Napjainkban a világ számos országában, különösen a nyugati demokráciákban a televízió nem egyszerűen közvetíti a választásokat, hanem maga vált a választási kampány főszereplőjévé. Politológusok véleménye szerint, ami az elektronikus sajtóban nem jelenik meg, nem hangzik el, az olyan mintha meg sem történt volna. A média ma már megkerülhetetlen politikai kommunikációs szerepet tölt be - különösen a választások idején. Természetesen léteznek ettől eltérő vélemények is, amelyek szerint az írott vagy elektronikus tömegtájékoztatás önmagában nem a választások eredményének eldöntője. Más vélemény szerint a szavazók természetesen képesek különbséget tenni a politikai reklám, - hirdetés, és a valós tényeken alapuló politikai hír között, és eszerint alakítják ki véleményüket. Bármely felfogásból közelíthetünk a kérdéshez egy biztos; a média megnövekedett politikai szerepe olyan helyzetet teremtett, melynek jogi keretek közé foglalása előfeltétele a választási kampány etikus lefolytatásának.

Az 1998. évi választási kampány és a média kapcsolatának egyik legfontosabb jogforrása a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a témát érintő részeit a mellékletben közzétesszük).

A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, azonban nem zavarhatják azok tevékenységét.

A szavazást megelőző nyolcadik naptól, 1998. május 2-tól a szavazás befejezéséig 1998. május 10-én 19.00 óráig, valamint május 16-tól május 24-én 19.00 óráig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján közvélemény-kutatás csak abban az esetben végezhető, ha az névtelen és az önkéntességen alapul. A közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe ahol a szavazóhelyiség van, semmilyen módon nem zaklathatják az állampolgárokat, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.

A modern politikai rendszerekben az elektronikus és az írott sajtó által közvetített közvélemény-kutatások központi szerepet töltenek be. A pártok kampánystratégiái minden másnál jobban épülnek a politikai közvélemény-kutatások által jelzett folyamatokra és eredményekre. Számos ismert esetben maga a közvélemény-kutatás vált az egyik központi kampánykérdéssé. Ezért az országok többségében szigorúan szabályozzák, hogy a választások előtt még hány nappal lehet közölni a pártok, a jelöltek népszerűségére vonatkozó adatokat.

Magyarországon tehát ez nyolc nap.

A választási kampány a jelöltek, jelölő szervezetek programjának, ígéreteinek, politikai nézeteinek megismertetését, népszerűsítését szolgálja. A törvény a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás és szórólapok osztogatása, választási gyűlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. A jelölő szervezetek kampányolásának segítése érdekében, a választópolgárok megszólításának megkönnyítésére a törvény lehetővé teszi, hogy a helyi választási iroda vezetője, illetőleg a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választópolgárok meghatározott adatait a jelöltek, jelölő szervezetek részére átadja. Ezen adatok kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel, és a szavazás napján azokat meg kell semmisíteni (az adatok további kezelése jogosulatlan adatkezelésnek minősül).

A választási kampány a választás kitűzésétől, a szavazást megelőző nap 0.00 óráig tart. A kampány kezdetének időpontja a gyakorlatban ettől eltérő lehet, hiszen más és más a megítélése annak, hogy mit tekinthetünk kampánynak. Ezáltal a választási kampánynak létezik egy szűkebb, és egy tágabb értelmezése is. Amennyiben például egy kormány, vagy akár egy ellenzéki párt kampányáról beszélünk, úgy a “kampányidőszaknak” tekinthető a választásokat megelőző négy év. Jelen esetben - a törvényi értelmezés szerint - a választási kampány 1998. május 8-án 24.00 óráig, a második forduló alkalmával pedig május 10-én 19.00 órától május 22-én 24.00 óráig tart. A szavazást megelőző nap, azaz 1998. május 9-én 0.00 órától május 10-én 19.00 óráig, illetőleg május 23-án 0.00 órától május 24-én 19.00 óráig, tehát a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos. Ez a kampánycsend időszaka.

A választópolgárok választói akaratának befolyásolása a kampánycsend megsértését jelenti. A kampánycsend megsértésének minősül, ha ezen időszak alatt a választópolgárokat a jelölt vagy jelölő szervezet ingyen utaztatja a választás helyszínére, étellel, itallal vendégeli meg, vagy bármilyen - a jelölt fényképét, nevét tartalmazó - reklámtárggyal ajándékozza meg. Kampánycsend ideje alatt választási plakát elhelyezése, a választói akaratot befolyásoló információk szolgáltatása elektronikus, vagy bármilyen más úton szintén a kampánycsend megsértését jelenti.

A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. A jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampány végéig engedély nélkül készíthetnek plakátokat. Kizárólag a tulajdonos, a bérlő, - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának - hozzájárulásával lehet épületek falára, kerítésére plakátot elhelyezni. A helyi-, vagy a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja a közterület meghatározott részén vagy egyes középületeken választási plakát elhelyezését.

