Ajánlás

Az aláírások hitelességének vizsgálata
49/1998. (IX.28.) OVB határozat 

Egyik jelölő szervezet a területi választási bizottsághoz bejelentette, a közgyűlési listaállításon összesen 976 ajánlószelvényt gyűjtött. A megyei területi választási bizottság 107 ajánlószelvényt érvénytelennek talált, ezek közül úgy ítélte meg, hogy 21 ajánlószelvény aláírása azonos kéztől származott. Az érvényes ajánlószelvények száma így nem érte el a törvény által előírt 890 ajánlószelvényt, ezért a területi választási bizottság határozatban visszautasította a szervezet megyei közgyűlési listájának nyilvántartásba vételét.

A határozat ellen a jelölő szervezet kifogást terjesztett elő az Országos Választási Bizottságnál. 

Az Országos Választási Bizottság 1998. szeptember 28-i ülésén a beadványt megvizsgálta, a területi választási bizottság határozata ellen benyújtott kifogásnak helyt adott, a következő indokolással: 

A Ve. 54. § (2) bekezdése meghatározza az ajánlások ellenőrzésének szempontjait. E rendelkezésben foglalt kritériumok teljesülését vagy nem teljesülését az ajánlásokat ellenőrző választási bizottságnak kétséget kizáróan kell megállapítania. A Ve. idézett szabálya nem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság vélelmezze azt, hogy egyes követelmények nem teljesülnek. 

Amennyiben a választási bizottság rendes eljárásban nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani az ajánlószelvények érvénytelenségét, azokat érvényesnek kell elfogadnia.

A fentiekre figyelemmel az Országos Választási Bizottság nem vizsgálta az érintett ajánlószelvényeken szereplő aláírások sajátkezűségét, és úgy határozott, hogy érvényesnek ismeri el azt a 21 db ajánlószelvényt, amelyet a területi választási bizottság azon okból nyilvánított érvénytelennek, mert az azon szereplő aláírások "vélelmezhetően azonos kéztől származnak".

Az érvényesnek tekintett ajánlószelvényeket figyelembe véve az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a szövetség által benyújtott érvényes ajánlószelvények száma 890. Ennélfogva a szövetség teljesítette a törvényben előírt feltételeket és megyei közgyűlési lista állítására jogosult.

A jelölő szervezet nyilvántartásba vételének feltételei
50/1998. (IX.28.) OVB határozat

Egyik társadalmi szervezet 1998. szeptember 26-án jelölő szervezetként nyilvántartásba vételét kérte a területi választási bizottságtól. A bizottság 1998. szeptember 27-én határozatban utasította el a szervezet nyilvántartásba vételét, mivel azt a bíróság csak 1998. szeptember 24-én vette nyilvántartásba, így az adott időpontban még nem rendelkezett jogerősítő záradékkal ellátott bírósági végzéssel.

A határozat ellen a szervezet kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz. 

Az Országos Választási Bizottság 1998. szeptember 28-i ülésén a beadványt megvizsgálta, határozatot hozott, melyben a szervezet kifogását elutasította a következő indokolással:

A területi választási bizottság határozatában megállapította, hogy a jelölő szervezetet a bíróság csak 1998. szeptember 24-én vette nyilvántartásba, ezért a bírósági határozat 1998. szeptember 26-án még nem volt jogerős. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tárgyában kiadott 33/1998. (VII.31.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet 6.1. pontja, valamint a 2. sz. melléklet 1. sz. mintájához csatolt "Kitöltési utasítás" viszont jogerősítő záradékkel ellátott bírósági végzés becsatolását kívánja meg a jelölő szervezetektől. 

A szervezet a területi választási bizottság határozatát azért vitatta, mivel a BM rendelet előírásait vette figyelembe a döntés meghozatalánál, noha a határozat azt is tartalmazta, hogy a szervezet a Ve. 51. § (1) bekezdésében írt követelményeknek eleget tett. 

A szervezet álláspontja szerint a BM rendelet egy "belső technikai szabályozást jelent" és nem támaszthat szigorúbb követelményt, mint a Ve.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint ez a kifogás nem volt alapos. A Ve. 51. § (1) bekezdése értelmében azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. A Ve. 149. § g) pontja értelmében jelölő szervezet - többek között - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet. 

