KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
AZ ÁPRILIS 12-i ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁSSAL KAPCSOLATBAN

Ki jogosult részt venni az országos népszavazáson?
Az országos népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. A választójogosultság meglétét az országgyűlési képviselők választására érvényes rendelkezések szerint bírálják el. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, szavazhat az országos népszavazáson is. (A népszavazáson részt venni jogosult választópolgár saját döntésétől függ, hogy élni kíván-e jogával.)
Ennek megfelelően az országos népszavazáson szavazati joga van minden - magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha 
– cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll (mert például értelmi fogyatékos);
– a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
– szabadságvesztés büntetését tölti;
– büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.
Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampolgár, aki - noha választójogosult - a népszavazás napján külföldön tartózkodik. 

Mire szolgál a névjegyzék?
A névjegyzék olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat.

Hol és mikor teszik közszemlére a névjegyzéket?
A névjegyzék összeállításáról a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője 2003. március 20-ig településenként, azon belül szavazókörönként gondoskodik, majd a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 2003. március 25-től április 1-jéig közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.

Mi célt szolgál az értesítő ("kopogtatócédula")?
A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az országos népszavazásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a népszavazás elrendeléséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédula 2003. március 20-ig készül el a névjegyzék felhasználásával, és azt a névjegyzéket vezető települési jegyző 2003. március 20-27-ig juttatja el a választópolgároknak.

Mikor és hol emelhető kifogás a névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt?
A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt – azaz 2003. március 25-től április 1-jén 16.00 óráig –írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető települési jegyzőnél.

Mely szerv és milyen határidővel bírálja el a kihagyás vagy felvétel miatt emelt kifogást?
A kifogás tárgyában a névjegyzéket vezető település jegyzője 3 napon belül határoz. A kifogás elutasítását a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül meg lehet támadni a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság a kifogásról ugyancsak 3 napon belül határoz, s ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben elutasítja a kifogást. A bíróság határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

Melyek a szavazókörök kialakításának főbb szabályai?
A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. A szavazókörök többnyire az országgyűlési képviselőválasztásra kialakított szavazókörökkel azonosak, így a polgárok többsége a megszokott helyen szavazhat.


Mi a teendő lakóhely megváltoztatása esetén?
Előfordulhat, hogy a választópolgár a névjegyzék elkészülte (2003. március 20.) után lakóhelyét a névjegyzéket vezető település területén megszűnteti. Lakcímváltozáskor az új lakóhely szerinti és a régi lakóhely szerinti jegyző automatikusan kapcsolatba lépnek egymással, és a választópolgár az adategyeztetés alapján a régi lakóhelye szerinti névjegyzékből törlésre kerül, az új lakóhelyén pedig a névjegyzékbe felveszik. 

Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol levő választópolgár?
Az igazolás a Polgármesteri Hivatal által kiállított közokirat, amely arra szolgál, hogy a választópolgár máshol szavazhasson, mint ahol a névjegyzékben eredetileg szerepelt. Országos népszavazáson igazolás kiadásának van helye akkor, ha választópolgár a népszavazás napján lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodik. Ebben az esetben az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván. 
Ebben az esetben a választópolgár a lakóhelyén a Polgármesteri Hivatalban 2003. április 10-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig oly módon, hogy az legkésőbb április 7-én megérkezzen a választási irodához igazolást kérhet. A választópolgár tartózkodási helyén ezzel az igazolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a Polgármesteri Hivatalban, a népszavazás napján pedig a szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat. 
A népszavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nem szavazhat.

Hogyan szavazhatnak a vakok és a mozgássérültek?
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazólapot. Egyedi kérelem esetén pedig az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – felkeresi (mozgóurna). Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívül történő szavazás kivételes esete és kizárólag csupán - a választások időpontjában - a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál.

Hogyan szavazhat, aki a népszavazás napján kórházban van?
Aki a szavazás napján kórházban tartózkodik, igazolással szavazhat. Az igazolást a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől igényelheti (ld. „Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol lévő választópolgár?” című kérdést). A mozgóurnát azonban a szavazás napja előtt a kórház területén illetékes választási irodától, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól kell igényelni.

Milyen választási bizottságok működnek az országos népszavazásnál?
Az országos népszavazásnál az alábbi választási bizottságok működnek: a szavazatszámláló bizottság, a területi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével az Országos Választási Bizottság állapítja meg és hirdeti ki a népszavazás országos eredményét.

Kikből áll a szavazatszámláló bizottság az országos népszavazáson?
Tekintettel az Országos Választási Bizottság 3/2003. (II.21.) állásfoglalására, a szavazatszámláló bizottságok az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, és az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok által megbízott tagokból állnak. 

Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?
A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.

Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?
A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.

Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás a népszavazás napján?
A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a népszavazás napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:
1. csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
2. a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be,
3. a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán az épületből kilépőket kérdezhetik meg.
A fenti szabályok megtartásával a népszavazás napján is végezhető közvélemény-kutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény - kutatás eredményét április 12-én 21 óráig nem lehet közzétenni.

Mikor eredményes az országos népszavazás?
Alkotmányunk szerint a népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 

Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országos népszavazás során?
A szavazatszámláló bizottságok döntései ellen a területi választási bizottságokhoz lehet kifogást benyújtani. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.
A népszavazás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A döntés elleni jogorvoslatot a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.