Budapest Főváros Közgyűlése 5/1998. (II.27.) számon önkormányzati rendeletet adott ki a választási plakátok elhelyezésével, és a tiltott helyre ragasztók szankcionálásával kapcsolatban. A testület megtiltotta választási plakát elhelyezését helyi védettség alatt álló középületeken, vegyes rendeltetésű épület esetén az épületnek közintézmény által használt részén. A rendelet szerint tilos választási plakátokat elhelyezni az állami és önkormányzati tulajdonban lévő épületen vagy azon belül és azok kerítésein is. Műemléki védettség alatt álló épületeken, közterületeken és azok létesítményein (pl. szobor, emlékmű, növényzet), hidakon és felüljárókon szintén megtiltják a kampányhirdetések kiragasztását. A tilalmak nem vonatkoznak a választási szervek hirdetményeire.

A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell figyelembe venni.

A tilalmak megszegője kártalanítási, kártérítési igény nélkül köteles a középület vagy közterület eredeti állapotát helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a Főpolgármesteri Hivatal a kötelezett költségére a helyreállítási munkát elvégezteti. A tilalmak megszegője továbbiakban szabálysértési felelősséggel tartozik.

Plakát csak úgy helyezhető el, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Plakátot az aki elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték, 30 napon belül, 1998. június 23-ig köteles eltávolítani.

Az országos rendőrfőkapitány 38/1997 számon kiadott intézkedése értelmében plakátot, hirdetményt - a törvényben meghatározottak kivételével - el lehet helyezni külön engedély nélkül. Az életet, testi épséget, a vagyonbiztonságot, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető hirdetményt, plakátot a rendőrség eltávolíttatja, a felmerülő költséget pedig az viseli, aki a plakátot ilyen módon elhelyezte, elhelyeztette.

A rendőrök folyamatosan ellenőrzik a közterületeket és a főútvonalakat. A személy- és vagyonbiztonságot, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátok elhelyezőjét az illetékes rendőrkapitányság államigazgatási határozattal kötelezi a plakát eltávolítására. Ha a kötelezett a plakátot nem távolítja el haladéktalanul, akkor költségére a rendőrség az eltávolításhoz közreműködőt vesz igénybe.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény értelmében a törvény hatálya nem terjed ki az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választásával összefüggő gyűlésekre, így választási gyűlések szervezéséhez nem kell előzetesen engedélyt kérni.

Ha a szervező a rendezvény rendjének biztosításában való közreműködésre a rendőrséget előzetesen felkéri, rendbiztost kell kijelölni. (A kérdésben továbbiakban az országos rendőrfőkapitány 38/1997 számú intézkedését kell figyelembe venni.)

Az 1998. évi országgyűlési képviselő-választás időszakában, a rádiózásról és a televíziózásról szóló szabályokat az előző pontban említett 1997. évi C. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény tartalmazza. A törvény választással kapcsolatos szakaszait a függelékben olvashatjuk!

A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek és a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetéseket. Azt, hogy az egyes műsorszolgáltatók mely idősávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket a törvény nem szabályozza. A műsorszolgáltatók maguk döntik el, hogy milyen módon teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek hirdetéseivel kapcsolatban. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók, az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig, azaz 1998. április 22-től május 7-ig, illetve május 11-től május 21-ig legalább egyszer ingyenesen közlik. A műsorszolgáltatók a kampány utolsó napján, 1998. május 8-án illetőleg május 22-én a fent említettek szerint ingyenesen közzéteszik a jelölő szervek és a jelöltek politikai hirdetéseit.

Nem jelenhetnek meg reklámban, politikai hirdetésben a műsorszolgáltató azon munkatársai, akik rendszeresen szerepelnek hírközlő, időszerű politikai és tájékoztató műsorokban. Nem lehet közzétenni burkolt vagy tudatosan nem észlelhető reklámot.

Politikai hirdetés megrendelője valamint az, akinek a közzétételhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét és szabadságát érintő módon nem befolyásolhatja a műsor tartalmát, műsorbeli elhelyezését. A műsorszolgáltató nem tartozik felelősséggel a politikai hirdetés tartalmáért. Politikai hirdetést vagy reklámot az egyéb műsorszámoktól jól elkülönítve, jellegének megfelelő elnevezéssel ellátva lehet közzétenni.

A hatályos Btk. ugyan nem tartalmaz kimondottan a választási kampány médiában való megjelenésére vonatkozó szakaszokat, a teljesség igényének kedvéért azonban bemutatható a kapcsolódó rendelkezés.

A törvény értelmében; aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és népi kezdeményezés során a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, megtévesztéssel, fenyegetéssel illetve anyagi juttatással szerez ajánlást (ideértve azt is, aki anyagi juttatást fogad el) bűntettet követ el. Szintén bűntettnek minősül ha valaki jogosultság nélkül szavaz, jogosulatlanul aláír, vagy hamis adatot tüntet fel. Aki a választópolgárt a választásban akadályozza, vagy megsérti a választás titkosságát illetve meghamisítja a választás eredményét bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményekről rendelkező XV. Fejezet I. Címeként tárgyalja a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt. A Btk. vonatkozó 211. §-át a függelékben ismertetjük.