás napjára, a szolgálati helyéhez tartozó szavazókörben – a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kapott – igazolással szavazhat.
Az igazolással szavazókról a szavazókörben külön jegyzéket kell vezetni! (3. sz. nyomtatványminta)
Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben a szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és ismételten felveszi őt – következő sorszámon – a választók névjegyzékébe.
Érvényes igazolással rendelkező választópolgárt, ha a törvényes feltételeknek eleget tesz, nem lehet a szavazásban megakadályozni!
3.2.3.6. Ki nem szavazhat?
Nem szavazhat, aki
• nem rendelkezik választójoggal és ezért nem szerepel a szavazásra jogosultak névjegyzékén. A választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok
névjegyzéke nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a szavazatszámláló bizottság, (vagy más választási bizottság) és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.
• nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és érvényes igazolással nem rendelkezik.
• aki személyazonosságát és lakcímét kétséget kizáróan nem tudja igazolni.
A két utóbbi esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe (4. sz. nyomtatványminta) és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, abban az esetben jogosult szavazni.
A jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság döntése alapján, a szavazás napján törli a névjegyzékből a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján az elhalálozott polgárokat.
3.2.3.7. A szavazás menete
A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság delegált tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik „megfigyelésre”. A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek – étkezés, mozgóurna szállítás – ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.
A szavazatszámláló bizottság a 2.2.3.3. pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén pótlólag őt felvette, az egyéni és listás szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel – a polgár jelenlétében – lebélyegzi és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak.
FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi. A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad!
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. A névjegyzék gyors, zökkenőmentes aláírásának érdekében a bizottság tagjainak segítséget kell nyújtani a választópolgárok részére.
Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a szavazatszámláló bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság elnöke az állampolgárt tájékoztatja arról, hogy az aláírás célja a kétszer-többször szavazás megakadályozása.
Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.
A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság tagja – ha erre igény merül fel az állampolgár részéről – megmagyarázza a szavazás módját.
A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására.
A helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai elkészítése után kiesett (visszalépett, meghalt). Ha a szavazólapok elkészülte után esik ki jelölt, a szavazatszámláló bizottságnak erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is.
A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen.
A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, az azon szereplő
jelölt neve melletti és lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két
vonallal. Ezentúl tudatni kell a választópolgárral, hogy amennyiben nem hozott magával tollat a szavazófülkében talál tollat.
Az a szavazat melyet ceruzával adtak le, ugyanis érvénytelen.
A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál. Ha valaki nem kívánja használni a szavazás során a szavazófülkét, azt megteheti, de nem befolyásolhat másokat abban, hogy mely jelöltre vagy pártra szavazzanak.
A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazó fülkében.
Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának – együttes – segítségét igénybe veheti.
3.2.3.8. Szavazólap cseréje
Kitöltés után a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni és a rontott szavazólapok számát a szavazóköri jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
3.2.3.9. Hajléktalanok szavazási lehetősége
A helyi választási iroda vezetője már korábban kijelölt minden településen egy szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akiknek a személyazonosító igazolványában vagy lakcímigazolványában lakcímként csak az adott település megnevezése szerepel (hajléktalan). Ők csak ebben a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Minden szavazatszámláló bizottságnak tudnia kell annak a szavazókörnek a címét a településen, ahol e személyek szavazhatnak, azért, hogy az érintetteknek megfelelő felvilágosítást tudjanak nyújtani.
3.2.3.10. Fiatalok (először választók) köszöntése
Először választónak az a nagykorú polgár számít aki, 1980. május 24.-e után született.
Amikor a bizottság elnöke átveszi az először választó polgár igazolványát, köszönti őt azon alkalomból, hogy először él választójogával a 2002. évi országgyűlési képviselő-választásokon.
Ezek után átnyújtja részére az emléktárgyat.
Itt hívjuk fel a figyelmét a jegyzőkönyvvezetőknek, hogy az első és a második fordulóban először választók emléktárgyai egyszerre, az első forduló szavazóköri dobozaiba kerülnek. A két forduló között ezért az ajándéktárgyak tárolásáról a jegyzőkönyvvezetőknek kell gondoskodnia.
3.2.3.11. Mozgóurnával történő szavazás
A mozgásában gátolt személyt annak érdekében, hogy gyakorolhassa választójogát - kérésére- lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitel nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókör területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással. A mozgóurnát a bizottság két – párt szempontból ellenérdekű – tagja együtt viszi a szavazóhoz.
A szavazatszámláló bizottság 2 tagjának a szavazás időtartama alatt – a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett –
minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen vagy a szavazás napján. A mozgóurna kivitelt úgy kell végeznie a bizottság 2 tagjának, hogy 1900 óra után mozgóurnába nem szabad szavazatot elfogadniuk!