A szavazatszámláló bizottságok – létrejöttüket, összetételüket, hatáskörüket és működésüket tekintve fontos szerepet töltenek be a Magyar Köztársaság demokratikus és jogállami rendjét szolgáló választási rendszerben. Súlyuk és szerepük a jövőben is nagy jelentőségű, nemcsak az alapvető állampolgári politikai jog, a választójog gyakorlása feltételeinek biztosításában, hanem abban is jelentkezik, hogy tevékenységük mellőzhetetlen annak a folyamatnak a töretlen továbbfolytatásában, ami az 1989. és 1990. évi országos népszavazások, továbbá az 1990. és 1994. évi országgyűlési és önkormányzati választások törvényes lebonyolódásában is testet öltött.

A szavazatszámláló bizottságok működésének jogszerűsége, döntéseik törvényessége így változatlanul alapvető hozzájárulás a választópolgárok politikai akaratának kinyilvánításához és annak jogszerű megjelenítéséhez. Törvényes kötelezettségeiknek a legszélesebb nyilvánosság előtt kell eleget tenniük.

Munkájukat úgy kell szervezniük, hogy elősegítsék a népszavazás előzetes eredményének – a demokratikus jogállamokban elfogadott normák szerinti – mielőbbi közzétételét.

A választásokhoz hasonlóan a törvényes és etikailag tiszta népszavazás lebonyolítása is szakszerű munkát, teljes pártatlanságot igényel.

A szavazatszámláló bizottság tevékenységének legfontosabb célja, hogy a törvényesség maradéktalan megtartásával biztosítsa a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, a szavazási eredmény gyors és pontos megállapítását és továbbítását, ideértve az előzetes szavazóköri eredmény mielőbbi megállapítását. A célok és szabályok megfelelő ismerete egyben előfeltétele annak, hogy a bizottságban ne alakuljanak ki indokolatlanul hosszas viták.

A szavazatszámláló bizottságoknak fel kell készülniük arra, hogy – szükség esetén, agitációt nem tartalmazó módon – tájékoztassák, eligazítsák a népszavazási rendszert esetleg kevésbé ismerő állampolgárokat a választójog gyakorlásának módjáról, jogi előírásairól. Ez különösen vonatkozik arra az esetre, ha a népszavazás elrendelése és kitűzése után – a népszavazás napja előtt – az Országgyűlés módosítja eredeti határozatát. Erről a tényről a választópolgárokat tájékoztatni szükséges.

E kiadvány célja ezért, hogy a szavazatszámláló bizottságok tájékoztatásán túl – lehetőségeihez képest – hozzájáruljon az állampolgárok választójogi ismereteinek bővítéséhez, az előttünk álló országos népszavazás érvényességéhez és eredményességéhez fűződő közérdek megvalósulásához is.

A tájékoztató ugyanakkor nyilvánvalóan nem utasítás, ez ellentétes volna a Választójogi törvény 26. §-ának előírásaival, mely kimondja: “A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.”

A népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Alkotmány tartalmazza, amelyet – éppen a népszavazást érintően – az Országgyűlés legutóbb az 1997. évi LIX. törvénnyel módosított.

A népszavazással kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket, feladatokat, határidőket és a választási szervekre vonatkozó szabályokat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény, valamint e jogszabály felhatalmazása alapján az “országgyűlési képviselők választásáról” szóló 1989. évi XXXIV. törvény (Vjt.) tartalmazza.

A választójogi törvényben előírt határnapokat, határidőket, a választási munkacsoportok feladatait és a szavazatösszesítés rendjét belügyminiszteri rendelet állapítja meg. Az 1997. november 16. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidői, határnapjai naptár szerinti megállapításáról és a választási munkacsoportok feladatait és a szavazatösszesítés rendjét az 53/1997. (X.10.) BM rendelet tartalmazza.

A szavazatszámláló bizottságok működése – amint arról már volt szó – meghatározó a választások, a népszavazás törvényes és eredményes lebonyolítása szempontjából.