1. TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI RENDSZERRŐL 

1.1 Jogszabályok:

1. A hatalomgyakorlás képviseleti formáját, a választási alapelveket és a választójogot mint politikai alapjogot az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szabályozza.
2. A választási rendszer anyagi jogi normáit az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Vjt.) rögzíti.
3. A választási eljárás szabályait - valamennyi választási típusra - önálló eljárási kódex, az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) tartalmazza.


1.2 Melyek a választójogosultság feltételei?

    - a magyar állampolgárság 
    - a nagykorúság 
    - az államterülethez való tényleges kötődés (az itt-élés)
    - a szavazásban akadályozott, aki a választás napján külföldön tartózkodik, ott ugyanis nincs mód a szavazat leadására.

1.3 Milyen kizáró okokat ismer a magyar választójog?

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nincs választójoga annak, aki:
    - cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
    - közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
    - jogerős szabadságvesztés büntetését tölti;
    - büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.


1.4 Hogyan épül fel a magyar országgyűlési választási rendszer?

Az országgyűlési választási rendszer három elemből áll:

    - 176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe
    - 20 területi választókerület: a törvény az egyéni választókerületekkel párhuzamosan 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. E listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.
    - Országos (kompenzációs) lista: E listáról 58 mandátum a pártok által szerzett töredékszavazatok arányában kerül kiosztásra, a Vjt.-ben meghatározott számítások elvégzésének eredményeként. 
A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

Választási rendszerünk fontos eleme a mandátumszerzési küszöb, melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi listákra országosan leadott érvényes szavazatok 5%-át.


1.5 Választási szervek: választási bizottság, választási iroda

Választási bizottság:
Független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szerv. 
A megfelelő szintű önkormányzatok és az Országgyűlés által 
választott, illetve a jelöltek és a pártok által delegált tagokból áll.		 Választási iroda:
Közszolgálati tevékenységet végző szerv, 
amely a jegyző vezetésével a választási bizottság mellett működik. 
Tagjai köztisztviselők és közalkalmazottak. 
Feladatai:
- a választás eredményének megállapítása
- a választás pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása
- a választás törvényes rendjének helyreállítása.		 Feladatai: 
- a választások előkészítése, szervezése, lebonyolítása;
- a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatása;
- választási adatkezelés és adatszolgáltatás;
- a választás technikai feltételeinek biztosítása;
- a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzése.
Fajtái:
1. szavazatszámláló bizottság
2. helyi választási bizottság*
3. országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
4. területi választási bizottság
5. Országos Választási Bizottság 		 Fajtái: 
1. helyi választási iroda
2. országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
3. területi választási iroda
4. Országos Választási Iroda


*az országgyűlési választáson a helyi választási bizottság nem működik. Kivétel az egy szavazókörrel rendelkező települések, ahol a szavazatszámláló bizottság feladatait látja el.


1.6 Az ajánlás és a jelölés

Az egyéni választókerületben párt-, illetve független jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni. A jelöltet legkésőbb 2002. március 15-ig az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál.

Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat, amelyet a területi választási bizottságnak kell nyilvántartásba venni.

Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult, amelyet az Országos Választási Bizottság vesz nyilvántartásba. 

1.7 Az eredmény megállapítása

A szavazás szavazóköri eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, külön az egyéni és a listás szavazatokról. A jegyzőkönyveket a helyi választási iroda vezetőjéhez eljuttatja, aki azt továbbítja az eredmény megállapítására jogosult választási bizottsághoz. 

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzít és továbbít az Országos Választási Bizottság felé.

A területi listás választás szavazatait a területi választási bizottság összesíti és az erről készült jegyzőkönyvet az Országos Választási Bizottságnak küldi meg.

Az Országos Választási Bizottság a területi jegyzőkönyvek alapján megállapítja az 5%-os határt, és azt, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz. Erről haladéktalanul értesíti a területi választási bizottságokat, amelyek megállapítják a választás területi eredményét és azt jegyzőkönyvben rögzítik.

Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy az országos listák jelöltjei közül kik jutnak mandátumhoz.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki az egyéni választókerületi és a területi listás választásról külön-külön. Az adatlapok a közvélemény gyors tájékoztatását szolgálják.