Tekintettel arra, hogy a társadalmi szervezet bejegyzéséről szóló végzés ellen 15 napon belül jogorvoslati lehetőség áll fenn, e függő jogi helyzet akkor szűnik meg, ha a nyilvántartásba vételről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedett. Ekkor tekinthető a Ve. 149. § g) pontja értelmében bejegyzett társadalmi szervezetnek és ekkortól jogosult jelöltet állítani. A BM rendelet hivatkozott rendelkezése tehát nem többletkövetelményt támaszt, hanem a törvény által megkövetelt feltétel teljesítése igazolásának módját szabja meg. 

A megyei közgyűlési lista összeállítása
51/1998. (X.6.) OVB határozat

Egyik párt megyei szervezetének képviselője 1998. október 5-én panaszt nyújtott be a területi választási bizottsághoz. A beadványban azt sérelmezte, hogy az egyik jelölő szervezet 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településekre vonatkozó megyei listáján olyan személy szerepelt, aki - a csatolt nyilatkozat szerint - a jelölést nem fogadta el. 

A területi választási bizottság a beadványt - mint korábbi határozata elleni panaszt - döntésre az Országos Választási Bizottság elé terjesztette.

Az Országos Választási Bizottság 1998. október 6-i ülésén a beadványt megvizsgálta, a benne foglalt kérelmet elutasította a következő indokolással:

A Ve. 77. § (2) bekezdése értelmében "a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani". A Ve. 78. § (1) bekezdés első mondata értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A Ve. 4. § (3) bekezdése értelmében "az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők".

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás a döntés meghozatalától számított három napon túl érkezett. Emiatt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Független jelöltek listaállítási joga

Egy állampolgár beadvánnyal fordult az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben állásfoglalás kiadását kérte a független önkormányzati képviselőjelöltek kompenzációs listaállításával kapcsolatban. Álláspontja szerint sérti az esélyegyenlőség elvét, hogy a független jelöltek - választási szövetség kötése esetén - nem állíthatnak kompenzációs listát.

Az Országos Választási Bizottság 1998. szeptember 8-i ülésén úgy döntött, hogy a kért állásfoglalás kiadása nem indokolt. Döntéséről levélben értesítette a kérelmező állampolgárt, melynek értelmében:

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 29.§ (1) bekezdése kimondja, hogy "a 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított." A törvény 54/A. § k) pontja értelmében jelölő szervezetnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi és kisebbségi szervezet minősül. 

A jelöltállítást követően nincs lehetőség olyan jelölő szervezet létrehozására, amely jogosult lenne kompenzációs lista állítására, mert ezen kompenzációs lista tekintetében nem érvényesülne a törvény hivatkozott 29. § (1) bekezdésének előírása.

Az Országos Választási Bizottság tájékoztatta a kérelmezőt arról is, hogy az Alkotmánybíróság 274/B/1990/2. számú határozata hasonlóan értelmezi az országgyűlési képviselők választásról szóló 1989. évi XXXIV. törvénynek a területi lista állításával kapcsolatos rendelkezését. 

A Legfelsőbb Bíróság határozata
Kvk.I.28.481/1998/2.

A kérelmező 1998. szeptember 21-én érkezett beadványában kifogásolta az Országos Választási Bizottság azon tájékoztatását, melyben elutasította azt az indítványt, hogy a független jelöltek listaállításáról állásfoglalást adjon ki.

A kérelmező a kifogásában arra hivatkozott, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szerint a választójog egyenlő és a választások során érvényre kell jutnia az esélyegyenlőségnek a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Ebből következik, hogy a független jelölteknek a pártjelöltekkel azonos jogokat kell kapniuk, ez az alkotmányos alapelv azonban véleménye szerint nem valósul meg a gyakorlatban.

A Legfelsőbb Bíróság 1998. szeptember 28-án kiadott végzésében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A Ve. 77. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani. 

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Országos Választási Bizottságnak nincs olyan, a Ve. 77. § (2) bekezdés alapján minősülő döntése, amely alapját képezheti a kérelmező által benyújtott kifogásnak. Az Országos Választási Bizottság tájékoztatása nem minősült érdemi, panaszt elbíráló döntésnek.

Az eljárás során a Ve. 78. § (2) és (4) bekezdése szerint hiánypótlásnak nincs helye.

Mindezekre tekintettel a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasította.